Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

1987. június 9. Kelet-Magyarország 7 r------------------JEGYZET-------------------------------------------------------\ A kistermelők adózása Mint az a televízió leg­utóbbi Hét című műsorá­ban június 7-én elhangzott, a kisárutermelők körében sok a mendemonda a kis- árutermelés adóztatásáról. Itt, Szabolcs-Szatmárban is sokan úgy vélik, hogy már elkészült az a rendeletter­vezet, miszerint a kisáru­termelők jövedelemadója olyan lesz, amely kedvét szegi a gyümölcs- és zöld- ségkertészkedöknek, az ál­lattenyésztőknek. A mezőgazdasági és a Pénzügyminisztérium ille­tékesei az említett mű­sorban egyértelműen nyi­latkozták : rendelet még nincs, de dolgoznak azon, hogy a kisárutermelés jö­vedelemadózása a készülő adóreformoknak megfelelő legyen. Azonban szó sincs arról, hogy olyan adózási formát alakítsanak ki, amelynek hatására a kis­árutermelés csökkenne. Az alapelvek nem vál­toznak, hiszen a kisáruter- melésre a jövőben is nagy szükség lesz. Jelenleg az országban egymillió 700 ezer ember vesz részt a kisárutermelésben és a me­zőgazdasági áru 33—34 szá­zalékát termelik. Az eddigi adórendszer a kisáruterme­lés célját jól szolgálta. Köz­tudott, hogy a háztáji, a ki­segítő gazdaságok és a kis­árutermelők 300 ezer forin­tos bevételig nem fizettek adót. Ennek eredményeként valójában csak ötezren vol­tak adókötelesek. Az emlí­tett ötezer ember a kisáru- termelést már vállalkozói szinten, kétmillió forintot is kitevő árbevétellel végez­te. De végül is mi lesz a jö­vőben? Villányi Miklós, a mezőgazdasági minisztéri­um államtitkára kategori­kusan kijelentette: olyan adózási rendszert kívánnak V. __________________ bevezetni, amely a kister­melők biztonságát és ked­vét nem rontja. Szó van arról, hogy a kialakult ár­viszonyoknak megfelelően az adóhatárt 300 ezer fo­rintról 400—600 ezer forint­ra felemelik. Arról is tár­gyaltak az illetékesek, hogy a kisárutermelők az alap­kereset és kistermelés jöve­delmét összevonva adózza­nak. Mindezek azonban még csak szóba kerültek és nem tervezetek, avagy elfo­gadott koncepciók. Ami végül is egyértel­műen kitűnt a beszélgetés­ből az, hogy a kisáruter­melők jövedelemadózása anyagilag nem érinti majd kedvezőtlenül a többséget. Napjainkban a kistermelők többsége 1 millió 400 ezer ember, aki kertjében, hét­végi telkén vagy bérelt te­rületen jórészt a saját szük­ségletére termel, kevés árut értékesít, csupán a csekély összegű földadót fizeti. Ez a jövőben sem változik. Az sem valószínű, hogy jelen­tősen növekszik majd azok­nak a száma, akik eddig is fizettek jövedelemadót. A háztáji és kisárutermelők többsége nem érte el és nem éri el azt a bevételi határt, amely után adózni köteles. Kérdés volt az is, ha lé­nyegesen nem változik a kisárutermelők körének jö­vedelemadózása, akkor mi­ért van szükség bármiféle változtatásra. A válasz egyszerű és érthető: készül az új adórendelet, amely egységes lesz és ebből a kis­árutermelés szabályozása sem maradhat ki. Ismétel­ten hangsúlyozni kell vi­szont, hogy a kisáruterme- lésre az országnak nagy szüksége van és az új jöve­delemadózási formánál ezt messzemenőkig figyelembe veszik. S. E. __________________________________/ Fajtaajánlat almából és körtéből Gyümölcsfáink gyakorta fél emberöltőn át is társaink a kertben. Ezért is fontos, hogy telepítés tervezése előtt megismerkedjünk a fajták­kal, hogy igényeink szerint választhassunk. A nyári almák közül a Close (kióz) a legkorábban érik. Már június második felében, július elején szed­hető. Vékony héjú, kellemes, üdítő gyümölcs. A Stark Earliest (sztark örlieszt) igen korai érésű, ki­váló ízű nyári alma. Bőven terem. Egészséges, edzett, de a szárazságot nehezen tűri. A rendkívül ízletes Éva alma július második, augusztus el­ső felében érik. Kiváló ter- mőkiépességű, tápanyagban gazdag, üde talajokon kiváló minőségű gyümölcsöt ad. A Summerred fajta ízletes, nagy gyümölcseivel érdemel figyelmet. Augusztus közepén érik, és szedéstől decemberig fogyasztható. Kiválóan te­rem, edzett, egészséges. Az ízletes gyümölcsű Egri piros augusztus közepén érik. Az éghajlati és talajviszonyok­hoz jól alkalmazkodó, egész­séges fajta. A téli almák sorából a jo­natánváltozatok közül a Jo­natán M 41-re és a Naményi jonatánra hívjuk fel a figyel­met. Az előbbi szeptember elejétől, az utóbbi a hónap közepétől szüretelhető. Leg­fontosabb tulajdonságaikban az alapfajtával megegyeznek. Az Idared fajta darabos, nagy, savanyítás gyümölcsé­vel és kiváló tárolhatóságá­val emelkedik ki. Talaj- és éfdiajlati igénye a jonatáné­val megegyező. A Gloster késői érésű, Star- king típusú, kiváló zamatú, nagygyümölcsű téli alma. Ko­rán termőre fordul, és bőven - terem. A japán származású Mutsu igen nagy, világoszöld színű gyümölcsöt nevel, amely nagyon jól tárolható. Hátrányos tulajdonsága, hogy virágpora terméketlen. Jó porzók a jonatán, az Idared és a Golden Delicious. A Jo- nagold fajta (a Golden Deli­cious és a jonatán hibridje) ugyancsak megporzásrá szo­rul. ízletes, kellemesen édes­savas gyümölcse májusig is eltartható. A körték közül a Kornélia az egyik legkorábban érő nyári körte. Jól terem, hátrá­nya, hogy túléretten a gyü­mölcse kásásodik. A Clapp kedveltje tetszetős gyümöl­csű, jó ízű, bőlevű, értékes fajta. Augusztus elején szed­hető, jól alkalmazkodó. Az augusztus második felében érő Vilmos, illetve Piros Vil­mos kiváló áruértékű, bő­ven termő fajta. Jó termé­kenyítő fajtái a Clap ked­veltje, a Bőse kobak, a Har- denpont téli vajkörte és a Nemes Krasszán. A Bőse kobak a legelter­jedtebb körtefaj tánfc. Olva­dó, kiváló ízű gyümölcse szeptember végétől szedhető és januárig eltartható. Ed­zett, igénytelen, jól alkalmaz­kodó fajta. A kiváló termő- képességű Conference (kon- ferensz) szeptember végén szedhető. Húsa bőlevű, édes­savas, fűszeres. A termőhely iránt azonban igényes, a szárazságot nehezen tűri. A téli körték közül a Har- denpont téli vajkörte október közepén szedhető és decem­bertől februárig fogyasztha­tó. Nagyon bőlevű, fűszeres ízű gyümölcse rosszul szál­lítható, nyomódásra érzé­keny. Igényes és érzékeny fajta. A Nemes Krasszán ko­rán termőre forduló, bőven termő, igényes télikörtefaj- ta. A Serres Olivér az egyik legkiválóbb zamatú télikörte- fajta. Házikertek kártevii A káposztapoloska . A káposztapoloska kifejlett alakja (imágója) körülbelül 6—8 milliméter hosszúságú, vöröses alapszínű rovar, me­lyen jellegzetes fekete rajzo­latokat visel. Mivel fokoza­tos fejlődésű szipókás kárte­vő, így a tojásokból kikelő lárvák külsőleg, de táplálko­zásmódjukat tekintve is rendkívül hasonlítanak a ki­fejlett poloskákhoz, Szeren­csére évente csak két nem­zedékük fejlődik. Áttelelt égyedeik főleg vad keresz­tesvirágú növényekre, mint például a rendkívül veszé­lyes gyomtakarót biztosító útszéli zsázsára rakják le, 6—6 darabból álló tojáscso­móikat. A tojásokból kikelő lárvák, valamint az imágók is hoz­zákezdenek a káposztafélék leveleinek szivogatásához. A káposztapoloska okozta kár­kép igen jellegzetes, mert szívogatás és mérgező nyál hatására a levelek foltszerű­en kifehérednek, majd elszá­radnak. Ha nagy számú ro­var támad a növényekre, úgy azokon perzseléshez ha­sonló tünetek jelentkeznek. Tapasztalt kertészek megfi­gyelései szerint 1 a poloskák főleg a fejes káposztát, a kel­káposztát és retket, valamint ezek maghozó növényeit ká­rosítják. Jó hatású készítmény elle­ne a 0,2 százalékos Anthio 33 EC, ködszerű permetlé for­májában kijuttatva. Eredmé­nyeket értek el a Decis 2,5 EC 0,05 százalékos (0,5 1/ha) kiszórásával is, ugyancsak ködszerű permet alakjában, s filmszerű bevonat képzésé­vel, a megvédendő növénye­ken. A védekezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat — ma­gunk és környezetünk védel­me érdekében — szigorúan tartsuk be. Köszmétebetegségek Sok köszmétét telepítettek házikertekben az 'utóbbi években. Ha a gazda nyomon követte a növények fejlődé­sét, megakadályozta az ül­tetvény besűrűsödését és ide­jében távolította el az elöre­gedett vesszőket, úgy keve­sebb permetezésre volt szük­sége. Az állomány gondos kapálása, a gyomok irtása kedvező feltételeket biztosít a köszméte fejlődésének és egészséges növekedésének. A gondosan kezelt ültetvény­ben még csapadékos időben is mérsékelni lehet a kór­okozók fellépését, a köszmé­te pszeudopozizás levélhulla­tó betegségének a támadá­sát. Ha viszont minden meg­előző óvintézkedésünk ellené­re azt észleljük, hogy a szé­pen fejlődő levélkéken egy­két milliméter átmérőjű kör alakú foltok jelennek meg, ne késlekedjünk a védekezéssel. A kórokozó hatására a fol­tok szaporodnak, előbb bar­nák, majd később sötétebb színűek, végül feketére válta­nak. Amennyiben a foltok összefolynak, úgy akár az egész levéllemezt beboríthat­ják. A fertőzött levelek sze­gélye sajátosan sodródik, a levél lemeze felpúposodik, s felületükre nyálkás váladék ömlik. A folyamatosan szóró­dó spórák a fertőzés folya­matosságát jelentik. A fertő­zés nagymérvű levélhullás­ban tetőzik. Ha gyomirtás során a leve­leket már a vegetációs idő­szak elejétől kezdve a talaj­ba forgatjuk, sok kellemet­lenségtől óvhatjuk meg ma­gunkat. A kórokozó leküz­désére hatékony készítmé­nyek állnak rendelkezésünk­re, így például az Orthocid 50 WP 0,3 százalékban, vagy Chinoin Fundazol 50 WP 0,12 százalékos töménységben. Ha viszont azt tapasztal­juk, hogy a leveleken sötétlila tűszúrásnyi foltok jelennek meg, melyek egyre növeked­nek, akár 4 milliméter nagy­ságot is elérhetik, úgy a köszméte szeptóriás levélfol­tossága lépett fel. Ebben az esetben a ragyás foltok kivi­lágosodnak, a széleket bar­na szegély övezi, a fertőzött levelek elsárgulnak és lehul­lanak. Május—június hóna­pokban, esős időben folya­matos a spórák szóródása, ami újabb fertőzési hullámo­kat válthat ki a védekezés elmulasztása esetén. A kórokozó ellen a pszeu- dopoziza elleni szerek is ha­tékonyak, de sikeresen véde­kezhetünk olyan készítmé­nyekkel is, mint a 0,2 száza­lékos Dithane M—45, vagy a 0,1 százalékos Topsin Metil 70 WP. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat magunk és környezetünk védelme érdekében szigorúan be kell tartani! Dr. Széles Csaba Csordára való tehenet tart ílken Szentpéteri Zoltán. Je­lenleg 21 tehenet fej, 1986-ban 93 ezer liter tejet értéke­sített. Az évente meghirdetett tejtermelési versenyben a kistermelők kategóriájában az ilki gazda tavalyi eredmé­nyével megyei első lett. A jószágtartásban, szabadidejük­ben a család apraja-nagyja részt vesz. Fejősben komoly segítség a tejipartól kapott két nagyteljesítményű Dán tí­pusú fejőgép. Egyébként a megye kisgazdaságaiban már ötszáz olyan fejőgépet üzemeltetnek, amelyeket a Szabol­csi Tejipari Vállalat a tejtermelési kedv fenntartásáért kedvezményekkel adott a termelőknek. (Elek Emil felvé­tele) Kötelező védekezés Amerikai fehér szövőlepke a fákon A mezőgazdasági kultúrák úgynevezett veszélyes kárte­vőinek tömeges felszaporodá­sa különösen nagy gazdasági kárt okozhat. A megye területén jelen­leg, illetve a közeli időszak­ban három veszélyesnek mi­nősített károsító felszaporo­dásának megelőzésére kell fokozott gondot fordítani. Gyümölcsösökben a kali­forniai pajzstetű lárváinak megjelenése június első felé­ben várható. Ellenük a BI 58 EC 0,1 százalékos, a Metathi- on 50 0,2 százalékos, vagy a Zlone 35 EC 0,15 százalékos oldatát javasoljuk. (A felso­rolt készítmények hatéko­nyak a jelzett időszakban tö­megesen kelő almamolylár- vák ellen is.) Házikertekben, útmenti fá­kon június első felétől vár­ható az amerikai fehér szövő­lepke hernyófészkeinek meg­jelenése. A kártételi gócok megsemmisítése mechanikai úton (a fertőzött ágrészek le­vágása és elégetése) környe­zetkímélő, vegyszer felhasz­nálása nélkül is hatékony vé­delem. Nagyobb felületen ro­varölőszeres kezelést, a kö­vetkező készítmények alkal­mazásával javasoljuk: BI 58 EC, Ditrifon 40 WP, Fiiból E, Decis 2,5 EC. A készítmé­nyeket a lárvák kelésekor a sűrű szövedék kialakulása előtt kell kijuttani. Ameny- nyiben a kártétel a meggy és cseresznye érési időszakában jelentkezik, a mechanikai vé­dekezés mellett csak a rövid várakozási idejű Decis 2,5 EC alkalmazható. Burgonyán és paradicso­mon már jelenleg is tömeges a burgonyabogár megjelené­se, tojásrakása. A lombár- tétel (tarrágás) és a fels; ;>o- rodás megelőzése érdek. -sen a bogarak, majd a kelt -ár­vák ellen Bancol 50 Wí 0,1 százalékos, Sevin 80 WP 0,2 százalékos Elokron 50 WP 0,2 százalékos, vagy Decis 2,5 EC 0,05 százalékos oldatát java­soljuk. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Nyíregyháza Virágzik a fehér akác Szentesi méhészek a baktai erdőben Megyénk erdeinek többsé­ge a fehér akác. Az Ameri­kából származó fafajt 1710 körül honosították Magyaror­szágon. Itt, Szabolcs-Szat­márban a fehér akác rövid idő elteltével szinte nélkü­lözhetetlenné vált. Fasorokat, erdősávokat telepítettek ho­mokfogónak. Lényegében az akác állította meg a ván­dorló földeket. Később az akácnak mind több jó tulajdonságát fedez­ték fel. Az akácfa nemcsak homok fogására és tűzrevaló- nak jó, de ipari faként is sokoldalúan hasznosítható. Ma már milliárdokat érő az a melléktermék is, amelyet a fehér akác virágzásakor ad. A szentesi méhész, Berki Pé- tér családjával érkezett a me­gyébe. Az esöidőt a kaptárak körüli teendők végzésével hasznosítják. Az akácméz — és köztük a szabolcsi-szatmári méz — a világpiacon keresett és megkülönböztetett előnyöket élvez. A megye akácosaiban a méhészek több ezer méh­családot állítanak be gyűjtés­re. A hazaiakon kívül jönnek idegenből is. Erre a szezon­ra Szentesről hat méhész ér­kezett és a baktalórántházi akácerdőbe 400 család méhet telepített. Berki Péter, aki 22 éve vendégeskedik a megyében, az idei év időjárásával elé­gedetlen. Az akácvirágzás május végén kezdődött, de gyakran esett az eső, így a méhek hordása minimális volt, A szentesi méhész ta­valy 120 méhcsaládjától átlag 40 kilogramm akácmézet per­getett. Ha jobbra fordul az idő (ez június 6-án megtör­tént), úgy remény van arra, hogy az idei mézelés sem lesz rossz. S KISTERMELŐK-KISKERTEK lg n gyiztes tejtermelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom