Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

1987. június 6. Minden divat lesz! Első képünkön: Vajszín-drapp kockás kis- együttes: oiajzöld szoknya, csontszínű blúz kosztüm, érdekes felsőrész-megoldással. és a két szín kombinációjával csíkozott Második képünkön: Háromrészes kötött hosszú kabát (Nagy Gábor felvételei) ... 1988 tavaszán-nyarán, ahogy azt a Magyar Divat Intézet Debrecenben tartott kereskedelmi trendbemu­tatóján megtudtuk. A hölgyek öltözékében több lesz a nőies elem, a sportos ruhák háttérbe ke­rülnek. Nagy divat a kö­tött: ruhában, kétrészes­ben, háromrészesben. A si­ma vonalvezetéshez apró ötletek párosulnak, masnik, gombolások, bordák, beté­tek. S mindezek a háton! A jöivő szezonban ugyanis a figyelem a hátra és a de­koltázsra összpontosul. Még mindig tartja magát a noszrtalgiahullám. A hú­szas évekre emlékeztetnék az elegáns, könnyű selyem­ből készült kétrészesek, melyek felsőrésze combtő­iig ér, alul laza masni fogja össze, szoknyája szűk. há­tul felvágott. A századfor­duló strandöltözékei eleve­nednek meg a mai nadrág­kosztümökben: ehhez a matrózstílus minden eleme felhasználható. Divat a sö­tétkék alsó, fehér felső pá­rosítás, a matrózgallér, a keresztcsík — csak karcsú- aknak! —, az aranygombok. A szélkabátok is korabeli fazonúnk, leginkább fürdő- köpenyre emlékeztetnek, 7 8-os hosszúságúak. A rö­vid széldzseki letűnőben van! A férfiak örömére visszatér a hatvanas évek módija. A fedetlen váltakat boleró takarja, a nagyon bő, térdig érő szoknyákat több rétegű, keményített alsó­szoknyák tartják ki! Újra megjelenik minden­napi öltözékeinkben a vi­déki stílus. Ennek tartozé­kai a következők: roman­tikus blúzok sonkaujjal, csipkével, fodorral, kötény­kék, csipkés alsószoknyák. A tervezők a fehérnemű- hatásra törekedtek, mely­nek fontos kelléke a fűző . típusú blúz. Akik a letisztult, mere­vebb formákat kedvelik, a „kórházi" modelleket vá­lasszák. Legújabban ugyan­is minden divat, ami kór­házra emlékeztet! A kétré­szes, pizsamára emlékeztető nappali öltözékek, a kö­penyruhák, melyek ihletői az ápolónők egyenruhája. Ebben a stílusban a hófe­hér és a műtőzöld szín do­minál. A színek egyébként jövőre sokat finomulnak: az idei nyár harsogó színe­it a pasztell váltja fel. Az elegáns ruhák vajszínűek vagy világos pasztellár- nyalatúak. A férfidivatban a hagyo­mányos színek kerülnek előtérbe. De hogy az unal­mas összképet valami még­is megbontsa, az öltönyt el­ütő színű, idegen anyagból készült mellénnyel illik vi­selni. És ha valaki nem kedveli a mellényt, újon­nan készülő zakóját egész nyugodtan béleltesse meg­hökkentő színű selyemmel! tjj — vagyis visszatérő — módi lesz a gallér nélküli, oroszos ingnyak, a fazon nélküli, felhajtott ujjú za­kó és a sokak által kedvelt imgpulóver. Vigyázat: utób­bi nem trevirából, hanem műszál nélküli, vékony, kö­tött anyagból! A gyermekdivatban erő­sen tartják magukat a fagy­laltszínek: a vanília, pisz­tácia, barackszín. A for­mák nosztalgiikusak, a kis-, lányok térdig érő, melltől lefelé bővülő ruhácskákhoz fehér gallért és kézelőt, fodros alsószöknyát és fe­hér kalapot hordanak. Kis­fiúknak a matrózstílus ajánlott. A tinédzser kor­osztálynál pedig a jogging utcai öltözékké változott, a kényelmes, egyszínű — elsősorban fehér — tréning­ruhákat csak mellnél díszí­ti egy-egy felirat. B. A. Zöld hordó Erkély, veranda, kert dísze Érdekes és kü­lönleges dísze le­het a címben fel­soroltaknak egy színpompás virá­gos, vagy futó­növénytől dúsan zöldellő kishor­dó. A hordó oldalá­ba 5 cm átmérő­jű lyukakat fú­runk, egyet pe­dig az aljára. Majd 10 centimé­teres rétegben kavicsot és ke­véske cseréptör­meléket rakunk alulra. A szellő­zés és locsolás megkönnyítése céljából középre egy rőzsenyalá- bot állítunk be, majd jó tőzeges földdel megtölt­jük a hordót. A palántákat a lyu­kakon át dugjuk a hordó földjé­be. ­Itt jegyezzük meg, hogy a hor­dóban például eperpalántát is nevelhetünk, nem kevés sikerrel. ■ fll Ki HÉ, ^Chbékhéébhbh^P' Nos. a leíoiyókat maga /a kivezetőcső görbülete teszi hajlamossá az eltömődésre. A cső oldalán és „‘könyöké­ben” ugyanis ha más nem, vízkő mindenképp lerakódik az idők folyamán. Ez eleve szűkíti az áteresztőképessé­get. Erre raíkódik rá a még­oly finom fürdőhab vagy szappan, sampon, illetve mo­sogatószer némi olaj- vagy zsírtartalma. Az eddig emlí­tettek miatt még nem dugul el, csak szűkül a lefolyó. A bajok akkor kezdődnek, ha a lefolyónyílásba szűrés nél­kül megy be a fürdés-mos- dás-mosás közben levált haj­szál, szőrzetszál, textilszösz- mő, mosogatásnál pedig az edényekről lekerült szenny — ha a vastagját előzőleg le­törölték is róla — finomabb szemcséje. Ezek megint csak meg-megnagadnak a csőfal­ra szilárdult lerakódásban. A lefolyó beszűkülése ide­jekorán észrevehető azon, hogy lelassul a használt víz apadása. Vannak, akik ilyen­kor pumpálással — a nyeles A sárgarépa titkai A sárgarépa, csak nevében ré­pa. A valóságban ..fattyú’* a Beta vulgaris, azaz a répák csa­ládjában. Faja szerint nincs köze hozzájuk, csak hasonló alakja miatt kapta a sárgarépa nevet. Termesztését a perzsák kezdték, a többi szelídített növényhez ké­pest későn, a X. században. /Az­tán hamar meghonosodott kelet és nyugat felé egyaránt, mert jól elállt a betakarítás után. ezenkívül gyógyhatást tulajdo­nítva néki. bevonták a népi or­voslásba. de nem idehaza, ahol a legrégibb gyógynövényköny- - vek. jegyzékek sem említik a sárgarépát. A tejben forralt, reszelt sárga­répát mellgyulladásra, kelések, bőrbántalrrtak orvoslására hasz­nálták. Sárga répa levet csepeg­tettek a nehezen gyógyuló seb­re; itatták bélféreg kiűzésére, gyomorégés megszüntetésére, ajánlták epe- és máj panaszokra, torok- és fülfájásra, köhögés- csillapításra. Jótékonyan hathatott-e eny- nyíféle bajra a sárgarépa? Csak bebeszélés volt-e a vele kúrálás eredménye? Nem. Az elmúlt évtizedek so­rán végzett tudományos kutatá­sok eredménye szerint a sárga­répának oly magas a karotin-. az A-provitamin tartalma (pro­vitamin elövitamin, amiből a szervezet készít vitamint), hogy fokozott fogyasztásának megvan a védő- és gyógyhatása; melles­leg a B,, Bg-vitamin-tartalma is magas. Elővitaminról lévén szó. hasz­nos tudnivaló, hogy a sárgaré­pát ajánlatos némi vaj vagy olaj kíséretében fogyasztani, mert enélkül nem megy végbe az elövitamin valódi vitaminná való átalakulása. Az A-vitamín védi a bőrt, a nyálkahártyákat a fertőzéstől, gyulladástól, hurutoktól. A szem látóbíborának is alkatrésze az A-vitamin, hiányának következ­ménye lehet látászavar, szürkü­leti vakság. szemkifáradás, vagyis a sárgarépa jót tesz a látásnak. Félreértés ne essék: nem a húslevesben agyonfőtt vagy fő­zeléknek elkészített sárgarépá­ban van a gyógyerő. csakis a nyersen, reszelve, vajas kenyérrel fogyasztottban. a reszelékből ki­préselt lében vagy a kevés olaj­jal meglocsolt nyers sárgarépá­ból készült salátában. Ez utóbbi sokféle ízesítéssel, különféle sa- látakeyerékként kerülhet az asz- taLra. íme: Mustárosan: 3—4 nagyobb sár­garépához hozzáreszelünk fél zellert. A reszeléket kicsit meg­sózzuk. összekeverjük 1 evőka­nál mustárral. 1 tojássárgával. 1 dl olajjal, 1 evőkanál ecette’l — még inkább citromlével —, ke­vés paradicsompürével, és leta­karva a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. (A szabadon hagyott nyersféle C-vitamin-tar- talma hamar lebomlik. megsem­misül.) Almásán: Kétszer annyi sár­garépái. mint amennyi savanv- kás almát lereszelünk, fél cit­rom héját finomabb reszdőn hozzáreszeljük. kávéskanálnyi mézzel, a fél citrom levével ösz- szekeverjük, és némi behütés után fogyasztjuk. Mandulásan-tejszínesen: Min­den 10 dekányi sárgarépához 2— 2 deka hámozatlan darált man­dulát, 1—1 evőkanálnyi tejszínt, 1—1 mokkáskanálnyí mézet. 1—1 kávéskanálnyi citromlét számít­sunk. A répát reszelve, a man­dulát megdarálva keverjük a tejszínes, mézes, citromleves lé­be, és hütve fogyasszuk. (Na­gyobb adag mézzel, habtejszín­nel desszertnek is beillik.) Üjhagy másán: Minden 20 dkg- nyi sárgarépához 2—2 szál új­hagymát. negyed zöldsalátát, és összesen 1 gerezd fokhagymát, számítsunk. Az új hagymát zöld­jével együtt hajszálvékonyra metéljük, a fokhagymái szét­nyomjuk. a salátát megmosva, lecsurgatva, cikkekre vágva a reszelt sárgarépához tesszük, és az egészet leöntjük enyhén sós. citromleves, mustáros. cukprral kicsit megédesített lébe. Abba jól beleforgatjuk, lehűtjük, és hamarosan fogyasztjuk. Tarlármártásosan: A tubusos vagy a dobozos fagyasztott ma­jonézt — ez utóbbit kiengedett, puha állapotban — kevés fehér bőrrák tejföllel hígítjuk, és a bor savanykásságától függően meg­édesítjük. A reszelt sárgarépát a hígított majonézzel össze­keverjük, tetejét apróra vágott snidlinggel megszórjuk. Hütve tálaljuk. Sajtosán: Ahányszor 10 deka a sárgarépa, annyiszor 5 deka Övári és füstölt sajt vegyesen, és minden 25 deka nyersanyag­hoz fél pohár kefir vagy jog­hurt. A joghurtot vagy kefirt tálban simára keverjük egy csi­petnyi őrölt fehér borssal, ke­vés mustárral. 1 evőkanál olaj­jal. Ebbe reszeljük bele a sárga­répát és a sajtot. Letakarva, be- hütve hagyjuk, hogy összeérjen. Húsosán: Maradék hideg pe­csenyét (egybensült sertéshúst, kicsontozott csirkét) szálára me­rőlegesen vékony csíkokra me­télünk. hozzáreszeljük a kívánt mennyiségű sárgarépát. A hús dermedt, rövid levét folyósra melegítjük, kevés mustárt, bor­sot. s ha van. apróra vágott snidlinget keverünk bele. és a langyos lével nyakonöntjük a húsos reszelt sárgarépát. Sárgarépalé — limonádésan: A répát darabokra vágva a dióda- ralón ledaráljuk, és szitás leves- szűrőbe téve levét jól kinyom­kodjuk. Fél citrom kifacsart le- vevel, mokkáskanál cukorral, vagy szaharinnal, fél pohár hi­deg szódavízzel limonádét készí­tünk. a répalevet hozzáöntve frissen megisszuk. Sárgarépáié —paradicsomosán: 2 nagyobb sárgarépához fél üvegnyi ivóparadicsomot számít­sunk. A ledarált sárgarépa levét az őrletből kipréseljük. A para­dicsomlét a sárgarépalével ösz- szetöltjük, kicsit megborsozzuk, megsózzuk, pár csepp citromot csepegtetünk bele és felhörpint­jük. Ny. A. Kórházba kerül a gyermek Szülőnek, gyermeknek egy­formán megpróbáltatást je­lent. ha a kis beteg állapota kezelést igényel. Ha nem akarjuk, hogy a kicsi szoron­gó állapotba kerüljön — amely nagymértékben hát­ráltatja gyógyulását —. előre fel kell készíteni erre.- Először azzal, hogy az édesanya nem mutat kétség- beesést, hanem — a gyermek életkorának megfelelően — nyugodtan megmagyarázza, miért van szüksége kórházi kezelésre. Ha a gyermek lát­ja édesanyja nyugodt visel­kedését. csökken a szorongá­sa és a kórháztól való félel­me. A gyermeknek magyaráz­zák meg a szülei, hogy a doktor bácsi a család barátja, mert meggyógyítja a betege­ket. így nem fog félni a kór­házban sem a fehér köpeny­től és a szükséges vizsgálato­kat könnyebben fogja eltűr­ni. Soha nem szabad a gyer­meket azzal ijesztgetni, hogy ha rossz lesz, elviszik a dok­tor bácsihoz és szurit kap. A gyermek kórházi életre történő felkészítésének fon­tos feladata: hisztériázás nél­kül vegye be azt a gyógy­szert, amit szüleitől kap. Ha a gyermek fegyelmezetten veszi be otthon a gyógyszert, a kórházban sem rendez „je­leneteket'. Magatartásával elősegíti saját gyógyulását és megkönnyíti az amúgy is túlterhelt, idegfeszítő mun­kát végző ápolónők munká­ját. A kórházba került gyei> mek könnyebben elviseli az anyjától való elszakadást, ha előzőleg édesanyja megis­merteti a többi gyermekkel. Ez némi bátorságot önt a szívébe és csökkenti a ma- garamaradottság érzését, ha édesanyja eltávozás előtt el­köszön tőle. Sohasem szabad a gyermektől elszökni azzal az ürüggyel, hogy mindjárt visszajön az anyu — vagy az apu —. mert a hiábavaló vá­rakozás idegfeszültséget és állapotának rosszabbodását vonhatja maga után. A szülő vagy hozzátartozó rendkívül sokat tehet annak érdekében, hogy átmentse a gyermeket kritikus helyzete­ken, ha azt mondja a kór­házban, hogy most az ápoló nénik fogják az anyut he­lyettesíteni. Ök lesznek a „kórházi anyukák". A gyer­mek több bizalommal fogad­ja majd a nővérkéket és nem fog félni tőlük. Az édesanya helyesen teszi, ha az „otthon egy darabját" elviszi a gyermekkel a kór­házba (egv-két kedves játé­kot. a gyermek kispárnáját, vagy azt a színes zsebkendőt, amivel este el szokott alud­ni). Félelmet oldó bátorítás a többi gyermekkel folytatott néhány perces beszélgetés, amely barátságossá teszi a kórházi légkört. Nagyon fontos tehát a he­lyes szülői magatartás. Van­nak túlzottan aggódó, nyug­■keménygumi, vagy a harmo- nikás kis műanyag pumpá­val — próbálják a csövet rendbe tenni, és amikor né­hány szennycsomót kiszívtak, ■beérik az eredménnyel, hol­ott csak a csőnek a függőle­ges, a görbület előtti szaka­szán értek el némi tisztulást. A csövek beszűkülése, el­dugulása részint megelőzhe­tő, részint házilag rendbe hozható minden különösebb fáradozás és bonyolultabb beavatkozás nélkül a követ­kező módon. Először is érdemes venni a most már folyamatosan áru­sított, a lefolyónyílásba il­leszthető, olcsó, tányéros kis szűrőbetétekből egy csomag­nyi készletet. Ezek meglehe­tősen szűk nyílása felfogja a szermyszemcséket. Ha a szűrő megtelik, de további szennyes lének is le kellene folynia, a kád, a mosdó vagy mosogató lefolyóját gyorsan dugaszoljuk he addig, amíg a szűrőt kiürítjük és csak visszahelyezése után hagyjuk a további szennyvizet lefoly­ni. A szűrőbetét a vízkőlera­kódást nem akadályozza meg. Ezért havonta egyszer tölt­sük meg az éppen nem hasz­nált lefolyót púpozott kávés­kanálnyi vizköoldóval és azt cseppet megnedvesítve hagy­juk töményen a csőbe szivá­rogni, vizet nem eresztve rá. Ha a mosogatóba, vagy vízvezetékkagylóba gyakran ■kerül erősen zsíros lé, akkor a vízkőoldóhoz tegyünk tri- sót, ultrát vagy más erős zsíroldó port is, hogy együtt fejtsék ki hatásukat. A szűrőbetét rendszeres használata és az időnkénti csőfalleoldás sem mindenha­tó, kivált, ha földes vizet, 'lakktartalmú festéket, rmalte- ros falkaparékot öntenek a vízvezetékbe, mert ilyesmi is előfordulhat egy-egy la­kástatarozás alkalmával. Nos, ha ez megtörténne, akkor bi­zony nincs más hátra, mint gumikesztyűbe bujtatott kéz­zel kimerni a szannv darabos nagyját és utána vödörnyi forró vízzel zubatagot dön­teni a lefolyóba. ■tálán szülők, akik teátrális viselkedésükkel valósággal megrémítik gyermeküket. A másik véglethez tartozó szü­lőkből meg hiányzik az em­pátia, a beteg gyermek nyű- gösségét, nyugtalanságát rosszaságnak tartják: türel­metlenek, indulatosak a kí­méletre, megértésre, szerető ápolásra szoruló gyermekkel. A szülő magatartásából árad­jon a szeretet, nyugalom. A valóság játékos megkö­zelítése céljából vásároljon a szülő a gyermeknek kis or­vosi felszerelést. Ezzel ő vizsgálhatja meg a beteg ba­báit és beutalhatja őket a babakórházba. Az is jó, ha szüleit vizsgálja meg, és ne­kik rendel gyógyszert, amit ők engedelmesen bevesznek. Ejtsünk még néhány szót arról, hogy a gyermeknek szigorúan csak olyan étele­ket vigyünk be a kórházba, amelyeket az orvos megen­ged! A gyermek gyógyulása érdekében. És amikor csak tehet, látogassuk még. In­kább sírjon az elválásnál, minthogy arra gondoljon: hozzá nem jön senki, öt el­felejtették a szülei. F. K. yClXlAlLUlDhl^lTlTNelNl Ki HÉTVÉGI MELLÉKLET Eldugult a lefolyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom