Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
1987. június 19. Kelet-Magyarország 9 (Folytatás a 8. oldalról) A tej, tejtermékek forgalmazásában az 'élelmiszerekre fordított kiadásokból a 10 százalékos arány alacsonynak mondható. Kívánatos elsősorban a tej választékának, ■tarthatóságának növelése, az iskblaitej általánossá tétele, a tejipari készítmények kínálatának fokozása. 'Kenyérfélékben 'közel 80 kilogramm/fő fogyasztásunkat évenként átlagosan mintegy 2 százalékkal szükséges csökkenteni. Ezzel párhuzamosan növelni kell az 1 kilogrammon aluli kenyérfélék kínálatát, a magasabb korpatartalmú termékek arányát (3—4-szeresé- re szükséges emelni), a péksüteményeket, a diétás és ka- lóiliaszegény áruk választékát pedig a duplájára szükséges emelni. A zöldség-gyümölcs kereskedelmi forgalmazása a megyei egy főre jutó élelmiszer- forgalom mintegy 9 százalékos arányát képviseli. Az egészségesebb táplálkozás azt kívánja, hogy ezt az arányt mielőbb 13—15 százalékra növeljük. Nagyon szegényes megyénk diabetikus termékeinek kínálata. Ezt feltétlenül kívánatos növelni mind mennyiségileg, mind a választékot, de ehhez központi intézkedések és a megyei forgalmazást elősegítő helyi intézkedések is kellenek. Fontosnak tartjuk az édesipari termékek jelenlegi 5—6 féle diabetikus választékát .11—15-re növelni. A diabetikus termékék megyei forgalmazásában kívánatos a kereskedelem mai gyakorlatának átváltása oly módon, hogy minden városban legyen legalább egy-agy valamennyi diabetikus készítményt forgalmazó szakbolt. A kijelölt ABC üzletekben pedig ezeket a készítményeket elkülönítetten forgalmazzák. Igen fontos a zsírfogyasz- tás csökkentése, növényi- olaj-fogyasztás emelése. Mérsékelni kell a cukor- és só- fogyasztást. Emelni szükséges a rosttartalmú zöldség-, gyümölcs- és főzelékfélék fogyasztását. 1\ Káros szenvedélyeink nemcsak ránk, családtagjainkra, munkatársainkra is veszélyeseik. A dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás megbetegedéseket okozó hatás közismert. Hazánkban elsősorban a fiatalkorúak körében elterjiedő toxikománia rendkívüli mértékben veszélyezteti az egészséget. A tv-ben, a rádióban és a .sajtóban egyre több olyan kezdeményezésről hallunk, hogy közösségek, munkahelyeik dolgozói mondanak le a dohányzásról. A leszoktató s programjában igen fontos a személyes példamutatás. Bizonyos foglalkozási ágakban (például: egészségügyben, .művelődésügyben, sportban stb.) dolgozók feltétlenül jó példával kell előljárjanak, íbiszen csak így nevelhetnek másokat. A dohányzást tilalmazni is lehet közösségi helyeken (például irodákban, munkahelyekén, Vendéglőkben, járműveken stb.) és tilalmazni is kellene további megszorításokat alkalmazva az iskolákban, ifjúsági klubokban, szabadidős központokban, ifjúsági szórakozóhelyeken :és sportrendezvényeken stb. Talán még az előzőeknél is fontosabb az alkoholfogyasztás mérséklése. Ez megyénkben kiemelt program kell legyen, hiszen a vendéglátás közforgalmának 52 százalékát az italokra fordított hányad adja. Bolti kereskedelemben megyénk minden lakosa évente közel 2000 forintot költ szeszes italra. Ez azonban évről évre emelkedik. A rendelkezésre álló adatok szerint megyénk egy- egy lakosa 1986-ban összességében már több mint 4200 forintot költött szeszes italra, sokkal többet, mint például ruházkodásra, vagy művelődésre. Az alkoholbetegek száma becsült adatok alapján megyénkben .12—24 ezerre tehető, ugyanakkor 36—40 ezer fő (6 százalék) körül mozog az alkoholbetegséggel súlyosan veszélyeztetett „nagy- ivók” száma. A bódulatkeltő szerekkel visszaélő fiatalok száma hazánkban mintegy 30 ezer fő. Megyénk még nem „fertőzött” megye, a gyógykezelték száma évente néhány fő, de ez több tuaat drogfogyasztó fiatalt jelent. A „szipózés”- ra, drogfogyasztásra jellemző, hogy járványszerűien terjed. Ennek megállítása legyen fő célunk. A tényleges szenvedélybetegeket gyógyítani .'kell, de felépülésük után mindent el kell követni normális beilleszkedésük elősegítésére. Az alkoholizmus visszaszorítására 1985-ben megyénkben középtávú program készült. Elindult egy folyamat és ezt kellene továbbfejlesztenünk. Azonnali célként kell megjelölni az egészségre rendkívül káros tömény és égetett szeszes itatok 'fogyasztásának csökkentését, az ávási szokások megváltoztatását, mert az egészséges és józan életvitelt szolgáló megyei program végrehajtása jórészt ettől függ. Az egészségügyi felvilágosító- és nevelő tevékenységgel el íkell ■érni a lakosság egészségszemléletének átformálását. Középtávú célként kívánjuk elérni az alkoholizmus jelenlegi terjedési tendenciája lassítását, vagy megállítását. Feltétlenül eredményt kell elérni a fiatalok körében. Hosszú távon elképzelhető az alkoholbetegek számának jelentős csökkenése, narkoti- krummentes .községék, közösségek létrehozása és a ’káros szenvedélyek társadalmi elítélése. 5 Az egészséges életmód feltétele az egymást tisztelő emberek 'társadalmának megteremtése. Ennek előfeltétele mások fokozott megbecsülése, saját természetem, önuralmam fokozása, a kanfliktushelyzeték kerülése, megelőzése és legyőzése. Ebben segíteni kell embertársainkat is. A családnak, munkahelynek és közösségeknek igen nagy szerepük van a feszültségek csökkentésében. Csak ezzel és a már sokat emlegetett egészségesebb életmóddal érhető el hosz- szabb távon a nálunk népbetegség számba menő neurózis (túlfűtött idegi állapot) megelőzése és leküzdése, csak így lehet elejét venni a beilleszkedési zavaroknak, az ön- gyilkosságoknak) és bűnözésnek is. 6 Az egészség további elengedhetetlen feltétele az 'egészséges, tiszta ártalom- mentes környezet. A levegő- tisztaság, a vízminőség, a talaj védelme, a 'hulladékgazdálkodás, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, az erdők védelme, a zöldfelület növelése ugyancsak közös feladat. A 'környezetvédelmi 'tudatformálásnak, ismeret- terjesztésnek kiemelkedő szerepet tulajdonítunk. Az ember közvetlen környezete a csalódja és munkahelye. A lakókörzet tisztasága, rendje, virágosítása nemcsak az egészségkárosító tényezőket csökkenti, de segít kivédeni, oldani a bennünket érő stresszhatásokat. A Hazafias Népfront, Vöröskereszt, tanácsaink sokat tettek a „virágos falu” mozgalom megteremtése érdekében. El kell érni, hogy saját belső igényessége késztessen mindenkit környezete, lakása, munkahelye rendlbentairtására. Alakítsunk ki olyan közhangulatot, mely elítéli a rendetlen embert. Óvjuk a természetet, környezetünket, vigyázzunk tisztaságára. Az új prognam megvalósítása egyetlen állami szerv, üzem, intézmény, társadalmi és tömegszervezet és az egyházak közreműködését sem nélkülözheti, hiszen valamilyen formában mindegyik tevékenységét érinti az egészséghez fűződő kapcsolat. Fontosságánál fogva ezek közűi is kiemelkedik az oktatás és művelődésügy, a sport- és egészségügy. ~Y A művelődésügy családdal közös feladata és felelőssége az ifjúság egészséges életmódra nevelése. Döntő jelentősége van- annak, hogy ezt ne csaik tantárgyi ismeretként oktassák, hanem a helyes életmódbeli elemek mintaként és értékként épüljenek be ia nevelési folyamat minden mozzanatába. A testi nevelés, az iskolai sport ügye sem szűkíthető le a szaktanár felelősségére, hanem a pedagógusok egész közösségének — a szülőkkel, a helyi tanácsi és társadalmi szervekkel együttműködésben — kell a mozgásigény felkeltésén, a rendszeres sportolás megszerettetésén fáradozniuk. Fontos feladat valamennyi korosztály életmódra vonatkozó speciális ismeretét olyan szintre emelni, amely lehetővé teszi, hogy mindazokat a forrásokat használni tudja, amelyek az egészségének védelmére, javítására szolgálnak és amelyék száméra rendelkezésre állanak. Valamennyi korosztályt képessé kell tenni arra, hogy .a kapott ismeretek alapján magúk -tudjanak életmódjuk alakítására vonatkozóan hatékonyan dönteni. Bővíteni kell a speciális, célzott egészségvédő és égés zségneve 1 ő szervezeti kereteket, a módszerek, tevékenységek körét. A mindennapos ’testnevelést valamennyi intézménytípusban fokozatosan általánossá kell tenni, hasonlóképpen meg kell szervezni a könnyített- és gyógytestnevelést, az úszást, a sportolás, a .táborozás, turisztika feltételeinek 'javítását. Igen lényeges az öntevékeny egészségvédő és gondozó programok elterjesztése Oktatási és gyermekintézményekben. (Például családgondozó körök, klubok, pszichológiai tanácsadás, egészségor-akciók, elsősegélynyújtási ’ismereték, valamint .balesetvédelmi, .önvédelmi tanfolyamok szervezése, a gépjárművezetés oktatása, stb.) Az iskolaegészségügy tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése, a helyi hygiénés szokások kialakítása és fejlesztése különlegesen fontos feladat az egészségesebb életvitel szokássá való fejlesztésében. Igen lényeges művelődési vonalon a propaganda munka javítása, a speciális képzési, továbbképzési formák elterjesztése ezen témakörben. Az intézmények munkáját segítő társadalmi és tömegszervezetek, az ifjúsági szervezetek, az öntevékeny művelődési közösségek' az aktuális feladatok végrehajtására való mozgósításban, a közvéleményformálásban tehetnek 'legtöbbet az egészséges életmód kialakításáért. Célszerű külön programot kidolgozni a halmozottan hátrányos helyzetben levő gyermekek életmódjának javítására és szo- kásváttásuknak meggyorsítására. A rétegpolitikai nevelőmunkában erősíteni kell az intézményes neveléshez, az óvodához, iskolához, a közművelődési intézményhez való kötődést és a komplex családgondozást. A későbbiekben fontosnak tartjuk konkrét egészségvédő program kidolgozását és végrehajtását az egy- vagy több rizikófaktorral rendelkező gyermekek esetében. Valamennyi intézményben célszerű kijelölni azt a vezetőt, aki az egészséges életmód gyermekcsoportokra lebontott konkrét iskolai programjának végrehajtását szervezi és ellenőrzi. A jövőben meg kell találni a lehetőségét annak, hogy a nevelési tényezők (a család, az iskola, az egészségügyi szakemberek, a munkahelyi közösségek, a társadalmi- és tömegszervezetek, a tömegkommunikációs eszközök, stb.) között olyan kapcsölat alakuljon ki, amelyben az együttműködő felek akarnak és tudnak is együtt működni. Jelentős feladatok várnak a művelődési központokra, szabadidő központokra, sportkörökre, az egészség megőrzését szolgáló szabadidős testmozgás, az egészségesebb életmód feltételei nek bővítésére. Igen sok múlik a kezdeményezési készségen, mert a meglévő létesítmények jobb kihasználásával családi, baráti körben is űzhető kerékpározás, futás, úszás, turizmus és könnyen kialalkíthatók a téli sportok körülményei is. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai, perchez kötött életben csak arra van időnk, amit előre megtervezünk, beprogramozunk. Tudatosítani kell, hogy a normális életvitelhez szükséges mozgásigényt is napirendünkbe kell iktatni. A lakosság egészségvédelmének szakmai feladatai Szaboles-Szatmár megyében A prevenció a szocialista egészségügy alapelve. Régóta hirdetjük, de keveset tettünk érte. Most elérkezett az ideje, hogy a gyógyító munka fejlesztése mellett fontossági sorrendben a megelőzés elsődleges szerephez jusson. Ez komoly szemléletváltást követel az egészségügyi dolgozóktól is. Olyan átfogó változásra van szükség, mely garantálja a megelőzés és a gyógyítás helyes arányát. Kulcskérdés, hogy az alapellátásban dolgozók (a körzeti, üzemi és gyermekorvosok, fogorvosok, védőnők stb.) az egészséges emberekkel is foglalkozzanak: végezzék el a betegségeket megelőző szűrővizsgálatokat, szolgáljanak tanácsokkal az egészség megőrzéséhez és mind kiterjedtebben végezzék el az életmódjuk, vagy munkafeltételeik miatt egészségileg veszélyeztetett emberek időszakos éllenőrző vizsgálatait. Előtérbe kell kerülni a szűrővizsgálatnak azok kiterjesztésének, általánossá tételének. Javítani kell a tüdőszűrés, a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegek, a méhnyak-, emlő-, végbél-vizsgálatokat, a cukorbetegek felderítését és ellátását, javítani kell és fokozatosan ki kell terjeszteni a mentálhygiénés ellátást és ennek keretében megyénkben is meg kell szervezni a gyermekek és felnőttek psyc- ho-somatikus (lelki-testi) egészségvédelmét. Megyénkben a komplex szűrővizsgálatok kiterjesztéséhez szükség van legalább három mozgó-szűrőállomás (autóbusz) beállítására. Szükséges továbbá a már meglévő gondozóintézeteink és szűrőállomásaink felújítása és újra- műszerezése, valamint a személyi feltételek biztosítása. A szűrővizsgálatok alkalmával kiszűrt betegeket az alapellátás és a speciális gondozóintézetek gondozásba veszik. A gondozásba vett betegek szakszerű, egységes ellátása szükségessé teszi megyei szintű saámítógépes nyilvántartási rendszerük bevezetését, melynek elveit a megyei kórháziban már kidolgozták. Kipróbálása megtörtént, kiterjesztése a megye egész területére szükséges. Igen fontos lépés a betegségtől károsult személyek munkaképességének helyre- állítása, az orvosi és munka(Folytatás a 10. oldalon) A Szabolcs Megyei Húsipari Vállalat új üzeme is a korszerű táplálkozást szolgálja
