Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

2 K«l«t-Magjruoraiác 1987. június 6. Sóstó — didergésen Látogatás a múzeumfaluban, (cs) Avagy: sátrazni csak melegben jó! Felsőrész nélkül ingyen Sóstó, június eleje — de igazi júniusnak híre-hamva sincs. Az eső ugyan elállt, de az ég még borongós: mindössze 19 fok van. A csendet csak kiránduló kis­iskolások verik fel. Megro­hamozzák a kisállomás mel­letti pavilonokat, hogy cuk­rot, kólát vásároljanak. Leg­alább lesz valami bevétele annak, aki ilyen időben nyit­va tart. A legnagyobb mozgás a múzeumfalu körül tapasztal­ható. Két busz is áll a be­járat előtt, és éppen egy harmadik csoport érkezik. Az itteni forgalmat nem be­folyásolja a hűvös idő, mert a kirándulók mindenképpen megnézik a programban sze­replő falut, legfeljebb most kevesebb az egyéni turista. Sóstó eme látványosságát úja'bban egyre több külföldi látogatja. Meglepő hírrel fogad a Krúdy Szálló portása: telt ház van! A parkolóban álló két terepjáróval német i- dászök érkeztek, de lengye­lek és szolgálati úton lévő hazánkfiai is itt foglaltak szobát. Hétközben szinte mindig kitehetnék a „meg­telt” táblát, üres helyek in­kább hétvégén adódnak. A szálló a vendégek részére néhány napja új szolgálta­tást vezetett be: mivel nincs éjszakai bár, a szom­jazok a portán válogathat­nak különféle hűtött italok közül. A hallgatóságot ez évben a teraszon — illetve az étteremben — egy mis­kolci zenekar szórakoztatja, akik kedd kivételével min­dennap négytől tízig játszar nak. A Fenyves turistaház por­táján vastag kardigániban fogadnak a hölgyek. „Ne­künk még van is vendégünk, mert a kisebb pénzű csopor­tok hozzánk jönnek — mondták —, de a kemping kong az ürességtől. Hiába, ennyi réteg ruhában senki sem szeret sátrazni!” A Tófürdő bejárata fölött didereg a félmeztelen kis­lány. Elvileg június elseje óta nyitva vannak, de eddig egyetlen merész vállalkozó váltott hozzájuk belépőt. (Arról már nem szól a fá­ma, hogy meg is mártózott-e a tó hideg hullámaiban?) Az viszont valószínű, hogy nem „toplessezett”, mert a szebb nem azon képviselői, akik hajtandók fürdőruha-felsőré­szüktől megszabadulni, in­gyen látogathatják a Tófür­dőt! A strandon sincs terem­tett lélek sem a dolgozókon kívül. Pedig az úszómeden­cében 28 fokos a víz, kelle­mes zene szól. Csak a spor­tolók használják ki ezeket a lehetőségeket, akik minden reggel 6-tól 8-ig és délután 4-től 6-ig tartják itt az ed­zéseket. A pavilonok közül néhány nyitva tart, de úgy néz ki, ma már nem lesz jobb idő. A lángososnéni ki­jelentette: nem dagasztom Agrometeorológiai obszer­vatórium és meteorológiai főállomás békésen megfér egymás mellett — Nyíregy­házán, a Kemecsei úton. A meteorológiai állomás munkája észlelésből áll. A nap minden szakában folya­matosan mérik a légnyo­mást, a felszíni és a talajhő­mérsékletet, a szél irányát, sebességét, a párolgást. a napsugarak erősségét, a glo- bál, valamint a radioaktív sugárzást. Ök időjárás-előre­jelzéssel nem foglalkoznak, ezt mindennap megkapják telexen az Országos Meteo­rológiai Intézettől. Az előrejelzésre leginkább az agrometeorológusok kí­váncsiak. Az obszervatórium ugyanis egy hektárnyi terü­leten zöldségtermesztéssel foglalkozik — de nem akár­milyen módon! Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság és a helyi konzervgyár közös kísérleti programján dolgoznak, melynek lényege, hogy optimális terméshez milyen mennyiségű vízre van szüksége a különböző Oláh Pál 53 éves ibrányi lakos, mint többszörös visz- szaeső került ismét kapcso­latba az igazságszolgáltatás szerveivel. Még le sem telt a korábbi feltételes szabadsá­ga, máris újabb bűncselek­ményt követett el. Az elmúlt év augusztus végén a nyíregyházi vásár­téren volt, majd a késő esti órákban indult hazafelé lo­vas .fogatával. Útközben fe­dezte fel, hogy T. Lajos nyír­teleki lakásában nem tartóz­kodik senki. Oláh nem sokat tétovázott, az udvaron talált vasdarabbal kifeszítette a lakás ajtaját és ami a keze be a tésztát, mert csakmeg- savanyodik... Az eddigi mérleg: a leg­több fürdővendég nyitáskor, azaz május elsején volt, csaknem 1300. Egész május­ban összesen annyian vol­tak, mint máskor egy káni­kulai hétvégén. A hónap 1 millió forintos veszteséggel zárult. Talán, ha elkészül a most épülő finn szauna, több vendég jön. Lesz hová behú­zódni a hideg elől... Egyelőre zöldborsót, zöld­babot, uborkát, paprikát, pa­radicsomot, kukoricát és brokkolit vizsgálnak, de ez évben a cukorrépával is kí­sérleteznek. A kísérlet ropr pant egyszerű és szellemes: minden ágyás közepén van egy négy négyzetméteres kád, amelyet cső köt össze egy víztartállyal. Ha a kád­ban lévő növényeknek kevés a lehullott csapadékmennyi­ség, a víztartályból felszív­ják a szükséges mennyiséget. Ha túl sok, a fölösleget le­engedik. A kutatóknak azt kell vizsgálni, hogy mi a kü­lönbség a kádban lévő — és optimális vízmennyiséghez jutó —, valamint az ágyú­sokban csak a lehulló csa­padékhoz jutó növények kö­zött. Egy szemléletes adat: néhány éve a kádból 60 (az­az hatvan!) kiló zöldbabot szedtek le, míg az ágyásból egy ugyanolyan nagyságú te­rületről csak tíz kiló volt az átlagtermés. Fél mázsa kü­lönbség! ügyébe akadt, azt kihordta a szekérre. A szekér csakha­mar megtelt: volt abban kakukkos óra, szőnyegek, edények, rádió, gázpalack, asztal, nyugágy és egyéb ap­róbb felszerelési tárgyak. Az ellopott dolgok értéke 6380 forintot tett ki, melyet a betörő lakásán az eljárás során hiánytalanul megtalál­ták és lefoglaltak. A bíróság Oláh Pált 1 év börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítélte és úgy döntött, hogy a továbbiakban feltételes sza­badságra sem bocsátható. M. F. Bartha Andrea Fél mázsa különbség Zöldbab a kádban növényeknek. A tárgyalóteremből A betörő lovas fogattal érkezett Rádiótelefon körzeti orvosoknak Rádiótelefont kapnak me­gyénk körzeti orvosai — tud­tuk meg a megyei tanács egészségügyi osztályán. — Az intézkedést a közelmúlt­ban végzett felmérés adatai sürgetik, melynek alapján kiderült: a falvakban dolgo­zó körzeti orvosok elszigetel­ten, magukra hagyva dol­goznak. Bár a gyors segítség életet menthet, a jelenlegi telefonhelyzet nem teszi le­hetővé a konzultációt, a meg­felelő szintű sürgősségi ellá­tást. MEGSZŰNIK AZ ELSZIGETELTSÉG A rádiótelefonoknak kö­szönhetően jelentősen javul majd a helyzet. A körzeti or­vos ugyanis éjjel-nappal kap­csolatban állhat nemcsak környezetének orvosaival, konzultálhat egészségügyi in­tézményével. Érintkezésbe léphet a megye valamennyi kórházával, bármelyik orvos­sal és osztállyal kapcsolatot teremthet. A körzeti orvos ezentúl közvetlenül hívhat mentőt, teremthet összeköt­tetést kórházzal, gyógyszer- tárral egyaránt. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya a rádiótelefo­nok beszereléséhez szüksé­ges engedélyeket beszerezte, rövidesen elkészülnek a ki­vitelezési tervek is. Még eb­ben az évben megépül To­kajban és Mátészalkán két átjátszóállomás, s ha a rá­diózás minősége megkívánja, hasonló létesül Kisvárdán is. Ebben az évben valamennyi kórházban átadják a köz­pontokat. Nagy előny, hogy ezzel az egyes kórházak is közvetlen összeköttetésbe ke­rülnek egymással. Tíz foga­dóállomást, illetve alközpon­tot is átadnak, amelyek éj­jel-nappal fogadják majd a hívásokat. Még ebben az év­ben valamennyi működő egészségügyi központban megépülnek a stabil állomá­sok. Azokon a helyeken, ahol központi körzeti orvosi ügye­let működik, szintén rövide­sen beszerelik a rádiótele­fonokat, amelyeket vala­mennyi ügyeleti gépkocsiban is felszerelnek majd. VALAMENNYI FALUSI RENDELŐBEN A beruházás első ütemé­ben 23 stabil és 15 mobil rá­diótelefon-állomást adnak át rendeltetésének. A követke­ző évben a BRG legyártja a készülékeket, így a mintegy 150 vidéki körzeti orvosi rendelőben megtalálható majd a korszerű rádiótele­fon. A megyeszékhelyen ugyancsak jövőre alakítják ki a karbantartó, javító-sze­relő részleget. A teljes beruházás költsé­ge mintegy 15 millió forint, amelyet a megyei tanács egészségügyi osztálya és a falvak, települések tanácsai­nak összefogásával fizetnek. ELSŐKÉNT AZ ORSZÁGBAN A beruházás megvalósítá­sának eredményeként Sza- bolcs-Szatmár újabb elsősé­get vív ki magának. Ez lesz ugyanis az első megye az or­szágban, ahol a körzeti orvo­si hálózat közvetlen telefon­összeköttetésben áll majd a megye valamennyi egészség- ügyi intézményével, s ahol a falusi körzeti orvos nem magányos gyógyító többé, hanem élvezheti és haszno­síthatja megyéjének bár­mely ponton megtalálható szellemi és tárgyi feltételeit is. Kovács Éva jAtszöház, akadályverseny Közművelődési tábor iskolásoknak Egy kezünkön megszámol­hatjuk, hogy hány tanítási nap van még hátra az idei tanévből az általa- , nosban: június 12-én hang­zik fel az utolsó csengőszó. A hamarosan megkezdődő és nagyon várt vakáció nem kis gond a családoknak, hiszen érdekes programok híján a hosszú nyár akár unalmas is lehet. Ezen á gondon igyekszik segíteni Nyíregyházán a me­gyei úttörőház azzal, hogy — ez évben első alkalom­mal — közművelődési tábo­rozást szervez a gyermekek­nek. Június 22. és július 4. között vehetnek részt a tá­borozáson az érdeklődők. A kéthetes programot úgy állí­tották össze, hogy ne legye­nek négy fal közé zárva az iskolások. Többek közt kirándulni viszik a résztvevőket Kis- várdára. Ellátogatnak a sós­tói vadasparkba, a múzeum­faluba, a strandra. A szer­vezők borongós napokra ter­vezik a mesemondó ver­senyt, a zenehallgatást, a könyvtári vetélkedőt, a ját­szóházi foglalkozást. Lesz film- és videovetítés, tánc­ház. akadályverseny. sőt MHSZ-bemutató is. Reggelenként az úttörő­házban gyülekeznek majd a táborozok, akik teljes ellá­tást — tízórait, ebédet, uzsonnát — kapnak. A rész­vételi díjban (800 Ft) az ét­kezések, a kirándulás, a be­lépőjegyek és fagylaltozásak költségeit számítják fel. Ed­dig kéttucatnyi gyermek je­lentkezett a táborozásra. Ha nagy lesz az érdeklődés, ak­kor a jósavárosi, a városma­jori és a Honvéd utcai mű­velődési házban is indítanak egy-egy csoportot hasonló programmal. Jelentkezése­ket június 12-ig fogadnak el az úttörőházban. H hűtőládák még várnak Új szolgáltatósok a kölcsönzőben Lenkei Jánosné napfény- tartammérő műszeren olvas­sa le a napi értéket. (Csá­szár Csaba felvétele) Lassan lefut a parkettacsiszo­lók szezonja, s ha nem is roha­mosan, de apránként a szolári­umok is visszakerülnek a pol­cokra a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai kölcsönzőboltban. ahol mar alaposan felkészültek a nyárra. Hatalmas hűtőszekré­nyek, fagyasztóládák sora várja az ügyfeleket, akik előjegyzésre is hozzá juthatnak a nyáron nél­külözhetetlen műszaki cikkek­hez, A legkedveltebb cikkek közé tartozik a nagyteljesítményű szőnyegtisztítógép. Felkészültek a nyári campingszezonra is: sát­rakat. egyéb kellékeket szerez­tek be. Előbbiek közül a fiata­lok körében a különféle mére­tű csővázasnak van legnagyobb sikere. Űjabban egészen kismé­retűt is találhatnak a boltban az ügyfelek, akik főképD az egy­napos kirándulásokra veszik ezeket igénybe gyermekeik szá­mára. A kölcsönzőbolt bővitette a szolgáltatásait: ezentúl árusít is egyes cikkeket. Szőnyegtisztí­tó folyadékon kívül videokazet­tákat. különféle barkácskelléke- ket is kínálnak a vásárlóknak. Megkezdték egyes műszaki cik­kek, például színes tévék árusí­tását is. Kedvezmények méhészeknek Méhanyák díjtalanul Két tonnával több mézet érté­kesített a méhész szakcsoport 63 fe­hérgyarmati tagja az elmúlt évben, mint előzőleg. A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ tá­mogatásával mű­ködő kollektíva az 1746 méhcsalád után átlagban 36 kilogramm mézet értékesített. Gondot jelen­tett, hogy a no­vemberi fagyot kö­vetően csak feb­ruár 12-e • után tudtak kirepülni a méhek. Szerencsé­re kristálycukor-- ból és furnérrá bői minden igényt ki tudtak elégíteni. Ezt kamatmentes előlegként kaptáké amii jú­lius 31-e után von le a Hun- garonektár a leadott méz Viráguk a/, akár — a méhrk ked venrr árából. A szakcsoport veze­tősége úgy döntött, hogy az érdekeltségi alap felhaszná­lásával minden száz kiló le­adott akácméz után egy méh­anyát biztosítanak díjtala­nul. Az államilag ellenőrzött anyák árához a Hungaronek- tár is hozzájárul. Igaz, a propolisz és a viasz iránt csökkent a kereslet, az első osztályú akácméz vi­szont 50 forint, a virágpor 130 forint lesz. Kellemes meglepetés az is, hogy kilo­grammonként 1,50 Ft ván­dorlási díjat kapnak a mé­hészek. Mód nyílik ARO te­hergépkocsi vásárlására is, melyhez 100 ezer forint ka­matmentes hitelt kapnak a méhek gazdái. A közel két és fél milliós értékesítést produkáló fehér- gyarmati méhészek — akik közül Szigeti Béla a közel­múltban vehette át az „Aranyokleveles méhész” ok­levelet — joggal szorgalmaz­zák, hogy a mezőgazdasági szakbolt forgalmazzon mé­hészeti felszereléseket is. A szakcsoport ebben az évben megpályázza a „Sőtér Kál- mán”-díjat, mely a kollektí­vák legjobbjainak munkáját minősíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom