Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

1987. június 10. Kelet-Magyarország T Postabontás Közös érdek Joli néni — mint mond­ja — több mint egy éve hagyta abba a munkát. Már korábban elérte a nyugdíjkorhatárt, de míg bírta, nem hagyta ott a munkahelyét, jól jött az a kis pénz. így lett neki hu­szonöt év munkaviszonya. De a jubileumi jutalom akkor valahogy nem ke­rült szóba. Joli néni csak most hallotta egy ismerő­sétől, hogy a nyugdíjkor­határon túl munkában töltött évek ebből a szem­pontból bizony számíta­nak, tehát megillette vol­na Joli nénit a jubileumi jutalom. Lehet-e még ten­ni valamit, hogy hozzájut­hasson járandóságához? — kérdezte az idős asz- szony. Nem adhattunk kedve­ző választ. Joli néni igé­nye elévült, mert munka- viszonyának megszűnése óta csaknem két év eltelt. Ha még időben tájékozó­dik — vagy tájékoztatják róla, hogy igényt tarthat a jubileumi jutalomra, ak­kor most nem futna a pénze után — hiába. mOtiKaugyi ' -—Kéruessfeí gyakran megkeresik olva­sóink szerkesztőségünket. Szívesen adunk tanácsot, még akkor is, ha az érde­mi intézkedés aztán ter­mészetesen a munkahely, illetve a munkaügyi dön­tőbizottság dolga: meg­értjük olvasóinkat, az ilyen vita nem kellemes, hát még ha az ember nem is lehet biztos az igazában. De azt is meg kell mon­danunk, hogy sok esetben nem adhatunk személyre szóló választ, legfeljebb általános tájékoztatást. Ennek magyarázata egy­szerű: ahány munkahely, termelőszövetkezet, annyi­féle munkaügyi szabály­zat, kollektív szerződés, alapszabály. Mindegyiket nem ismerjük, nem ismer­hetjük. Tehát azt sem tudhatjuk, hogyan ren­delkezik a szóban forgó üzem például a törzsgár­dáról (van-e ott ilyen egy­általán), avagy miként szabályozza a termelőszö­vetkezet — amelynek a levélíró tagja — a háztáji juttatást, az év közben ki­lépő tagok részesedését. Tapasztalataink szerint munkába állásukkor vagy azt követően a munka- vállalók általában elmu­lasztják, hogy tájékozód­janak az új munkahelyen érvényben lévő szabályok­ról. Ugyanakkor a mun­káltatók sem ügyelnek rá. hogy dolgozóik idejeko­rán megismerjék a kol­lektív szerződés előírásait vagy a termelőszövetkezet alapszabályát. Erre mind az egyik, mind a másik fél részéről rendszerint csak akkor kerül sor, ha valamilyen munkaügyi vi­ta adódik. Pedig a mindennapi munkánkat érintő szabá­lyok, a jogok és köteles­ségek megismerésének, megismertetésének köl­csönös igénye sok későbbi — elkerülhető — vitától, félreértéstől kímélné meg mind a munkáltatót, mind pedig a munkavállalót. Gönczi Mária PINCEFÜRDÖ Barlangfürdő lett a nyíregyházi Benczúr tér 21. szá­mú ház pincéje. A bérlő mégsem örült a felkínálkozó lehetőségnek. „Nem akarok magánstrandot nyitni’’ — hajtotta csökönyösen szerkesztőségünkben. Ha nem, hát nem! — gondoltuk, és megpróbáltunk segíteni, hogy visszakapja a pincét. A városi tanács műszaki osztályán a megszokott talajvízszint emelke­déséről beszéltek, és arról, hogy a pincét szigetelni kell, vagy földdel megtölteni. A javaslat nem tetszett. Az IKSZV-hez fordultunk jótanácsért: nyisson-e barlangfürdőt olvasónk? A vál­lalatnál válasz helyett inkább vizsgálódni kezdtek, és a múzeum épületében rátaláltak a forrásra: valaki a régi vízvezeték-hálózatba belekötötte a mostanit. A be­ton kinyílt, mint a rózsa, s így bugyborékolt fel a víz olvasónk pincéjében. A talaj még nedves, ám fürdő már nincs. Mégsem kell búslakodni a Benczúr téri lakóknak. Az óvoda pin­céjében is lehet fürödni ... Tóth M. Ildikó EGY MÁSODPERCEN MÚLOTT A szerkesztőségen keresz­tül szeretném kifejezni kö- szönetemet azoknak az isme­retleneknek, akik május 27- én a nyíregyházi vasútállo­máson a Miskolctól Szegedig közlekedő gyorsvonat sínéi közül kisegítettek. Megszé­dültem, a csepegő eső elho­mályosította bifokális szem­üvegemet, így a sínek közé estem. Talán csak másodper­ceken múlott, hogy nem gá­zolt halálra a befutó gyors­vonat. Gyöngyösi Józsefné , Nyíregyháza. Dugonics u. 9. MIKOR BONTJÁK LE AZ ÁLLVÁNYT? Nyírbátor történelmi emlé­kekben gazdag. Megyénk kü­lönleges szépségű, meghitt városa. Az idegenek nemcsak országos rendezvényeiért ke­resik fel, hanem szívesen ba­rangolnak a múltat idéző fa­lak között is. Az itt lakók joggal büszkék városukra, s szeretnék megőrizni olyan­nak, amilyen volt. Épp ezért nem értjük, hogy miért nem bontják le a református templom északi oldalát Csú­fító állványerdőt? A tataro­zást tavaly szeptemberben fej ezoäh é tték ~laumii nk'ata tofT mert az állványokon csupán elvétve látni egy-egy mun­kásembert. Reméljük, váro­sunk nem ilyen képpel fogad­ja majd a nagyhírű zenei na­pokra idelátogató magyar és külföldi vendégeket! Asztalos Zoltán Nyínbátor (Együtt reménykedünk le­vélírónkkal. Információink szerint a zenei napok augusz- tus 20-i megnyitójára befeje­zik a templom tatarozását, és lebontják az állványerdőt. A munkálatok jelenleg még tar­tanak.) HORTOBÁGYI KIRÁNDULÁS Nem várt ajándékot kapott nemrég a SZÁÉV százhúsz nyugdíjasa. A vállalat hely­zetét ismertető beszámoló után, a nyugdíjas-találkozó résztvevőit kényelmes buszok vitték a Hortobágyra. A nagynevű csárdában ízletes ebéd várta a nyugdíjasokat. Ez a pusztai kirándulás fe­lejthetetlen emlék marad minden résztvevő számára. Dr. Bertők Béla Nyíregyháza, Arany J. u. Ili. TISZTIT — MOS?! Életemben először, de le­het, hogy utoljára fordultam a mátészalkai Patyolathoz. Egy szőnyeget és négy nagy függönyt szerettem volna tisztításra beadni. Meglepeté­semre azzal fogadtak az üz­letben, hogy kár beadni a függönyt, mert besárgul. A szőnyeget pedig ki kellett volna porolnom otthon, mert ők benne hagyják a port. A hölgy a kezelési útmutató fe­lől érdeklődött, szerencsére a szőnyeg sarkán még ott volt a papír. Megnézte és kije­lentette, hogy nem lehet a szőnyeget vegytisztítani. Át­veszi, de nem vállal érte fe­lelősséget, mert a színek tisz­títás után egybe fognak foly­ni. Ezek után furcsállom, hogy a televízióban este többször is azt reklámozzák, milyen szépre tisztítják pil­lanatok alatt a szőnyeget. Azt sem értem, hogy miért sár­gul be a függöny a Patyolat­ban, ha otthon mosás után fehér marad? Szondi Zoltánné wuimuseves. Kossuth u. 26. (Olvasónk panaszát Takács Lajos, a Nyírségi Patyolat Vállalat igazgatója vizsgálta meg. Levelében — többek kö­zött — arról értesítette szer­kesztőségünket, hogy az üz­let dolgozóját figyelmeztet­ték, mert helytelenül tájékoz­tatta olvasónkat a Patyolat szolgáltatásairól. A négy füg­gönyt és a szőnyeget ugyan­is felelősséggel kitisztíthat­ták volna. A szőnyeg porta­lanítása sem a megrendelő feladata, miután ez is hozzá­tartozik a tisztításhoz.) Szerkesztői üzenetek Engedi Miklós, Petnehá- za: Olvasóink ügyében nem tudunk mit tenni, a szövet­kezeti törvény ugyanis ki­mondja, hogy a részjegyet csak annak az évnek a mérlegzáró közgyűlése után lehet kifizetni, amelyikben a dolgozó kilépett. Miután olvasónk ebben az évben szakította meg munkavi­szonyát a szövetkezetnél, csak 1988-ban kaphatja vissza a részjegy ellenérté­két. Madácsi András, Apagy: A megyei tanács építési és vízügyi osztályának tájé­koztatása szerint 1987. áp­rilis 1-től az építési telek homlokvonalán kerítés lé­tesítésére csak építési en­gedély birtokában van le­hetőség: Piskóti Ferencné, Újfe- hértó: Amennyiben kére­lemmel fordul a helyi ta­karékszövetkezet igazgató­ságához, lehetőség van ar­ra, hogy (megváltozott kö­rülményeire való tekintet­tel), meghosszabbítsák köl- csönének lejárati idejét, il­letve mérsékeljék a havi tönlesztörészletet. T. M.-né. Nyírbogdány: A helyi tanács arról értesítet­te szerkesztőségünket, hogy olvasónk körülményei nem teszik indokolttá a rend­szeres nevelési segély fo­lyósítását. A család évente több alkalommal részesül rendkívüli segélyben. Segít­ségképp, az iskolás korú gyermekeknek napi l fo­rintos térítés ellenében há­romszori étkezést biztosíta­nak. Vitái Sándor, Nyíregyhá­za: Bejelentését jogosnak találta a Szabolcs Volán Vállalat. Bár a gépkocsive­zető arra gondolt, hogy önök más járatot várnak a buszmegállóban, és ezért nem állt meg, az esetért fe­lelősségre vonták. Áz illetékes válaszol NEM VOLT ENGEDÉLYE Egyik laskodi olvasónk ki­fogásolta, hog.v községükben alkoholt árusítottak a hely­színen az egyik futballmér­kőzés idején. Az észrevételt eljuttattuk a megyei tanács kereskedelmi osztályához, amely kivizsgálta a panaszt. Az eredményről Takács Jó­zsef osztályvezető levélben tájékoztatta szerkesztőségün­ket. Eszerint a kérdéses — hús­véti — mérkőzés előtt sem a sportegyesület, sem pedig a laskodi italbolt vezetője nem kérte az illetékes (pet- neházi) tanács szakigazgatá­si szervétől, hogy engedé­lyezzék szeszes ital alkalmi árusítását. Mivel a futball- pálya tanácsi kezelésben van, ezért közterület-foglalá­si engedélyre is szükség lett volna. Az üzlet vezetőjének helyettese elismerte, hogy a jelzett időpontban a sportpá­lyán sört árult, valamint hogy szabálytalanságot köve­tett el, mert a szükséges en­gedélyeket nem szerezte be és bejelentési kötelezettségé­nek nem tett eleget. A szeszes ital értékesítésé­nek korlátozásáról szóló ren­delet kimondja: „Az állami, szövetkezeti szerv, intézet, klub, művelődési otthon stb. munkaidőn kívül szervezett rendezvényén a szakigazga­tási szerv — a rendező szerv kérésére — szeszes ital árusí­tására esetenként engedélyt adhat. A rendezvényen ége­tett szeszes ital árusítása nem engedélyezhető’. Ha a rendezvényen a szeszes italt arra jogosult gazdálkodó szervezet (ez esetben a szer­ződéses üzlet vezetője) köte­les azt a rendezvény meg­kezdése előtt 48 órával a szakigazgatási szervnek, a rendőrhatóságnak — a beje­lentésben jelzett rendzavará­sok és verekedések megelő­zése érdekében, valamint az adóhatóságnak ellenőrzés cél­jából — írásban bejelenteni. A vizsgálatot megelőzően a petneházi tanács szakigazga­tási szerve a szükséges intéz­kedést megtette, az egység- vezetővel szemben szabály­sértési eljárást kezdeménye­zett szeszesital-árusítás sza­bályainak megszegése mi­att. A vizsgálat során felhív­ták a tanács figyelmét az idevonatkozó rendelkezések betartásának fokozott ellen­őrzésére, az előírások meg­szegőinek szigorú felelösség- revonására. SZEGÉNYES VÁLASZTÉK Hétről hétre bosszanko­dunk a napkori ABC-ben, a tej. a kenyér és a fontosabb napi cikkek hiánya miatt — panaszolta az ellátás hiá­nyosságát egyik olvasónk. — A boltosok úgy próbálnak segíteni a dolgon, hogy pél­dául az egyhetes kenyérről leszedik a címkét, és rendes árban eladják — olvastuk le­velében, A megyei tanács kereske­delmi osztálya ezt a beje­lentést is megvizsgálta, s mint kiderült a válaszlevél­ből. a napkori 122. számú ABC-üzlet húskészítmény-, pékáru- és tej termék-kínála­ta valóban sok kívánnivalót hagy maga után. A gyako­ribb ellenőrzésre, az á; kí­nálat javítására felhív"' az üzemeltető ÁFÉSZ figy - ét. a hús- és a sütőipari «fa­latot pedig a megrend - el. jobb kielégítésére kérte? fel. Kártérítés kamattal R szabadság kiadásáról N. G.-né mátészalkai levélírónkat gyermekgondozási szabadságának ideje alatt egy korábbi mulasztásáért fe­gyelmi büntetésben részesítették a munkahelyén, és egy­ben kötelezték az általa okozott kár egy részének megfi­zetésére is. A határozatot olvasónk a kórházban kapta kézhez. A határozatból arról is értesült, hogy ha késedel­mesen fizeti a kártérítést, akkor a munkáltató kamatot is fel fog számolni. Levélírónk arra kér választ, hogv való­ban köteles lenne-e a kamatot kifizetni. A személyi alapbér csökkentését a munkáltató olva­sónk munkába állását követően hajthatja végre, és az után kamatot nem számolhat fel. Más a helyzet viszont a kár­térítés összegével, mert ez után a munkáltató — az ese­dékesség napjától számítva — egy évre 8 százalékos ka­matot számolhat fel. Tehát, ha levélírónk elmulasztja fi­zetési kötelezettségét, akkor jogosan számolják majd fel neki a kamatot. Molnár Istvánná buji lakos férje halála után egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült. Kislánya után árvaellátást kap. Olvasónkat a munkahelyen úgy tájékoz­tatták, hogy a bérkiegészítést nem folyósítják a fizetésé­vel együtt. Levélírónk az iránt érdeklődik, hogy akkor melyik ellátással együtt kapja a bérkiegészítést. Társadalombiztosítási ellátás esetén az ellátással együtt folyósítják a munkabér-kiegészítést. Ezért olvasón­kat nem érte jogsérelem, hiszen kétszeres ellátásban nem részesülhet, a munkáltató tehát a törvények értelmében járt el. Dani Gusztáv fülesdi levélírónk munkahelyet változ­tatott. A végelszámolás alkalmával munkabérelőleg, sza­badság igénybevétele és munkaruha-tartozás miatt össze­sen csak 180 forintot kapott kézhez, és a szövetkezethez befizetett részjegyének értékét sem kapta vissza. Mindezt azért tartja méltánytalannak, mert véleménye szerint a szabadsággal a dolgozó rendelkezik, esetleges tartozását pedig rá lehet írni a MIL-lapra. Tájékoztatásul közöljük, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, és a dolgozó ké­rését nem köteles figyelembe venni. Munkahely-változta­tás esetén (az áthelyezést kivéve), az igénybe nem vett szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani, il­letve a többletszabadság idejére járó bért korlátlanul le­vonhatja a munkabérből, csakúgy, mint a munkabérelő­leget. A munkaruha-tartozás megfizetésére viszont a dol­gozót írásbeli határozattal kell kötelezni. Miután olvasónk esetében a munkabérelőleg és a szabadság túlfizetésének együttes összege meghaladta a kereset 33 százalékát, a munkaruha-tartozást a munkáltatónak valóban a MIL- lapra kellett volna feljegyeznie. Ennek kifizetése érdeké­ben olvasónknak kérelemmel kell fordulnia a szövetkezeti döntőbizottsághoz. A munkáltató eljárása azonban — a részjegy visszafizetésének megtagadásával kapcsolatban — jogszerű, hisz erre (vagyis a részjegy visszafizetésére) a munkáltató a tárgyévi nyereség terhére csak a következő évben kötelezhető. F. J. gacsályi olvasónk 1950-ben létesített munkavi­szonyt, időközben azonban 8 évig kisiparosként dólgozott.. Jelenlegi munkáltatója azzal zárkózik el a 25 éves jubi­leumi jutalom kifizetésétől, hogy azt a KÍOSZ-tól, mint illetékestől kell kérnie olvasónknak. Olvasónk leveléből egyértelműen kiderül, hogy — mi­vel a 25 éves munkaviszonyt már túl is haladta — jelen­legi munkahelyének téves az álláspontja. A kisiparosként eltöltött idő nem munkaviszony, a KIOSZ így nem volt munkáltatója, tehát jubileumi jutalmat sem fizethet. A jelenlegi munkáltató még akkor is köteles lenne a 25 éves jubileumi jutalmat kifizetni, ha olvasónk az igényét 8 év­vel korábban szerezte meg, hiszen amíg a munkaviszony fennáll, a jubileumi jutalom iránti igény elévülése el sem kezdődik. Nagy Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom