Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. július 21. Lassan kialakul Nyíregyházán a dombházak környezete, már csak a parkosítás hiányzik, (jl) Betegen idegenben Bttviilő lehetőségek Nyírbátorban Az Adidas szállítói Kinek pihenés, kinek munka Háromcsillagos kemping Sóstón MOST, HOGY A KALEN­DARIUM, a munkahelyi sza­badságok és az időjárás egy­behangzóan jelzi, itt az ide­genforgalmi szezon, érdemes ennek a nyilvánvaló ténynek egy még nem nyilvánvaló jelenségével is törődni. Ne­vezzük így: turisztikai egész­ségügy. A gondolatra baranyai lap­társunk, a Dunántúli Napló hívja fel a figyelmet, éspe­dig egy rendkívül izgalmas interjú soraival. Dr. Györkő- Györkös -Sándor professzor­ral beszélgetett pécsi kollé­gánk. Azzal az orvossal, aki ■most a turisztikai egészség­ügy nemzetközi szervezeté­nek megalapításán fáradozik (18 tagország már létezik!) és jövőre épp hazánkban sze­retnék megtartani kongreszu- sukat. A professzor ma Dél-Ame- rikában él: 1935-ben vándo­rolt ki, s a Kanári szigetek fővárosában telepedett le. Kiderül róla az is, hogy a szubtrópusi betegségekkel foglalkozott, ifjúkorában be­hajózott. s elindult a tenge­rentúlra. MOST, AMIKOR AZ IDE­GENFORGALOM egészség­ügyének világszervezetének alapító szándéka foglalkoz­tatja a Pécsről elszármazott tekintélyes orvost, maga.mö-. gött tudja már egy hatnyel­vű orvosegészségügyi szótár (spanyol, német, angol, fran­cia, olasz, magyar) elkészíté­sét és kiadását. Ez máris rendelkezésére áll azoknak az orvosoknak, akik a bővü­lő nemzetközi idegenforga­A környékbeliek még em­lékezhetnek arra, hogy az el­múlt év augusztus 30-án reggel betört kirakat és zárt ajtó fogadta a vásárlókat Nyíregyházán, a Kígyó ut­cai ABC-ben. Leltároztak és helyszíneltek, ugyanis éj­szaka betörő járt az áruház­ban. A vásárlók bosszúságát és a kárt Mester Zoltán 19 éves, napkori lakos okozta, akiknek már volt dolga a bí­róságon. Mester a kirakatüveget törte be, és a boltból szalá­mit, mogyorót, cigarettát lo­pott 729 forint értékben. A kirakatban 803 forint kárt okozott. A fiatalember nem kímélte saját szüleit sem, ha pénzre volt szüksége. De­cember 7-én szülei lakásába a fürdőszoba ablakán ke­resztül mászott be, melyet ő tört ki korábban. A lakás­ban a szobaajtó üvegezett ré­lom révén nem hazájuk ál­lampolgárát vizsgálják, gyó­gyítják a turisztikai szezon­ban. Dr. Györkő-Györkös pro­fesszor arra hívja fel a fi­gyelmet. hogy évente, amikor több milliárd ember utazik, sokan jutnak el egészségügyi viszonylatban „ismeretlen” tájakra is. és ez megannyi problémát vet fel. Példának említi azt a turistát, aki ma­gas vérnyomása miatt gyógy­szert szed hazájában, de ha innen Európából például Las Palmasba utazik, a gyógy­szeradagnak a fele is elég. De honnan is tudná ezt a beteg? És akkor beteg lesz. De talál-e orvost, aki őt megérti és helyesen diag­nosztizál? És íme itt a világ- szervezet célja, lényege: ko­ordinálni az orvosokat, ápo­lókat és az utazási irodák dolgozóit. Szeretnék, ha majd létezne egy nyilvántartás (re­giszter), melyben ott lesz a pécsi... nyíregyházi... or­vos lakcíme, szakképzettsége, nyelvtudása (lehetőleg több nyelv ismerete!). MERT AZ TÉNY, hogy sok és mind több orvos be­szél idegen nyelvet, de amint a pécsi interjú sugallja, a tu­risztikai egészségügyi szerve­zet ezt az értéket (az orvosi szaktudást és a nyelvismere­tet) szeretné majd ötvözni — éspedig külföldi útjainkon, túráinkon számunkra nyúj­tott biztonságérzetet kínál­va, ha épp hazánk határain túl betegednénk meg. szét is be kellett törnie, hogy bejusson a szobába. Itt ren­desen összerámolt. Ellopta apja öltönyét, cipőjét, ingeit. Másnap az éjszakai órák­ban Nyíregyházán a Kelet Áruháznál tűnt fel. Az áru­ház üvegezett ajtaja erős vá­gyat keltett benne, hogy szét kéne nézni az áruházban. Mesterien betörte az üvege­zett részt és ezen keresztül máris bent volt az áruházban. A csemege osztályon látott neki az éjszakai „bevásárlás­nak”. Reklámszatyorba rá­molta a különböző élelmisze­reket, italokat, cigarettákat. Éppen indulni akart kifelé, amikor tettenérték. A bíróság a pórul járt be­törőt 6 hónapi fogházban le­töltendő szabadságvesztésre ítélte, és kötelezte az okozott kár megfizetésére. Az ítélet jogerős. (m. f.) Befejezéshez közeledik Nyírbátorban a ruhaipari szövetkezetnél tavaly meg­kezdett beruházás. A kétszin­tes, 35 tanuló képzésére al­kalmas tanműhely építésé­hez a Művelődésügyi Minisz­térium pályázatának elnye­résével jutott a szövetkezet. A szakmunkásképzés alap­jára fordítandó 6,1 millió fo­rintból jelentősen javulnak majd az oktatás körülmé­nyei. Az új épületben két gépműhely, félkész- és kész­áruraktár, korszerű szociális helyiségek és betegszoba kap majd helyet. A szeptember­ben átadásra kerülő új tan­műhelynek a szakmunkás- képzésben, az utánpótlás nevelésében lesz igen nagy szerepe. A szövetkezet veze­tői azt tervezik, hogy nem­csak saját maguk, hanem a környező konfekcióipari üze­mek számára is nevelnek majd szakembereket. Az oktatáshoz szükséges gépeket a szövetkezet adja. Bár újakra most nem futja, a mát meglévő tizennyolc korszerű gép kielégíti az igé­nyeket. A nemrég érkezett A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete szervezetbe tömö­ríti az érem-, plakett-, ki­tüntetés-, jelvény- és papír­pénzgyűjtőket, valamint a numizmatika iránt érdeklő­dőket azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai numizmati­kai anyagok felkutatását és rendszerezését, ezáltal nem- 'zeti értékeink megmentését. Fontos esemény az egyesület életében az évenként meg­rendezésre kerülő vándor- gyűlés, amelyet ebben az év­ben megyénkben szerveznek. A MÉE, a XVII. vándorgyű­lés Nyíregyházán történő megrendezésével is méltó módon kíván hozzájárulni, a várossá nyilvánítás 150 éves évfordulójához. Az augusztus 8—9-én sor­ra kerülő találkozó szakmai programjának a Bessenyei György Tanárképző Főiskola ad otthont. Itt a pénztörté­neti témájú előadásokon kí­vül éremárverésre és kirako­dóvásár keretében szabad éremcserére is lesz lehetőség. A találkozó programjai kö­zül kiemelkedik a Jósa And­rás Múzeumban nyíló kiállí­tás, amely a múzeum és a helyi gyűjtők által rendelke­zésre bocsátott anyagot — közöttük számos ritkaságot — mutatja be. olasz gyártmányú szalagközi gőavasalóból kettő kerül a tanműhelybe, s az eddiginél finomabb, színvonalasabb munkát tesz lehetővé. A nagymértékű beruhá­zással egy időben termelés- bővítési fejlesztés is zajlik a nyírbátori szövetkezetnél. Befejezése után korszerűbb munkakörülmények között dolgozhatnak majd a ta­gok, az üzem alkalmas lesz az eddiginél igényesebb, fi­nomabb konfekció gyártásá­ra is. A technológiai fejlesz­tés több mint hárommillióba kerül. A gépi beruházást egy bécsi bank segítségével való­sítják meg. Az anyagi be­fektetésre, a technológia fej­lesztésére igen nagy szükség van, hiszen a szövetkezet az eddiginél is bővebb üzleti kapcsolatokat teremtett. Űj partnereik között norvég, finn és osztrák megrendelők is vannak. Ha a tervek való­ra válnak, a Nyírbátori Ru­haipari Szövetkezet a jövőben az Adidas-cégnek is szállít tollal bélelt síanorákokat. A vándorgyűlés alkalmából természetesen több érem is megjelenik. A MÉE a művé­szi színvonal emelésére a szókásos vándorgyűlési érem tervezésére pályázatot írt ki. A választás eredménye­ként a kibocsátásra kerülő érme előlapján Bessenyei György arcképe, hátlapján pedig a családi címere sze­repel. Az előlapot a’nyíregy- házi Sebestyén Sándor, a hátlapot pedig a budapesti Kelemen Kristóf éremmű­vész tervezte. Az alkalomra-a helyi szervezet is ad ki ér­met. Az érem előlapján a városi kiváltságot adományo­zó V. Ferdinánd álló alakos portréja koronázási palást­ban és jelvényekkel lesz lát­ható, a hátlapon pedig Nyír­egyháza korabeli „beszélő” címere szerepel. Az érmét a nyíregyházi Nagy Lajos éremművész készítette. A ké­szülő érmék tallérnagyság­ban, ezüst és bronz kivitel­ben egyaránt készülnek. Érdekesség még, hogy a vándorgyűlés emlékére egy Szabolcs vezért ábrázoló por­celán • emlékplakettet is kiad­nak. A rendezvényre a je­lentkező mintegy 500 hazai vendégen kívül külföldieket is várnak. G. L. A sóstói Igrice nyaraló­faluban és a kempingben riportalanyokat kerestünk. A lehető legrosszabbkor: a sátrak és a faházak lezár­va, a kánikulát csak a strandon, vagy a tó hűvös vizében lehetett elviselni. Koncsek László gondnok­helyettes készségesen siet a segítségünkre: — Kevés a magyar ven­dégünk, akikkel beszélhet­nének, csak egy család és két turista hölgy érkezett belföldről, de ők most nin­csenek bent a kempingben. Talán megpróbálkozhatná­nak egy szlovákiai házas­párral, akik kitűnően értik a nyelvünket. Hrabovszky Andrasné szí­vesen nyit ajtót, a férje el­ment a strandra, egyedül van, látszik, jólesik neki egy kis beszélgetés. — Egy Tőketerebestől né­hány kilométerre lévő fa­luból érkeztünk. Visszatérő vendégek vagyunk, már legalább hatszor jártunk itt. Eleinte a lányommal, jöttünk, sátorban aludtunk, de mióta nyugdíjasok va­gyunk mindketten, kelle­mesebb és kényelmesebb a faház. Egyelőre három na­pot töltünk itt, azután haza­megyünk, mert dolgozni kell, ugyanis nagy szőlő, kert vár bennünket otthon. Úgy tervezzük, hogy ezen a nyáron még jövünk ide. Jártunk már a Balatonon, Hajdúszoboszlón, de hát ott olyan tömeg volt, hogy ha­mar meguntuk. Itt pihentet a csend, a környéken min­den szükségeshez hozzáju­tok. Hrabovszkyné után egy holland házaspárral szeret­tünk volna néhány szót vál­tani, de éppen behúzódtak a lakókocsijukba. Mint a gondnokhelyettestől meg­tudtuk, ők megszerették Sóstót. Először járnak erre­felé, amikor megérkeztek, óvatosságból csak két éj­szakára foglalták le a lakó­kocsi helyét, de ennek már csaknem egy hete. Ügy néz ki, szabadságuk hátralévő néhány napját — ha csak az idő el nem romlik — itt akarják tölteni. Edward Kubas nem pi­henni, hanem dolgozni jött a kempingbe. Két és fél hó­napra rendezkedett be, ő ugyanis a lengyel Gromada utazási iroda kihelyezeti idegenvezetője. Feladata a csoportok elszállásolása hozzá fordulhatnak a len­gyel turisták felvilágosítá­sért. A harmadik nyarat töl ti Sóstón, családja már egé­szen hozzászokott, hogy eb ben az évszakban sosinci otthon. Éppen a bungalójá ban próbál rendet teremte ni, mert feleségét várja. A: asszony nyaranta egy-eg; hétre meglátogatja a férjél Rzeszówból utazik vonatta Magyarországra. A háromcsillagos kém pingben a legtöbb vendé lengyel. Nemcsak a Groma dától érkezik szezononkér öt-hatszáz turista, haner sok az egyénileg utazó é még másik két utazási iro da, a Juventur — az itthc ni Expressznek megfelel iroda —, valamint a Turis ta is szervez Sóstóra uta kát. A kemping leghangt latosabb pontja az a körbt kerített sátortábor, amelj ben a Juventurral utas fiatalok laknak. A kis „fi lu" bejáratánál két hata más piros-fehér zászló hii deti: itt lengyelek Iáknál B. t Csendélet a nyaralófaluban M I M U S A rejtélyes név egy újságot takar. Az első magyar panto­mimes kiadványt, amelyben szó van a Tivoli Pantomim Színházról, a Moving Pictu­res Mime Show-ról, Dimit- ritről és Samy Molchotról. Beszélgetést olvashatunk Mi­lan Sládekkel és megismer­kedhetünk az emberi kifeje­zés pantomimes eszközeivel is. A Mimust a Periszkóp Pantomim Stúdió tagjai szer­kesztették, akik 1975-ben kezdtek pantomimmel foglal­kozni, és azóta már jó né­hány sikeres évet tudhatnak maguk mögött. Ök szervezték éveken keresztül Nyíregyhá­zán a pantomimtalálkozót, amely az amatőröknek épp­úgy fóruma volt, mint a pro­fiknak. Most pedig újságot jelentettek meg. Sokakban felmerülhet a kérdés, mi szükségük van erre, kiknek kell ez az újság? Erről be­szélgettünk Fábián Gergely- lyel, a stúdió vezetőjével. — Tudomásom szerint pan­tomimújság egész Európában nem létezik — kezdi a be­szélgetést Fábián Gergely. — Balettújságok vannak, ame­lyekben néha előfordulnak pantomimes cikkek is. Ezen­kívül csak alkalmi kiadvá­Szilágyi Szabolcs A tárgyalóteremből Mestermunka? (k. éj Éremgyűjtők vándorgyűlése Nyíregyházán Ezüst, bronz, porcelán nyok léteznek. Lapunkat zal a céllal készítettük, h( a pantomim népszerűsít mellett információkat i junk a pantomim világáró szakembereknek és az érd lődőknek egyaránt. Ügy pasztaljuk, hogy kezd „le ni” ez a műfaj Magyar szágon. Szellemi pezsgést s retnértk vinni a pantomir világba, olyan fórumot remteni, ahol fontos dolof lehetne vitatkozni, vélemé cserélni. A csoportok r tudnak egymásról sémi Nem tudják, ki mit esi mikor, hol lép fel. Ni szakmai háttér. Ez a lap a bemutatko szolgálja. Szeretnénk, folytatása is lenne, jelei ehhez próbálunk pénzt : rezni. Az érdekeltek már poi megkapták a Mimust és a akik ezután szeretné megismerkedni a lappal, városmajori művelődési í ban juthatnak hozzá N egyházán. Itt műke ugyanis a csoport — és méljük, rövidesen itt k hetnek hozzá az újabb s szerkesztéséhez. Kertész Sál

Next

/
Oldalképek
Tartalom