Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. évfolyam, 180. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1987. augusztus 1., szombat Hétvégi melléklet (5—12. oldal) „Fizessük a luxust...?” (2. oldal) Iz ipari miniszter sajtótájékoztatója II szelektív ipar- fejlesztés programja Termékszerkezot-váltás a mezőgazdaságban Korszerű, gazdaságos élelmiszertermelést A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság 1988—1990-es munkaprogramjának előkészítéséről, továbbá az időszerű munkák állásáról, illetve a szőlőültetvények téli károsodásáról, és a nyári aszály- és viharkárokról adott tájékoztatást pénteken a MÉM-ben Villányi Miklós, me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Az ipar szerkezetátalakítá­sának rövid- és hosszú távú elképzeléseiről, a szelektív iparfejlesztés cselekvési prog­ramjáról tájékoztatta az új­ságírókat pénteken Kapolyi László ipari miniszter a Par­lamentben, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala által rendezett sajtótájékoztatón. A miniszter elöljáróban el­mondta, hogy a VII. ötéves tervben eddig két alkalom­mal kerültek a kormány elé az iparpolitika közép- és hosszabb távú feladatait ösz- szegző elképzelések. Az Or­szággyűlés az őszi ülésszakon számoltatta volna be a - mi­nisztert az ipar helyzetéről, ám erre a napirendre — mi­után szeptemberben a Mi­nisztertanács stabilizációs munkaprogramjáról döntenek a képviselők — várhatóan a következő ülésszakon kerül sor. Mivel az ipar döntő sze­repet játszik a társadalmi­gazdasági kibontakozás prog­ramjának végrehajtásában, így a kormány szeptemberben Országgyűlés elé kerülő mun­kaprogramjának melléklete­ként tárják a képviselők elé az iparpolitikai elképzelése­ket. A szerkezetátalakítási program vaskos anyagát egyébként a közelmúltban számos szakmai, érdekképvi­seleti, tudományos fórum megvitatta. Kapolyi László a sajtótájé­koztatón mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a prog­(Folytatás a 4. oldalon) Elmondta, hogy az MSZMP KB novemberi határozata nyomán fölgyorsult a követ­kező évek munkaprogramjá­nak előkészítése. A terveze­tet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet, fó­rum tárgyalta meg. A szük­séges kiegészítések után vár­hatóan augusztusban az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága tárgyalja meg a ter­vezetet, amelynek előkészü­letei során hangsúlyt kapott: az agrártermelés várhatóan továbbra is stabilizáló sze­repet tölt be a gazdaságban. Biztosítania kell a belföldi el­látást, a népgazdaság külgaz­dasági egyensúlyának javítá­sát és a jövedelemtermelő ké­pesség növelését. Figyelembe véve a már elért magas ha­zai fogyasztási színvonalat, amely az élelmiszer-termelés 70 százalékát köti le, a to­vábbiakban nem annyira a mennyiség fokozása a cél, hanem az élelmiszerek vá­lasztékának, minőségének ja­vítása. Az élelmiszer-gazda­ságnak — az elképzelések szerint — 50 százalékkal kell növelnie konvertibilis elszá­molású egyenlegét. Ehhez a kivitel növelése mellett a behozatalt mérsékelni szük­séges. A piac elvárásaihoz jobban igazodó, más szerke­zetű és minőségű export- struktúra kialakítását igye­keznek most megalapozni. Ehhez a termelők és a fel­dolgozóipar kapcsolatának javítása mellett erősíteni kell a külkereskedelemmel közös érdekeltséget, kockázatválla­lást. Az elképzelések megvalósí­tásához jobban kell bánni a meglévő erőforrásokkal. Meg akarják teremteni a korsze­rű, gazdaságos és jó minősé­gű élelmiszer-termelés előál­lításának feltételeit az élel­miszer-iparban is. A nyers­anyagtermelésben fokozot­tabban figyelnek majd a fel­dolgozói igények alakulásá­ra; ennek érdekében a nyers­anyagok objektív minősíté­sének és a minőséget tükrö­ző árak alkalmazásának szé­les körű elterjesztésére lesz szükség. Továbbra is megha­tározó lesz a gabona- és a hústermelés súlya. Ugyanak­kor bővíteni kívánják az (Folytatás a 4. oldalon) Talp állás gálád az idő. Mintha csak tegnap lett vol­na, hogy romokban hevert a nyíregyházi vasút­állomás, mi több, minden vasútállomás. Aztán az üze­mek. Budapestre úgy ért be a vonat, hogy a „bocipull- manokból” gyáriparunk ki­égett falaira, szitává lőtt bérházakra lehetett látni. Milyen volt akkor Csepel, a Ganz, a Lamport, a hajó­gyár? Szabolcsiak is sokat tudnának erről beszélni, hi­szen tömegesen vettek részt ők is az újjáépítésben. És nem is olyan régen, csak 40 ével ezelőtt. Igen. Éppen négy jévtize­de, 1947. augusztus elsején történt, hogy megkezdődött a hároméves terv végrehaj­tása. Előzménye volt e kor­szakváltó időszaknak, hogy az MKP III. kongresszusa kidolgozta