Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
1987. június 19. Kelet-Magyarország 7 A lakosság egészségvédelmének társadalmi, szakmai koncepciója Szaboles-Szatmár megyében Az egészségügyi ellátás feltételei soha nem látott mértékben fejlődtek az elmúlt évtizedben hazánkban, Szaboles- Szatmár megye területén is. Ennek nyomán ma minden korábbinál több feltétel adott ahhoz, hogy sok ember érje meg egészségben az idős kort. Mindehhez számottevő anyagi ráfordítás mellett jelentős szellemi és erkölcsi erőre is szükség volt, s csak ezek együttes megléte tette lehetővé, hogy megyénkben is megteremthessük az egészségvédelem, a gyógyító munka anyagi, tárgyi és személyi feltételeit. Szaboles-Szatmár megye tanácsa 1987. május 28-án — elsőként az ország megyéi között — tárgyalta meg a lakosság egészségvédelmének társadalmi és szakmai programjáról készített elemzést. Ekkor a testület úgy határozott: az előterjesztés és a tanácsi vita lényegét, fontosabb megállapításait nyilvánosan közzéteszi, széles körű társadami vitára bocsátja. Szaboles-Szatmár egészségügye számokban A programban lévő megállapítások, a tervezett elképzelések mindenkihez szólnak megyénkben, hiszen valameny- nyiünknek bőven van tennivalónk egészségünk védelmére, a betegségek megelőzésére, a hosszú, boldogabb és egészséges időskor megérése érdekében. Kérjük a lakosokat, gazdagítsák ezt a képet, juttassák el véleményüket, javaslatukat a megyei tanács vb. egészségügyi osztályához. Szükség van a különböző területeken szerzett tapasztalatokra, a gondok megoldására elhangzó javaslatokra, ötletekre, a lenniakarást jelző szándékokra, hiszen — mint a megyei tanács említett ülésén elhangzott — egy későbbi időpontban ismét visszatér a testület e nagy horderejű kérdés tárgyalására. Akkor a beérkezett vélemények, javaslatok alapján szeretnénk majd kidolgozni azt a konkrétabb cselekvési programot, amelynek eredményes végrehajtásával sokat javulhat a lakosság egészségvédelme Szaboles-Szatmár megyében. Jelenleg megyénk kb. 600 000 lakosának egészség- ügyi ellátásáról több mint 10 000 egészségügyi dolgozó gondoskodik. Közülük 987 orvos, 5600 szakdolgozó. Csupán a VI. ötéves tervben 142 orvosi állásfejlesztés történt és 964-el nőtt a szakdolgozói álláshelyek száma, örvendetes, hogy mintegy 170 fővel nőtt a tárgyidőszakban a dolgozó orvosok száma is. Javult a szakképesítéssel rendelkező orvosok aránya (60,8°/o) - Az alapellátásról 240 általános- és 40 gyermekkörzetben gondoskodnak. Az egy körzeti orvosra jutó la- kosságszám 2408 fő, ami csökkenést mutat. Az egy körzetre jutó évii betegforgalom 9647 fő, ez valamivel kevesebb, mint az országos átlag. Jelentősen csökkent az átlagtól eltérő nagyabb lakosszámú körzet. Eredményesen munkálkodtunk a körzetek arányosításánál. A körzeti gyermek- orrosi ellátás a fokozatos fejlesztés ellenére is az országosnál lényegesen kedvezőtlenebben alakult. A 10 000, 0—14 éves gyermekre jutó orvosi körzet a megyében 2,6 — az országosnak mintegy fele. — A gyermekek 63—64 százalékának alapellátását jelenleg is a körzeti orvosok végzik. Számottevő fejlesztés történt az üzemorvosi ellátásban, 1980-ban még 226 óra, 1985- ben már 358 üzemorvosi óra állt rendelkezésre. Javult az ipari és mezőgazdasági dolgozók védelme, egészségügyi ellátása. A fogászati éllátásban a 10 000 lakosra jutó szakorvosi munkaórák száma lassú emelkedést mutat. Jelenleg csupán 68 fogorvos teljesít szolgálatot, ami azt jelenti, hogy csaknem 9000 lakos jut egy-egy fogorvosra. Ez alapellátásunk megoldatlan, leggyengébb pántja. A járóbeteg-ellátás terén az engedélyezett napi szakorvosi munkaórák száma 1461- ről 1655-tre emelkedett. Az ágyak számának növekedése ■a beruházások hatására a a fekvőbeteg-ellátásban igen jelentős volt (1980-ban 4114, 1985-ben 4590). A 10 000 lakosra jutó ágyszám jelenleg még így is csupán 79,4, ami az országos vidéki átlagnak sem felel meg. Viszont az átlagos ágykiihaszná'lés (85,9) meghaladja az országos átlagot. A VI. ötéves tervben 1269 millió forint beruházással felépült a megyei kórház új, 445 ágyas műtéti tömbje, és a kdsvárdai kórház 200 ágyas pavilonja. Ezzel összesen 645 ágy építését és 376 ágy fejlesztését értük el. Átadásra került 23 orvosi rendelő és lakás, további 20 rekonstrukció alatt áll. Felújításra és rekonstrukcióra az elmúlt ötéves tervben mintegy 171 millió forintot fordítottunk. Jelentősebb volt a nagykállói Elme- és Ideggyógyintéaet rekonstrukciója, a kisvárdai kórház belvízrendezése, a szakolyi szociális otthon rekonstrukciója stb. A fejlesztések eredményeiként a megyei kórházban kialakításra került az új beteg- felvételi osztály. Korszerűbb körülmények közé került a betegfelvétel, a sebészeti ellátás, a baleseti sebészet, az urológia és az intenzív osztály, a szemészet. Az egész kórház betegellátási színvonalát emeli az új röntgen osztály és laboratórium. Kisvárdán kezdte meg működését megyénkben először rehabilitációs részleg. Kezdetét vette az alkohológiai ellátás kiépítése, melynek során Nagy- kállóban (100 ágy) alkohológiai osztály, Kisvárdán és Mátészalkán hepatotoxiko'ló- giai részleg (bélgyógyászati profilú alkohológia) kezdte meg működését. A gyermek- ellátás javítására létrehoztuk a megyei kórházban a II. számú gyermekosztályt és befejezéshez közel áll a gyermek intenzív részleg kialakítása. Változatlanul programnak tekintjük a gyermek rehabilitáció szakmai fejlesztését, de a megvalósítás épületgondok miatt egyre halasztódik. Kialakítottunk egy 50 ágyas psych Latnai osztályt és szervezés alatt áll egy 20 ágyas fogászati-szájsebészeti osztály is. A VII. ötéyes tervben folyik a mátészalkai kórház teljes rekonstrukciójának tervezése és elkezdhetjük az I. ütem kivitelezési munkáit. Hasonlóképpen tervezés alatt áll a megyei kórház III. rekonstrukciós ütemének tervezése és engedélyezése. Jelentős erőfeszítések történték a műszer ellátás fejlesztésére. Erre a célra mintegy 126 millió forintot fordítottunk a VI. ötéves tervben. Megyei Műszerügyi Bizottság alakult, mely szem előtt tartja a progresszív betegellátásból adódó műszerfejlesztési igények kielégítését is, a lehetőségeken belül. A megyei kórházon kívül az elmúlt években igen jelentős volt a városi kórházak, a KÖJÁL és más egészségügyi intézmények és az alapellátás műszerfejlesztése is. A szociális otthoni helyek száma (10 000, 60 éven felüli lakosra számítva 191,1), elmarad az országos vidéki átlagtól: 194,1. A VI. ötéves tervben 420 új hely fejlesztése történt (120 hellyel több mint az eredeti előirányzat volt). Szakmai szempontból igen jelentős volt, hogy a VI. ötéves tervben létrehoztuk a szakosított szociális otthoni ellátást. A VII. ötéves tervben újabb 400 hely fejlesztése látszik reálisnak. öregek napközi otthonainak száma 72-ről 88-ra emelkedett, a férőhelyék száma 473-mal nőtt (jelenleg 1814 férőhely, a kihasználtság pedig 96,4 százalékos). A hivatásos házi szociális gondozónők száma 47.-ről 172 főre emelkedett. A társadalmi gondozónőké pedig 476- ról 2638-ra. Az igényeket azonban még a vöröskeresztes aktívák bevonásával sem tudjuk kielégíteni. Jelenleg 3941 gondozott kerül így ápolásra. Viszonylag kevésbé emelkedett (500 fővel) a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A rendkívüli szociális segélyben részesültek 14 400-ról 34 836 főre emelkedtek. Az egészségügyi gyermekotthoni helyek száma lényegesen nem változott, minden igényt ki tudunk elégíteni. A bölcsődei helyek száma a VI. ötéves tervben 270-el nőtt és jelenleg eléri a 3262-t. Száz bölcsődés korúra jutó hely 13,2 (szemben az országos átlaggal, amely 18,0). A bölcsődék kihasználtsága a gondozott gyermekek létszámához Viszonyítva 69,3 százalék, nagyobb mint az országos átlag. Az országos összehasonlításból látható, hogy Szabó les-Szatmár megye egészségügyi ellátásának felzárkóztatása a VI. ötéves terviben az igen nagy erőfeszítések ellenére sem sikerült teljesen. Szakmai szempontból niagy jelentőségű fejlődés volt, hogy megvalósítottuk az egészségügyi intézmények integrációját, újjászerveztük a körzeti orvosi alapellátást és az orvosi ügyeleti rendszert. Javítottuk a járóbeteg-ellá- tás színvonalát és hozzáférhetőségét. Jelentős intézkedések történtek az üres orvosi álláshelyek betöltésére, és a kádermegtartó képesség fokozására, a fejlesztések hatására a megyéi kórház báziskórházzá vált, az eltelt időszak megvetette az alapját a szakmai továbbfejlődésnek és a progresszív betegellátás további fejlesztésének. Megyénkben az elmúlt övékben végzett vizsgálatok, a lakosság körében tartott szűrések, statisztikai adatok elemzései, azt mutatják, hogy a lakosság egészségi állapota — a javuló egészségügyi ellátás mellett is — az utóbbi évtizedben rosszabbodott. Űjra támad a tbc., sokan halnak meg szív- érrendszeri megbetegedésiben, infarktusban; daganatos, rákos megbetegedésekben és más hirtelen halálokokban is, (öngyilkosság, baleset, alkoholizmus stb.) Az egészségi állapot rosszabbodása döntően olyan életmód következménye nálunk is, amely rendkívül megnöveLi az idült, nem fertőző betegA Szaboles-Szatmár lakosságának egészségi állapotára ható tényezők, a halálozási mutatóik alakulása főbb tendenciájukban nem különböznek azoktól, melyek hazánkban is érvényesülnek. Me-- gyénk fejlődésének hátrányosabb történelmi gazdasági indíttatása, gazdasági, kulturális sajátosságai következtében mind az egészségi állapotra ható 'tényezők, az ellátottság, mind a halálozások alakulása tekintetében ségek alakulásának valószínűségét, kockázatát. (Például egészségtelen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, fizikai inaktivitás, tartós, gyakran ismétlődő idegi feszültség stb.) E rizikófaktorok együttes megjelenése, vagy egyes rizikófaktorok igen magas szintje, gyakorisága megyénkben is kedvezőtlenül magas. A megyei tanács és a végrehajtó [bizottság — felfigyelve ezekre a jelenségekre — az elmúlt években megtárgyalta megyénk egészségügyi helyzetét és az egészségügyi törvény végrehajtásából adódó feladatokat: a szociálpolitikai helyzetet, különös tekintettel 'az idős emberek ellátására, az anya- és gyermek- védelmi feladatokat, gyer- mtek- és ifjúságvédelmi feladatokat és az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatait. 1986-ban a társadalmi beilleszkedés zavarairól (TBZ.) és a családvédelem helyzetéről fogadott el előterjesztést és hozott nagy fontosságú határozatokat. A hozott határozatok összességükben a jobbítás szándékával társadalmi összefogást sürgetnek. Az egészségügyi állapot javítása nem lehet kizárólag az egészségügy feladata. A társadalom összefogását sürgeti az az országos program is, melyről a közelmúltban tárgyalt a Minisztertanács, és határozatot hozott az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának kidolgozására. bizonyos speciális sajátosságokat is mutat. Az elmúlt évtizedekben a társadalmi, gazdasági szerkezet lényeges fejlődése következett be. Nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, emelkedett a lakosság műveltségi színvonala. Meggyorsult az urbanizáció, önmagához képest igen jelentősen javult az egészségügyi ellátás. Egyértelműen igazolható, hogy a megbetegedési és halálozási arányok jelentős mértékben függenek az élet- és munkakörülményektől és a hátrányos helyzetű csoportok egészségügyi állapota kedvezőtlenebb. A Szaboles-Szatmár lakosságának egészségügyi helyzetét befolyásoló számos tényező mindazonáltal eltér az országos átlagtól. Itt kedyezőtlenebb a munkaképes korú lakosság egészségi állapota, az országosnál rosszabb a korspecifikus halálozásuk. Ebből következően országos átlag feletti a rokkantsági igénybejelentés és a rokkantak száma. Megoldatlan a foglalkozási rehabilitáció. Az országoshoz viszonyítva itt alacsonyabbak az átlagjövedelmek. Ugyanakkor magas az ingázók száma, kedvezőtlenebbek a lakás- és munkaviszonyok. Szabolcs-Szatmár- ban az országosnál magasabb az élveszületések aránya, így nagyobb a veszélyeztetett terhesség, a koraszülések száma. Emiatt magas a csecsemőhalandóság (1000 élve- szülöttre számítva 24,4 — országosan csak 20,4). Az öt- és többgyermekes családok száma kétszerese az országosnak. (1980-as adatok szerint megyénkben 5,4, országosan 2,7.) A sokgyermekes családok többsége cigánycsalád, 'akiknek megélhetése gyakorta bizonytalan. Köztudott, hogy megyénk a hátrányos helyzetű területek közé tartozik. Ezt az is okozza, hogy a megye lakosságának mintegy 26 százaléka 125 hátrányos helyzetű településen él. Az itt élők hátrányos helyzetben vannak életmódjuk és egészségügyi ellátásuk szempontjából is. Helyzetünket súlyosbítja, hogy az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent a nálunk mutatkozó munkaerő-kínálat, akik foglalkoztatása nem mindig megoldott. Külön problémát jelent, hogy (megyénkben a lakosság egészségügyi kultúrája alacsonyabb az átlagosnál. Mindezek az adottságok természetesen hatnak a lakosság egészségi állapotára. Demográfiai helyzetünket a fiatalabb korcsoportba tarto(Folytatás a 8. oldalon) A Jósa András Megyei Kórház új sebészeti tömbje Szaboles-Szatmár lakosságának egészségi helyzete és az azt befolyásoló tényezők
