Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

1987. június 16. Kelet-Magyarország T TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Szín és hő a lepkék életében Biztonságtechnika a XX. században Azonosítás ujjlenyomattal A számítógépes adatfeldolgozás védelme egyre fonto­sabb szerepet játszik a gazdaságban. Ezért a számítógép- rendszerekkel és -hálózatokkal dolgozó személyek illetékes­ségének vizsgálata napjainkban már követelmény. A számítástechnikában a szó- vagy a számkulcsos azo­nosítást alkalmazták, amely biztosította a személyek be­lépését a rendszerbe — ám a mikroieliektronj/ka utóbbi tíz­éves fejlődése számos új megoldást hozott a személy- azono sa'.tásban. A ma használatos azonosí­tási elvek ikiét kategóriába sorolhatók. Az első a tulaj­donosi elv, amikor a felhasz­náló olyan fizikai tárggyal — pl. termináilkulcs, mágnes­vagy lyu'kkártya stb., — ren­delkezik, amely illetékessé­gét igazolja. A másik tudás­elv, amikor a gépkezelő is­meri a belépéshez szükséges szó- vagy számikulcsot, szám­kombinációs zár nyitó kód­ját stb. Min di két rendszer hátrányé, hogy teljes védel­met nem nyújt a lopás (tu­lajdonosi elv) vagy a meg­figyelés (tudáselv) ellen. Az igazi megoldást a bio- ma tematikának köszönhet­jük. Az alkalmazott elv: min­den ember rendelkezik olyan fiziológiai ismertetőjegyek­kel, amelyek egyértelműen azonosítják és az egész élete során változatlan. Az ellenőr­zés során a beállított refe­renciamintákat összehason­lítják a frissen felvett azo­nosító adatokkal. A követke­ző személyes .ismertetőjegyek alkalmazhatók: Aláírás: Az aláírásnál a gép vizsgálja, hogy a fel­használó mit és hogyan ír. Például a szünetek, az il­leszkedések és eltérések, fel­felé-, lefelé- és elöremozgás sebessége. Az aláírésos azo­nosítás hátránya viszont, hogy a mindenkori pszichi­kai állapot függvénye és az íráskészség az életkor so­rán változik. Hang: Az emberek a hang­juk alapján felismerhetők. A hang fnekvencfiaanalízisével (hanghullámök, hangszín, frékvenoitartomány) azono­sítható a felhasználó, de a fent említett problémák azonban itt is előfordulnak. Recehártya érhálózata: A szemfenék megvilágításával láthatóvá váltók az ideghár­tya érhálózatia, amely alap­ján az embereket megkülön­böztethetjük egymástól. Könnyen belátható azonban, hogy megvalósítása nehezen kivitelezhető. Kéz: A kéz ismertetője­gyei, mint például az ujjak hossza, formája, érintkezési pontjai, a kézlenyomat for­mája és nagysága szintén al­kalmazhatók azonosításra. A felnőtt kezének formája az élet során relatívan állan­dó marad, ám a személyek között megkülönböztető je­gyeket a gép nem képes egy­értelműen kiszűrni. A kéz profiljának vizsgálata már jobb eredményeket ad, de annak rögzítése összetettebb művelet. Ujjlenyomat: A krimina­lisztikában az ujjlenyomat már több évtized óta elfoga­dott azonosítási eszköz. Min­den egyes ember tíz külön­böző ujjlenyomattal rendel­kezik, amely a születéstől a haláláig nem változik. Az ujjlenyomat elektromosan ta­pogatható le és 20—40 pont, mm felbontású kép kb. 128 Kbyte-on tárolható. Az ujjlenyomat kisebb felbontá­sú (10—15 pont/mm) kép alapján is felismerhető, ezért a rendelkezésre álló .infor­mációt előzetesen célszerű feldolgozni. Az így nyert re­ferenciamintát egy chip- hóTtyán, úgynevezett hitel­kártyán tároljuk (200 byte). A felhasználó rendszerbe va­ló belépéskor a hitelkártyát a gép oÍvasókészülékébe és az ujját az optikára helyezi. A gép az ujjlenyomat ismer­tetőjegyeit összehasonlítja a kártyáiban tárolt referen­ciamintával és dönt a belé­pés engedélyezéséről. A ko­herens fénnyel dolgozó opti­ka tévesztési lehetősége mi­nimális, mivel háromdimen­ziós képeket készít. A szá­mítógép ujjlenyomata adat­védelme mellett célszerű szó- vagy .számkulcsos védel­met is alkalmazni, mert ami­kor a felhasználó például a gép kikapcsolása nélkül ká­vézni megy, a rendszer véd­telen marad. A féladat soft- ware-rel egyszerűen megva­lósítható. Az ujjlenyomatos ellenőr­zés az élet más területein is felhasználható, mint például gyárkapuk, házak, számító- központok, páncélszekrények, gyógyszertári helyiségek, börtönajtók stb. biztosításá­ra, A referenciamintákat az idővel korlátozva — például munkanapokon minden ajtó 9-től 18-tig legyen nyitható és a főkapu mindennap 6-tól 20- ig — a személyzet tovább szűrhető. Az eljárás valószí­nűleg betör majd a banki ügyvitelbe, a bírósági és rendőrségi munkába is. Ter­mészetesen ez utóbbinál a nyilvántartás jellege miatt a fénykép továbbra is meg­marad. Szloboda Gyula Mamutfenyő* akció A megyei művelődési központ Pro Natura környezetvédelmi csoportja, a „Zöldikék** úttörő természetvédelmi csoport és a madártanosok a múlt hét végén közös kirándulást tettek a me­gye egyetlen mamutfenyőjéhez, melyről már egy korábbi cik­künkben hírt adtunk -az olva­sóknak, s a természetbarátok­nak. A faóriás védetté nyilvá­nítása folyamatban van, őszre várható a véglegesítés. A természetvédők most egy alacsony kis kerítéssel vették körül a fát. melynek négy ka­puja a négy égtáj felé tekint. Terveznek még egy szalonnasü­tő helyet két paddal, egy asztal­lal, valamint egy ismertetőtáblát, melyen a fa történetét és mére­teit tüntetik fel. A fa környéké­nek ilyentén való kiépítése bizo­nyára örömére szolgál mind az ittlakóknak, mind az errefelé kirándulóknak. Köszönet a Baikány melletti Csiffi-tanya lakóinak, amiért megőrizték ezidáig ezt a botani­kai érdekességet, valamint az erdőgazdaságnak, amiért a kerí­téshez és padokhoz szükséges faanyagot a környezetvédők rendelkezésére bocsátották. Petrilla Attila Robotnyártás Bulgáriában A KGST 41. rendkívüli ülésén elfogadott a „KGST- országok tudományos-műsza­ki haladásának komplex programjában 2000-ig” a prioritással bíró irányvona­lak közül kettő — a népgaz­daság elektronizálása és komplex automatizálása — nagyrészt a robottechnikán és a számítógépes automati­záláson alapszik. A 70-es években Bulgáriá­ban a robotgyártás fejlődé­sének felgyorsulása figyel­hető meg. Az 1971—1972-es időszakban a Fémvágó gépek intézetében Szófiában létre­hozták az első kemény ve­zérlésű robotot. Ez a robot, valamint az őt követő újabb változatok is, amelyeket por­tál manipulátoroknak neve­zünk (a KGST-országok ál­tal elfogadott terminológia szerint a „manipulátor” alatt a robot végrehajtó szervét értjük), egy hosszú fejlődési folyamaton mentek keresz­tül, és egységes családba tö­mörültek. („Pirin”), amely több mint 80 modifikációt foglal magába. Pontosan ezekkel a termékekkel tört be a piacra a „Beroe” tudo- mányos-meszaki kombinát Sztara Zagorában (Dél-Bulgá- ria), mint a robottechnikai eszközök fő termelő vállala­ta a KGST keretein belül. A „Pirin” sorozat robotjait kedvezően fogadták a Szov­jetunióban, Csehszlovákiá­ban és az'NDK-ban is. Egy sor modell került ki­dolgozásra a lézer, plazmen és elektronsugaras feldolgo­zás terén. A Plovdivi őszi Vásáron 1986-ban a Bolgár Tudományos Akadémia ke­retéin belül működő Műsza­ki Kibernetikai és Robotikai Intézet bemutatta az új tí­pusú SKARA szerelőrobotot amely 10 kilogramm súlyt tud felemelni. A bolgár ro­botgyártók büszkék az okta­tási robotika területén elért eredményeikre is — ROBKO család. Ezek leegyszerűsített és stilizált modellek, ame­lyek alapjául a világon leg­jobban elterjedt ipari robo­tok, robokárok, automatizált raktárak, stb. szolgáltak. Ma Bulgária azon tizenkét ország egyike, amelyek a robottechnikai eszközök gyártásában leginkább jeles­kednek, a KGST-országok körében pedig vezető szere­pet játszik. Képünkön: a „BEROE” gyár Sztara Zagorában. Szto- ján Pionov és Sztefan Szla- vov az „RB 211” festőrobo­tot állítják be, amely festési műveletek elvégzésére al­kalmas. Szinpompájukkal és formagaz­dagságukkal a lepkék a legfel- tünőbb és mindenkor a legked­veltebb rovarok közé tartoznak. Nemcsak szépségük, hanem az újból cs újból megcsodált átala­kulásuk — hogy a meglehetősen visszataszító hernyókból ked­ves, bájos lepke lesz — mindig is sok műkedvelőt és kutatót vonzott, hogy tanulmányozza őket. A test színét túnyomórészt a szárnyakat fedő pikkelyek szab­ják meg, ezért igen nagy jelen­tőségük van a lepkék színpom­pájában. A színeknek két cso­portját különböztethetjük meg: a pigment- és a struktúr-szine- ket. A pigmentszínek hordozói a pikkelyek, ezek a színek az anyagcsere termékei. Főleg me- lariinok és pterinek, vörös, kék, illetve sárga, fehér színt ered­ményeznek. A struktúrszínek fényinterferencia jelenség révén jönnek létre. Részben a pikke­lyek különleges szerkezete, rész­ben a beeső fénysugár változá­sa eredményezi ezeket a pom­pás fémes vagy csillogó színeket. Nemrégiben érdekes megfigye­lést tettek a lepkékkel kapcso­latban. A hidegvérű rovarok — így a lepkék — csak akkor tud­ják működtetni szárnyizmaikat, tehát csak akkor képesek repül­ni, ha előbb legalább 30 Celsius- fokos hőmérsékletre felmeleg­szenek. A lepkéknek ezért van szükség arra, hogy a repülés előtt napozzanak, illetőleg — mint némely medvelepke — gyors szárnymozgásokkal izmai­kat bemelegítsék. Napozás köz­ben a színes szárnyú lepkék ösz- szecsukják és a napsugarakra Egyik legszebb pillangónk, a fecskefarkú lepke csak a piros és bíborszínű virágokat kedveli merőlegesen állítva tartják a szárnyaikat: így a törzsükre a lehető legtöbb napsugár jut. An­nál is inkább szükségük van a napozás eme módjára — mert a szárnyaik rossz hővezetők lévén — csak a szárnyaik tövébe jutó napfény melege jut el a torszel­vényeikbe, és melegíti a repülő- izmaikat. Ellenben a fehér szárnyú lep­kék félig kiterjesztett szárnyak­kal sütkéreznek: szárnyaik 10— 60 fokos szögben állnak a tör­zsükhöz képest. Az ő fehér szár­nyaik a napfényt a törzsükre vetítik, miközben szárnyuk sö­tét töve a hőt elnyeli, s közvet­lenül a torszelvényeikbe juttat­ja. így ezek a lepkék szárnyaik teljes felületét hasznosítják: fe­hér részeik a fény visszaverésé­vel, sötét töveik pedig közvetle­nül. A kutatókat már az is régóta foglalkoztatja, hogy vajon a lepkék a virágok illata alapján keresik-e fel táplálékforrásaikat? Mi gyakorol nagyobb vonzerőt rájuk, a virágok illata vagy színe? A szabadban végzett meg­figyelésekből tudjuk, hogy egyes lepkefajok csak bizonyos színű virágokat keresnek fel, vagy legalábbis részesítenek előnyben. Egyes lepkék például csak az ínfű feltűnő kék virá­gait látogatják, más nappali lep* kék csak sárga virágokra száll­nak. Papírból készült virágok­kal kísérletezve is arra az ered­ményre jutottak, hogy a lepkék jól meg tudják különböztetni a színeiket. A tudomány világa üj építőanyag — a fa A fának, mint építőanyagnak a növekvő fontossága abban is megmutatkozik, hogy mind gyakrabban építenek fából ipari csarnokoikat és raktárakat, sőt hidakat — még száz méteres feszlávolságúakat is! A fát egye­bek közt e célra az teszi vonzó­vá, hogy a légszennyezés okozta korrózió sokkal kevésbé veszé­lyezteti, mint a terméskövet. A fa építőipari felhasználását Autó-motor Kit tekinthetünk óvatos gép- járművezetőnek, mit tartunk óvatosságnak, és hogyan lehet óvatos vezetéssel a biztonságot szolgálni? Nem azokról lesz itt szó, akik nyugodt forgalmi kö­rülmények között sem merik megnyomni a gázpedált; akik lomhaságukkal a többi jármű­vek állandó előzési kényszerét váltják ki; akik alaptermésze­tükből kifolyóan haboznak ak­kor is, amikor nyugodtan csele­kedhetnének; akik elvesztik a fejüket, amikor a veszély fel­merül, és a fékpedál helyett a kuplungot vagy még rosszabb esetben, a gázpedált nyomják meg. Az ilyen vezetők nem óva­tosak, hanem bizonytalanok, fé­lénkek vagy éppenséggel gyá­vák, nem alkalmasak tehát a vezetésre. A közlekedésben azonban a hősködőknek: sincs helyei A köz­lekedés olyan vezetőket igényel, akik a forgalommal együtt él­nek, harmonikusan beilleszked­nek, előre látják a következő másodpercek forgalmát is; akik bátran haladnak, miután meg­győződtek arról, hogy lehet bát­ran hajtani és nem kockáztat­nak semmit. A gépjárművezetésnek vannak veteránjai, akik sok száz ezer kilométert vezettek teljes siker­rel, nem azért, mert vállalták a veszélyt, ellenkezőleg, igyekez­tek minél kevesebbet kockáztat­Az óvatos gépjárművezetés ni, megelőzni a váratlan veszé­lyeket. Messze elkerülték azokat a helyeket, ahol zsúfoltságról, rendészeti bizonytalanságokról, úthiányosságokról tudtak, szá­mon tartották a veszélyes helye­ket. Az óvatos vezető lassabban halad át a bizonytalan csomó­pontokon, és a nyílt helyeken hozza be késését, kockázat nél­kül. Megismeri jármüve visel­kedését rossz útviszonyok kö­zött, hogy ne érje meglepetés erről a részről sem. Nem bízza magát másokra, számol a má­sik gépjárművezető esetleges ügyetlenségeivel, gyakorlatlansá­gával is. Vegyünk erre egy példát. Adott esetben egyértelműen az a hibás, aki a lejtőn hátrafelé gurulni engedi kocsiját, és a mögötte lévővel ütközik. Előfor­dulhat azonban, hogy utólag nem lehet tisztázni, a mögötte haladó hajtott-e neki az előtte állónak, vagy amaz engedte hát­ragurulni a kocsit. Ezért az óvatos vezető nem közelíti meg centiméterekre az előtte állót, hogy legyen ideje jelzést adni az esetleges visszaguruló gépko­csi vezetőjének. Az óvatos vezető nem hagyja magát kizökkenteni megszokott és jól bevált ritmusából. Ha akadály miatt állni kényszerül, nyugodt marad. Értelmetlenül nem idegeskedik olyan dolgokon, amelyek tőle függetlenek. Az országúton is tudja, hol a hatá­ra annak a sebességnek, ame­lyet járműve az adott viszonyok között biztonságosan elérhet. Nem a távolt figyeli, mert tud­ja, hogy akkor a közelebbi tár­gyak, jelenségek kívül esnek fi­gyelmén, meglephetik őt. Veze­tés közben nincs helye a kelle­mes, pihenő állapotnak. A moz­gás folytán a környezet állan­dóan változik, mindent tudomá­sul kell venni, folytonosan ér­tékelni kell az esetleges veszé­lyeket, és azonnal meg kell ten­ni a védekező intézkedést, ha szükség van rá. Akik így ve­zetnek, azokat nevezzük óvatos vezetőknek. Az óvatosság komplex foga­lom, nem lehet leszűkíteni csak a sebesség megválasztására vagy valami másra. Mindent magába foglal, amire egyáltalán figyel­ni kell, amit előre tudni kell. Ebből következik, hogy nem le­het óvatos az, aki nincs tisztá­ban azzal, mi jelenthet veszélyt rá, hol, milyen út- és forgalmi viszonyok között milyen óvin­tézkedéseket kell megtenni a megelőzés érdekében, milyen se­bességet engedhet meg, milyen sebességre képes felgyorsulni bizonyos utakon, illetve időtar­tam alatt, aki nem tudja jól megbecsülni a követési távolsá­got, a másik jármű sebességét igen rövid idő alatt, reflexsze- rüen. B. I. nagymértékben segítik az új mű­gyanta ragasztók. Az a gondolat, hogy az összeragasztott deszka­lemezekből hosszú, erősen meg­terhelhető tartógerendákat gyárt­hatnának, már több mint száz­éves, de a gondolat valóra vál­tásában az áttörést harminc év­vel ezelőtt ezek a ragasztók hoz­ták meg. Ma már szokványosak a 2 méter magas és 30 méter hosszú, s az építés helyén még nagyobb méretűvé összeépíthe­tő tartógerendák. A HÓTAKARÓ KITERJEDÉSE A hótakaró kiterjedése az észa­ki félgömbön kissé csökkent az utóbbi évtizedekben — állapítot­ta meg egy washingtoni tudo­mányos kutatóintézet az 1966 óta rendszeresen készített műhold­felvételek alapján. A NOAA és GEOS műholdak 1966 óta mérik rendszeresen a földfelszín ref­lexiójának mértékét a látható és az infravörös tartományban, kö­rülbelül egy kilométeres felbon­tóképességgel. Az adatok alap­ján hetenként elkészítik a hó­takaró térképét. A műholdas vizsgálat előnye, hogy rövid időközönként, rendszeresen ké­szíthetnek felvételeket, s ezek­ből egyrészt a globális, másrészt a helyi klímaváltozásokra kö­vetkeztetnek. Különösen azt a kérdést tanulmányozhatják be­hatóan, hogy hosszú távon mi­lyen hatása van a klímára a hó­takaró növekedésének. A MAGAS VÉRNYOMÁS kínAban Sokáig úgy vélték: Kínában ritka a magas vérnyomás be­tegség. Ám kitűnt, hogy az utóbbi húsz évben a betegek száma rohamosan növekedett. Bár némely mezőgazdasági terü­leten a lakosságnak csak 2—3 százaléka betegszik meg benne, Sanghajban és Pekingben min­den tizedik embernek magas vér­nyomása van — s ez az arány már megközelíti az Egyesült Államok lakosaiét. A szív- és érrendszeri beteg­ségek ellen tíz évvel ezelőtt in­dított országos szűrési és gyógy- szerelési kampánynak kedvező eredményei mutatkoznak. Egy amerikai szakértő ezzel kapcso­latban arra mutat rá, hogy a kí­naiak általában fegyelnfrezetten tartják magukat az orvosi elő­írásokhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom