Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
Országos úttörő-találkozó Szabolcs-Szatmárban Diákmunka nyáron A jogszabály a tizenötödik évüket betöltött diákoknak megadja azt a lehetőséget, hogy az iskolai szünet, vagyis általában a nyári vakáció alatt munkába álljanak. A gyerekek szívesen élnek is ezzel a lehetőséggel. A nyári munka — azon túl, hogy pénzt lehet vele keresni — a hosszú szünidő alatt kellemes változatosságot, hasznos időtöltést is jelent. Sokan gondolják, hogy nem árt minél korábban „beleszagolni” a felnőttek világába. Azaz csak nem ártana. Ugyanis a vállalatoknál egyre kevesebb az igény a munkának erre a fajtájára. Míg megyénkben négyöt éve háromezernél is több gyerekre volt szükség nyaranta, tavaly ez a szám már csak kétezerre csökkent, idén pedig mindösz- sze 1510 diákot vesznek fel. Első hallásra ez nem is tűnik olyan kevésnek. Ha viszont jobban utánanézünk, kiderül; mindössze 36 olyan állás van, amit bárki betölthet. A megye hat termelőszövetkezetében összesen 440 nyári munkásra lenne szükség. A nyírtassiak például kétszáz diákot várnak, de ennyi hely betöltésére nincs remény, hiszen ide csak a nyírtassiak, vagy a falu környékén lakók fognak jelentkezni. A többi meghirdetett állást — olyan nagy cégeknél, mint a Taurus, a konzervgyár, a Nyírkémia — csak a vállalat saját dolgozóinak gyermekei tölthetik be. Vagyis, akinek a szülei olyan munkahelyen dolgoznak, ahol nem foglalkoztatnak diákokat, csak a szálloda- és vendéglátóipari vállalathoz mehet mosogatónak, betanított felszolgálónak — ide 20 főt várnak —, vagy a FEFAG-hoz gyomlálni, gallyat szedni, fát kötözni (16 fő). Az utóbbi szám azonban néhány napja tovább csökkent: a FEFAG- nak júliusra és augusztusra már csak négy-négy fiúra van szüksége. ■ diákmunka a vál- ll lalatoknak — mint .mondják — gazdaságtól an. Arra hivatkoznak, hogy mire a gyereket ' betanítják, ott kell hagynia a munkát. Mai gazdasági helyzetünkben pedig e szó előtt fejet kell hajtani. Csak egyetlen dolog nem fér a fejembe: egy tizenötödik életévét betöltött fiatalnak a vállalatok szerint hány napra van szüksége ahhoz, hogy egy olyan égyszerű munkát, mint mondjuk az üvegmosás, a betonlocsolás vagy a fakötözés megtanuljon? Hogyan lehet gyermekeinket a munka tiszteletére, szeretetére nevelni, ha nem adunk nekik lehetőséget, hogy megpróbálkozzanak vele? Bartha Andrea Nagy Tamás, a termelőszövetkezet ágazatvezetője a bemutatón többek között elmondta, idén kilencfajta borsót vetettek különböző időpontokban. A kipróbált -fajták közül újdonság a Bravado, nagyon korai velőborsó, amely konzerv- és hűtőipari feldolgozásra egyaránt alkalmas, bő termésű. Nagy termést ad viszont a Markadó és a még néhány középkései borsófajta. A termelőszövetkezet borsótábláin nem ritka a négy tonnán felüli termésátlag hektáronként. A fajtabemutatóval egy időben történt a köztermesztésű borsó betakarítása, amelyet a vendégek szakmai hozzáértéssel figyeltek. A borsótermesztés fajtakérdéseiről az alkalmazott termesztéstechnológiáról a vita élénk volt. Az összehasonlító kísérletek eredményét Nagy Tamás növénytermesztési ágazatvezető ismertette. (Jávor László felvétele) Virágzik a burgonya a ramocsaháza—székelyi Rákóczi Termelőszövetkezet tábláin. Az idén sok a burgonyabogár, ezért már másodszor permetezik a táblákat. A szövetkezetnek 150 hektárnyi burgonyája van. ebből a 25 hektáros táblát permetezi Molnár János. (Jávor L. felv.) XLIV. évfolyam, 146. szám RA: 1,80 FORINT 1987. június 23., kedd MA v • Színes tölcsérben tilos (2. oldal) Megyénk gazdasága Moszkvában (3. oldal) Ma ülést tárt az MSZMP i Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 23-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolításáról szóló előterjesztést. Zöldborsótermesztósi bemutató jj fajták, bő termés Képviselők, tanácstagok eszmecseréje Nyíregyházáról Nyíregyháza országgyűlési képviselői és megyei tanácstagjai vettek részt hétfőn délután azon a találkozón, amelyre Csabai Lászlóné, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke hívta meg őket. A képviselők és tanácstagok a helyszínen tekintették meg a városban folyó jelentősebb beruházásokat és tájékoztatót hallgattak meg a megye- székhellyel kapcsolatos aktuális kérdésekről. A találkozót, amely egyben a képviselők felkészüléséhez is hozzájárul az országgyűlés nyári időszakára, véleménycsere zárta. Jó talaja van a tiszavasvá- ri határban a zöldborsónak. Igazolják ezt a terméseredmények. 1986-ban a tisza- vasvári Zöld Mező Tsz borsótermesztésben országos második volt. Korábban 200 hektáron csak szárazborsóval foglalkoztak, de három éve 110—140 hektáron a Nyírség konzervgyárnak zöldborsót is termesztenek. A köztermesztéssel egyidő- ben kis parcellákon összehasonlító fajtakísérleteket is végeznek. Különböző érési idejű, korai, középkorai, és későn érő fajtáknál mérik a tápanyagfelvétel hatékonyságát, a csíraképességet, a kelési időt, az átlagos növénymagas- ságot, az ezermagsúlyt, más szóval azokat a tulajdonságokat, amelynek alapján egy- egy jó fajta a köztermesztésre kiválasztható. A fajtakísérlet bemutatóját ezúttal a tsz a holland Cluis és Groot céggel közösen június 22-én tartotta. A bemutatón a megye borsótermesztő gazdaságainak szakemberei vettek részt. Konzervgyár épül T unyogmatolcson Jelentős beruházásba kezdett ez év tavaszán a fehér- gyarmati Zalka Máté Tsz: a vám szabadkedvezményt kihasználva egy NSZK-cég részvételével élelmiszer- feldolgozó üzemet építenek Tunyogmatolcson — írja tudósítónk, Bakos Pál. — A mintegy 100 milliós beruházásból 40 milliót fordítanak csarnok, üzemi épületek, út, víz- és szennyvízvezeték építésére, 60 millióért — lízingben — gépeket szereznek be. Az üzem, melynek átadását augusztusra tervezik, 70 főt foglalkoztat majd, és évi termelési értéke eléri a 200 millió forintot. Fehérgyarmaton remélik, hogy mindenki jól jár. A kistermelők biztos piachoz, a dolgozók új munka- lehetőséghez, az állam jelentős valutához jut. A hagyományok -ápolása jegyében nyitották meg az országos úttörő-találkozót Nyíregyházán június 22-én. A megyei tanács dísztermében az ünneplőbe öltözött pajtások, a külföldi vendégek és a városi, községi tanácsok képviselői előtt Csikós Sándor színművész adta elő Jánosi Zoltán: A Tisza szögletében című költeményét. Irodalmi, zenei összeállítás hangzott el a szabolcsi, szatmári táj irodalmi, történelmi személyiségeinek műveiből. Lippai Gergely megyei úttörőelnök üdvözölte a megjelenteket abból az alkalomból, hogy immár 10. esztendeje látja vendégül Szabolcs- Szatmár az ország azon úttörőközösségeinek képviselőit, akik a legszebb pályamunkákat készítették a haza- fiságról, a hagyományok ápolásáról. A megyei tanács, a megyei úttörőelnökség által meghirdetett hagyományőrző pályázathoz kapcsolódott az Iránytű szerkesztősége. Rakó József főszerkesztő értékelte az idén beérkezett műveket. Elmondta: legutóbb 1247 úttörőőrs küldött be szerkesztőségünkbe hagyományőrző pályázatot. Közülük választották ki a. legjobbak készítőit, akiket meghívtak egyhetes szabolcs-szat- mári kirándulásra. Ezek a pajtások végigjárják Szat- már-Bereg történelmi útjait. A legjobb öt pályázat alkotóját Pro Patria kitüntetéssel jutalmazták. Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese méltatta a gyerekeknek a hagyományok megőrzésében és folytatásában kifejtett kimagasló szerepét, Az öt kitüntetett úttörő. majd átadta a szűkebb haza elismerését Olajos Gergely sátoraljaújhelyi, Ablonczy Balázs gyömrői, Száraz Anita tiszaberceli, Szigeti Gyöngyi soproni és Vass Orsolya szegedi pajtásoknak. Utalt Vörösmarty híres soraira: „emlék nélkül nemzetnek híre csak árnyék”, s ezek a gyerekek eredményesen hozzájárultak szűkebb környezetük emlékeinek megőrzéséhez, a közfigyelmet ráirányították egy-egy neves történelmi egyéniség életútjának jobb megismeréséhez. Az ünnepélyes megnyitón köszöntötték a finn és a lengyel pajtásokat. A rzeszówi vajdaság küldöttei például elhozták magukkal azt a dokumentumot, amely tartalmazza, miként ápolják a lengyel harcerek Bem József emlékét. A hagyományőrző találkozó résztvevői elutaztak Vajára, ahol felfedező utat, kincskereső játékot szerveztek nekik a helyiek. Egyúttal megtekintették az országos hagyományőrző úttörőmúzeum újonnan megnyitott kiállítását. Mátészalkán és Tunyogmatolcson Zalka Máté-fák- lyautat tesznek. Szatmárcse- Jcén felkeresik a Kölcsey-em- lékeket. Vásárosnamény, Tökös, Csaroda nevezetességeinek megtekintése szerepel még a programjukban. Torpan, a kurucföldön történelmi játék részesei lehetnek. Kirándulnak Rohodra, ahol a hagyományápolásban élenjáró átveheti a Szentpétery kupát. (t. k.) Virágzik a burgonya A hagyományápolás jegyében
