Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

2 Kdet-Magyarország 1987. július 13. Téliszalámi, vagy csirkeaprólék Sétálok az ABC pultjai között. Most nem vásárolni 'jöttem, nézelődöm. Azt fi­gyelem, kinek mi van a ko­sarában. Játéknak sem rossz: rá sem kell néznem az ille­tőre, máris tudom: milyen anyagi helyzetben él. Az egyik kosárban nagy cso­mag Omnia, téliszalámi és dobozos sör, a másikban csirkeaprólék és pótkávé. Az igények különbözőek. A kereseti lehetőségek meg­határozzák a vásárlási szo­kásokat is. Statisztikai ada­tok bizonyítják, egyre töb­ben vannak azok, akik az olcsó termékeket keresik. Vajon találnak-e belőlük eleget? Fél kiló is elég lenne... Szabolcs-Szatmár megye vezető szervei az elmúlt év­ben foglalkoztak az olcsó áruk helyzetével. Vizsgálták az ellátási, értékesítési kö­rülményeket, meghatároz­ták a főbb feladatokat. A témát a közelmúltban a fo­gyasztók megyei tanácsa is napirendre tűzte. Szakem­berei elsősorban a kistele­pülések ellátását vizsgálták. Bár véleményük általában kedvező, hiányosságot is jócskán tapasztaltak. Mint kiderült, az alapvető élelmi­szerekből megfelelő a vá­laszték. A legtöbb problémát a szállítás okozza. Az apróbb falvakba ugyanis csak a déli órákban érkeznek a sütő­ipar, valamint a tejipar au­tói. A legtöbb olcsó áru — úgyszólván érthetetlenül — a húsipari termékek sorából hiányzik. Nehezíti a dolgot, hogy sok esetben a hűtőka­pacitás sem megfelelő. So­kan hiányolják a kisebb ki­szerelésű, félkilós csomago­lás bevezetését, hiszen az idős, egyedüálló nyugdíjas embereknek egy-egy áru­cikkből kisebb mennyiség is elegendő lenne. Nem érdekeltek a kereskedők Az olcsó árukról legutóbb Mátészalkán tárgyalt az SZMT elnöksége. Amint a tanácskozás résztvevői meg­állapították, az utóbbi idő­ben javult a helyzet, de a választék még mindig nem kielégítő. Az okok sorában első helyre a szűk beszerzé­si lehetőségeket tették az il­letékesek. Mint kiderült, nincsenek könnyű nelyzet- ben a kereskedelmi dolgo­zók sem. A vevők ugyanis rajtuk kérik számon az ol­csó termékeket, eladni vi­szont csak azt és annyit le­het, amennyit a gyártók szállítanak. A tanácskozás résztvevői keresték a vá­laszt arra a kérdésre is, va­jon érdekeltek-e a boltveze­tők az olcsó áruk forgalma­zásában? Mint kiderült, a jelenlegi helyzet nem iga­zán kedvez az érdekeltség bevezetésének. Általános ta­pasztalat, hogy az olcsó ter­mékeket elsősorban a nyug­díjasok, az egyedül élők ke­resik. ök pedig többségük­ben a megye apró falvaiban élnek. Épp ezért ezeknek a településeknek ellátására nagy figyelmet fordít a FŐT és a MÉSZÖV. A szakembe­rek közül sokan hiányolják az úgynevezett fehér árut, vagyis azt a terméket, amely mindössze szerényebb cso­magolása miatt kerül keve­sebbe. Sajnos e téren az a helyzet, hogy a gyártónak jobban megéri díszíteni a portékát, hiszen így lénye­gesen drágábban adhatja el. A gyermekruhák sem ol­csók, bár nem árt tudni, hogy az állami dotáció foko­zatos megszűnésével a je­lenlegi helyzet is változni fog. A megye jövedelmi vi­szonyait az úgynevezett „rongyos” boltok is jelzik. Mint kiderült, az egyre ked­veltebb kilós boltok megnyi­tása szabolcsi specialitás. Se­hol másutt nem árusítanak az országban hasonló kate­góriájú ruházati terméke­ket. Tanácsok felelőssége A tanácskozás résztvevői­nek egyöntetű megállapítása szerint a megyénk közismer­ten alacsony jövedelmi vi­szonyai miatt rendkívül fon­tos az olcsó áruk megfelelő választéka. Ehhez azonban az is kell, hogy az ipar gyártson, a kéreskedelem pedig forgalmazzon minél többet ezekből az árufélesé­gekből. Az érdekeltség meg­teremtése e területen is rendkívül fontos. Ebben mindenekelőtt a helyi taná­csoknak van kiemelkedő szerepe, hiszen ők az ellá­tásért felelősek. Kovács Éva Várszínházi bemutató Á Sári bíró sikere Megnyerte a kisvárdai kö­zönség kegyeit a várszínház nyári társulata. Az összeszo­kott együttes idei bemutató­ját pénteken tartották, Mó­ricz Zsigmond népszínművét, a Sári bírót állították színre, zenés komédia formájában. A társulat vezetője, a da­rab rendezője, Halasi Imre jóvoltából az igényes színészi játék, a pergő darabvezetés úgy tartott tükröt egy haj­dan volt bíróválasztás bonyo­dalmai elé, hogy egy kicsit megcsípkedte a falusi társa­dalomban ma is megtalálha­tó karaktereket. Az eredetihez képest né­hány változás történt a sze­reposztásban. A bírót Jászai- díjas színészünk, Simor Ottó Játszotta, a „kalapos” bíróné, Sári asszony Hacser Józsa érdemes művész volt. Mind­ketten kihasználták a hely­zet- és jellemkomikum adta lehetőségeket. A szerelmi bo­nyodalom két „hőse”, az első évadban Nyíregyházáról megismert Tollós Rita és Ta­hi József volt Jóska és Lázi szerepében. Hálásan tapsolt a közönség Mikó István Já- szai-díjasnak, akit kissé a „saját” színészének érez. Jól kiegészítették mindezt a tár­sulat oszlopos tagjai, Barbi- nek Péter, Kovács Nóra, Vándor Éva és a többiek. A Pastoral együttes szín­vonalas zenével festette alá a hangulatot, Menczel Róbert díszletei és Matolcsi Zsuzsa jelmezei megteremtették azt az ál-népies közeget, amely­ből a komédia táplálkozott. A Sári bírót ma este még láthatja a kisvárdai közön­ség, azonban a Nyíregyházá­ra és Hajdúszoboszlóra ter­vezett vendégjátékok a mű­vészek filmszerepei miatt el­maradnak. L. B. Képünkön: Oda a bíróság. Simor Ottó, Hacser Józsa és Tahi József egy jelenetben. (Vincze Péter felvétele) Állami gondozás — állami nevelés Első a gyerek! A kisfiút az anyja gyakran magára hagyta, teljesen el­hanyagolta, enni is néha, a szomszédoktól kapott... Ennyi elég is lesz annak érzékeltetésére, hogy milyen körülmé­nyektől szabadította meg a gyereket az állami gondozásba vétel. Ha szerencsére egyedi is a példa — egyáltalán nem a képzelet szüleménye ez a tör­ténet (amelynek hatását még fokozhatnánk egy-két meg­döbbentő részlettel). Hihet­nénk. ezzel megnyugtatóan rendeződött a kisfiú sorsa. Sajnos azonban nem így van. Az anya (?) ugyanis azóta mindent elövet, hogy vissza­szerezze, s minden lehetséges fórumon bizonygatja, ő igen­is alkalmas a nevelésre. Nem maradt más hátra, mint meg­fosztani szülői felügyeleti jo­gától, mert az időközben ne­velőszülőhöz került kisfiút is csak megzavarja megalapo­zatlan ígérgetéseivel. Esetek sora.... A megyei tanács gyámügyi osztályon beszélgetünk a ve­zetővel, dr. Laskay Emőké­vel és Gál Györgyné főelő­adóval — akik hasonló ese­tek egész soráról számolhat­nának be. Július elsejétől életbe lépett a módosított csa­ládjogi törvény (s kiegészítő rendeletéi), most mégis in­kább a korábbi tapasztala­tokról váltunk néhány szót. (Annál inkább, mivel alapo­san nehezíti az átmeneti idő­szak munkáját, hogy késnek a végleges rendelkezések .. .) Közvetlen irányítású nagy­községekből, városi tanácsok­ról kerülnek ide másodfokon a vitás ügyek, s bizonyos ese­tekben felülvizsgálati kérel­meket is elbírálnak. Sorol­hatnánk, mi mindennel fog­lalkoznak, de — a számok, a statisztika is ezt mutatja — a legtöbb gondot az állami gondozásba vétel és a látha­tás jelenti. (Az új szabályo­zás állami nevelésbe vételről, illetve kapcsolattartásról szól.) Maradjunk most a ta­lán legsúlyosabb kérdéskör­nél, a nehéz sorsú gyerekek ügyeinél. Meghalt egy asszony, több gyerek maradt utána árván. Mindannyian a férj nevén vannak, pedig a két kisebb minden bizonnyal az élet­társtól fogant. Az élettárs könnyű helyzetben lenne, hi­szen még fizetnie sem kelle­ne a gondozásba vett gyere­kek után. Mégis, mit tesz? Pert indít apasága megálla­pítására, s harcol azért, hogy nevelhesse gyermekeit. Nem igazán fényes körülmények között él, a közhangulat is kissé ellene fordult, ezért a döntés: az árvák kerüljenek intézetbe. Ragaszkodása meggyőző A másodfok azonban más­ként határoz. A főelőadónak pedig minden oka meglehet­ne, hogy ellene foglaljon ál­lást, hiszen — igaza keresése közben — a féjfi vele szem­ben sem nagyon válogatta meg a szavait. A hivatalosan apának még nem tekinthető férfi ragaszkodása azonban meggyőző — semmiféle hát­só szándék nem vezetheti, anyagi előnye pedig különö­sen nem származna a dolog­ból. És még van valami. Egy ilyen felelős, gyerekek elkö­vetkező életét döntően befo­lyásoló döntésnél azt is figye­lembe kell venni, hogy az ál­lami gondozás — akárhogyan szépítjük is, és jócskán akad­nak pozitív kivételek — mégis — csak szükséges rossz. A családot, ha az valameny- nyire képes megfelelni funk­ciójának, nem pótolhatja. Á két gyerek ottmaradhat Átmeneti megoldásként — míg az apaságot a bíróság ki nem mondja — a férfi édes­anyját jelölték ki gyámnak, s a két gyerek otthon marad­hatott. Semmi biztosíték nin­csen arra, hogy a jövő az el­képzeléseknek megfelelően alakul — de az esély igenis megvan rá. Az egészségügyi­ek és a gyámhatóság összefo­gása, a gyakori látogatás (el­lenőrzés); az, hogy személyes ügyüknek tekintik a két ki­csi sorsát, reális alapot te­remt a bizakodásra. Minden állami gondozásba vételi ügyben hozott határo­zatot helyben hagyott a me­gyei tanács gyámügyi cso­portja. Ez is jelzi, hogy fele­lősséggel, felkészülten végzik munkájukat Szabolcs-Szat- .márban a gyámügyesek. Ok­kal hihetjük hát. hogy az élethez igazított új szabályok alkalmazásakor is ekként jár­nak el. Az új rendelkezések így valóban elérhetik célju­kat; még inkább a gyermek­központúság uraLkodik majd a hivatalos eljárásban is. Papp Dénes Irigylem | A nyíregyházi Lenin té­ren, az üveg hirdetődoboz ablakára zsírkrétával írta valaki: „Szeretlek, Gabi!" Feltehető, hogy Gabi igen fiatal, szép, éppen nővé váló valaki. Az író se le­het aggastyán, hiszen ily szerelmi vallomásra or­szág-világ előtt az ember csak bizonyos korig képes. Olvasom azt, hogy Szeret­lek, Gabi!, s a szöveg egy­re jobban tetszeni kezd. Mert így kezdődik: Sze­retlek. Nem úgy, hogy bír­lak, kamállak, csíplek. Nem, a fiú nem szégyellős, talán kicsit konzervatív is, de végre azt és úgy mond­ja, ahogy gondolja. Sze­retlek. De ritkán hallani, s még ritkábban olvasni! Jó tudni, valaki még em­lékszik e szóra, vállalja, ki meri mondani. Nem idét- lenkedik, nem szlengben közli érzelmeit, hanem úgy, mint száz... mit száz, ezer és ezer év óta közli azt, aki valóban sze­ret. És itt, ennél a pont­nál örülök, s igen, nem ta­gadom, irigylem Gabit. (bürget) A nagybajszú riportalany Ellenőrök bikiniben Ellátás, árak a Sóstón A strandoló nyűgös, ha sor­ba kell állni a sült kolbá­szért, pláne, ha elfogy, mi­re rá kerül a sor. Nem örül a nyaraló annak sem, ha meleg a sör, ha csurog-cse- peg a fagylalt, s joggal bosz- szankodik az üdülőterületen lakó, ha délután már nincs kenyér, vagy elfogy a tej. Ilyen okok miatt tekintik ki­emelten fontos. feladatuknak az üdülőterületek kereskedel­mi és vendéglátóhelyeinek el­lenőrzését a tanácsi, szak- szervezeti és társadalmi el­lenőrök. Sóstó ellátásának gondja a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelés-ellátásfelügye- leti osztályáé, ezért rendszere­sek ott az ellenőrzések. Most a hét végén például a KÖ- JÁL-lal és a KISOSZ ellen­őreivel együtt jártak tíz boltban, hogy megnézzék: csorbítják-e a fogyasztói ér­dekeket. A buszmegállónál lévő pa­vilonsorból négyet ellenőriz­tek: elsősorban az árukínála- - tot vették nagyító alá. A pe­csenyesütő asszony pavilonjá­ban tulajdonképen rendet ta­láltak. A gond az volt, hogy kevesebb pénzt kért, mint amennyit kellett volna, és a saját kovászos uborkáját árulta, de azt nem vizsgáltat­ta meg az élelmiszerminőség- ellenőrökkel. Az üdítőitalnak nem volt ára, és nemcsak az volt a baj, hogy ezt nem füg­gesztette ki, de nem is tudta, mennyibe kerül. Két asszony polgárjogi tár­sasága igazán jó körülmé­nyek között dolgozhat, hi­szen még kerthelyiségük is van, náluk azonban semmi­lyen ételt nem árultak. Nyil­ván azért, mert az ital job­ban jövedelmez, pláne ha — mint amikor az ellenőrök ott jártak — 5,20-szal többet szá­moltak és számolócédulát sem adtak. (Így aztán nem könnyű meggyőződni a jó vagy rossz árakról.) A Zöldért-pavilonban min­dent rendben találtak, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjában is, de ott mindössze kétféle árunak járt le a szavatossági ideje. Rendben találtak mindent ; víztorony alatti boltban is. A strandon — mint a töbfc fürdőzők — bikiniben ellen őriztek. A zöldség-gyümölc pavilon árukínálata itt i rendben volt, ám az üdítő italokat 5 forintért adták e ez lényegesen több mint a ára. Az alkalmazott — al mellesleg nem volt bejeleni ve — arra hivatkozott: azéi kérik meg az árát, mert hűl ve árulják. A strandpressz pótolta azokat a mulasztásc kát, amelyeket korábban t£ láltak náluk az ellenőrök, fagylaltozónál azonban < fagylaltnál 16 százalékos súl; csonkítást állapítottak meg A strandon és Sóstó égés területén — egyébként foly; matos a hétvégi ellenőrzés.. mostani látogatásból azt ki vetkeztethették, hogyha gyal ran kérdőre vonják a bolti kát, a vendéglátókat, nei marad el az eredmény. Mo; négy szabálysértési félj elei tést tesznek, ami a korább akhoz képest kedvező válti zás. (b. i Olcsó áruk kerestetnek Kilós bolt — csak megyénkben Készül a tévé „Csali” hor- gészműsora az úszó lápszi- geteiröl nevezetes őstónál Va­ján. A kamera mögött Zsóka Zoltán rendező operatőr és Berekméri András segédope­ratőr. Előttük egy termetes, 16 kilós harcsával a stábhar-i madik tagja, Krámer Tibor szaktanácsadó munkatárs, aki a forgatás előtt néhány órá­val maga fogta meg a tavor a nagybajuszú „riport­alanyt”. A stáb, amelynél tagjai valamennyien gyakor ló horgászok, a vajai forga tással „szerencsét hozott” < helybeli horgászoknak is íjjúszkilós harcsákat, 12, 13 é: 15 kilós amúrokat akasztót tak meg szép halairól híre: tavukon, (pristyák) « *

Next

/
Oldalképek
Tartalom