Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

Ma ülést tart az MSZMP Kizponti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését július 2-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a gazdasági-társadalmi kibontakozás prog­ramjáról szóló előterjesztését. (MTI) Munkaprogramok a kormány előtt A Minisztertanács szerdai üléséről Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a követ­kező tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a kor­mány és a kormánybizottsá­gok második félévi munka­tervét, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési tervét. A kormány az országos kö­zéptávú kutatási-fejlesztési terv részeként jóváhagyta az atomenergetika fejlesztésé­nek és alkalmazásának biz­tonságát szolgáló kutatási­fejlesztési programot. A Minisztertanács határo­zatot hozott az Ózdi Kohá­szati Üzemek szerkezetfej­lesztésének következtében munka nélkül maradó dol­gozók korengedményes és rokkantsági nyugdíjazásáról. Takarékosabban gazdálkodtak az energiával jutalom a legjobb állami gazdaságoknak Értékelték a tiszántúli ál­lami gazdaságok számára az 1986-os gazdálkodási évben meghirdetett energiaraciona­lizálási versenyt. A Nyírlugo- si Állami Gazdaságban teg­nap délelőtt az értékelő ösz- szejövetelen elmondták: az egységek termelési értéke ta­valy több mint harmadával nőtt, míg a villamosenergia­felhasználásuk csak fél száza­lékkal emelkedett. Hőener­gia-fogyasztásuk 1,7 száza­lékkal csökkent. Az értékelésen első helye­zést ért el Tóth József, a Debreceni Agrártudományi Tangazdaság energetikusa, második Rácz Béla, a Nyír- lugosi Állami Gazdaság energetikusa, harmadik Bu­dai László, a Hajdúnánási Állami Gazdaság energetiku­sa. Különdíjat kapott a Nyírtassi Állami Gazdaság energetikusa is, Zilahi István. Tanácsi bizottság napirendjén Környezetvédelmi vizsgálatik szélesebb körben Szerdán ülést tartott Nyír­egyházán a megyei tanács Műszaki-, Kommunális és Környezetvédelmi Bizottsága, amely megvitatta a vízi köz­művek megvalósulásának helyzetét Szabolcs-Szatmár- ban, és foglalkozott a megyei közúti gépjárműközlekedés­sel összefüggő környezetvé­delmi feladatokkal. A vízi közműnek kiépítésé­nek igen nagy jelentősége van a megye fejlődése szem­pontjából. 1960-ig Szabolcs- Szatmár 225 telpülése közül egyetlen egynek sem volt ivóvízműve, a néhány törpe­vízmű a lakosság 1 százalé­kát látta el. 1986. végéig pe­dig már 157 településen lé­tesült vízmű, az egészséges ivóvízzel ellátott lakosság aránya 75 százalék, elérte az országos átlagot. A tanácsi és vízügyi tervek szerint 1990-ig csaknem vala­mennyi községbe eljut a ve­zetékes víz, vagy legalább is megkezdődik a tervezési, épí­tési munka. Eddig hét városban és tíz községben épült csatornahá­lózat és valósult meg a meg­felelő szennyvíztisztítás. Az ülés másik fontos napi­rendje a közúti gépjármű­közlekedés környezetvédel­mi szerepének vizsgálata, a megyei helyzet értékelése volt. A bizottság szükséges­nek tartotta a környezetvé­delmi vizsgálatok széles körű bevezetését a járművek köz­úti ellenőrzésénél; a veszé­lyes hulladékok gyűjtésének és semlegesítésének fokozot­tabb ellenőrzését, s szorgal­mazta a környezet nyugal­mát biztosító forgalomszer­vezési megoldások szélesebb körű alkalmazását. Érdekegyeztetés, érdekvédelem Almaegyesíilés alakult igazat folyamatos megújulá­sának része. Működésétől a minisztérium sokat vár. mert így gyorsabb, alaposabb lesz az érdekek egyeztetése, hasz­na a tevékenység eredmé­nyében mutatkoz \ meg. Az igazgatótanács megvá­lasztotta az Almaegyesülés tisztségviselőit. Az igazgató- tanács. s egyben az igazgató­ság elnöke Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Termelő­szövetkezet elnöke lett. A 13 tagú igazgatóság szabolcsi tagja, egyben a belkereske­delmi szakbizottság elnöke