és elfogadta ha­zánk első gazdasági tervét. s _______________ Elsődleges feladat volt az újjáépítés, a gazdaság talpraállítása, az 1938. évi termelési színvonal elérése, majd az iparosítás megkez­dése. Része volt a tervnek — amelyet a nemzetgyűlés 1947. július 1-én emelt tör­vényerőre — a társadalmi tulajdon szélesítése, a mun­kások bevonása a gazdasági, állami vezetésbe, a kultúra, főként az iskolarendszer szocialista átalakítása. A terv végrehajtása tehát el­kezdődött. A célok a töme­gek szimpátiájával talál­koztak. Az államosított nagyüzemekben munkás­igazgatók irányításával szinte fáradhatatlanul dol­goztak az emberek. Felbe­csülhetetlen értékű és mér­tékű volt az a társadalmi munka, amit dologidőn túl, vasárnaponként is végeztek a gyárakban, a hivatalok­ban, a földeken. Szinte ki-ki önmagának épített műhelyt, készített gépet, hogy termelhessen. Kezdetét vette a napjaink­ban is élő szocialista ver­senymozgalom. És ha vol­tak is túlzások, akkor is ta­gadhatatlan tény; nagysze­rű munkasikerek, kimagas­ló teljesítmények születtek. Ezért is dönthetett úgy 1948 nyarán az MDP, hogy a ter­vet 2 év 5 hónap alatt tel­jesíteni lehet. A terv 1949 végén — a legfőbb mutató­kat elérve — befejeződött. z ország ipara újjá- éledt, helyreállt a rend a vasúton, megteremtődött annak fel­tétele, hogy tovább lépjünk a szocialista átalakulás út­ján. Amit akkor, 1947 augusztusa és 1949 decem­bere között az ország lakos­sága tett, példa nélküli tör­ténelmi cselekedet volt. Együtt volt a nép, egy aka­rattal, egy közös ügyért. Amit a háború elrontott, azt kellett megjavítani, se­beinket kellett begyógyíta­ni. Négy évtized múltán most reálisan ítélve mond­hatjuk, ami megtörtént, jó szívvel vállaljuk. Seres Ernő ___________________________✓ Alkotmányunk napján Megyei ünnepség Baktalérántházán Kiállítások, bemutatók, aratibál, klobtalálkozá Nyíregyházán Megnyílt az Ifjú Gárda Szemle A XIV. Ifjú Gárda megyei szemlét pénteken délután nyitották meg Nyíregyházán, a Kossuth téren. Az ünnepsé­gen részt vett Diczkó László, a megyei pártbizottság titká­ra és Lesták József, az Ifjú Gárda országos parancsnoka is. Kerekréti Mihály, a KISZ megyei bizottság titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd kezdetét vette a három­napos program, amelyen a városkörzeti és területi Ifjú Gárda-szemlék legjobb ki­lenc szakasza — összesen 225 középiskolás és dolgozó fia­tal — vesz részt. Az ünnepé­lyes megnyitót követően lö­vészversennyel folytatódott és kulturális műsorral zárult a pénteki program. Szombaton harci túrára indulnak a gár­disták, vasárnap pedig alaki, menetdalversenyen mérik össze tudásukat. A díjkiosztó ünnepséget és a tábor zárását vasárnap délelőtt tartják Sóstón. Az ünnepélyes megnyitó 1. Izraeli import a két AYAMAT programvezérlésű önjáró öntözőgép. Egy hete érkeztek a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetbe és már a kánikulai forróságban bizonyították hasznosságukat. A nyolcvan méteres fesztávolságú szárnyakról méterenként csüng le egy-egy szórófej és ezek a programtól függően l-től 80 milliméterig szórják a mestersé­ges esőt. A gépek jelenleg a zöldbabot öntözik. (Jávor László felvételei. — Riportunk a 3. oldalon.) Az idén is a hagyományok­nak megfelelően, hangulatos rendezvényekkel ünnepük megyénkben az alkotmány napját. A megyei központi ünnepség színhelye a bakta- lórántházi erdei tisztás, a Május 1. tér lesz, ahol 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik az egésznapos program. Az ünnepi beszédet változatos kulturális műsor követi, töb­bek között fellép a nyíregy­házi Ifjúsági Fúvószenekar, a nagykállói „Kállai kettős” néptánc együttes, a nyírpa- zonyi, a nyíregyházi Vajda­bokori pávakör, a porcsal- mai általános iskola ének­kara. A nagyközségben kép­zőművészeti, erdészeti bemu­tató, a honvédelmi sportszö­vetség programjai várják az érdeklődőket. Este hétkor a Fenyves Csárdában aratóbál­lal fejeződik be az alkot­mány, az új kenyér ünnepe. A megye számos helyén tartanak ezen a napon mun­kás-paraszt találkozót, sor kerül az új kenyér átadására is a helyi ünnepségeken, a majális jellegű összejövete­leken az öntevékeny művé­szeti csoportok szórakoztat­ják a közönséget. Üjfehértón augusztus 20-án kezdődik a háromnapos körzeti ifjúsági klubtalálkozó, ahol 25 ifjú­sági klub rendezi meg sza­badidős programját. Sor ke­rül 20-án utcabálra, 21-én sportrendezvényekre, film- bemutatókra, pantomim és könnyűzenei összejövetelek­re, illetve 22-én számítógépes játékok is helyet kaptak a műsorban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom