Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

Rendelet a tartós földhasználatba adott földekről, a vagyonvédelemről, a magánnyomozás tilalmáról A Minisztertanács csütörtöki üléséről Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, ,a kormány szóvivője a kö­vetkező tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta az MSZMP Központi Bi­zottsága 1987 július 2-i, a gazdasági-társadalmi kibontako­zás programjáról szóló állásfoglalásából adódó feladatokat. Elfogadta a kormányzati munkaprogram előzetes tervezetét. Ügy határozott, hogy arról konzultációt folytat a társadal­mi és érdekképviseleti szervekkel, tudományos szervezetek­kel, megyei képviselőcsoportokkal. Ezt követően a kormány- program tervezetét szeptemberben terjeszti az Országgyűlés elé. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a jogalkotásról szóló törvényjavaslat tervezetét. Ugyancsak elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Külön rendeletet alkotott a tartós földhaszná­latba adott földekre vonatkozó szabályokról. A kormány áttekintette a tudományos kutatás és mű­szaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítését szolgáló program végrehajtásának tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Egyben állást foglalt a nemzetközi tu­dományos és műszaki kapcsolatok továbbfejlesztése mel­lett. A Minisztertanács rendeletet hozott a vagyonvédelmi tevékenységről és a magánnyomozás tilalmáról. BaktalóráiÉázán tanácskozott a HNF megyei elnöksége Baktalórántházán tartotta kihelyezett elnökségi ülését csütörtökön a népfront me­gyei elnöksége. A kibővített elnökségi ülésen részt vettek a nagyközség vezetői is, akik tájékoztatták a testületet Baktalórántháza községfej­lesztési, társadalompolitikai céljairól és a gondokról. Az ülés résztvevői a nagyközség­gel való ismerkedés után megnézték a ramocsaházi Mező Imre-gyűjteményt és ellátogattak a termelőszövet­kezet egyik telephelyére. A népfront megyei elnök­sége a közelgő alkotmány ün­nepének megyei programját vitatta meg és fogadta el, melynek megyei, központi eseményét Baktalórántházán tervezik megtartani. Az el­nökség jóváhagyta az 1987. II. félévi munkatervét is, amelyben számos közérdekű témakör kapott helyet. Ezek egyike az emberi tényezők szerepének vizsgálata a nép­frontmozgalomban, valamint a művelődéspolitikai célok megvalósításának tapasztala­tai. Foglalkoznak a közeljö­vőben a lakossági közérdekű bejelentések intézésének mozgalmi tapasztalataival is. Mind a két napirend az e hónapban sorra kerülő me­gyei bizottsági ülés elé kerül. A továbbiakban a második féléves munkaterv szerint a népfront megyei elnöksége együttes ülésen vitatja meg a Hazafias Népfront és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa együttműködésének tapasz­talatait, az időszerű feladato­kat. Foglalkoznak a munka­morál javítását szolgáló# in­tézkedések hatásával me­gyénk ipari és mezőgazdasá­gi üzemeiben. Napirendre tű­zik az új vállalkozási formák vizsgálatát a lakossági szol­gáltatásokra és egyéb tevé­kenységekre. Elemzik a me­gye népfrontmozgalmának társadalompolitikai tevé­kenységét, a mozgalom ifjú­ságpolitikai feladatait és az év végén tájékozódnak a gaz­daságpolitika időszerű kér­déseiről. Értékelik az éves mozgalmi munkát és megha­tározzák a jövő évi legfonto­sabb feladatokat. Az aszály fokozódott, min­den idők legnagyobb száraz­ságát éljük át. Ezzel a mon­dattal nyitotta meg a megyei szervezési bizottság július 16- i tanácskozását Szendrei Kál­mán, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának cso­portvezetője. Természetesen fő téma az aratás volt, ezút­tal a termelési rendszerek megyei képviselői, Valamint a malomipari és gabonaforgal­mi vállalat szakemberei ad­tak tájékoztatót. A repce és az őszi árpa be­takarítása a termelési rend­szerek taggazdaságainál lé­nyegében befejeződött. A ter­mésátlagokkal kapcsolatban igazolódott az a két héttel korábbi álláspont, miszerint a tavalyinál nagyobb hozamok­ra nem lehet számítani. A GITR rendszer taggazdaságai repcéből 2 tonna körüli ter­mést csépeltek hektáronként. Az őszi árpa átlaga 2,6 tonna felett lesz. A hozamok terü­letenként és üzemenként is nagyon eltérők. A'szóródás 1,7 tonnától 4 tonnáig terjed, ott a legkisebb az átlagter­més, ahol a nyári aszály már az őszi kalászosokat is komolyan károsította. Hason­lóak a tapasztalatok az IKR taggazdaságoknál. Az árpa aratását már befejezték, de jó terméssel nem dicseked­hetnek. Témája volt a beszámolók­nak a kölcsönös segítséanyúj- tás, a gépüzemeltetés és az alkatrészellátás. Az aratás el­ső szakaszában még nem volt szükség arra. hogy üzemek egvmás között kombájnokat kölcsönözzenek. Erre legin­kább a búza. illetve rozs be­takarításánál lehet számítani. A termelési rendszerek meg­szervezték a vendégaratás le­hetőségét. több olyan üzem van, amely gépeivel kisegít­heti a társgazdaságokat. Egye­lőre a megyében lévő több mint 800 kombájn üzemelte­tésével nem volt gond. A hi­baelhárítás a rendszerek és az üzemek részéről megfele­lő. Alkatrészhiány még nem volt. viszont az IFA teher­autókhoz nem lehet gumikö­A csengeri Lenin Termelőszövetkezet kombájnosai jú­lius 15-én vágták az ősziárpa utolsó 20 hektáros részét. Ár­pából náluk jó volt a termés, a hektáronkénti átlag megha­ladja a 3,5 tonnát. Komoly gond viszont, hogy egyes terü­leteken nagy a gyomosodás és mint azt a felvétel is igazol­ja „medvét fog” az arató. A csengeri kombájnosok ma már a 700 hektár búzát aratják és bár a Claas Dominátoroknak nagy a teljesítő képessége, búzában is visszafogott a me­net, egyes táblákban ott is sok a gyom. A csengenek búzá­ból szintén jó termésre számítanak. (Jávor László felvétele) penyt kapni. Egyébként is a szállító járművek alkatrészel­látása jelenleg kritikusabb, mint a kombájnoké. A búza aratása néhány nagyüzemben a hét közepén Kedvezmény az öntözd gazdaságoknak Június végéig 82 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre a mezőgazda­ságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi mennyi­ségnek mintegy 50 százaléka; a csökkenést a csapadékos időjárás indokolta. Július el­ső felében azonban megvál­ELKESZÜLT AZ ÖRÖKÖSFÖLDI LAKÓTELEPEN az orvosi rendelő épületszerkezete. A SZÁÉV kivitelezésében készülő rendelő belső szerelési munkái vannak még hátra; a ter­vek szerint szeptemberben átadják. (Jávor László felvétele) tozott a helyzet: a sok nap­sütés és a hőség meggyorsí­totta a talajnedvesség elpá­rolgását. A Tisza völgyében a talaj 50 centiméteres fel­ső rétegében 60 százalék alá csökkent a növények által felvehető vízkészlet, ez az arány Szabolcsban és Bor­sodban már csupán 35—52 százalék. Indokolt tehát a mesterséges vízpótlás, s en­nek megfelelően nap mint nap újabb nagyüzemi gazda­ságok kezdik meg a szántó­földi növények, főleg^a bur­gonya, a cukorrépa és újab­ban a kukorica öntözését. A gazdaságok ezúttal ked­vezményben részesülnek: az öntözési vízszolgáltatás alap­díjának csupán 20 százalékát kell megtéríteniük, a 80 szá­zalékot az állami költségve­tés fedezi. Az Országos Víz­ügyi Hivatal és a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kezdeményezésére most intézkedés történt arról i*, hogy a legnagyobb napi áramfogyasztás háromórás időszakában felár nélkül használhassák a villamos­energiát azok a nagy auto­matikus öntözőberendezések, amelyek éjjel-nappal működ­nek. Az OVH szakemberei azzal számolnak, hogy július utolsó harmadában az öntö­zésre berendezkedett gazda­ságok túlnyomó része meg­kezdi a mesterséges vízpót­lást. A folyók, tavak és tá­rozók ehez elegendő vízkész­lettel szolgálnak. elkezdődött. A gabonáforgal- mihoz új búza még nem ér­kezett, viszont 30 üzem je­lezte a hét végi szállítást. Őszi árpából megállapodás szerint 3000 tonnát várt a vál­lalat, eddig 1800 tonnát telje­sítettek az üzemek. Az őszi árpa átadása-átvétele még tart, a minőség hektolitersúly alapján megfelelő. Sajnos a búzánál (és ez is az aszály hatása) sok lesz a megszo­rult, értéktelen szem. Előzetes értékelések szerint a nedves sikértartalom megfelelő lesz, így a sütőipari értéke nem csökken. Várható — mert a búza ro­hamosan érik —, hogy a bú­za aratása hét végére a me­gye egész területén elkezdő­dik. Előszemlézések alapján ennél a kalászosnál is szélső- \ ségesek a terméskilátások. Ti- szavasváriban, ahol már 200 hektártól nagyobb területről arattak búzát, a tervezettől is jobb a búzatermés. Ellenpél­dája ennek a kisvárdai tér­ség, ahol az első búzatáblák csak 2,5—2,7 tonnás átlagter­mést adtak. Szó volt arról is, hogy a szatmári, beregi térségekben erősen gyomos a búza és ennek az aratása kétszeresen nehéz. Különösen ezeken a területeken fontos a mezőgazdasági minisztérium felhívásának eleget tenni, miszerint minden szem gabo­nára szükség van, a betaka­rítást tehát úgy kell szervez­ni. hogy ami megtermett, az maradéktalanul magtárba ke­rüljön. Az aratással egy időben végzik az üzérnek az utómun­kálatokat is. A tarlókon gya­rapodó körbálák mindenütt jelzik, hogy most a szalmának is nagyobb a becsülete. A tarlóhántás még nem kezdő­dött el, sajnos ehhez a mun­kához nagyon száraz és ke­mény a föld. Ha lesz némi csapadék — és kell, hogy le­gyen — ezt a munkát is gyorsan és nagy erőkkel kell majd végezni. (s. e.) Grósz Károly Moszkvába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a szovjet kormány meghívá­sára pénteken baráti mun­kalátogatásra a Szovjet­unióba utazik. (MTI) Ütveimiilligyal több... Nyereséges takarék­szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megye valamennyi takarékszövet­kezete eredményesen gazdál­kodott 1987 első félévében. A hat hónap alatt ötvenmil­lió forinttal gyarapodott a lakosság betétállománya, amely így már meghaladta a 2,6 milliárd forintos értéket is. Közel hatszázmillió forint kölcsönt folyósítottak tagja­iknak a megyebeli takarék- szövetkezetek. A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesz­tésére 86, lakásépítésre, -ta­tarozásra, -vásárlásra 130 millió forint kölcsönt adtak. Élénkült a szövetkezetek tő­keáramoltatása is; hatvan- millió forint értékű gépet (termelőberendezéseket, jár­műveket) adtak bérbe, s ez­zel jelentős haszonra tettek szert. Ugyancsak jól jöve­delmez az érdekeltségi alap egy 'részének átengedése — •fejlesztési célokra — a gaz­dálkodó szervezetek részére. Erre a célra 38 milliót enged­tek át a szabolcs-szatmári takarékszövetkezetek az év első hat hónapjában. I XLIV. évfolyam, 167. szám ARA; 1,80 FORINT ________1987. július 17., péntek Ülést tartott a Minisztertanács ARATÓK NAGYÜZEME Nyolcszáz kombájn munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom