Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. július 20. A 150 éves Nyíregyház* belvárosának mai arca. (Elek Emil felvétele) Halló! Magammal beszélek? Mikor is lesz telefonunk? A címbéli kíváncsiskodás talán kissé furcsa, mert ugye akiknek van már távbeszélőjük, azoknak ez a kérdés nem kérdés. Azok számára meg, akik mondjuk 15—20 éve vár­ják, hogy megcsörrenjen otthonukban az első készülék ... Azoknak már több mint egy kérdés. tudjuk betéve: pénz nincs. Marad hát a baj felületi ke­zelése: az elosztás módosítá­sa. Kidolgozás alatt van egy olyan szabályozás, amely a várakozási időre fekteti a fő hangsúlyt. Ha ez megvalósul, talán sok család otthonában bekötik majd a rég megvá­sárolt készülékeket, melye­ken eleddig csak gyerekek beszélhettek — magukkal. Száz lakosra 14,6 Tegyük fel, hogy egy nem elég vájtfülű (következéskép­pen kissé naiv) nyíregyházi polgár telefont szeretne. Nem azért, mert éppen nem tud hová tenni 12 ezer forintot, még csak nem is azért, mert nagy ráérőidejében bájcseve­géseket szeretne lebonyolita- ni, hanem mert... Mindegy is, miért — magánügy. — A lényeg, hogy kell (kellene) neki az a telefon. Sajnos várni kell. Ügy tíz évet — átlagban ennyi időbe telik, míg kielégítenek egy igénylést. vagy az, hogy fontos társa­dalmi munkát végez, esetleg volt telefonja. Az ilyesmit ugyanis figyelembe veszik, mikor döntenek az illetéke­sek. A telefonhálózat fejlesztése egyébként tervszerűen folyik. A mostani 1990-ig tartó 5 év során 2500—3000 új állomást szerelnek fel Nyíregyházán, s ha eljön az ideje, a beérke­zett igénylések ismeretében újra döntenek afelől, mely területeket fejlesztik majd. Hiányzó félmilliárd Czine Gáspár Vasárnapi telex a Balatonról Víz melletti ajándék Vasárnap reggel az elmúlt hetekhez hasonló forróság köszöntötte a balatoni üdülő­vendégeket. A MÁV boglár- lellei üdülőjében július 11-én közel háromszáz beutalt, köztük több szabolcsi vasutas, kezdte meg tíznapos pihené­sét. Wágner János feleségével, két gyermekével és a már MÁV-nyugdíjas nagymamá­val érkezett. Wágnerné, aki a záhonyi vasutasok bérét számfejti majd július 27-étől, most gyermekei homokvár­építéséről számolt be, nagy lelkesen. Takács Andrea kultúros jó­voltából, már túl vannak az ismerkedési esten, s jártak hajóval Badacsonyban is. A nagymama elragadtatással szólt a keszthelyi és hévízi kirándulásokról. A fiatalab­bak jól sikerült táncház-ren­dezvény és ERGO-hangver- senyt emlegetnek. Szombat este már majdnem elmosta az eső az Első Emelet koncer­tet, de sajnos az esőből sem­mi nem lett. Így marad a vi­deo, a szörf, a vízibicikli, a tenisz, és a többi program. Halász Károly és családja, a vasárnapi programról el­mondta, hogy ismét lesz ha­Hang-os hangulat(os) jalentés Kisváráról Asszonykórus feketén-fehéren A rádió Reggeli csúcs műso­rának bemondója szerdára je­lentette be a Z’Zi Labor kisvár- dal fellépését, míg a Népsza­badság szerint július 17-én pén- teken Sári bírónak kellett vol­na beállni az asszonykórus so­rába, ugyanis ekkorra színházi előadást hirdetett aznapi kultu­rális ajánló rovatában. A tö­megkommunikáció ördöge kí­sértette így a kisvárdai prog­ramszervezőket, azonban mind­ez a rossz előjel nem jelentett semmit. Sőt. A Várszínház zsú­folásig megtelt, s az apró gye­Érdekes információkkal szolgált lapunknak a HfREX Híradástechnikai Vállalat. Nehezményezték, hogy ko­rábbi megjegyzésünk őket hi­báztatta egy riasztóberende­zés vaklármája miatt. Egyenesen a rendőrséghez... Betörőt fig a riasztójel ciát is adnak), s bátran áll­nak elébe bármilyen össze­hasonlító vizsgálatnak más vállalkozók hasonló rendsze­reivel. Egy, a jelenleginél fejlettebb vagyonvédelmi el­járás alkalmazására is lehe­tőség van már a megyében: egyes objektumok riasztójelei közvetlenül a rendőrséghez futnak be — s ebben a mun­kában a belügyi szervek ki­zárólag a HÍREX-szel mű­ködnek együtt Szabolcs- Szatmárban. A vakriasztásra visszatér­ve: a meghibásodások számát az eddigieknél is tovább tud­nák csökkenteni az ezeket figyelő elektronikus egységek beépítésével. A költségek azonban jelentősen megnőné­nek, s a megrendelők inkább a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásokhoz ragaszkod­nak. (pd) rektől a nyugdíjasig minden korosztályt képviselő közönség is valóban jól szórakozott pén­teken a Z’Zi Labor koncertjén. A koncert konyhanyelven ve­gyes felvágott ízlésesen tálalva, a televízió műsoraihoz hasonlít­va, egy kis Zenebutik, míg sport­nyelven maratoni futam. így lehet röviden jellemezni a kon­certet. pontosabban a koncert- műsort. Tudniillik, a zene szé­les választékát kínálták több mint másfél órán át: szamba, rock, regős ének, Bach, Rolling Stones, Pink Floyd-feldolgozás, tangó és természetesen hamisí­tatlan Z’Zi-dalok. Az ízléses tá­lalást jelentette a változó hát­térdíszlet — a stilizált paraszt­ház vagy a Z’Zi-bagoly képe ki­feszített hatalmas vászonon —, s ami ezt egységessé tette: a hangulatos fényeffektusok. S hogy mindehhez hívatlanul tár­sult a vár fölött ütemre cikázó szárazvillám, már a szerencse számlájára írandó. Természete­sen az is, hogy az esőt elfújta a szél... Janicsák István többek kö­zött újat adott abban is, hogy két szám között ügyesen, szel­lemesen, friss sziporkázó hu­morral szórakoztatta a nagyér­deműt. A század elején egy iro­dalmi irányzat tagjai sárga za­kót öltöttek magukra, s felső zsebükbe egy szép szál sárgaré­pát tűztek a biztos meghökken- tés érdekében. Talán hasonlítha­tó ehhez az együttes, s főleg a vezető énekes már jól ismert, de még mindig szokatlan csíkból- csik feketén-fehéren ruházata, ami határozott és egyéni stílust, „színt” ad. S mindemellett ter­mészetesen színvonalas zenét is játszik a húsztagú együttes. Egyelőre úgy tűnik, a Z’Zi öt­lettára kifogyhatatlan, s erejük teljében van. Ezt bizonyítja az is, hogy az együttesvezető tollá­ból könyv született. Z’Zi Labor feketén fehéren címmel, s őszre várható a soron következő új nagylemez is. S ha így folytat­ja, hamarosan egy eredeti kö­zönségdíjat is kiérdemel: egy csomag ZIZIT . . . (minya) jókirándulás, s kényelmeseb­ben élvezhetik az üdülő saját strandján, a sokévi átlagtól több fokkal melegebb nyarat. Az átlagtól eltérő a kiadás is. Igaz, 2550 forintért pihen­het a család, s az üdülőben bőséges az ellátás. De példá­ul, 12 forint a főttkukorica, hatvan forint egy kiló őszi­barack, és a dinnyéért is el­kérnek kilogrammonként 50— 60 forintot. S a gyerekek, az extrakívánságaikkal ugyan­csak próbára teszik a pénz­tárcát. Wágnerné megfogalmazta, jó lenne, hagyha visszaállíta­nák a kéthetes üdülési tur­nust. Különösen a távolról érkezőknek lenne ez jó, hi­szen az utazással eltelik egy- egy nap. A ragyogó napsütés, a már 25 fokos balatoni víz, s a csa­ládias hangulat feledteti a gondokat, s a tanulság egy­értelmű: ilyen szép helyen, ilyen olcsón és kellemesen pi­henni igazán ajándék. Molnár Károly A Kelet-Magyarország jú­lius 7-i számában olvastam, hogy Polgáron új, szélesebb hidat építenek a Tiszán és már 1989 végére el is készül. A cikk nem szól arról, hogy mi lesz a sorsa a régi Tisza-hídnak, ha az új híd elkészül. Talán két híd lesz Polgáron, vagy kohászati alapanyag lesz a régi hídból? Kár lenne! Van a megyének olyan része, ahol 100 kilomé­Gazdátlanul? A város zaja és fő­leg füstje elöl gyakran próbálunk menekülni a csend és a friss levegő reményében a Nyíregyházát övező erdő­inkbe. Közkedvelt kirán­dulóhelyünk, a sóstói er­dő „kapuja”, a Sóstói út mentén elterülő parkerdő, az erdei kitérőnél találha­tó Hármasdomb. Közülük a középső dombnak múl­tat idéző emléke is van, hiszen itt volt a szervez­kedő munkások titkos ta­lálkozóhelye. Az emléke­zés szándékával hozták létre ezen a helyen a munkásmozgalmi emlék­művet. A környék tehát nem csupán a közelsége mi­att lehetne vonzó szá­munkra. Az arra járó azonban nem szívesen időz a megpihenni hívó padokon, hanem fejét csóválva jócskán elcso­dálkozik az „egyéb látvá­nyosságon”. Ellepik ugyanis a dombot a kirán­dulók „hagyatékai” — a megfelelő számú szemetes híján — a szerteszét do­bált hulladékok. Szomorú látványt nyújtanak a be­ton virágtartók, amelyekei belepett a gaz, s a dom­bormű is viseli a szaksze­rűtlen beavatkozás nyo­mait. Enyhén szólva méltat­lan állapot ez. Felemás dolog az em­lékmű környékének tisz­taságára csupán a soros május elsejei ünnepségek közeledtével gondolni. Azt hiszem, kijárna a helynek az állandó gondoskodás. A régiek miatt, no meg magunkért is. Gonda Lajos Tisza-híd teres folyószakaszon — Zá honytól Tokajig — egy hú sem található a Tiszán. A erre illetékesek elgondolkod hatnának, milyen módon le hetne lecserélni erre a egysávos masszív szerkezet re, a Dombrád—Cigánd ke zött lévő, árvizektől, jégte sokat szenvedett, csak nyá ron használható pontonhida Orosz Feren Nyíregyház A tárgyalóteremből Húszévi házasság után romlott meg a kapcsolat Ko­sa Ferencné és a férje kö­zött. Kosa Ferenc nagymér­tékben, rendszeresed italo­zott, többször vett részt el­vonókúrán, de ez sem segí­tett rajta. A felesége 1984- ben három gyermekükkel el­költözött a nyírmeggyes! kö­zös lakásból. Kosa Ferenc azonban ad­dig könyörgött neki, addig fogadkozott, hogy soha töb­bé nem vesz a szájába egy korty italt sem, hogy az asz- szony 1985 márciusában az egyik gyerekkel visszaköltö­zött hozzá. De élete egyre keservesebb lett, mert a fér­fi nem tudott lemondani az italról — emiatt állandóan napirenden voltak köztük a veszekedések. Az elkesere­dett Kósáné novemberben ar­ra a végső elhatározásra ju­tott, hogy megöli a férjét. Beutazott Mátészalkára, ahol vett egy kétdecis Uni- fosz permetszert. Otthon be- letöltötte a férje pálinkájá­ba, de a permetszer nagyon büdös volt, ezért lemondott arról, hogy ezzel kövesse el a gyilkosságot. A legideálisabb, szagtalan méregre véletlenül bukkant rá. A lánya padlásán Gn moxon gyomirtószert talá amit hazavitt és a gálám dúcban rejtett el. Decemb 23-án került rá sor, hogy gyomirtót felhasználja. E< nagy veszekedés után a Gr moxonból a férje kávéjá töltött. A kávét a fiával kül te be a szobában ittas fekvő férfinak, de a gyér lelkére kötötte, hogy neho belekóstoljon, mert alte van benne. Kosa gyanútlar megitta a kávét. Hatása cs néhány nap múlva jelenti zeit, belázasodott, majd an nyira rosszul lett, hogy kellett szállítani a kórház! Január 2-án vesztette élet a Gramoxon-mérgezés 1 vetkeztében kialakult sülj fokú 