Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. július 16. Randevúzott az ország Kocsmából varroda VlZBOROTVA Ha előre meghirdetett di­vatbemutatóról lett volna szó, az se sikerülhetett volna jobbra. Kapkodtuk a fejün­ket a vásári forgatagban a kiállítás megnyitója előtt, és az volt az érzésünk, itt van egész Magyarország Nyíregy­házán. Aki ad magára, vise­letével jelezte, mely tájegy­ségről érkezett, kivált a höl­gyek blúzainak hímzésmintá­ja árulkodott a szakemberek­nek, de akadt elég bámulója Bodrogi Sándornak, a nép­művészet mesterének, a hí­res lószőrékszer-fonónak, ami­kor sötétkék, ráncos vállú in­gében kiment átvenni díját. Itt egy zalai minta, amott egy baranyai, vagy felvidéki. Egy hófehér ruhakölteményt cso­dáltak meg a legtöbben, bi­zonyára sajátkezű alkotás, hiszen viselője csipkés hím­zésért kapott jutalmat — ez aztán sarkig csipke volt. Ügy éreztük, ott járt-kelt közöt­tünk maga a megelevenedett népművészet. .. Kulissza Sokat tanakodtunk a műve­lődési ház népművelőivel a kiállítás „sajtójáról”, ponto­sabban arról, mikor közöl­nénk a Gránátalma nívódíja­sok névsorát, illetve a szabol­csi díjnyertesek nevét. Én szombatra gondoltam, aznap­ra, amikor százával seregle­nek a vendégek hozzánk, és ott, a helyszínen meg is vá­sárolhatták volna a lapot, benne nevükkel. Azoknak lett igazuk, akik a hétfői megje­lenésre szavaztak, hadd ma­radjon titok a díjak átadásá­ig, ki mit nyert. Azt a meg­lepődést. ahogyan egyik-má­sik személy a neve hallatán hirtelen felriadt! És a nyo­mában kitörő tapsvihar! Azt érezhettük, egy nagy család gyűlt össze a térre — ünne­pelni ... Kézen fogva Sokunknak lúdbőrözött a háta és nyeltük a torokszorí­tó meghatottság görcseit, sőt a nagyszívűbbek a könnyei­ket nem tudták visszatartani a díjak átadásának egyik per­cében. A Fóti Gyermekváros népművészeti szakkörét szó­lították a Gránátalma nívó­díj átvételére. A többnyire érett korúakból álló felnőttek között egy picike kislány lép­delt fel az emelvényre. A szakkör vezetője, Szmolár Er­zsébet kézen fogva vitt fel a pódiumra hármat a növen­dékei közül, köztük a picit, talán még tízéves sincs. A gyerek a miniszterhelyettes­től is puszit kapott. Árva le­het? Vagy más okból került állami gondozásba? Akár így, akár úgy, ez az „intézeti” gyerek már nem kallódhat el. Tartozik valahová, és tud va­lamit, ami kincset ér. Al­kot ... Körtemuzsika Sajátos hangulatot adott a kétnapos népművészeti vá­sárnak az itt-ott váratlanul felcsendülő muzsika. Hogy pontosan mi szól, első hallás­ra nem is azonosítottuk, és persze egymás előtt ráfogtuk arra, hogy a tömeg zsongásá­tól nem vesszük tisztán a hangokat. Valójában pedig fogalmunk sem volt, miből csalják elő a különös hango­kat. Mert ki találkozik mosta­nában például körtemuzsiká­val? Gyönyörű dallamot ját­szott rajta készítője, egy szép népdalt, mire persze rögtön vettünk is egyet. Otthon az­tán kiderült, ha mi akarjuk megszólaltatni, egyetlen egy magasan sípoló hangon kívül Nem sok lehetőségük van az elhelyezkedésre közsé­günkben a balsaiaknak. Helyben egyedül a termelő- szövetkezet telepén vállal­hatnak munkát. Aki az ipar­ban szeretne dolgozni, annak utaznia kell: Gávavencsellő- re, Nyíregyházára, vagy még távolabbra. Különösen a csa­ládos asszonyok helyzete ne­héz, hiszen nem könnyű ösz- szeegyeztetni a gyermekne­velést és a háztartást az in­gázással. Elsősorban nekik szeretne segíteni a gávavencsellői kö­zös tanács egy kisüzem lét­rehozásával. A Tokaji Házi­ipari Szövetkezet segítségé­vel varrodát nyitnak Balsán az idén. Valamikor kocsma műkö­dött abban az épületben, me­lyet kiszemeltek erre a célra. A ház fölött alaposan eljárt az idő: rendbe kell hozni, át kell alakítani. Csak az anyagra 200 ezer forintot költ iá tanács az egykori italbolt felújításához. A szak­munkát a szövetkezet vállal­ta, emellett felajánlották ön­kéntes segítségüket a hely­beliek is az építkezéshez. Terv szerint ősszel: novem­berben avatják Balsa első ipari kisüzemét, ahol egy­szerre harminc leány és asszony keresheti a kenyerét ez év végétől. A varrodában sport- és gyermekruházati cikkek készülnek majd a To­kaji Háziipari Szövetkezet megrendelésére. MEG KELL ENNI! másra nem hajlandó. Ja, aki nem ért a „Iához”. Azért jól fog mutatni a polcon a vízi­pipa mellett. Mert tavalyelőtt azt vettünk. Hátország Miközben a nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház­ban az ország valamennyi tájegysége randevújának le­hetünk tanúi, a kiállítóter­mekben ünnepélyes méltóság­gal sorakoznak a kristálytisz­ta egyszerűségükben vagy ép­pen gazdagon díszítettségük­ben megjelenő tárgyak, a visszUfVM Nem hiszek a szememnek, hogy éppen most, amikor végre valami pezsdül, jelent meg a lap 1987. július 10-i számában „A meggy ára” cí­mű írás. öreg termelő vagyok. Sok­szor sajnáltam termelőtársai­mat, amikor almásládáikat kirakták a kapuk elé, várva a jó szerencsét, hogy vagy elviszik, vagy nem. Sajnál­tam tisztességben és munká­ban meggörnyedt bátyáimat, amikor le sem szedték a gyü­mölcsöt a fáról: minek, úgy­sem lehet eladni... „hátországban” ismét meg­kezdődik a munka. Egy feje­zet lezárult: két év termését „letették” az asztalra a nép­művészek, és folytatják, ami a dolguk. Ez a hátország most a nyíregyházi népművé­szeti stúdió országos szaktá­bora. Itt gyűlnek össze a népművészek július 16-tól az ország minden részéből. A Zrínyi Ilona úti sávház alat­ti stúdióban működik a tá­bor, amely egyik fontos cél­jának a nevelőotthonban élő gyermekek, illetve oktatóik, nevelőik népművészeti kép­zését tekinti. Főt a Gránát­almájával már bizonyított... Baraksó Erzsébet A meggy ára egy-egy kertben dolgozunk — ahelyett, hogy valamelyik strandon pihennénk —, fo­gyasztók is vagyunk, meg termelők is. Most, amikor pezsdül va­lami a Kárpátokon túl és in­nen is, ne tegyenek közzé egy ilyen írást, amely éppen most az adminisztratív be­avatkozást sugallja. Vagy, ha már közzétették, akkor te­gyék közzé ezt is. Termelő János Nyíregyháza M esélik, hogy több, hols- tein-friz tehenet tartó gazdaság vezetői pa­naszkodtak, ennek az állatnak a húsa nehezen el­adható. Mert itt is úgy van, hogy minden második borjú bika, s ebből ugye csak hús lesz,, no meg aztán a tehenek is kiöregednek, s szemben a magyartarkával, ennek nem a legszebb a húsa. A minő­ség kiváló, csak a szín olyan, amit nem szeret a világpiac. Amikor ebbéli aggályaikat a tsz-vezetök elmondták egy termelési tanácskozáson, ahol a Holsteinekről volt szó, a fajta magyar prófétája egy­szerű megoldást ajánlott: — Kérem, ez is exportcikk. Mégpedig: olyan, amit nem Szórakoztató, játékos ve­télkedőt szervez a közös ház­tartásban élő családoknak, szülőknek, nagyszülőknek, gyerekeknek az Országos Egészségnevelési Intézet. Azoknak a családoknak a je­lentkezését várja az OENI, akik a nevelésben, a gondo­zásban, az érzelmek kialakí­tásában, az otthonteremtés­ben, a szabadidő-felhaszná­lásban, a betegségek megelő­zésében és az egészség meg­kell elszállítani az országból. A holsteinekből hamburgert kell csinálni, ezt megeszi a külföldi is. így e piros hús­ból dollár lesz, s még külö­nösebben a piacot sem kell kutatni. A megoldás tetszetős, az út járható. Jó néhány cikkünk, termékünk van, amit itthon tudunk exportálni. Jó lenne, ha felfigyelne erre a tényre a húsipar, a kereskedelem, a vendéglátás. Talán nagyon is kézenfekvő, lehet, ezért is kerülte el eddig a figyel­met. A lényeg: a holstein húsát meg kell etetni, itthon. Mindenki jól jár. Legfeljebb a holsteinek biztonsága vál­tozik. (bürget) reműködő Magyar Vöröske­reszt, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Család az egészségért cím­mel tervezett, hosszú távú programot állított össze az Országos Egészségnevelési Intézet, hogy eredményeseb­ben hajtsák végre a népese­déspolitikai határozatot. A családi vetélkedő is ezt a célt szolgálja. A Közlekedéstudományi Egye­sület vasútgépészeti és jármű­fenntartási szakosztálya egy fej­lesztési tervet dolgozott ki a sze­mélyszállító vagonok tisztítására. A tervvel kapcsolatos kísérletek a pécsi vasútállomáson folynak. A toalettek takarítását egy. a sí­nekre. talpfákra helyezhető mű­anyag tállal oldják meg. A csé­széket és a helyiséget egy nagy nyomású vízborotvával mossák ki, ezt követi a fertőtlenítés. A kocsi alatt a vizet a műanyag tál gyűjti össze. A vagonok utaste­rét egy, a kárpittisztító géphez hasonló svájci gyártmányú gép­pel takarítják és folynak a cseppmentes ipari méretű ablak­tisztítás kísérletei is. A kísérle­tek végeztével a tisztítóállomá­sok telepítését a nagyobb közle­kedési gócpontokban tervezik. A tisztítás folyamatát számítógépek programozzák majd, a minőség­ellenőrzést is a modern technika e vívmánya fogja elvégezni. (Dunántúli Napló) „KÉTSZÁZ HEKTÁROS” Öntözőrendszer Az apátfalvi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben a közelmúlt­ban helyezték üzembe azt az ön­járó amerikai gyártmányú öntö­zőrendszert, amely 200 hektáros kukoricatáblát képes ellátni a kí­vánatos csapadékmennyiséggel. A lízingügylettel vásárolt berende­zés 10 millió forintjába került a termelőszövetkezetnek. (Csong- rád Megyei Hírlap) TEJHOZAMNÖVELÖ Egy magyar szabadalom hasz­nosításával a kérődző állatok tej- hozamát növelő készítmény gyár­tását kezdték meg a Környei Mezőgazdasági Kombinát tornyó- pusztai telepén. Az úi készít­mény alapanyagát, a Methionin nevű szintetikus aminosavat, amely serkenti a haszonállatok fejlődését, már régebben hasz­nálják az állattenyésztésben. A tapasztalatok szerint azonban eredeti formájában ez az anyag a kérődzőknél nem fejt ki olyan kedvező hatást, mint a sertések­nél vagy a szárnyasoknál. A Methionint már az elögyomor- ban elbontják a mikrobák, s így nem épül be szervezetükbe. A problémát egy szellemes eljárás­sal oldották meg. Ennek lényege, hogy a púderszerú aminosav- szemcséket olyan védőburkolattal veszik körül, amely késlelteU a lebomlást, elérhetővé teszi, hogy a Methionin a kérődzők gyomor­rendszerének utolsó üregében, il­letve a vékonybeleiben oldódjon fel, és ezáltal tökéletesen hasz­nosuljon. (Dolgozók Lapja) HAZAI ALAPANYAGBÓL A gyógyszeripar esztendők óta vásárol Finnországból és az NSZK-ból nagy méretű, úgyneve­zett kombi dobozokat, ame­lyekbe félkész termékeket csoma­gol. Az import kiváltására olyan gyártót kerestek, amelyik hazai alapanyagból képes előállítani hengeres, merev falú csomagoló­eszközöket. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában megte­remtették a papíroldalfalú, fa­rost aljú és fedőlemezzel ellátott speciális 30—220 liter űrtartalmú dobozok gyártásának lehetőségét. Svédországból vásárolt berende­zéssel jelenleg a próbaüzemelést végzik. (Petőfi Népe) Msgh/vó játékos voté/ksdörs És akkor, mit tagadjam: nosztalgiával emlékeztem ar­ra a korra, amikor úgy öt­ven évvel ezelőtt szedtük a szőlőt, ezt vagy azt a gyü­mölcsöt, ami éppen soros volt és az udvaron megje­lentek (a szedés napján, ter­mészetesen) a Kalla fiúk, vagy Adlerék és ott a hely­színen, egymásra licitálva vásárolták fel a termést. Most, végre (!) valami ha­sonló történt. Volt falu — az elmúlt hét elején még nem A szcrk. megjegyzése: Kedves Termelő János! Szívesen közöljük a levelét, de megjegyezzük, hogy az említett írásunk sem a ter­melőt akarta elmarasztalni, sakkal inkább a közvetítő kereskedelmet, amely — mint számos példa jelzi — olykor alaposan leveszi a sá­pot. őrzésében a játék eszközei­vel mondanák el saját ta­pasztalataikat. A versenyre július 27-e és augusztus 7-e között lehet jelentkezni. Megyei elődöntő­ket, középdöntőt, majd dön­tőt szervez a rendező egész­ségnevelési intézet és a köz­A döntőt 1987. december 27-én rendezik meg. Az első helyezett csalód 200 ezer, a második 150 ezer, a harma­dik 100 ezer, a negyedik 50 ezer, az ötödik 25 ezer forint jutalomban részesül. Akik érdeklődnék a vetélkedő iránt, a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályán (Nyíregyháza, Árok u. 41. 4400) kapnak tájékoztatást. (tk) MÚZEUMI EXPEDÍCIÓ Négy megye — Borsod, Hajdú- Bihar, Heves és Szolnok — nép­rajzosai, történészei vettek részt azon a 12 napos táboron, melyet Tiszafüreden rendeztek meg. A kutatók a Tisza II. tározótavak mentén levő településeken dol­goztak. Kiemelt téma volt a Ti­sza menti mesterségek — ko­sár- és gyékényfonás — tárgyi és szöveges emlékeinek összegyűjté­se. A falvakból mintegy 200 tárggyalt bővítették a szolnoki és egri múzeum anyagát. A múzeu­mi expedíció munkáját középis­kolás csoportok is segítették. (Szolnok Megyei Néplap) A tárgyalóteremből hittük —, hogy négy felvá­sárló is versengett egymás­sal, saját vagy bérelt, vagy megbízóiktól kapott teher­autókon elmentek a gyümöl­csöskertekbe — az autók pla­tóján mázsa — és ott át­vették a meggyet. Micsoda gyönyörűség! Hogy egymás­ra licitáltak, amelynek az eredménye az lett, hogy 22 forint helyett 24 is volt itt- ott a meggy. Ez lenne a baj ? Kedves Újságíró! Ezért fog ön kevesebb meggyespi­tét enni? És a termelők, akik lassan egy évtizede 22 körü­li összeget kapnak a megy- gyért? (Ami azért relatíve évről évre árcsökkenést je­lent, hiszen a termelési költ­ségek növekednek.) De inkább kedvenc lapom­tól kérdezem: Kedves Kelet- Magyarország! ön a terme­lők, vagy a fogyasztók lap­ja? Vagy netán mindkettőé, hiszen mi, akik hétvégeken „Balszerencsés” megtalálók A büntetlen előéletű Molnár Lajos Tibornak és Bálint Atti­lának nem kellett sokáig retteg­niük attól, hogy utoléri-e őket az igazságszolgáltatás, avagy sem. 1987. július 2-án este meg­lopták barátjuk édesapját, más­nap már őrizetbe kerültek, s az elkövetéstől számított 6. napon az is eldőlt, hogy milyen bünte­tést kapnak. A nemrég felnőtté vált vád­lottak július 2-án este megláto­gatták barátjukat Üjfehértón a szeszfőzdében. G. László ugyan­is ott dolgozik, édesapjával együtt vezetik a szeszfőzdét. Ott- tartózkodásuk ideje alatt elve­szett a szeszfőzde páncélszekré­nyének kulcsa, s azt mindany- nyian keresni kezdték. Mindenki balszerencséjére a kulcsot Mol­nár Lajos Tibor találta meg. A segítő szándéka azonnal elmúlt. Molnár közölte vádlott-társával, hogy meglelte a kulcsot, s ek­kor elhatározták, hogy a pán­célszekrényt kifosztják. Miközben Bálint Attila szóval tartotta a másik épületben tar­tózkodó G. Lászlót, Molnár a nyitott ablakon keresztül bemá­szott a szeszfőzde irodaépületé­be, kinyitotta a páncélszekrényt, s az abban lévő lemezkazettából kivette a 93 700 forintot. Egy al­kalmas pillanatban a pénzt az ablakon keresztül kiadta Bálint­nak, s nemsokára eltávoztak a helyszínről. Még meg sem tud­tak osztozni a nem csekély ösz- szegen, amikor azt tőlük lefog­lalták, a sértettnek visszaadták. A vádlottak fölött bíróság elé állítás folytán tehát gyorsított eljárással a Nyíregyházi Városi Bíróság ítélkezett. A bíróság bű­nösnek mondta ki őket, mint társtetteseket 1 rendbeli lopás bűntettében, s Molnárt 10 hóna­pi, Bálintot 9 hónapi végrehaj­tásában 2—2 évi próbaidőre fel­függesztett szabadságvesztésre ítélte, s elrendelte pártfogó fel­ügyeletüket. A vádlottak kötele­sek 60 napon belül állandó mun­kaviszonyt létesíteni. Az ítélet jogerős. Dr. Szabó Pál ügyész Mozaik a népművészeti kiállításról Csipkében Délidőben Kálminfa ázán (jávor) A siker titka: a család MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK BALSA: Részlet a kiállításról

Next

/
Oldalképek
Tartalom