Kovács István, a megyei Zöldért igazgatója, valamint Rudi Béla, a Nyírség Kon­zervipari Vállalat vezérigaz­gatója. aki az ipari szakbi­zottság elnöke lett. A há­romtagú felügyelő bizottság elnöke Papp Bálint, az ÁG- KER KFT. ny. vezérigazga­tója, tagjai Héri László, a rakamazi Győzelem Tsz el­nöke és Szegfű József, a TSZKER megyei igazgatója. Ügyvezető igazgatónak Lux Róbertét választották. Az Almaegyesülés központja Bu­dapesten lesz. Lapunk kérdésére vála­szolva Iklódi László elnök el­mondta: minimális program­ként tűzték ki, hogy meg­tartsák az ágazat jövedelem­termelő képességét. lépése­ket tegyenek a tavalyi árak megtartásáért. Az egyesülés tagjainak többsége a nagy szabolcs-szatmári. Hajdú és Borsod megyei termelőkből tevődik ki, de részese a Deb­receni Tartósítóipari Kombi­nát is. Az alma forgalmazá­sában nagy részt vállaló Zöldértek szintén beléptek, valamint az ÁGKER KFT., a TSZKER és a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat is tag. A társulás vagyonát visszafizetési kötelezettséggel arra akarják felhasználni, hogy bővítsék a korszerű faj­ták választékát és mennyisé­gét, szervezettebbé tegyék a szovjet szállítást, növeljék a feldolgozottsági szintet. L. B. Társadalmi program az egészség megóvásáért Migyei Semmitweis-üanepség Nagykállóban Tegnap délelőtt a Nagykál- lói Elme- és Ideggyógyintézet tanácstermében tartották a megyei Semmelweis-ünnep- séget, amelyen jelen volt Ek­ler György, a megyei pártbi­zottság titkára is. Az ünnepi megemlékezést Vass Tiborné, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségének titkára tartotta. Mint beveze­tőjében hangsúlyozta, július 1-jén, Semmelweis Ignác szü­letésnapján azokat köszön­tik, akik a társadalom legne­mesebb, leghumánusabb munkáját, a gyógyítást, a be­tegápolást végzik. Semmel­weis nem csak az anyák megmentője. Személye és műve napjainkban is kitűnő példája annak, hogy a tudo­mány és az emberség össze­tartozó fogalmak. Ma sem tagadhatjuk ugyanis, hogy a gyógyításhoz a legkorszerűbb technika, a legmodernebb berendezés is kevés önmagá­ban. Mellettük a higiéné, a tisztaság nélkülözhetetlen követelmények. Az előadó Semmelweis másik nagy felfedezésének, a megelőzésnek fontosságát hangsúlyozva rámutatott: bár mára új értelmet kapott, napjainkban is rendkívül fontos a megelőzés követel­ménye, hiszen a felgyorsuló élet, az egyre korszerűbb technika sem hozta meg a kívánt eredményt. A sikerte­lenség okát kutatva az elő­adó rámutatott: az egészség­károsító szokások terjedése A nagykállói ünnepség részt­vevőinek egy csoportja mind több negatív hatással jár és sok gondot okoz az egészségügynek. Éppen ezért örvendetes az az egészség­megőrző társadalmi program, amelyet a közelmúltban tár­gyalt a Minisztertanács. A program újfajta szemléletet követel. Egészségügy és a la­kosság összefogásával olyan feladatokat fogalmaz meg, amelyek a káros szenvedé­lyek ellen, az egészség védel­mében születtek. Vass Tiborné a beteggel elsőként találkozó körzeti or­vosok, védőnők rendkívüli szerepét hangsúlyozva el­mondta: ők azok, akik a fel­világosító munkával, a sze­mélyes példamutatással leg­többet tehetik a megelőzés érdekében. A célok elérésé­hez az egészségügy vala­mennyi dolgozójának nyitot- tabbnak, fogékonyabbnak kell lennie az új iránt — mondotta befejezésül Vass Tiborné. A megyei Semmelweis-ün- nepség kitüntetések átadásá­val fejeződött be. A Kiváló Munkáért kitüntetéseket és Miniszteri Dicsérő Oklevele­ket Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke adta át az egészségügy legjobbjainak. Galamb Béla, a megyei kór­ház röntgenfőorvosa Buda­pesten vette át a ..Kiváló Orvos” kitüntetést. (A továb­bi kitüntetettek névsorát la­punk 4. oldalán közöljük.) Szervezéstudományi nyári akadémia Szekcióülések, üzemlátogatás Szekcióülésekkel