'tüdőelváltozás, májí rosodás és szívkimerülés r att. A megyei bíróság Kosa 1 rencnét előre elkövetett e berölés bűntette miatt évi, fegyházban végreh tandó szabadságveszté ítélte. Kosa Ferencné ítélet ellen a Legfelsőbb rósághoz fellebbezett, am azonban a megyei bírói döntését helybenhagyta. B. Vannak persze szerencsé­sebb igénylők is: Hogy miben áll e kegy? Nos, legfőképpen abban, hol lakik az igénylő, „milyen műszaki adottságokkal ren­delkezik a terület". A műszaki adottság pedig — fájdalom — nincs tekin­tettel az igazságosságra. Ezért eshet meg például olyasmi, hogy a Szamuely lakótelepen olyanok kaptak a közelmúlt­ban telefont, akiknek az igénylésén szinte még meg sem száradt a tinta, míg 15— 16—17, sőt 20 éves igénylé­sek nyomait őrzik a nyilván­tartókönyvek. Mármost aki telefonos szempontból kedvezőtlen he­lyen lakik, azon még mindig segíthet a foglalkozása (or­vos, újságíró, kisiparos stb.), Szerencse dolga Pillanatnyilag 7 ezer kielé­gítetlen igénylést tart nyil­ván a posta Nyíregyházán, s további 3 ezerre tehető azok száma, akik bár szeretnének telefont, olyan reménytelen­nek tartják a dolgot, hogy meg sem próbálják. S az igény nem csökken, annak ellenére, hogy június 1-től kétszer annyiért le- het(ne) telefonhoz jutni, mint korábban. Sőt, a hiánygazdál­kodáshoz edződött emberi lo­gika így okoskodik: biztosan lesz már telefon, mert drá­gább lett. Pedig a megoldáshoz na­gyobb összegekre lenne szük­ség, mint amennyi a „be­ruházási hozzájárulásokból” összejöhet. Szükség lenne egy hálózat- rekonstrukcióra, meg egy új telefonközpontra, mindez úgy 500 millióba kerülne. Ám, A telefonellátottságot úgy­nevezett beszélőhely-sűrűség­gel mérik, amely azt mutat­ja, hogy 100 lakosra hány beszélőhely jut. Egy hazánké­hoz hasonló fejlettségű or­szágban ennek a mutatónak 22—24-nek kellene lennie, ehhez képest Nyíregyházán az elmúlt év végén 14,6 volt — ami nagyjából megfelel az országos átlagnak —, ám Sza- bolcs-Szatmár egészét tekint­ve csupán 5,2. „Méregerős” kávé ban. A megyében vagy száz helyszínt védenek ilyen rend­szerek, s többségük kifogás­talanul működik. Természetesen adódhatnak üzemzavarok is. Ezek az elektronikus jelfeldolgozó ké­szülékek leggyakrabban a kezelőszemélyzet figyelmet­lensége, a kezélesi utasítások be nem tartása miatt riaszt­hatnak feleslegesen. Előfor­dulhat az is, hogy az elektro­mos hálózat komolyabb za­vara (jelentős frekvencia-, vagy feszültségváltozás) a bűnös, esetleg meghibásod­nak egyes alkatrészek. (Ez utóbbi a megfelelően üzem­be helyezett, folyamatosan karbantartott rendszereknél elenyésző számban fordulhat elő.) Telepített rendszereik mű­ködőképességét hosszú távon szavatolják (egyéves garan­Választ kaptunk arra, hogy Nyíregyházán, a Stadion ut­cai ABC-ben mi okozta a fe­lesleges riasztást (elmozdítot­tak egy pultot, s az az infra- sugaras védelmi egység látó­mezejét részben eltakarta; a helyére téve helyreállt a rend). Megtudtuk azt is, hogy — az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat adatai szerint — az Északi körúti ABC-ben közel egy év alatt négy, a guszevi fűszerboltban 11 betörést hiúsított meg a vagyonvédelmi rendszer, s a Marx 'éren is így érhették tetten a betörőt. A vállalat vagyonvédelmi csoportja negyedik éve mű­ködik. Elsősorban saját fej­lesztésű és gyártású beren­dezéseket telepítenek; a ke­reskedelemben kapható ha­sonló minőségűeknél olcsób-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom