Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

Nyári munkák a Tisza partján Zsilip épül Szabolcsweresmartnál Sfnylidik a burgonya,veszélyes helyzat az almásakba! Aratják a búzát a leveleki határban, (elek) Táborban T ízévesek voltunk, és elérhetetlenül tá­gasnak tűnt szá­munkra a világ. Tudásra í szomjasan ittuk tanítónk szavait az óhutai fenyő- I rengeteg alján: a sátorve­rés ősi mesterségét ma­gyarázta nekünk, nomád táborozóknak. Akkoriban nem volt még divat falusi gyerekeket táborba vin­ni, így nekünk, akik eb­ben a szerencsében része­sülhettünk, a tábor szó hallatán az jut eszünkbe: először hagyjuk el a szü­lői házat, maradunk egye­dül egy közösség tagja­ként, védetten és mégis védtelenül. Ma se szeri, se száma a táboroknak. Egyre több gyerek nyári elhelyezésé­ről, felügyeletéről és ér­telmes szabad idejéről gondoskodnak a pedagó­gusok és a népművelők. Főként a művelődési há­zak vállalnak ebben nagy szerepet, felismerve an­nak fontosságát. hogy egy élmény életre szóló indíttatást adhat, talán a táborban szerzett köz­művelődési tapasztalatok is hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy a mostani gye­rek majd felnőttként nyi­tott, a problémákra ér­zékeny, érdeklődő le­gyen. Táborba gyűlnek az énekkarosok, a táncosok, a képzőművészet iránt ér­deklődők, a bábosok, a természetkutatók, a ma­dármegfigyelők, a számító- gépesek, a könyvbarátok, a barkácsolók, a népművé­szet szerelmesei — de ki győzné felsorolni az ösz- szes változatot? A táboro­zás hőskorában, nekünk még maga a tábor volt fontos, a cél, ma a tábor egyre inkább csak eszköz egy fontosabb cél érdeké­ben: hogy a lehető legde­mokratikusabb légkör­ben együtt tölthessék az időt a hasonló érdeklődé­sűek. mód legyen a mű­veltség gyarapítására, egy­más megismerésére. Ezt alapul véve a legszimpati- kusabbak egyike az olva­sótábori forma, amelynek csak a neve utal a köny­vekre, sokkal inkább az ember és a bonyolult vi­lág kapcsolatáról van szó, és arról, hogyan iga­zodhat el az ember e bo­nyolult viszonyok között. Művésztelepek szolgál­tathatták talán a példát ahhoz, hogy egyre több művészeti ág felnőtt mű­velői is összegyűlnek al­kalmanként, vagy rend­szeresen — táborba. Ma már természetes, hogy Vá- sárosnaményban fafara­gók táboroznak, Tuzsé- ron a képzőművészek randevújának színhelye a Tisza-part, Nyíregyházán a sávházban népművészek munkálkodnak közösen. J úlius közepén újabb tábor nyitja meg kapuját a megye- székhelyen, amelyre az or­szág minden pontjáról jönnek vendégek: az or­szágos népművészeti ki­állításhoz kapcsolódóan itt rendezik meg a népmű­vészek országos táborát. B. E. Az idei év, de még a jövő esztendő legnagyobb vízügyi beruházása a Szabolcsveres- martnál kialakuló tározó. Ez, a Belfö vizét és a környék talajvizét szabályozó hatal­mas rendszer a vízügyi építés legszebb és legnagyobb idő­szakaira emlékeztet. A kör­nyéknek biztonságot, a bel­vízelvezetésnek új módszert jelent, és pozitívan változtat­ja meg az egész felső-szabol­csi öblözet helyzetét. A nagy mű zsilipje már jól látható, épülnek a hozzá vezető csa­tornák, a Belfő és a Tisza fe-' lé irányuló leágazások is. A rendkívül fegyelmezett és példás munka a homokdom­bok között már sejteti a vál­lalkozás hatalmas voltát. Manapság kevés embernek adatik meg, hogy több ezer kötetes könyvgyűjteménye legyen. Sokan a könyvtárak­ból szerzik be az olvasniva­lót, ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények közt, s milyen választékkal várják az érdeklődőket. Erről hang­zott el beszámoló július 14- én kedden Vásáros,namény- ban, a tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén. A városi könyvtár — a hozzá tartozó hét letéti hely- lyel együtt — 12 ezer lakos rendelkezésére áll. Magas színvonalú szolgáltatásainak köszönhető, hogy a könyvtár­látogatottság arányaiban magasabb, mint a megye vá­rosainak átlaga. Az elmúlt évek alatt — kisebb karban­tartásoktól eltekintve — lé­nyegesen nem változott az épületek állapota. Nagyobb felújítás tavaly, a III. kerü­Javában dolgozik a Felső- tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság barabási kőbányája is. Tiszaadonynál rakják hajóra a követ, melyet a partok erő­sítésére használnak fel. A legnagyobb munka Tiszacsé- cse és Tiszakóród között zaj­lik, ahol hosszú szakaszon kell megerősíteni a partot, ■hogy a rohanó víz ne szedje meg jobban. Partot rendez­nek Vásárosnaménynál is, itt a stranddal, illetve a hajóál­lomással szemben dolgozik a darushajó. A vízügy szakem­berei rendszeresen vizsgálják a Tisza partjait, s ha kell, akkor azonnali beavatkozás­sal igazítják ki azt, amit a víz tönkretett, illetve előzik meg a kártételt. leti fiókkönyvtárban történt, Petőfi-tanyán pedig az új közösségi házban kapott ön­álló helyiséget a könyvtár. Nagy gondot jelent, hogy a városi gyűjtemény gyarapí­tására évek óta 175 ezer fo­rint jut. Ez kevés, hiszen rö­vid idő alatt csaknem ötven százalékkal emelkedtek az árak. Sajnos hiányos a felsze­reltség is. Bár a zenei könyv­tárban nyolccsatornás leját­szórendszer működik, s ren­delkeznek mikrofilm leolva­sóval, de szükség lenne kor­szerű gyorsmásolóra, diave­títőre, videoberendezésre és egy számítógépre is. Az idén az elhasználódott művelődé­si autó cseréje szerepel a ter­vek között. A "vb. ülésen beszámoló hangzott el az egyesített szo­ciális intézmények munkájá­ról, további feladatairól is. ^A búzának már az sem se- "'áUöíÁ ba megjönne a várva vántóúapadék — keseregnek t i»za]jjAmberek. Bánatuk an- 3i ijynkább alapos, mivel igeiiX/ termés ígérkezett. Egy - esöSljabb mázsákat venne ki az amúgy is aszott szemek­ből. Még nem készült el ugyan a pontos felmérés a hirtelen jött aszály okozta kárról, de már most megálla­pítható, hogy nem lesz mesz- sze a fél tonnától hektáron­ként a kiesés. Az őszi búzát éppen az érés utolsó stádiu­mában érte a fullasztó hőség ezért a nagy apadás. Szerencsésebb a helyzet az őszi árpával és a rozzsal, mert ez a két kalászos már túl volt a viaszérés állapo­tán. Ennélfogva esetükben lé­nyegesen kisebb a veszteség, de még így is jelentős. A többi szántóföldi kultúra is kivétel nélkül megszenve­di a lángoló kánikulát. A borsó szakaszai egymásra ér­tek, így nagy része konzerv­gyári hasznosítás szempontjá­ból tulajdonképpen tönkre­ment. A burgonya alsó leve­lei valósággal megsültek, a szára elsárgult, a gumók ki­csik maradnak, sínylődnek. Még a dohány is veszélyben van, pedig az egyébként kedveli a meleget — de csak ha vízben áll a lába. A kony­hakertészeti kultúrák csak állandó öntözéssel úszhatnák meg. Veszélyessé vált a helyzet az' almásokban is. A fagy sa­nyargatta fákon gyengébben indult a vegetáció, mert az edénynyalábok is megsérül­tek a mínusz húsz fok alatti hidegektől. A virágzás Mű­szakában uralkodó hűvös csapadékos idők némely nap­jai után a méhek a szirmok között éjszakáztak, mert úgy elgémberedtek, hogy nem bírtak visszarepülni a kap­tárig. A megtermékenyülés ennek megfelelően gyenge volt. Később, májusban elég sok gyümölcskezdeményt rúg­tak el a hajtások, a meleg fokozódása óta szintén talál­ni elrúgott diónyinál is na­gyobb álmákat. A téli alma mérete izgat­ja most leginkább a kerté­szeket. Ha például az átlag­méret hatvanöt milliméter lesz hatvannyolc helyett, az körülbelül tíz százalék ki­esést jelent. Márpedig erre nagyon is számítani lehet, ha az időjárás a közeljövőben meg nem változik. '• A hét végére a megye ker­tészeti és mezőgazdasági szakemberei pontos felmérést és becslést készítenek vala­mennyi kultúrából a várható kiesések és károk alakulásá­ról annak érdekében, hogy a szükségintézkedéseket meg lehessen tenni. Kedden megkezdődött a mintegy ezer hektárnyi őszi búza és a kétszázhúsz hek­táros területen termelt szá­razborsó aratása Tiszalökön, a Szabadság Termelőszövet­kezetben. Négy-négy kom­bájnnal kezdték meg a beta­karítást. Az első tapasztala­tok szerint, a nagy aszály el­lenére, viszonylag kevés te­rületen száradt ki túlságosan is a növény, ezeken a része­ken töppedtebbek a szemek. A becslések a tervezetthez képest olyan 75—80 százalé­kos termést mutatnak. Ha kedvező időjárási lehetőségek közepette folyhat az aratás, Megyénkben járt kedden Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nökhelyettese, s tájékozódott a közhasznú munkák beveze­tésének kezdeti tapasztalatai­ról. A szabolcs-szatmári veze­tőkkel — köztük Bánóczi Gyulával, a megyei tanács el­nökével, illetve Gyuricsku Kálmánnal, a megyei pártbi­zottság titkárával — folyta­tott megbeszélései során megfontolásra érdemes ja­vaslatokkal ismerkedett meg. A szűkebb pátria illetékesei egyebek mellett felvetették: a közhasznú munkavégzés területeit — a kommunális szférán túl — célszerű volna bizonyos vállalati egységekre is kiterjeszteni, elsősorban olyan helyeken, ahol nagy jelentősége van az idény­munkáknak — mint például a Zöldért vállalatoknál, vagy a tsz-ekben, gyümölcsszedés idején. Az -elnökhelyettes Ígéretet tett arra: az ÁBMH jelezni fogja a kormánynak, hogy a közhasznú munkák finanszí­rozásánál kötelező 30 száza­lékos tanácsi, illetve saját erő arányát sokallják a sza­bolcsi szakemberek, a taná­csok. A vendég — egy má­sik kérdés kapcsán — meg­jegyezte: nem mindig sze­rencsés hangsúlyozni, hogy Szabolcs-Szatmár egy elma­radott térség. Ez ugyanis számos vállalatot taszít, és esetleges ipartelepítési szán­dékát hátrányosan befolyá­solja. Az ÁBMH viszont fel­tétlenül támogatja az ipar vidékre való telepítését. Szó volt a külföldi munká­akkor e hónap végére való­színűleg már magtárba ke­rül az összes őszi búza, il­letve a szífSfibörsó Tiszalö­kön. A leveleki Dózsa Tsz-böl is kedden kaptuk a hírt: öt kombájnnal megkezdték a búza aratását. sok magyarországi foglalkoz­tatásáról is. A megyei veze­tők feltették a kérdést: a je­lenlegi helyzetben célszerű-e. gazdaságos-e idegen munká­sokat fogadni? A hírek sze­rint ugyanis vietnami és kí­nai dolgozók jönnek hazánk­ba. Az elnökhelyettes el­mondta: a hatékonyság szemoontjait szem előtt tart­va, gondolkodnak azon, hogy a már most Magyarországon lévő külföldi munkások he- lyettesíthetők-e másokkal, il­letve más relációból. Ugyan­itt megjegyezte: vizsgálják a lehetőségét annak is: hogyan helyezhető el magyar munka­erő a KGST-országokban illetve nyugaton? Bukta László és a megyei szakemberek egyetértettek abban: szükség van egy egy­séges foglalkoztatáspolitikai alap létrehozására, amely in­dokolt esetben könnyen el­érhető és felhasználható. Ballai László, a Központ Népi Ellenőrzési Bizottsái elnöke július 14-én munkalá togatáson ismerkedett a me gyében folyó népi ellenőrzés munkával, amelyről Dajka S Bertalan, a NEB megyei el nöke adott áttekintést. Itt tartózkodása során Bállá László megbeszélést folyta tott Varga Gyulával, a me gyei pártbizottság első titká rával és Bánóczi Gyulával, : megyei tanács elnökével. Négymillió forintos beruházással bővíti a folyékonyműtrágya-telepét a máriapócsi Rá­kóczi Tsz. Képünkön: töltik a műtrágyaszóró tehergépkocsit, (a. t.) Színvonalas könyvtári szolgáltatás Egységes foglalkoztatáspolitikai alap XLIV. évfolyam, 165. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. július 15., szerda Vásárosnamény: n KNEB elnöke megyénkben Munkaügyi tervek, tapasztalatok Aratják a búzát is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom