Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

1987. augusztus 14. Kelet-Magyarország 3 Válogatós a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből Tudja-e, hogy... ... az első fél évi vágó- ' marha-értékesítés' 8900 t, megközelíti az egy évvel korábbit, a vágósertés 1200 tonnával (7,5 százalékkal), a vágóbaromfié 1900 ton­nával (egynegyedével) volt több, a vágójuh mennyisé­ge 500 tonnával (alig nyolc- tizedére) csökkent. 688 ezer hl tehéntejet vásárol­tak fel, a múlt év első fél évinél 4,7 százalékkal töb­bel. ... a foglalkoztatottak száma 1987. I. fél évében a megyében tovább csökkent. A létszámcsökkenés legna­gyobb mértékű (7%-os) az építőiparban volt. A mező- gazdasági termelőszövet­kezetekben 4,5%-kal fo­gyott a létszám, az állami gazdaságokban viszont 3,5"/'n-kal bővült. Egyre többen keresik fel munka- vállalás céljából a Munka­erő-Szolgálati és Szervező Irodát, a félév folyamán több mint ötezer ügyfél kérte a segítségünket, főleg fizikai foglalkozásúak. A gazdálkodó szervek közel 4600 esetben nyújtottak be munkaerőigényt. ­... az átlagbérek növeke­dési üteme a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban, valamint az iparban volt a legmagasabb, az át­lagkereseteké szintén a me­zőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban és a közleke­désben. A bérek és a kere­setek növelésére a II. ne­gyedévben került sor. . a lakosság készpénz- bevétele 1987. I. fél évben megközelítette a 10,5 mil­liárd forintot, a növekedés üteme (5.7" „) nem érte el az előző év azonos idősza­káét. A lakosság bevételi többlete 568,5 millió forint volt, melynek közel fele a bér- és bérjellegű bevéte­lekből adódott. Kedvezően alakultak a mezőgazdasági munkaviszonyból és a fel­vásárlásból származó jöve­delmek. Mérséklődött vi­szont a társadalombiztosí­tási és az egyéb lakossági kifizetések növekedési üte­me. ... a lakosság betétállo­mánya 2,5" (,-kal emelke­dett, és június végén 10,3 milliárd forint volt. Kedve­zően változott a KST- és •az ifjúsági betétek összege, valamint a munkabér-át­utalások száma. A lakossá­gi hitelek állománya a fél­év végén megközelítette a 15 milliárd forintot. A 100 forint betétre jutó hitel összege június 30-án 145 forint lett. ... a kiskereskedelem el­adási forgalma az I. fél év­ben meghaladta a 11,7 mil­liárd forintot, volumene 3,1%-kal emelkedett. ... a magánszektor érté­kesítésének aránya — bár még mindig nem jelentős — a szövetkezeti szektor rovására tovább nőtt. ... a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek volume­ne az egy évvel korábbihoz hasonló. Az áprilisi húsár­emelés kb. egy hónapig éreztette hatását a forga­lomban, ugyanakkor elto­lódott a kereslet az olcsóbb termékek felé. Részben az okozta, hogy megyeszerte hiányos volt a kínálat. ... az idényáras cikkek alacsonyabb piaci felhoza­tala magasabb árakat ered­ményezett. A gyümölcs ki­vételével valamennyi idényáras cikknek emelke­dett az ára. A nyíregyházi piacon még júniusban is 60 forintba került a pri­mőr paradicsom, 98 forint a primőr zöldpaprika és 30 forint a primőr uborka. ... a vendéglátás forgal­ma változatlan áron jóval elmaradt az egy évvel ko­rábbitól és a ruházati cik­kek volumene is csak az előző évi szintet közelíti, amihez a szezoncikkek, csecsemőruházati cikkek, valamint gyermekcipők méret- és választékhiányos kínálata is hozzájárult. ... a vegyes iparcikkek eladása továbbra is átla­gon felüli növekedést mu­tat, ebben szerepet játszott, hogy többen vásároltak részletre. Ugyanakkor a háztartási és lakástextíliák hitelleveles eladása is meg­kétszereződött. ... a bolthálózat tovább gyarapodott és .a félév vé­gén már 2202 bolt műkö­dött a megye 'területén. A szerződéses boltok száma és aránya lényegesen nem változott, a jövedelemérde- keltségűeké viszont nőtt. A vendéglátóhelyeken nép­szerűbbek a hagyományos­tól eltérő üzemeltetési for­mák. . Az egységek közel fele szerződéses, 13%-a jö­vedelemérdekeltségű rend­szerben üzemelt. ... a megye egészségügyi ellátásában jelentős válto­zás nem lörtént. Uj általá­nos orvosi körzetet nem szerveztek, a meglévő 241- ből 17 betöltetlen. ÜZEMBÖVÍTÉST ES RAKTÁRÉPÍTÉST kezdtek a tiszaszalkai Acélárugyárban. Első képünkön: a darabolóüzem bővíté­sére új, 300 négyzetméteres csarnok épül. mely október végére készül el. Második képünkön: 500 négyzetméteres sátor­raktár készül 3 millió forintért, a tervek szerint augusztus végére elkészül. (Farkas Zoltán felvételei) ÚTJAINK MINŐSÉGE Nátriummal világosabb Mindennapi közérzetünk fontos tényezője, életünk mi­nőségének fokmérője, hogy milyen utakon, milyen gyorsan és biztonságosan juthatunk el úticélunkhoz. Megyénkben találhatunk olyan minőségű útpályákat is, amelyeket mú- zeális jellegük miatt bízvást védetté lehetne nyilvánítani — ez a jelleg elsősorban a minőségre vonatkozik — de itt van ellenpéldának a 41-es, amelyik méltán pályázhatna az ország legszebb országútja címre. (Különösen, ha sikerrel megerednek a mellette telepitett fácskák.) Milyenek az útjaink? A kérdés megválaszolására a számítógépet is segítségül hívta nem is olyan rég a megyei tanács közlekedési osztálya. Naprakész információk Idestova öt éve, 1983-ban kezdődött a megyei tanács úthálózatának felmérése, az adatok komputeres értékelé­se, és a munka befejezéséhez közeledik. Az úthálózat új nyilvántartási rendszere igen korszerű, pontos helyazono­sításra ad lehetőséget. Kar­bantartásával, vagyis az új adatok folyamatos bevitelé­vel naprakész információk állnak rendelkezésre kül- és belterületekről egyaránt, sőt lehetőséget nyújt más nyil­vántartási rendszerekhez va­ló illeszkedésre is. Az úthá­lózat állapotfelvétele az anyagi eszközök objektív el­osztásának biztosítéka. A fel­sorolt előnyök némelyike azonban egyelőre nem érvé­nyesül a gyakorlatban. A fel­dolgozást ugyanis a KSH SZÜV debreceni számítóköz­pontja végzi, így az adathal­maz vezetése igen nehézkes. Megoldást a feldolgozás ha­MOTOROK ___ A favágók motorral járnak. Á motorok ..arccal” a mezőnek személytelen tárgyak, még akkor is, ha rajtuk a bukó­sisak, dzseki és a táska, tás­kában az aznapi ebéd. A fa­vágók ebédje hideg, kenyér és szalonna, paprika és para­dicsom. A favágók munkája nehéz. Annak ellenére nehéz, hogy minden gépesített. A nyírboga 1i Rákóczi Ter­melőszövetkezel erdőiben a fakitermelés motor->s fűré­szekkel törten:k. a rönköket, szálfákat traktorok ' oszol­ják, a gallyakat aprító emészti forgáccsá. Ez az ap­rítógép okos kitalálás, nincs erdei hulladék, a favágók után tiszta marad a terep. A gallyak aprítása, az apríték értékesítése milliós többlet- bevétel a termelőszövetke­zetnek. A nyírbogáti erdőkben négy szocialista brigád dol­gozik. Egy-egy brigádnak 6—7 fő a tagja. Télen-nyáron van munkájuk, jól keresnek, jól dolgoznak. És mert na­gyok a távolságok, motoron járnak. A favágók motorjai „kezes jószágok". Előttük nincs akadály, homokon, dű- lőutakon, járatlan terepen is elmegy a motor. A türelem is nagy a kétkerekűeknél. Amíg a favágó dolgozik, a motor békésen nézi a mezőt. Sok motor nézi a mezőt. A motorok háttal az erdőnek állnak. Mert miért is néz­zék, lássák azt, ami mögöt­tük történik. Sudár nyárfák, öreg akácok dőlnek a porba és nincs szamorúbb dolog, mint egy érett erdő „vég- hasznosítása". De ennek így kell lennie! És ehhez a mo­tor is eszköz. (seres) zatelepítése jelentene, és azok helyben történő vezeté­se, értékelése. Az újonnan megépült nyíregyházi KSH SZÜV számítógépcentrum ta­lán erre is alkalmas lenne. A balesetek okainak elem­zése megmutatta, hogy gya­kori közöttük az olyan, amely megszüntethető, de legalább gyéríthető lenne bizonyos út­építési és útrendészeti változ­tatásokkal. Ennek a felisme­résnek a jegyében készül el 1985—88 között 92 helyen nátriumlámpás világítás a forgalmas gyalogátkelőhelye­ken, 43 vasúti átjáróban pe­dig külön gyalogos átkelő. Ez utóbbi már az év végére. *A nagy forgalmú országos fő­utak külterületi szakaszain a forgalomszabályozási rende­let alapján 103 autóbuszöböl épült két esztendő alatt. A települések belterületein — részben a lakosság kezdemé­nyezésére és túlnyomórészt társadalmi munkában — az elmúlt időszakban is folyta­tódtak a járdaépítések. Új kerékpárutak A megyei kerékpár+t-prog- ram keretében 1983 és 87 kö­zött megépült az új fehértói, a baktalórántházi, és a Nyír­egyháza—Kabalás közötti ke­rékpárút. Az idén várhatóan elkészül Vásárosnaményban is, a negyvenegyes út mellett. A kerékpárutak építési költ­ségének felét a Közlekedési Minisztérium állja, ami jel­zi, hogy mekkora jelentősé­get tulajdonít a témának a kormányzat. Hiába a jó út, ha a jármű­vek műszaki biztonságossága nem változik, vagy éppen romlik. Nos, ez utóbbi a jel­lemző, ami magyarázható mindenekelőtt a növekvő átlag életkorral. A Közlekedé­si Felügyelet vizsgálatai alap­ján szomorú tényekre derült fény. A jármű.vek 8,7 száza­léka alkalmatlan minősítést kapott és minden ötödik csak ideiglenesen alkalmas a köz­úti közlekedésben való rész­vételre. A megyei tanács köz­lekedési osztályának közre­működésével javult a gépjár­műjavítás minőségi színvo­nala, a szervizek műsza­ki felszereltsége. öt év alatt 20 közületi és szolgálta­tó-javító szervezetnél 11 mil­lió forint értékű műszer és diagnosztikai eszköz beszer­zésére került sor. A Közle­kedési Felügyeletnél ezen eszközök értéke meghaladja az öt és fél millió forintot. A jármű összeépítéseknél és átalakításoknál megköve­telik, hogy a beépített hasz­nált alkatrészek minősítettek legyenek, a létrehozott jár­művek pedig minden szem­pontból tegyenek eleget az előírásoknak. A közlekedésbiztonság ja­vítása erdekeben a felsorolt örvendetes újdonságok elle­nére is nagyon sok intézke­désre van még szükség. A tömegközlekedésben tovább lehetne sűríteni a csúcsidő- szakokban a járatokat, javí­tani az utastájékoztatást és kiszolgálást. A fuvaroztatók munkája hatékonyabb lenne, ha kapacitásaikat egy össze­hangoló iroda csoportosíthat­ná át a szükséges időszakok­ban a kellő helyekre. Az út­fenntartási munkák átfutási idejének csökkentésére szo­rosabb együttműködésre tö­rekedhetne a Közúti Igazga­tóság és a Közúti Építő Vál­lalat, a nagyobb tanácsoknál pedig a lehetőség szerint meg kellehe teremteni az úthely­reállításhoz szükséges felté­teleket. Nem elég szigorúak Az útépítési munkáknál ta­lán nem elég szigorúak a minőségi követelmények. -vagy csak az átadás-átvételi aktusok elnézőek. Az útügyi érdekek védelme közügy. Eh­hez képest nagyon hamar kapnak engedélyt az építők a bontásra, a helyreállításnál pedig nem érvényesül az az elv, hogy az eredeti állapo­tot kell visszaállítani. Végezetül pedig essék szó a mozgáskorlátozottak „út-- ügyéről”. Ha az ép emberek­nek ennyi bosszúságot okoz­hat az elhanyagolt utak ál­lapota és örömet a szép, a jól karbantartott, a tolókocsin közlekedőnek még többet plusz és mínusz egyaránt. Esik Sándor Előre csomagolt hús a kistelepüléseknek kedelmi egységével vannak kapcsolatban, de tőkehús­sal közületeket és vendéglá­tóhelyeket is ellátnak. A mélyhűtővel nem rendelkező kistelepülések boltjai gond­jainak enyhítésére megkezd­ték az előre csomagolt hús Á Diadalív alatt Kiss Gabriella a kisvárda 4. sz. általános iskola vof nyolcadikosa az úttörőmun kája jutalmaként júliusba Franciaországban járt. Gab szeptembertől Kisvárdán Bessenyei György Gimnázi umban tanul tovább francia —orosz tagozaton. Élményei ről így mesélt. — Július 11. és 28. közöt 18 napot töltöttem Francia országban. A 18 napból ha napot Párizsban, 12 napo Granville-ben töltöttünk út törőtáborban francia gyere kekkel. A megyéből 10-ei voltunk, két tanár s egy tol mács kíséretében. Budapestről repülőgéppé mentünk. Életembén mos ültem először repülőn, a utazás nagyon jó volt. Pá rizsban a megérkezés dél ■ előtt je városnézéssel telt e Délután indultunk el a gran ville-i úttörőtáborba, amel. a La Manche-csatorna part ján található közepes nagy ságú üdülőhelyen van. Fran ciaországnak ezen a részén ; legnagyobb az óceán apály dagály különbsége. lnne: tettünk kirándulásokat környező településekre. Ellá togattunk többek közöt Mont-Saint-Michel-be is, e a dagály idején sziget, a apály idején szárazföldi hegy Egy délután a francia gye rekek kerékpárjaival egy 3 kilométeres kerékpártúra tettünk. Sokat voltunk a ten gerparton, de keveset füröd tünk, mert hűvös volt az ide a víz pedig nagyon hideg Megnéztük Christian Dior, ; híres párizsi divattervező vil Iáját és a múzeumát. Mivel Granville kikötőhely így sokan foglalkoznak it halászattal, hajózással. It néztünk meg egy nagy akvá riumot is, amiben külqnbözt halakat, rákokat, vízirrtóda rakat, sőt, még egy fókát i láttunk. Megnéztük a ■ y^ro történetét bemutató mií^eu- m>t*i . Versailles-ben is töltpttüni egy napot. A főváros, Párizs legnagyobb nevezetességei ve is megismerkedhettünk. Vol­tunk a Louvre-ban, a Tuille iries-kertjében, végigsétál tunk a Montmartre-on, fel­másztunk az Eiffel-toron első emeletére, megnéztük Notre Dame-ot, s álltam Diadalív alatt a társaimmá együtt. Nagyon szép 18 nai volt, számomra felejthetet len." y ,p if\p\7p-7 + 0 ■ l/irwinrA DÁIav Az esztendő első felében több mint 22 ezer sertést vágtak le és dolgoztak fel a Szamosmenti Állami Tangaz­daság mátészalkai húsüzemé­ben. Az idén növekedett a speciális helyi ízekkel fűsze­rezett töltelékáruk forgalma. Jelenleg a megye szatmári és beregi részének 250 keres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom