Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
2 Kdet-Magyarország 1987. július 13. Téliszalámi, vagy csirkeaprólék Sétálok az ABC pultjai között. Most nem vásárolni 'jöttem, nézelődöm. Azt figyelem, kinek mi van a kosarában. Játéknak sem rossz: rá sem kell néznem az illetőre, máris tudom: milyen anyagi helyzetben él. Az egyik kosárban nagy csomag Omnia, téliszalámi és dobozos sör, a másikban csirkeaprólék és pótkávé. Az igények különbözőek. A kereseti lehetőségek meghatározzák a vásárlási szokásokat is. Statisztikai adatok bizonyítják, egyre többen vannak azok, akik az olcsó termékeket keresik. Vajon találnak-e belőlük eleget? Fél kiló is elég lenne... Szabolcs-Szatmár megye vezető szervei az elmúlt évben foglalkoztak az olcsó áruk helyzetével. Vizsgálták az ellátási, értékesítési körülményeket, meghatározták a főbb feladatokat. A témát a közelmúltban a fogyasztók megyei tanácsa is napirendre tűzte. Szakemberei elsősorban a kistelepülések ellátását vizsgálták. Bár véleményük általában kedvező, hiányosságot is jócskán tapasztaltak. Mint kiderült, az alapvető élelmiszerekből megfelelő a választék. A legtöbb problémát a szállítás okozza. Az apróbb falvakba ugyanis csak a déli órákban érkeznek a sütőipar, valamint a tejipar autói. A legtöbb olcsó áru — úgyszólván érthetetlenül — a húsipari termékek sorából hiányzik. Nehezíti a dolgot, hogy sok esetben a hűtőkapacitás sem megfelelő. Sokan hiányolják a kisebb kiszerelésű, félkilós csomagolás bevezetését, hiszen az idős, egyedüálló nyugdíjas embereknek egy-egy árucikkből kisebb mennyiség is elegendő lenne. Nem érdekeltek a kereskedők Az olcsó árukról legutóbb Mátészalkán tárgyalt az SZMT elnöksége. Amint a tanácskozás résztvevői megállapították, az utóbbi időben javult a helyzet, de a választék még mindig nem kielégítő. Az okok sorában első helyre a szűk beszerzési lehetőségeket tették az illetékesek. Mint kiderült, nincsenek könnyű nelyzet- ben a kereskedelmi dolgozók sem. A vevők ugyanis rajtuk kérik számon az olcsó termékeket, eladni viszont csak azt és annyit lehet, amennyit a gyártók szállítanak. A tanácskozás résztvevői keresték a választ arra a kérdésre is, vajon érdekeltek-e a boltvezetők az olcsó áruk forgalmazásában? Mint kiderült, a jelenlegi helyzet nem igazán kedvez az érdekeltség bevezetésének. Általános tapasztalat, hogy az olcsó termékeket elsősorban a nyugdíjasok, az egyedül élők keresik. ök pedig többségükben a megye apró falvaiban élnek. Épp ezért ezeknek a településeknek ellátására nagy figyelmet fordít a FŐT és a MÉSZÖV. A szakemberek közül sokan hiányolják az úgynevezett fehér árut, vagyis azt a terméket, amely mindössze szerényebb csomagolása miatt kerül kevesebbe. Sajnos e téren az a helyzet, hogy a gyártónak jobban megéri díszíteni a portékát, hiszen így lényegesen drágábban adhatja el. A gyermekruhák sem olcsók, bár nem árt tudni, hogy az állami dotáció fokozatos megszűnésével a jelenlegi helyzet is változni fog. A megye jövedelmi viszonyait az úgynevezett „rongyos” boltok is jelzik. Mint kiderült, az egyre kedveltebb kilós boltok megnyitása szabolcsi specialitás. Sehol másutt nem árusítanak az országban hasonló kategóriájú ruházati termékeket. Tanácsok felelőssége A tanácskozás résztvevőinek egyöntetű megállapítása szerint a megyénk közismerten alacsony jövedelmi viszonyai miatt rendkívül fontos az olcsó áruk megfelelő választéka. Ehhez azonban az is kell, hogy az ipar gyártson, a kéreskedelem pedig forgalmazzon minél többet ezekből az áruféleségekből. Az érdekeltség megteremtése e területen is rendkívül fontos. Ebben mindenekelőtt a helyi tanácsoknak van kiemelkedő szerepe, hiszen ők az ellátásért felelősek. Kovács Éva Várszínházi bemutató Á Sári bíró sikere Megnyerte a kisvárdai közönség kegyeit a várszínház nyári társulata. Az összeszokott együttes idei bemutatóját pénteken tartották, Móricz Zsigmond népszínművét, a Sári bírót állították színre, zenés komédia formájában. A társulat vezetője, a darab rendezője, Halasi Imre jóvoltából az igényes színészi játék, a pergő darabvezetés úgy tartott tükröt egy hajdan volt bíróválasztás bonyodalmai elé, hogy egy kicsit megcsípkedte a falusi társadalomban ma is megtalálható karaktereket. Az eredetihez képest néhány változás történt a szereposztásban. A bírót Jászai- díjas színészünk, Simor Ottó Játszotta, a „kalapos” bíróné, Sári asszony Hacser Józsa érdemes művész volt. Mindketten kihasználták a helyzet- és jellemkomikum adta lehetőségeket. A szerelmi bonyodalom két „hőse”, az első évadban Nyíregyházáról megismert Tollós Rita és Tahi József volt Jóska és Lázi szerepében. Hálásan tapsolt a közönség Mikó István Já- szai-díjasnak, akit kissé a „saját” színészének érez. Jól kiegészítették mindezt a társulat oszlopos tagjai, Barbi- nek Péter, Kovács Nóra, Vándor Éva és a többiek. A Pastoral együttes színvonalas zenével festette alá a hangulatot, Menczel Róbert díszletei és Matolcsi Zsuzsa jelmezei megteremtették azt az ál-népies közeget, amelyből a komédia táplálkozott. A Sári bírót ma este még láthatja a kisvárdai közönség, azonban a Nyíregyházára és Hajdúszoboszlóra tervezett vendégjátékok a művészek filmszerepei miatt elmaradnak. L. B. Képünkön: Oda a bíróság. Simor Ottó, Hacser Józsa és Tahi József egy jelenetben. (Vincze Péter felvétele) Állami gondozás — állami nevelés Első a gyerek! A kisfiút az anyja gyakran magára hagyta, teljesen elhanyagolta, enni is néha, a szomszédoktól kapott... Ennyi elég is lesz annak érzékeltetésére, hogy milyen körülményektől szabadította meg a gyereket az állami gondozásba vétel. Ha szerencsére egyedi is a példa — egyáltalán nem a képzelet szüleménye ez a történet (amelynek hatását még fokozhatnánk egy-két megdöbbentő részlettel). Hihetnénk. ezzel megnyugtatóan rendeződött a kisfiú sorsa. Sajnos azonban nem így van. Az anya (?) ugyanis azóta mindent elövet, hogy visszaszerezze, s minden lehetséges fórumon bizonygatja, ő igenis alkalmas a nevelésre. Nem maradt más hátra, mint megfosztani szülői felügyeleti jogától, mert az időközben nevelőszülőhöz került kisfiút is csak megzavarja megalapozatlan ígérgetéseivel. Esetek sora.... A megyei tanács gyámügyi osztályon beszélgetünk a vezetővel, dr. Laskay Emőkével és Gál Györgyné főelőadóval — akik hasonló esetek egész soráról számolhatnának be. Július elsejétől életbe lépett a módosított családjogi törvény (s kiegészítő rendeletéi), most mégis inkább a korábbi tapasztalatokról váltunk néhány szót. (Annál inkább, mivel alaposan nehezíti az átmeneti időszak munkáját, hogy késnek a végleges rendelkezések .. .) Közvetlen irányítású nagyközségekből, városi tanácsokról kerülnek ide másodfokon a vitás ügyek, s bizonyos esetekben felülvizsgálati kérelmeket is elbírálnak. Sorolhatnánk, mi mindennel foglalkoznak, de — a számok, a statisztika is ezt mutatja — a legtöbb gondot az állami gondozásba vétel és a láthatás jelenti. (Az új szabályozás állami nevelésbe vételről, illetve kapcsolattartásról szól.) Maradjunk most a talán legsúlyosabb kérdéskörnél, a nehéz sorsú gyerekek ügyeinél. Meghalt egy asszony, több gyerek maradt utána árván. Mindannyian a férj nevén vannak, pedig a két kisebb minden bizonnyal az élettárstól fogant. Az élettárs könnyű helyzetben lenne, hiszen még fizetnie sem kellene a gondozásba vett gyerekek után. Mégis, mit tesz? Pert indít apasága megállapítására, s harcol azért, hogy nevelhesse gyermekeit. Nem igazán fényes körülmények között él, a közhangulat is kissé ellene fordult, ezért a döntés: az árvák kerüljenek intézetbe. Ragaszkodása meggyőző A másodfok azonban másként határoz. A főelőadónak pedig minden oka meglehetne, hogy ellene foglaljon állást, hiszen — igaza keresése közben — a féjfi vele szemben sem nagyon válogatta meg a szavait. A hivatalosan apának még nem tekinthető férfi ragaszkodása azonban meggyőző — semmiféle hátsó szándék nem vezetheti, anyagi előnye pedig különösen nem származna a dologból. És még van valami. Egy ilyen felelős, gyerekek elkövetkező életét döntően befolyásoló döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy az állami gondozás — akárhogyan szépítjük is, és jócskán akadnak pozitív kivételek — mégis — csak szükséges rossz. A családot, ha az valameny- nyire képes megfelelni funkciójának, nem pótolhatja. Á két gyerek ottmaradhat Átmeneti megoldásként — míg az apaságot a bíróság ki nem mondja — a férfi édesanyját jelölték ki gyámnak, s a két gyerek otthon maradhatott. Semmi biztosíték nincsen arra, hogy a jövő az elképzeléseknek megfelelően alakul — de az esély igenis megvan rá. Az egészségügyiek és a gyámhatóság összefogása, a gyakori látogatás (ellenőrzés); az, hogy személyes ügyüknek tekintik a két kicsi sorsát, reális alapot teremt a bizakodásra. Minden állami gondozásba vételi ügyben hozott határozatot helyben hagyott a megyei tanács gyámügyi csoportja. Ez is jelzi, hogy felelősséggel, felkészülten végzik munkájukat Szabolcs-Szat- .márban a gyámügyesek. Okkal hihetjük hát. hogy az élethez igazított új szabályok alkalmazásakor is ekként járnak el. Az új rendelkezések így valóban elérhetik céljukat; még inkább a gyermekközpontúság uraLkodik majd a hivatalos eljárásban is. Papp Dénes Irigylem | A nyíregyházi Lenin téren, az üveg hirdetődoboz ablakára zsírkrétával írta valaki: „Szeretlek, Gabi!" Feltehető, hogy Gabi igen fiatal, szép, éppen nővé váló valaki. Az író se lehet aggastyán, hiszen ily szerelmi vallomásra ország-világ előtt az ember csak bizonyos korig képes. Olvasom azt, hogy Szeretlek, Gabi!, s a szöveg egyre jobban tetszeni kezd. Mert így kezdődik: Szeretlek. Nem úgy, hogy bírlak, kamállak, csíplek. Nem, a fiú nem szégyellős, talán kicsit konzervatív is, de végre azt és úgy mondja, ahogy gondolja. Szeretlek. De ritkán hallani, s még ritkábban olvasni! Jó tudni, valaki még emlékszik e szóra, vállalja, ki meri mondani. Nem idét- lenkedik, nem szlengben közli érzelmeit, hanem úgy, mint száz... mit száz, ezer és ezer év óta közli azt, aki valóban szeret. És itt, ennél a pontnál örülök, s igen, nem tagadom, irigylem Gabit. (bürget) A nagybajszú riportalany Ellenőrök bikiniben Ellátás, árak a Sóstón A strandoló nyűgös, ha sorba kell állni a sült kolbászért, pláne, ha elfogy, mire rá kerül a sor. Nem örül a nyaraló annak sem, ha meleg a sör, ha csurog-cse- peg a fagylalt, s joggal bosz- szankodik az üdülőterületen lakó, ha délután már nincs kenyér, vagy elfogy a tej. Ilyen okok miatt tekintik kiemelten fontos. feladatuknak az üdülőterületek kereskedelmi és vendéglátóhelyeinek ellenőrzését a tanácsi, szak- szervezeti és társadalmi ellenőrök. Sóstó ellátásának gondja a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelés-ellátásfelügye- leti osztályáé, ezért rendszeresek ott az ellenőrzések. Most a hét végén például a KÖ- JÁL-lal és a KISOSZ ellenőreivel együtt jártak tíz boltban, hogy megnézzék: csorbítják-e a fogyasztói érdekeket. A buszmegállónál lévő pavilonsorból négyet ellenőriztek: elsősorban az árukínála- - tot vették nagyító alá. A pecsenyesütő asszony pavilonjában tulajdonképen rendet találtak. A gond az volt, hogy kevesebb pénzt kért, mint amennyit kellett volna, és a saját kovászos uborkáját árulta, de azt nem vizsgáltatta meg az élelmiszerminőség- ellenőrökkel. Az üdítőitalnak nem volt ára, és nemcsak az volt a baj, hogy ezt nem függesztette ki, de nem is tudta, mennyibe kerül. Két asszony polgárjogi társasága igazán jó körülmények között dolgozhat, hiszen még kerthelyiségük is van, náluk azonban semmilyen ételt nem árultak. Nyilván azért, mert az ital jobban jövedelmez, pláne ha — mint amikor az ellenőrök ott jártak — 5,20-szal többet számoltak és számolócédulát sem adtak. (Így aztán nem könnyű meggyőződni a jó vagy rossz árakról.) A Zöldért-pavilonban mindent rendben találtak, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjában is, de ott mindössze kétféle árunak járt le a szavatossági ideje. Rendben találtak mindent ; víztorony alatti boltban is. A strandon — mint a töbfc fürdőzők — bikiniben ellen őriztek. A zöldség-gyümölc pavilon árukínálata itt i rendben volt, ám az üdítő italokat 5 forintért adták e ez lényegesen több mint a ára. Az alkalmazott — al mellesleg nem volt bejeleni ve — arra hivatkozott: azéi kérik meg az árát, mert hűl ve árulják. A strandpressz pótolta azokat a mulasztásc kát, amelyeket korábban t£ láltak náluk az ellenőrök, fagylaltozónál azonban < fagylaltnál 16 százalékos súl; csonkítást állapítottak meg A strandon és Sóstó égés területén — egyébként foly; matos a hétvégi ellenőrzés.. mostani látogatásból azt ki vetkeztethették, hogyha gyal ran kérdőre vonják a bolti kát, a vendéglátókat, nei marad el az eredmény. Mo; négy szabálysértési félj elei tést tesznek, ami a korább akhoz képest kedvező válti zás. (b. i Olcsó áruk kerestetnek Kilós bolt — csak megyénkben Készül a tévé „Csali” hor- gészműsora az úszó lápszi- geteiröl nevezetes őstónál Vaján. A kamera mögött Zsóka Zoltán rendező operatőr és Berekméri András segédoperatőr. Előttük egy termetes, 16 kilós harcsával a stábhar-i madik tagja, Krámer Tibor szaktanácsadó munkatárs, aki a forgatás előtt néhány órával maga fogta meg a tavor a nagybajuszú „riportalanyt”. A stáb, amelynél tagjai valamennyien gyakor ló horgászok, a vajai forga tással „szerencsét hozott” < helybeli horgászoknak is íjjúszkilós harcsákat, 12, 13 é: 15 kilós amúrokat akasztót tak meg szép halairól híre: tavukon, (pristyák) « *
