Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

Vidéki látogatáson a mongol küldöttség (4. oldal) Tanácsi kiszinet tízezer épülnek Prosperáló leányvállalatok Üléseseit a megyei tanács eb Tízezer Szabolcs-Szatmár- ban élő, dolgozó építőmunkást köszöntött a megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén az építők napja köze- ledtén, miközben arról tár­gyalt, miként tudja kielégíte­ni a tanácsi beruházási és felújítási igényeket megyénk­ben a Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő és Szerelő Válla­lat. A testület ezenkívül a termelőszövetkezetek és gaz­dasági társulások törvényes­ségéről tárgyalt, majd jóvá­hagyta a felsőfokú végzett­séggel rendelkező fiatal szak­emberek letelepedési támo­gatására benyújtott pályá­zatokat, végül tájékoztatót ismert meg az árellenőrzési társulások működésének ta­pasztalatairól. Munkájával jelentősen hoz-_ gye fejlesztési céljainak meg­valósításához, az intézmé­nyek épületeinek felújításá­hoz — hangzott el az építő­kák tervezését, kivitelezését. Ennek révén Nyíregyházán, Vásárosnaményban, Máté­szalkán és Tiszavasváriban összesen 378 lakás gázszere­lési munkáját végezték el. Lényeges változás volt en­nek a vállalatnak az életé­ben is, amikor megalakult a vállalati tanács, s ezáltal nőtt az ott dolgozók felelőssége. Az ÉPSZER utóbbi működésé­ből egyértelműen kiderül, hogy lehet egyeztetni a me­gyei és a vállalati érdekeket. A végrehajtó bizottság el­ismerően szólt a vállalati kol­lektíva helytállásáról, ugyan­akkor felhívta a figyelmet a munka minőségének javítá­sára. továbbá arra, hogy jót tenne a megye lakosságának, ha az ÉPSZER nagyobb részt ............*«-4 — Cilii meg­valósításából, mert ez növel­né a konkurenciát, esetleg kedvező hatással lenne az árakra. Munkalátogatás Űjfohértón A köriyezetvédelemríl tárgyalt a megyei képviselőcsoport A Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselőcsoport kedden Újfehértón tartotta ülését Bí­ró Miklós csoportvezető el­nökletével. A nagyközségi pártbizottságon Molnár Mik­lós, Újfehértó tanácselnöke mutatta be a képviselőknek a 14 — Érpatakkal együtt 17 — ezer lelkes nagyközséget, ahonnan 1600-an ingáznak, bár a 80-as évek eleje óta megállt az elvándorlás. Elis­meréssel szólt a képviselők előtt a két termelőszövetke­zet jó gazdálkodásáról, a ker­tészeti kutató intézetről, amely nemcsak munkát ad, hanem az ország egyik leg­nagyobb élő almamúzeuma, s Európa-szerte ismert cse­meteforgalmi kertje van. Az ipari üzemek közül az "O JPfcau oyapjúszövö 8—900 embernek ad munkát, az ipa­ri és faipari szövetkezet a durizoljáról vált híressé. A település tanácsának legna­gyobb feladata évek óta a tanteremépítés, hiszen Üjfe- hértón 2200 általános iskolás tanuló van és 600 az óvodá­sok száma. Van ivóvízháló­zat. néhány napja helyezték üzembe a szennyvízvezeté­ket. ennek hossza sajnos csak 9 kilométer. Bővítésére már csak azért is komoly erőfe­szítéseket kívánnak tenni, mert Üjfehértón évente kö­rülbelül 100 korszerű lakás épül. Kenéz Sándor, a megyei tanács vb. pénzügyi osztályá­nak vezetője a megye múlt évi költségvetésének végre­hajtásáról tájékoztatta a képviselőket. Elmondta töb­bek között, hogy 1986 jelen­tős változásokat hozott a ta­nácsok gazdálkodásában. A döntések- ott születtek, ahol ismerték a gondokat, nyitot­tá vált a tanácsok tervező (Folytatás a 4. oldalon) ipari munkások tevékenysé­géről. Mindezt olyan körül­mények között sikerült meg­valósítani, amikor a gazdál­kodás feltételrendszerében bekövetkezett változások az ÉPSZER-re is kedvezőtlenül hatottak. Cselekvési progra­mot dolgoztak ki a vállalat­nál a jobb gazdálkodásra, s új szervezeti formák kialakí­tásával is az eredményesség növekedésére törekedtek. Las­san három éve alakult első leányvállalatuk, a gépköl­csönző, fuvarozó és szolgál­tató leányvállalat, majd né­hány hónappal ez után a szakipari és szerelőipari te­vékenységet is leválasztották ilyen módon. Legutóbb pedig a műanyag-ablaküzemből és a lakatosüzemből hozták lét­re a harmadik leányválla­latot. Ezek a változások egy­értelműen fokozták az ered­ményességet. A megyei gázT program bővülésével immár egy éve vették át a TIGÁZ- tól az ott megszüntetett kül­ső és belső gázszerelési mun­Békegyűlés Nagykállóban Mar működik az uj gépsor A békehónap záró­ülését rendezték meg a Magyar Posztó nagykállói gyárában június 9-én. A békegyűlés résztvevőit Sol- tészné Pádár Ilona, a Ha­zafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsá­gának titkára, országgyű­lési képviselő tájékoztat­ta a békemozgalmi fel­adatokról. A gyűlés befe­jezéseként adták át a gyárnak az Országos Bé­ketanács által adományo­zott emlékplakettet, a bé­kemozgalomban végzett eddigi eredményes mun­kájáért. EGRESSZEZON MÁTÉ­SZALKÁN. A hét elején megkezdődött az egres feldol­gozása a Zöldért Vállalat mátészalkai konzervüzemé­ben. A rövid idő alatt felújí­tott, modernizált üzemben tízmillió forintért három kor­szerű gépsort létesítettek. Ezeken a gépeken a tervek szerint az idei szezonban 11,5 ezer tonna gyümölcsöt és zöldségfélét konzerválnak. A termékek nagy részét tőkés exportra szállítják. Az első egresszállítmány Hajdú me­gyéből és a Mátészalka kör­nyéki kisgazdaságokból érke­zett, amelynek feldolgozását az osztályozás után hétfőn megkezdték. (Elek Emil felvételei) Fődíj az évad legjobb színházának Társulati ülés a Mártom Zsigmoad Bambámban Mint erről lapunkban is ■beszámoltunk, az idei évad fődíját — Az évad legjobb színháza — címet, s a vele járó 100 ezer forintot a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház társulata nyerte eh Meleg hangulatiban tartották június 9-én az 1986—87-es színházi évad záró társulati ülését, melyen részt vett Ek­ler György, a megyei pártbi­zottság titkára. Horváth Ist­ván ügyvezető igazgató el­nökletével Léner Péter igaz­gató értékelte az évad művé­szi munkáját, szólt az előz­ményekről és a következő időszak tennivalódról. — Bebizonyosodott, hogy mindenhol lehet jó színházat csinálni. Nyíregyháza nem tartozik a legrégibb színházi múlttal rendelkező városok közé. De ha az igaz gondolat és nemes szándék, tehetséges emberek, tapintatos irányí­tók és nyílt szívű közönség összefog — ott színház szü­lethet, még a művészet szá­mára nem igazán kedvező korszakban is. Az igazgató emlékeztetett: színházi életünkben az el­múlt évtizedben alakultak színházak, voltak kiemelkedő előadások, de a Katona Jó­zsef Színház kivételével nem születtek társulatok. Nyír­egyházán létrejött egy olyan együttes, amelynek tagjai tudnak és akarnak együtt dolgozni. A nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház társu­lattá lett, több fajta művész volt képes egy évad egysé­ges világába beilleszkedni. A sikeres évad legfőbb okáról hangoztatta: a társu­lat megtanult együtt dolgoz­ni, a próbák in tenzitása meg­erősödött, mindenki megér­tette, hogy csak nagy el­szántsággal lehet dolgozni, a színházi munka nemcsak kellemes, de gyötrő is, mert a mélyén „önmagunk legyő­zéséről szól”. A színházi munka szolgálat is, lemondás is. A továbbiakban arra utalt, hogy a színház célja nem a pónzcsinálás, hanem az em­beri, erkölcsi, érzelmi, szel­lemi hatás — természetesen nem üres nézőtér előtt. A közönség, a nép szembesítése önmagával, hogy megérttesse: az élet szép, de küzdelmes, értelmes, de kiszámíthatatlan és mindenekelőtt Tnegismé- telhetetlen. Szórakoztattunk, de műsortervünk igényessé­gének nívóját nem szállítot­tuk le. — Az elismerést, a szín­házművészeti szövetség fő­díját — noha egy évadot érint és nem alap nélkül — folyamatnak is kell értelmez­ni. Tévedéseinkkel szembe tudtunk nézni, eredményein­ket meg tudtuk őrizni. Bará­tainkat meg tudtuk tartani, a kételkedők közül többet meg tudtunk nyerni. Kiala­kulóban van egy nyíregyházi színházi stílus. Alapjában realista, középpontjában az ember, mint társadalmi lény és mint jelkép. Ember a tör­ténelemben, ember a világ­ban. Az ünnepélyes társulati ülés résztvevőinek egy csoportja. VI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ 1987 AZ ÉVAD SZÍNHÁZA A NYÍREGYHÁZI MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ Az évad színháza kitüntetés — Budapesti vendégszerep­lésünk az eddigi legmeggyő­zőbb volt. Az elismerés, ame­lyet elértünk, közös. Észre­vették, hogy akarunk vala- ráit, azt, hogy a Móricz Zsig­mond Színház az ország egyik fontos, érdekes és egyéni ar­culatú színházi műhelye le­gyen. — Azt szeretném, ha az elismerést a társulat egésze magáénak tekintené. Nem végállomáshoz érkeztünk, változatlanul szerényen, de tudatosan és elszántan dol­gozunk tovább. Az igazgató ezután nagy­vonalakban ismertette az ösz- szel kezdődő évad műsorter­vét, melyben klasszikus és mai művek egyaránt szere­pelnek. Ezután Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott köszönetét a társu­lat magas színvonalú teljesít­ményéért és gondolatébresz­tő szavakkal szólt a követke­ző időszak legfontosabb ten­nivalóiról, a magas művészi színvonal megőrzéséről, a közönségszervezés finomítá­sáról. A társulati ülésen Móricz Zsigmond-emlékplakettet ad­tak át az alapítótagoknak, majd a megyei kulturális, társadalmi, gazdasági szer­vek nívódíjait,-jutalmait ve­hették át a színház művészei. A megyei tanács nívódíjában részesült Léner Péter igazga­tó, Varjú Olga, Safranek Ká­roly. Ugyancsak nívódíjat kapott Bárány Frigyes, Mát­rai Tamás, Horváth István. A művészeknek jutalmat ad­tak a megyei és városi ta­nács, a HNF, az SZMT, a KISZ-mb képviselőin kívül a következő intézmények, gazdasági egységek: a nyír­egyházi Ságvári Tsz, az Nyh. VSSC, a konzervgyár, a do­hányfermentáló, a kisvárdai Hunniacoop, a Diruváll, . a SZÜV, a szabolcsbáfcai tsz, a nagykállói posztógyár, a Hungária Biztosító, a Taurus, a Cooptourist, a MÉSZÖV, a tejipari vállalat. A társulat titkos zavazás- sal Safranek Károlynak ítél­te oda az idei Móricz-gyűrűt. Az új évad nyitó társulati ülését augusztus 31-én tart­ják. Tisztítás után az egTes Exporttermék XLIV. évfolyam, 135. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. jumus 10., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom