Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

fflczé! György megyénkben Ma hazánkba érkezik a spanyol király Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására július 6-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. Nemes szolgálatot vállalt íel h'at évvel ezelőtt Ki&vár- da városa, amikor megszer­vezte a várszínház! előadá­sokat, és a történelmi kör­nyezetben változatos produk­ciókkal igyekszik kielégíteni a környék lakosságának kul­turális igényeit. Az esték szervezői a színházi élmé­nyek mellett a szőkébb haza történelmi hagyományainak ápolását is szolgálni kíván­ják olyan színművek bemu­tatásával, amelyek a megye múltjához is kapcsolódnak. Ezt tette most is az évad színháza, a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház, mi­kor műsorra tűzte Léner Pé­ter rendezésében Szigligeti Ede „II. Rákóczi Ferenc íog- sága” című színművét. A hazai színjátszás e fontos eseményének rangját emel­ték a szervezők azzal a tudo­mányos üléssel, melyet II. Rákóczi Ferenc tiszteletére szerveztek a színmű bemuta­tásának alkalmából július 4- én Kisvárdán. A szimpózium előadói a Rákóczi életével foglalkozó legkiemelkedőbb kutatók: Köpeczi Béla műve­lődési miniszter, R. Várko- nyi Ágnes, az ÉLTE közép­kori magyar történeti tan­székének tanára voltak, va­lamint Kerényi Ferenc, a Magyar Színházi Intézet igazgatója. Köpeczi Béla akadémikus, a korszak irodalmának és történetének kutatója az ifjú Rákóczi eszmei útját, szemé­lyiségének fejlődését vázolta fel. Előadásában a személyi­ségpszichológia és az eszme- történet összekapcsolódását vizsgálva emberként és nem történelmi hősként közelítet­te meg az ifjú Rákóczit, aki nem mint eleve elrendelt hős indult a szabadságharcba — mint ahogy ezt korábban pró­bálták bizonyítani —, hanem hosszú utat kellett bejárni ahhoz, hogy neveltetése elle­nére eljusson a Habsburgok­kal való szakítás gondolatá­hoz, és aztán vállalja a ve­zérlő fejedelem státusát. A XVII. század vége gyor­san változó, nagy fordulato­kat hozó korszak, amely min­déin valószínűség szerint ugyanolyan erősen hatott az ifjú Rákóczi világképének alakulására, mint szűkebb családi környezete, a Vallo­másaiban ellentétesen meg­ítélt Zrínyi Ilona, vagy a nagyanyja, a pozitívan ábrá­zolt Báthori Zsófia, valamint anyja második férje, a gya­nakvással fogadott Thököly Imre. Később francia és az olasz nyelv elsajátítása és főleg francia politikai irodalom­mal való megismerkedésének során kirajzolódik előtte a XVII. század modern embe­rének eszménye, és ezek is­meretében a Bercsényivel való találkozás végleg a ha­za dolgaira irányítja az egy­kor Habsburg-párti ifjú Rá­kóczi figyelmét. ★ Köpeczi Béla művelődési miniszter — akit elkísért Ek­ler György, a megyei párt- bizottság titkára és Bánóczi Gyula, a megyei tanács el­nöke is — kétnapos szabol­csi útja során tájékoztatták Kisvárda gazdasági és kultu­rális életéről, a környék po­litikai és társadalmi életében betöltött szerepéről. Megláto­gatta a város művelődési in­tézményeit, Tuzséron a fel­újítás alatt álló barokk ‘kas­télyt és az új ifjúsági műve­lődési házat. Vasárnap, július 5-én Nyír­egyháza látta vendégül a művelődési minisztert, aki megtekintette a Sóstói Mú­zeumfalut, a Borbányán épü­lő új iskolát, valamint az új egészségügyi szakközépisko­lát. (bodnár) ■XLIV. évfolyam, 157. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. július 6., hétfő] Aratnak Szatmarban! (Híradásunk az 5. oldalon) Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója vasárnap, a kora délutáni órákban Sza- bolcs-Szatmár megyébe érke­zett. A vendéget Nyíregyházán, a pártszékházban Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára, Bánóczi Gyu­la, a megyei tanács elnöke. Aczél György a nemzetközi alkotótelep munkáival kedik. (Elek Emil felv.) - , ismer­valamint más megyei vezetői#, fogadták és tájékoztatták já terület gazdasági-politikai és kulturális helyzetéről és ter­veiről. Ezt követően Aczél György vendéglátói kíséreté­ben felkereste a sóstói kul- túrparkot, ahol Csabai László- né, a városi tanács elnöke és fygrgitai Lajos igazgató ka­lauzolták. A Politikai Bizott­ság tagja itt megismerkedett a sóstói nemzetközi éremmű­vészeti alkotótelep munkái­ból rendezett állandó kiállí­tás anyagával. Aczél György ma folytatja szabolcsi programját. A szövetkezők ünnepe Sóstón Vállalkozás, összefogás a közös célokért A hét végén a világ több mint 70 országában — a nem­zetközi szövetkezeti nap al­kalmából — mintegy félmil- liárd ember emlékezett meg immár hatvanötödször a szö­vetkezeti szolidaritás nem­zetközi ünnepéről. Megyénk szövetkezői ebben az eszten­dőben Nyíregyházán, a Sós­tón jöttek össze szombaton. A résztvevő szövetkezeti tagokat, vendégeket Hosszú László, a TESZÖV titkára üd­vözölte. Ünnepi megemléke­zésében Héry László, a TE­SZÖV elnöke egyebek között elmondta: — Nálunk jelentősebb az ipari szövetkezetek szerepe, mivel itt az állami ipar a 60-as évektől fejlődött fel. Aprófalvas megye vagyunk, így a fogyasztási szövetkeze­tek ellátó tevékenysége is magasabb az országos átlag­nál. A mezőgazdasági szö­vetkezetek a földterület 70 százalékán gazdálkodnak, produktumaik ezt az arányt néhány százalékkal megha­ladják. Majd így folytatta beszé­dét a párt Központi Bizott­sága napokban közzétett do­kumentumára célozva: „A szövetkezők eddigi tevékeny­ségükkel is igazolták, hogy a reform hívei és elősegítői. Mozgalmunk ezután is hal­latja véleményét az országos és helyi intézkedések kialakí­tásában. Tudatában, vagyunk annak, hogy a legnagyobb hozzájárulásunk a kibonta­kozáshoz saját tennivalóink jó ellátása. Ezért munkánk­ban változatlanul kulcskér­désnek tartjuk — mindhárom szövetkezeti ágazatban — a jövedelemtermelő képesség fokozását. Évtizedek tapasz­talatai bizonyítják, hogy a szövetkezetek gazdasági fel­adataikat csakis a tagsági kapcsolatok erősítésével, a szövetkezeti demokrácia fej­lesztésével oldhatják meg. Mind a három szövetkezeti ágazatban közös érdek a társszövetkezetekkel, vala­mint az állami vállalatokkal való együttműködés fejlesz­tése.” Az ünnepi megemlékezést kitüntetések átadása követte, majd elkezdődött a kulturá­lis műsor, a sportolók vetél­kedése. (Alsó képsorunk a szövetkezeti nap eseményei­ből villant fel néhányat — Farkas Zoltán felvételei.) Cs. B. Kié lesz a Gránátalma ? Népművészetünk seregszemléje Még néhány nap van hát­ra, és megnyílik Szabolcs- Szatmár egyik legrangosabb országos kulturális rendez­vénye, a legnagyobb töme­geket megmozgató és a leg­több érdeklődőt vonzó orszá­gos népművészeti kiállítás. Nyíregyházán, a Váci Mihály művelődési ház ad otthont másfél hónapon át népművé­szetünk seregszemléjének, itt lesz a randevúja az or­szág legkülönfélébb néprajzi tájegysége népművészetének. Színes vásári kavalkád fo­gadja július 11-én reggeltől a művelődési ház környékén a látogatókat és a kiállítás megnyitására érkező vendé­geket: itt kínálják portékái­kat a kismesterek, népművé­szek, népi iparművészek, lehet vásárfiát választani mézesbábtól kékfestőig. A vásározók másnap, 12-én is­mét felverik sátraikat, vasár­nap is lehet nézelődni, vásá­rolni. Két heti zárva tartás után július 11-én este fél hatkor nyitják ki a művelődési ház kapuját a nagyközönség előtt, amikor a VIII. orszá­gos népművészeti kiállítást megnyitja dr. Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes. Ezt követi a díjak átadá­sa a legsikeresebb alkotók­nak. Kiderül, kik kapnak Gránátalma nívódíjat, illetve kik értek el további díjnyer­tes helyezéseket. Mintegy félórás népzenei műsor köve­ti a hivatalos részt, majd dr. Andrásfalvi Bertalan kandi­dátus, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének osztályvezetője előadását hallgathatják meg az érdeklődők Néphagyo­mány és közművelődés cím­mel. A táncház, amelyet De- de Zoltán néptáncművész a népművészet ifjú mestere ve­zet, fél kilenckor kezdődik, a muzsikáról a Csürdöngölő együttes gondoskodik. Néprájzi és népművészeti témájú kisfilmek vetítésével kezdődik a július 12-i prog­ram 9 órakor, majd 10-től újabb előadások hangzanak el. Kerékgyártó István az Országos Közművelődési Központ osztályvezetője a népművészeti mozgalom to­vábbélésének lehetőségeit és formáit elemzi, utána pedig Borbély Jolán az említett központ fömunkatársa érté­keli a nyolcadik népművé­szeti pályázatra érkezett al­kotásokat. Több mint 250 egyéni és csaknem 300 szakkörben te­vékenykedő 3000 alkotó 2545 : munkája látható a kiállítási helyiségekben. A zsűri 13 Gránátalma nívódíjat ítélt oda egyéni alkotóknak és al­kotó közösségeknek. A kiállí­tás augusztus 31-ig látható kedd kivételével naponta 11- től este 7-ig. Rákóczi-emlékülés Köpeczi Béla előadása Kisváráén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom