Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
XLIV. évfolyam, 172, szám ARA: 1,80 FORINT 1987. július 23., csütörtök Nyírbátori cipők Hegyedénél tart az aratás Cselekvési program a termelőszövetkezetekben Gyorsított eljárás a szfilöfagykárok rendezésére A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta az MSZMP Központi Bizottsága július 2-ai állásfoglalásából adódó feladatokat. Az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy ki kell dolgozni és az országos tanács elé kell terjeszteni azokat az állásfoglalásokat, amelyek a termelőszövetkezeteket segítik a gazdasági-társadalmi cselekvési program meg- ' valósításából adódó tennivalók meghatározásában. A testület megtárgyalta a szövetkezetek közös és háztáji szőlőültetvényeit ért téli fagykárokról készült tájékoztató jelentést. Különösen To- kajhegyalján és az Alföldön okozott rendkívül nagymértékű kárt a téli fagy. Az elnökség olyan intézkedésekre tett javaslatot, amelyek a károk helyreállítását elősegítik, s a szövetkezetek nehéz gazdasági helyzetét enyhítik. A szövetkezetek saját erőfeszítéseik mellett támogatást igényelnek; az elnökség javasolta, hogy a fagykár anyagi kihatásait az aszálykárok rendezéséhez hasonlóan gyorsítottan és külön eljárással rendezzék. A testület egyetértett a MÉM központi anyagi intézkedéseket előirányzó javaslataival. A szőlőültetvények rekonstrukciója, újratelepítése, felújítása azért is indokolt, mert egyrészt a gyenge termőképességű talajokon más növényeket nem lehet gazdaságosan termeszteni, másrészt pedig e területek 80—100 ezer család megélhetését biztosítják. Fontos, hogy a károk rendezése minden szövetkezetben kapcsolódjék össze a jobb minőségű, biztonságosabb és gazdaságosabb termelés megalapozásával. Akadályközlés M inden tervet, emberi elképzelést felborít az aszály. Nincs elegendő és jó minőségű gyümölcs, kevesebb és apróbb a korai burgonya, de más zöldségfélékből is gyengébb a termés, a piaci kínálat. A kialakult kedvezőtlen helyzet sújtja a termelőket, de nem kevés gondot okoz a termeltetőiknek, a feldolgozóiparnak és az ellátásért felelős kereskedelmi szerveknek. Az aszály tehát nemcsak az áru-előállító mezőgazdasági üzemeknek, kistermelőknek okoz kánt, hanem a felvásárló, készletező és forgalmazó szerveknek is. A helyzet rendkívüli, de ebből eredően nem feltétlenül kell, hogy olyan káosz következzék, mint a partneri kapcsolatok semmibe vétele. Termeltetői tapasztalat, hogy a mezőgazdasági üzemek a már fentebb vázolt okok miatt szerződésben vállalt kötelességeiket nem tudják teljesíteni. Ez érthető. Az viszont nem, hogy erről a partnereiket nem értesítik. Nincs olyan információ, amelynek alapján intézkedni lehetne. Legyen példa a mag termeltetés. Az elkövetkező évi telje- 'sítmény a mezőgazdaságban attól is függ, hogy lesz-e elegendő és jó minőségű vetőmag. Kalászos gabonából és még néhány növényből a szükséges vetőmagvakat a megye üzemei termelik meg. Most sajnos a vetőmagtermelésben is lesznek kiesések, valószínű, hogy más megyékből behozatalra szorulnak. De hogy mekkora lesz a kiesés, mennyi pótlólagos beszerzésre lesz szükség, pontos információk nélkül nem lehet tudni. Információ az akadályközlés. A termeltetési szerződéseknek része az a kétoldalú kötelesség, hogy a partnerekkel időiben közöljék, ha valamilyen oknál fogva a vállalás részben vagy egészben meghiúsul. Ez olyan utólagos jogvitáknak is elejét veszi, amelyek csupán a korábban kialakult jó viszonyt rontják. artnerfcapcsolat volt és lesz, elemi kár azt meg nem szüntetheti, nem ronthatja, csak az emberi magatartás. Tudott, hogy nyári időszakban min- denkinék sok a dolga, sok a gondja, ennek ellenére egy levél megfogalmazására, telexüzenet feladására lehet, sóit kell is időt szakítani. . Az afcadályközléstől nem lesz több és jobb a termés, viszont szervezettebb, tervszerűbb lehet a hiánypótlás, a még nagyobb gondok elhárítása. Ne legyünk restek a tájékoztatásban. *S. E. MA Szovjet— Szíriái űrrepülés (Részletes tudósításunk A TOT ELNÖKSÉGE ELŐTT Megsínyli a búza az aszályt A természetes érés folyamata az elmúlt napokban alaposan felgyorsult, mind több helyről érkezik jelentés arról, hogy a búza kényszeréretté vált, aszott a szem, csökken a hozam. A MÉM adatai szerint a búza termőterületének eddig egynegyedén végeztek a kombájnod, hiszen idén a szokásosnál^ későbben kezdhették, ráadásul menet-tempójukat is lassítani kell. A gyomoso- dás az átlagosnál nagyobb rhértékű. Annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest csökkenjék a szemveszteség, lassabban járnak a gépek, figyelmesebben vágják a termést. A szakemberek sokfelé úgy igyekeznek elkerülni a bajt, hogy a kombájn vágószerkezetét a szokásosnál magasabbra állíttatják. így az alacsonyabbra nőtt gyomok nem kerülnek bele a cséplé- si folyamatba. Ennek a megoldásnak az az ára, hogy az értékes szalma nagy része odavész. Másutt alkalmazzák a több menetes aratást. A rendre vágott búza a tarlón szárad, majd a rendfelszedő gépekkel gyűjtik ösáze, ezután kerül sor a cséplésre. A gyomok fonnyasztásával szintén kisebbedik a szemveszteség. A mezőgazdák tehát igyekeznek alkalmazkodni a kialakult helyzethez, de meglehetősen nehéz dolguk van. A kánikulai meleg hatásaként már csak kevés helyen kell szárítani a termést. A gabona nagy részét tisztítás végett hideg levegővel eresztik át a szárítón. A felesleges vizet a nap szívta ki a búzából. Tapasztalható viszont, hogy egyes középérésű fajták nedvességtartalma a gyors érés ellenére is túlságosan magas, de nem lehet arra várni, hogy a nap melegével szikasszák ki a szemeket, hiszen az egyik fajta beérését gyorsan követi a másik, nincs idő a leállásra, a várakozásra. A késlekedések csak újabb veszteségeket okoznának, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy a 38 fokos melegben mikor következik be a túlérés, a szemper- gés. Aratásban különösen nehéz a helyzet megyénkben is. Szatmárban, Beregben a gyo- mosodás az átlagosnál is nagyobb. A kényszerérett búza és rozs a várakozástól is gyengébben fizet, súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt (Folytatás a 4. oldalon) Szovjet exportra gyárt húszezer pár női cipőt a nyírbátori Auróra Cipőgyár. Mizsei Magdolna a divatos cipőket minősíti. (Cs. Cs. felv.) Beruházások a ternl«lfejlesztési alap támogatásával Forintok, pályázattal A megyénk részére nyújtót központi területfejlesztési és szervezési alapból pályázat útján juthattak beruházásaiknál kiegészítéshez megyénk gazdálkodó szervezetei. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte ezeket a pályázatokat és odaítélte a területfejlesztési és szervezési alapban lévő pénz egy részét. Ezek a beruházások hozzájárulnak a helyi gazdálkodó szervezetek jövedelemtermelő képességének és a lakosság élet- körülményeinek javításához, a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. A tiszaikerecsenyi Dózsa Termelőszövetkezet faipari üzemének továbbfejlesztésére beadott pályázatát 3 millió forinttal pótolta ki az alap. A Pannónia Építő Leányvállalat Tiszaadonyba telepítésével tovább javultak a tsz faipari tevékenységének feljesztésí lehetőségei. Az exportjoggal rendelkező Pannónia biztos értékesítési piacot tudhat magáénak, döntően tőkés relációban. A tsz a jelenlegi 60-ról 110-re emelheti az üzemben dolgozók számát. A nagyszekerest Egyesült Erő Tsz és az Ipari Műszergyár koperációban 1984 óta készít villamos motorokat és vízellátó berendezéseket. A tervezett bővítő beruházás összköltsége 6,6 millió forint. Az üzem megnövelt kapacitását az IMI kooperációs szerződés alapján hosszú távon leköti. Az eddigi 74 ember mellé további 23-at vehetnek fel. ÍZES BUKTA SZÁLKÁRÓL. Műszakonként 40 ezer cukrászterméket készítenek Mátészalka és a környező települések boltjainak és cukrászdáinak a Mátészalkai Sütőipari Vállalat cukrászüzemében. Az üzemben készített 73 féle tennék közül az egyik legkedveltebb sütemény az ízes bukta. (Császár Csaba felvétele) NSZK—magyar közös vállalat alakul Tunyogmatol- cson. A fehérgyarmati Zalka Máté Tsz saját forrásai mellett 10 millió forint TFSZA-támogatással száll be az új cégbe. A Franz Kollár Export-Import NSZK-beli vállalat 50 százalékos tőke- részesedéssel vesz részt az előreláthatólag vámszabad területen működő gazdálkodó szervezetben. Kihasználatlanul álló épületeket hasznosítanak majd a részben konzervet gyártó automatizált gépsorokon. A zöldséget és gyümölcsöt feldolgozó üzem késztermékkibocsátása 3500 tonna lesz évente. A tiszta árbevétel több mint 200 millió devizaforint lesz. Beregben hat termelőszövetkezet részvételévé} közös tejfeldolgozó üzem létesül, amelyhez a TFSZA-ból 20 millió forintot kapnak. A Be- regdarócon elkészülő létesítmény az alapító tsz-ek és a háztáji gazdaságok évi 20 millió liter tejét dolgozza fel helyben. Pusztán a szállítási távolságok 40—60 kilométerről 20—25-re csökkenése évente 1,2 millió forint megtakarítást jelent. Az új beregi tejüzemben 100 embernek lesz az év minden napján két műszakos munkalehetősége. A beruházás két ütemben valósul meg, a másodikban magasabb fokú feldolgozás lesz, például sajtgyártás. Regionális húsfeldolgozó üzem létesítésére és az ehhez kapcsolódó bolti üzlethálózat kiépítésére nyújtott be pályázatot a TFSZA elnyerése céljából a Nyírlugosi Állami Gazdaság. A húsfeldolgozó üzem építésében és üzemeltetésében egyszerű gazdasági társaság keretében hat gazdálkodó szervezet vesz részt. A beruházás a termelőszövetkezetek és a lakossági sertéstenyésztés jövedelem- termelése szempontjából is kedvező, ezenkívül javul az ellátás színvonala Balkány- ban, Szakolyban, Nyírlugo- son, Nyírbátorban, Nyírbogá- ton, Nyírbélteken.