folytat­ta ma munkáját a XIV. nyá­ri szervezéstudományi aka­démia. Folyamatorientált szervezeti megoldások szere­peltek többek között az egyes szekció napirendjén. A 2-esben megyei előadás is elhangzott. Török István, a KSH Számítóközpontjának igazgatója A szervezés, szá­mítástechnika alkalmazási kultúra fejlesztésének jelen­tősége a területfejlesztés szolgálatában címmel. A 3- asban önszervező szakmai társaságok a fogyasztási szolgáltató kisvállalatoknál címmel hangzott el az egyik előadás. A 4. szekcióban az értékelemzéssel foglalkoztak. Az akadémia résztvevői délután Mátészalkára láto­gattak. a Szatmár Bútorgyár­ba. Holnap folytatódik a szek­ciók munkája, s ezzel véget ér a nyári akadémia első ré­Pillanatkép a főpróbáról, (jávor) Történalmi játék Rákócziról Várszínházi bemutató Bemutató előtt áll a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház társulata: a kisvár- dai Várszínházban július 3- án lesz a premierje Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fog­sága című történelmi játéká­nak. Milyennek ismerjük Rá­kóczit? Iskolai tanulmánya­ink alapján a nagyságos fe­jedelem úgy él emlékezetünk­ben, mint nemzeti dicsősé­günk egyik zseniális vezér­alakja, történelmi múltunk rendíthetetlen bástyája. Ha pedig meg akarnánk jeleníte­(Folytatás a 4. oldalon) Ideológiai munka az ifjúság körében A KISZ-mb tárgyalta A KISZ-ben folyó ideoló­giai-politikai nevelőmunka tapasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentést hallgatta meg a KISZ megyei bizottsága július 1-i ülésén Ez a napirend folytatása volt az előző megyei bizott­ságon már megvitatott té­mának. Az a cél, hogy az if­júság több rétege vitassa meg és foglaljon állást a me­gyében tapasztalt ideológiai munkáról. A testület tájékoztatót hall­gatott meg a KISZ-nek a gaz­dasági építőmunkát segítő te­vékenységéről, a műszaki fej lesztésben vállalt feladataira és a szerződéses munkaválla­lás tapasztalatairól. Tájé­koztató hangzott el az elmúlt mozgalmi év diákmunkájá­ról és az 1987—88-as tanév diákrendezvényeiről. MA Bűnmegelőzés — kojakétan oldal) Hiányzó nyelvtudás (3. oldal) I Ahhoz, hogy a hazai gyümölcstermesztésen be­lül a téli alma megőrizze vezető szerepét, jó jöv' delmet hozzon a terme’ >- nek, feldolgozónak és ke­reskedőnek, szükséges az összefogás. Ezt felismerve, kétéves előkészítő munka után mondta ki megala­kulását szerda délelőtt Debrecenben az Alma­egyesülés. Azok, akiknek termelésé­ben, feldolgozásában, forgal­mazásában az alma jelentős részt képvisel, az ország min­den részéből, eljöttek az ala­kuló ülésre. Ott volt az ese­ményen Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára. Tóth Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára. A megalakulást előkészítő vi­tákról. az egyesülés céljáról az előkészítő bizottság elnö­ke. Iklódi László beszélt. Az ország gyümölcster­mesztésének nagyobbik felét a téli alma adja, melyből ál­landósult az évi egymillió tonnán felüli mennyiség. A korábbi években az ágazat jövedelmezősége csökkent. Az Almaegyesülés célja, hogy koordinációs, kooperációs fel­adatokat lásson el, tagjai számára szolgáltatásokat nyújtson, ellássa a szakmai érdekvédelmet. Megalakí­tásában a leginkább érintett Szabolcs-Szatmár megye ve­zetői és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hathatós segítséget adott. Az egyesülésbe belépők vállalták, hogy egyenként egymillió forintos vagyoni hozzájárulással teremtik meg a működés feltételeit. A társulási szerződés szerint az egyesülés nyitott, bárki csat­lakozhat később is hozzá. Az alakuló ülésen a tár­sulási szerződést 47 vállalat, szövetkezet írta alá. A létrejött Almaegyesülést először Szabó Ferenc mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes üdvözölte. Kifejtette, hogy ez a lépés az

Next

/
Oldalképek
Tartalom