Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1987. július 23. Nyaral a gyerek Korszerűtlen körülmények Éviről évre nő az állami gondozásba vettek száma. Nyíregyházán is minimálisan 25—30 gyermekre vár évente ez a sors. Igaz, az elnevezés az új családjogi törvény szerint változott, de bizony sokmindennek változnia kell ahhoz, hogy az új kifejezések mögött új tartalom is jelenjék meg. Legújabban három kategóriát különböztetnek meg. Az első az úgynevezett ideiglenes intézeti elhelyezés. Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő és gyer- mék egyaránt vétlen a kialakult helyzetben, mód nyílik ilyen elhelyezésre, ami nem csorbítja a szülő jogait. A. második változat az intézeti nevelt, ez már érinti a szülői felügyelet egyes elemeit, így a szülő nem kezelheti a gyermek pénzét, az árvaellátást is takarékban őrzik. Ez esetben a szülő felelőssége már mérhető, s ez is közrejátszik az intézkedés ben. A harmadik az állami nevelt. Ebben az esetben a szülő felelőssége egyértelmű, itt már nincsen remény arra. hogy a körülményeik jobbra változzanak. Ezeket a gyermekeket, akik állami neveltek, a szülő beleegyezése nélkül is örökbe lehet adni. Legyen azonban szó bármely kategóriáról, a végső állomás ugyanaz, vagyis a gyermekotthon. Az az intézmény, amely az elmúlt évtizedek alatt alig változott. Amikor létrehozták a háború után ezeket, a cél az elhagyott gyermekek elhelyezése volt. A későbbi funkcióváltás a szervezeten alig hagyott nyomot, és sajnos az is igaz, hogy a gyermekotthoni nevelők, felügyelők — tisztelet a kivételnek — nem a pedagógustársadalom krémjét alkotják mára. Mindez együttésen elég ahhoz, hogy az intézet ne tűnjék a legjobb megoldásnak. Erősíti azt a feltevést és tapasztalatot, hogy o legrosz- szabb család is jot/b, mint a legjobb intézet. Ebből fakad, hogy a gyámhatóság célja nem az elsősorban, hogy a gyermeket kivegye a családból. Ahol a legkisebb remény van arra, hogy a gyerek fejlődése, nevelése, elhelyezése javítható, ott a család mellett döntenek. A- nehéz helyzetben lévőknek adott nevelési segély — ez Nyíregyházán évi 1,7 millió — is azt szolgálja, hogy javítson a szülői ház lehetőségein. Űj és hasznos módszer az is, hogy szélesíteni igyekeznek a patronáló hálózatot, amely lehetővé teszi egyrészt az állami gondozásból kikerül-' tek nyomon követését, másrészt a családok figyelését, a veszélyeztetett környezetben élők felderítését és a családok figyelését. A megoldások között a legjobbnak az tűnik, hogy minden esetben, amikor a szülők alkalmatlanok vagy képtelenek a nevelésre, ellátásra, a gyerek intézet helyett nevelőszülőkhöz kerüljön. Nyíregyházán is, hasonlóan az országos képhez, a nevelőszülők többsége idős nyugdíjas. Másnak aligha kifizetődő ez a munka — mert munka! —. a 480-tói 900 forintig terjedő havi juttatás lényegében minimális. Igaz, ilyen esetben a tanszert, ruhát az állam biztosítja, de ez csak részben fedezi a kiadásokat. Kívánatos lenne, ha minél több, jó körülmények között élő, fiatal család vállalna ilyen feladatot, ez a gyermeknek is hasznos lenne. A jelen helyzetben a nevelőszülők inkább nevelő nagyszülők, s a generációs gondok mérhetőek. A megyeszékhelyen is gyakorlat az örökbefogadás. Szerencsések azok a kis emberkék, akiket kiválasztanak. Többnyire gyermektelen, jól kvalifikált emberek keresik szép, egészséges csecsemők örökbefogadási lehetőségét. így se jut mindenkinek szülő, a többség útja az intézet, s lényegében ez is csak 14 éves korig jelent némi védettséget. Némi védettséget — mondják —, hiszen a zárt intézeti világ, az életismeret hiánya, a szeretet igen minimális volta korántsem ideális környezetet jelent. Az intézetbe kerülők 90 százaléka cigánygyerek, akiknél más megoldás már nem kínálkozik. Az általánost befejezők továbbtanulhatnak, de de mi van akkor, ha se a szakmunkásképző se a középiskola nem sikerül? Maradnak az intézetben, ahol téblábolnak, ami semmiképpen nem szolgálja érdekeiket. A legrosszabb helyzetben a lányok vannak. Állandóak a szökések, igen sokan sodródnak a perifériára, reménytelenül bolyongva a züllés határán. Viszonylag szűk az a réteg, amely ki tud kerülni az ördögi körből. Nő viszont azok száma, akik deviáns magatartásuk miatt már 14 éves koruk előtt összeütköznek a törvénnyel. Ezekre a speciális intézetek várnak, melyek ugyan nem javítóintézetek. de ahonnan az út többnyire oda vezet. Nyíregyházán jelenleg 1000 család szorul nevelési segélyre. Négyszázat tesz ki a veszélyeztetett gyermekek száma, de ez csak vélelem, enhél sokkal több van a valóságban. a felderítés korántsem tökéletes. Ha „Csendélet" a GYIVI-ben. Nyíregyháza, Sóstói út. ezt azzal vetjük össze, hogy Nyíregyháza 120 ezres város, a számok talán nem tűnnek nagynak, de rögvest azzá válik, ha tudjuk: itt minden szám egy emberi sorsot jelent; melyhez családok is tartoznak. A tendencia az. hogy számuk egyre nő, s növekedni fog. Áz az öt ember, aki a városi gyámügynél velük, illetve a volt járás területén lakók sorsával foglalkozik, szinte emberfeletti erőfeszítésekre kényszerül. Mert itt a törvényesség, a gondos adminisztrálás nem luxus, nem fölösleges, itt mindennek nyoma keli, hogy legyen. Á hivatali ügyintézés itt minden esetheti ember-, illetve gyermekközpontú. Az ő érdekét nézik elsősorban. Ehhez nyújtanak segítséget az aktivisták, köztük pedagógusok, vöröskeresztesek, nem egy esetben üzemi dolgozók, akik a náluk dolgozó állami gondozottakat kísérik figyelemmel. Megkülönböztetetten foglalkoznak a tanácsok osztályai, a tisztségviselők is azokkal, ahol veszélyeztetett helyzet van, s nem egy esetben a' lakáskörülmények rendezésével sietnek a valóban rászorulók segítségére. Mert változatlan az alapelv, hogy a családon belüli lehetősépet kell a végsőkig kiaknázni, az intézet helyett. Kevés is az intézeti hely, és sajnos az is tapasztalat, hogy éppen a veszélyeztetettek termelik újra a veszélyeztetetteket. A gyámügynél ismernek olyan gyermeket, akinek szüleivel is foglalkoztak 10—15 évvel ezelőtt, s félő, hogy ezek gyermekei is megjelennek a következő gyámügyi nemzedéknél, mint törzsvendégek. A nyíregyházi gyerekek, akik állami gondozásba kerülnek, szintén a gyermekvédőn keresztül jutnaik el valamelyik gyermekotthonba. Innen aztán sokan szöknek, sajnos, a nem megfelelő környezetben azok is károsulnak. akik relatíve rendesek voltak. A gyámhatóság például reszket az olyan esetektől, amikor rendezett körülmények között felnőtt gyermek úgy válik árvává, hogy senkije nem marad, hiszen az ilyen gyermek is intézetbe kerül, ahol hamarosan az ottani negatív hatások alakítják. Tegyük hozzá, a társadalom nemigen mérlegel akkor, amikor állami gondozottról esik szó, egy kalap alá vesz minden gyermeket, és sajnos az élet azt mutatja, hogy az állami gondozott kifejezés inkább pejoratív, mint sem. A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a következő évek újra megsokszorozzák a problémákat, s egyre több gyermekkel kell foglalkozni, éppen a romló körülmények miatt. Éppen ezért sürgős lenne felderíteni, hogy hol és kik lennének alkalmasak a nevelőszülői hivatásra, megfelelő, normális ellenszolgáltatás fejében. Radikálisan meg kellene változtatni az ötvenes évek óta szinte változatlan gyermekotthoni viszonyokat, s lényegesen nagyobb súlyt kellene fektetni a valódi nevelésre, az életre készítésre, a szakma tanulására. Lényegesen nagyobb figyelmet és segítséget kell nyújtani a munkába lépőknek, a tanulóknak. az intézeti környezetből kikerülőknek. De ami talán a legfontosabb: a családok környékén kellene nagyobb figyelem. Részben a felelősség hangsúlyozása és megértetése, részben a felderítés. Milliós ráfordítások, költségek, az állam által vállalt kötelezettségek, ezrek és ezrek önkéntes munkája, áldozatkészsége áll szemben a minimális eredménnyel. Az elkallódó emberke sorsa pénzben ki nem fejezhető kár a társadalomnak, jóvátehetetlen az egyénnek. Sajnos, az állami gondozásba kerülők utánpótlása nagy számban éppen abból a körből érkezik, ahol nem kívánatos a növekvő népszaporulat. A következményeket isimerjük, bár felkészülve azok elhárítására nem vagyunk. Bürget Lajos Szülők visszatérő gondja, hol legyen a gyerek nyáron? Rendszerint a nagyszülőknél, vidéken elő rokonoknál nyaralnak szívesen a gyerekek, de évek óta népszerűek a különböző táborok. Ma már szinte egyetlen tábor sem csak a gyermekfelügyeletre és a szokásos programokra korlátozódik, hanem valamilyen téma köré csoportosítják a rendezvényeket. A pedagógusok rájöttek, hogy a nyár a tanév szerves_és nem is akármilyen része lehet. Legalábbis így érdemes, felfogni ezt a két ás fél hónapot. A nem tanteremben elsajátított tananyag ugyanis általában eredményesebb, arról nem beszélve, hogy a magatartást, a viselkedést, a közéletiséget, a közösség iránti elkötelezettséget és egyáltalán, az emberi együttélés szabályait talán sehol nem „taníthatják" nagyobb hatásfokkal, mint éppen egy nyári táborban ... Visszatérve a szülők gyermekelhelyezési gondjára, a vállalatok és intézmények szakszervezeti bizottságai is sokat tesznek a dolgozók gyermekeinek nyári foglalkoztatásáért. A TITÁSZ, a MEZŐGÉP, a Taurus, a papírgyár Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán szervezett sport- és napközis táborokat a náluk dolgozók gyerekeinek. Négy-öt éve nagy sikerrel működnék ezek a táborok, amelyeknek a főhadiszállásául az adott vállalat oktatási központja vagy hétvégi üdülője szolgál. A TITÁSZ és a> MEZŐGÉP Sóstón, a Taurus a nyíregyházi 9-es iskolában rendezte be nyári táborát. .A szülőknek könnyebbség az is, hogy reggel beviszik magukkal a gyereket a munkahelyre és ott gyülekeznek a' csoport tagjai. A vállalat autóbusza hozza-viszi a csoportot a táborba. Sok éves múltra tekint vissza a szovjet testvérterület, Kárpátontúl és Szabolcs- Szatmár megye közöitt létrejött gyermekcsereüdülés. Elsősorban a MEDOSZ.'az építő- és a vasasszakszervezet vállalatai, intézményei már régi kapcsolatot ápolnak szovjet területen lévő, hasonló profilú céggel. A kétoldalú kapcsolatok révén született cserekereteket egyezteti a szakszervezetek megyei tanácsa és az idén például közel 500 gyerAieknek szerveznek 10—14 napos nyaralást « Kárpátok legszebb üdülőközpontjaiban. A megyebeli gyerekeket a szovjet cég saját üdülőiben helyezi el, csakúgy, mint a hozzánk érkező pionírok is Sóstón, Nyírszőlősön, Dombrádon, Kisvárdán töltik a vakáció két hetét. Az úttörőmozgalomban néhány éve na- * gyobb figyelmet fordítanak a lakóterületekre. öntevékeny csoportok eredményeiről étkeznek híradások, s mindenekelőtt arról, hogy a máshová el nem jutó gyermekeknek is felejthetetlen napokat kínálnak a lakótelepi művelődési házak. Második éve hirdették meg a Vakáció-akciót, amelyben talán nincs szabad nap egy sem. A nyíregyházi városközpontban lakó gyermekeknek a Dózsa György utcai úttörőház, az északi városrészben a jósavárosi grund (milyen kedves emlékeket ébreszt ez a szó a mai szülőkben, nagyszülőkben, s talán a fogalom újkeletű használata a jelenkor ifjabb nemzedékének is nyújt felejthetetlen élményeket), a déli városnegyedben a Szarnu- ely-lakótelep játszótere vagy rossz idő esetén a MÁV-kuitúróttho.n nyújt elfoglaltságot. Az úttörőházban nem gondolták, hogy az első alkalommal meghirdetett közművelődési tábor ilyen sikert hoz. Most 30 gyermek vehetett részt a kéthetes programban, de a nagy érdeklődés miatt jövőre már több turnus indítását tervezik. Sajátos volt ez a tábor abból a szempontból, hogy aludni hazamentek a gyerekek, reggeltől estig viszont alig győztek minden pontnak eleget tenni. Történelmi játszóházat szerveztek, ahol a kosztümös, kellékes játékok adták meg a kiválasztott történelmi kor hangulatát és lehet, hogy némelyik gyereket éppen ez a tábor győzött meg a nehéznek ítélt tantárgy fontosságáról. Tartottak itt könyvtár-böngészdét, videóztak, papírból, filcből játékokat készítettek, de nem hiányzott a sportolás, filmvetítés sem. A Vakáció-akcióban a nyíregyházi Honvéd utcai művelődési ház adott otthont a szintén először szervezett életmód-tábornak, amelyen a megyei kórházban dolgozók gyerekei ismerkedtek meg — stílszerűen — az egészséges életmóddal, a mentők munkájával, a korszerű táplálkozással. Több érdekes filmet vetítenek, egyebek közt a biztonságos közlekedésről, Gusztávról és a megalkuvó macskákról (Koós János és Ho- fi Géza színes, zenés filmjéről van szó.) Lesz tini-videodiszkó, számháború, számitógépes játék és még sok érdekes rendezvény a Honvéd utcán. Jósavárosban keddtől péntekig 9 és 17 óra között szervezik a játszóházat, amelyben érdeklődés szerint ki-ki kedvére olvashat, zenét hallgathat vagy társasjáték részese lehet. Népi játékokat készítenek, gyurmáznak, szalagbábot fabrikálnak, béreznek, a szövés-fonással ismerkednek a gyerekek. Az ügyes kezek kispárnabábot, terményfigurát, szalvétatartót alkotnak. A Vakáció-akció nemcsak a tartalmas időtöltést segíti elő. Aki bármelyik rendezvényen részt vesz és az ott kapott igazolólapot kitöltve két napon belül beküldi a nyíregyházi úttörőház címére (Nyíregyháza, Dózsa György utca 25. 4400) részt vehet egy nyereménysorsoláson. Az ajándéktárgyak mellett lehetőséget kapnak a gyerekek egy egésznapos játékra augusztus 20-án. Valljuk be, sok szülőnek anyagi gondot okoz a gyermekek nyaralása. Sóstón a napközis tábor hívja és várja azokat, akik másutt nem vakációznak. Naponta több mint 300 gyermek jár ki a nyíregyházi iskolákból, általában két hétre, de tudnak olyanokról is, akik az egész szünidőt itt töltik. Ez még nem lenne baj. csak éppen a fegyelem megkövetelése és kialakítása nehéz, mert a szervezés során úgy alakult, hogy ide a csonka családban,- elvált szülőnél nevelkedő gyermekek jelentkeznek. A 13—Ifi pedagógusnak igen kemény ez a nyaralta- tás, hisz a problematikus, nehezen nevelhető, sokszor antiszociális magatartást tanúsító gyermekek közösségi nevelése komoly dolog. A napi háromszori étkezés és a közös költségek a megszokott napközis térítési díjat jelentik a szülőknek. A táborozás a nyár fénypontjának számit sok kisdiák szemében. A megyei úttörőelnökség arra törekszik, hogy minél többen eliussanak szervezett keretek között valamelyik .legalább a megyében lévő úttörőtáborba. A pályázatok győztesei és helyezettjei, az aktív közösségi, tanulmányi munka részesei Zánkán, az úttörővárosban töltenek két hetet. Ugyancsak a balatoni úttörőparadicsomban nyaralnak a nevelő- otthonokban élők közül a megyéből húszán. Nemzetközi versenyre készülnek itt az úttörő-tűzoltók, táboroztak a közelmúltban a csapátlapok szerkesatői. A képzőművészet, a zene, a béiyeggyűjtés, az eszperantómozgalom hívei, a számítógépek barátai is randevút adtak egymásnak. Nagy létszámú küldöttség (143 gyermek és a kísérők) képviselik július 29—augusztus ll-e között megyénket Zánkán. Ide azok a gyerekek kaptak meghívást, akik kiemelkedő . közösségi munkát végeztek. Az úttörőgárda-szemlén munkát végeztek. Az úttörőgárda szemlén 120 pajtás hat szakalakegységben versenyez a megye színeiért. Csillebércen, ismét megrendezik a béke és barátság tábort, találkoznak a technika szerelmesei, valamint a kisdobos közösségeket 150 fős delegáció képviseli a Játssz velünk! akció zárásaként. Sóstón ismét megrendezik a 'nemzetközi aktivisták táborát francia, NDK-beli, román, szovjet, lengyel, magyar fiatalokkal és eljönnek az eszperantista mozgalom hívei. Ma már négy városunk ápol testvér- kapcsolatot a környező országok gyermek- szervezeteivel és így juthatnak el az NDK- ba és Lengyelországba a nyíregyházi, vá- sárosnaményi, mátészalkai és nyírbátori kisdiákok. Tóth Kornélia Nyári napközis tábor. Magatartásra, viselkedésre tanít. Állami neveltek A grundtól gallhonig
