Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
NEM KERÜL SOR TÜKÖRTÖRÉSRE!... Ladóczki Vilmosnak, a tiszadobi gyermekváros tanulójának kedvenc időtöltése a bőrdíszműveskedés. Munkáiból nemrégiben közel ötven használati- és dísztárgyat küldött el a KISZ Központi Művészegyüttes mellett működő művészeti zsűrihez. Képünkön: készül a tükör, bőrdíszműves kerettel. (Farkas Béla felvétele.) A közös Iának (nem minőig) turns a háta Vasvári „csemegék” Az elmúlt évben még mindössze egy, idén augusztusig már hat közös üzemelésű bolt árul a Tiszavasvá- ri és Vidéke Áfész ellátási körzetében, melyhez egy város, három nagyközség, egy község és két tanyai település tartozik. Az eddigi szokatlan működtetés a budapesti Könyvért Vállalattal jött létre, így a tiszalöki könyvesbolt bővebb áruválasztékkal, mjndig friss kiadványokkal állt vevői rendelkezésére. Idén legkorábban a PIÉRT Vállalattal közös új papír-írószer szaküzletet adnak át Tiszavasvári- ban, a Vasvári 'Pál úton. A szaküzletben a hazai írószer- termékeken kívül kínálnak majd Rotring, Pelikán, Fa- bér Castel, Stadtler cikkeket is. Az átadást június első felére tervezik. Öröm a környéken, hogy a Tiszavasvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának egyik határozata szerint, amely lehetővé teszi szemorvos munkába állítását, a jövőben nem kell Nyíregyházára utazni, ha valakinek szemüvegre van szüksége. Ebből a meggondolásból is döntött úgy a helyi áfész vezetősége, hogy a központban optika-fotó szaküzletet nyit, melynek vezetője már május elején elkezdte a továbbképzésit a debreceni szaküzletekben. A volt könyvesbolt helyén még a nyáron új édességbolt nyílik, amely a budapesti Qsemege Édesipari Vállalattal lesz közös szaküzlet. Folynak az előkészületek a tiszavasvári bútorbolt, könyvesbolt közös üzemeltetésére is. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, a közös működtetés mindkét félnek gazdaságos, de a cél a vásárlók jobb áruellátása, melyre minden lehetőség adott Tiszavasvári- ban és környékén. Tárnái László Af# lesz veled, Quszev-telep ? Segít a „C" kölcsön Sok emiber számára ismeretlen, esetleg homályos fogalom, hagy mi is a „C” kölcsön. Leegyszerűsítve: ingyen teleik és kedvezményes családiház-építési OTP-köl- csön. A megye 96 településén, 140 olyan, a szociális előírásoknak meg nem felelő telep van, melyek felszámolását az illetékes hatóságok az OTP-vei közösen, tervszerűen 1981—1990 között kívánják megvalósítani. Ezeken a telepeken többnyire cigányok élnek. Az itt élő családok a családiház építésére kedvezményes kölcsönt kaphatnak, ha a kölcsöniigényllő ggyéves munkaviszonnyal és a kölcsön összegének megfelelő 10 százalékos előtakaré- kossággal rendelkezik. Több gyerek, (illetve indokolt szociális körülmény) esetén az előtakarékosság elengedhető. A ház építéséhez a kölcsönben részesülők térítés nélkül telket kapnak, a gazdasági szempontok figyelem- bevételével kijelölt helyen. Nyíregyházára utoljára három évvel ezelőtt igényelt és épített Vajda-bokorban két család kedvezményes kölcsönre, pedig a városnak két területe — a Titel út és a Guszev lakótelep — is 50 százalékban „lelakott”. Ezeken a területeken élők szinte kizárólag tanácsi kezelésben lévő lakásokban laknak, mely lakások felújítása gazdaságtalan. A gazdaságosság elve alapján minden bizonnyal mérlegre teszik, s tervbe veszik az illetékesek az e területen élők kedvezményes kölcsönhöz juttatását. Séfer Andrásné Az utolsó tanév Pedagógus. Egyike a legtöbb vitát kiváltó hivatásoknak. Szidják, dicsérik, minden embernek van róla véleménye. Nem bővelkedik az anyagi juttatásokban, sok helyen lakásgondjai vannak, s mintha az utóbbi éveikben a társadalmi megbecsülés is csökkent volna. De a másik oldalon ott áll a tanítás csodálatos érzése, a gyerekek szeret® te. Laskay Sándor tiszateleki tanárnak sikerekben és küzdelmekben is gazdag életpályája van: negyven éve adja át tudását a gyerekeknek. Sárospatakon végzett 1946- ban, s még ebben az évben Nagyhalászba került, 51-ig itt tanított. Négyesztendei katonaság után megnősült és szintén pedagógus feleségével özetanyára kerülitek. Nehéz körülmények között oktatták a nebulókat. Nyolc év után nevezték ki igazgatónak Nyíribronyba. Az itt eltöltött évek alatt jelentős változások történtek vezetésével az iskola életében. Óvodát, kibővített modern iskolát építettek. Szüleik azonban messze voltak, szerettek volna közelebb kerülni hozzájuk. Ezért 1970- ben Tiszateleken pályáztak meg állást, s ezt el is fogadták. Így ő lett az iskola új igazgatója a távozó Angyal Mihály után. Teleken két, részben osztott iskolát talált, s félő volt, hogy ezeket is körzetesíteni fogják. Ekkor javasolta a ma is élő rendszert. Az alsós diákok Kétérközre, a felsősök pedig Telekre járjanak. Ezt a tanács és a tsz is jóváhagyta, a falugyűlés is egyhangúlag elfogadta. A tanár bácsi (ahogy itt emlegetik) tovább dolgozott azon, hogy a gyerekek mind szebb és jobb körülmények között tanulhassanak. A község két részén óvodát létesített, Ké t ér - közön például egy üres magtárat adtak át a tsz építőbrigádja segítségével a kicsiknek. A szülők munkáját megkönnyítő napközis csoportot hozott létre. Az ehhez szükséges asztalokat, székeket Nyírszőlősről és Ramocsahá- záról hozták. A hosszú évek kemény munkája fizikailag megviselte, s úgy érezte, társadalmi funkciói mellett (tanácstag, tanácselnök-helyettes, vb-tag) nem tudja teljes odaadással ellátni igazgatói feladatát, s 1976-ban lemondott. Azóta „csak” tanít. Az idén érkezett el számára az utolsó tanév, s megkezdi megérdemelt pihenését, mint nyugdíjas. Négy unokája fogja pótolni azt a közeget, amelyet eddig a tanulók sokasága jelentett neki. Magyar Szabolcs Éjjel támadott a vaddisznó... A számítógépes vadászlány Koltay Magdolna foglalkozását tekintve a ma és a jövő embere, de hobbija szerint a régmúlté. A KSH SZÜV nagy számítógéptermének vezetője, szabad idejében a természetben keresi a kikapcsolódást, vadászik. Ma még csak úgy, mint hajtó, a hivatalos papír még most készül, ami végül is igazi vadásszá teszi, dé ő már a bérkilövő vadásztársaság tagjának érzi magát, eljár a vadászatokra, tanulja a vadászat csínját-bínját. — Honnan jött az ötlet, hogy ezt a nők számára egyáltalán nem szokványos időtöltést választotta? — Tulajdonképpen a családom „fertőzött” meg a vadászat szeretetével. Nem sok biztatás kellett, amikor egy éve kértem felvételem a MAVOSZ-ba. Valóban nem gyakori a -női vadász, tudomásom szerint a megyében jelenleg 1610 tag tevékenykedik a vadásztársaságokban, s ebből mindössze 12 a nő. — A társaság férfi tagjai miként fogadták, hogy nő tagja lesz a társaságnak? — Ügy érzem, első perctől kezdve elfogadtak, egyenlő partnerként. Erre én igyekeztem is rászolgálni nem húzódtam vissza a legnehezebb feladatoktól sem, végigcsináltam mindazt, amit férfitársaim. — Nem fárasztó ez egy nő számára? — Egyáltalán nem az. A szellemi fáradtság után felüdülés, teljes kikapcsolódás. Egy-egy vadászatról szinte teljesen kicserélve érkezem haza, pedig nem ritkán 20— 30 kilométert teszünk meg árkon-bofcran át. — Sok nő még attól is irtózik, hogy az ebédre való csirkét levágja. Mi erről az ön véleménye? — Ez a vadgazdálkodás egy fontos része, az állatok érdeke is a selejtezés, a ritkítás, a dúvad irtása. Azok, akik nem vettek még részt Vadászaton, nem tudijálk el sem képzélni, milyen romantikája, csodálatos atmoszférája van egy-egy vadászatnak. Azt viszont — mint vadászjelölt — már most tudom, hogy őzet soha nem fogok lelőni. Nem tudom miért, de erre nem lennék képes. — Mii tetszik önnek a legjobban a vadászatban ? — Az éjszakai vadászat. Csodálatos dolog! Csendben várni, akár órákon át, hogy megrezdüljön a haraszt, s feltűnjön a vad sötét alakja. Valamelyik vadász lő, a fővadász megadja a jelt, s a magaslesről megindulnak a vadászok a vélt irányba, megkeresni az elejtett állatot. Egy ilyen éjszakai vadászathoz fűződik az első va- dásZkalandom is. Minden terv szerint ment, csak éppen mikor a zsákmány közelébe értünk, akkor derült ki, hogy a lövés csupán megsebesítette a vadkant, s amint észrevett minket, támadott. Szörnyű látvány egy megsebzett vaddisznó! Szerencsére gyors kezű vadásztársaim fellőtték, mielőtt kárt tehetett volna valakiben. — Hogyan fér meg egymás mellett a munkája és a hobbija ? — Nagyon jól! Miikor zúg a fejem, probléma probléma hátán, már álmomban is számítógépeket látok, akkor egy kiadós vadászat után szinte újjászületve kezdem másnap a munkát. — Mint háziasszony mondjon az olvasónak egy jó vadreceptet ! — Szívesen teszem, mert imádok főzni, s nagyon szeretem a vadat. Kedvencem a nyúl vadasam, ennek receptjét adom közre: páolevet készítek zöldségből, hagymából, babérlevélből, mustármagból, borsból. Ezeket sós vízben megfőzöm, s 3—4 nation át ebben áll az összeda- rabo'l't hús. Ezt követően a pácléből kiszedek mindent, a húst visszarakom bele és elkezdem főznli. A zöldségeket átpasszírozom és azt is hozzáadom. Mikor a hús megpuhult, rántást teszek bele, végül tejfölt rakok rá és zsemlegombóccal tálalom. Domokos Jánosné Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi időben új nevekkel is találkoztak lapunkban. Az új nevek alatt írott szárnypróbálgatások a „stúdiósok” munkái volI tak. Nehéz tollal írom ezeket a sorokat. Nehéz az irón, mert egy más szemlélettel veszem mától kezembe a pennát: s teszik hasonló gondolatokkal társaim is. Tavaly novemberben jelentkeztünk hatvanegynéhányan a Ke- let-Magyarország újságíró stúdiójára. Mindannyian személyes megtiszteltetésnek fogadtuk, hogy részt vehetünk a tanfolyamon. Az indító okok mások voltak valamennyünkben, de az indíttatás azonos. Tudásban, szemléletben gyarapodva szolgálni megyénk j sajtóját, közéletét a stú- . dium elvégzése után. Mikor az ember célt i tűz maga elé, két okból Pegazu Kezdet — avagy maga teszi: áldozni és örömei szerezni. Áldozni idejét energiáját, adni a közjavára. Gyógytestnevelós Hyirobic és renény Az adatok megdöbbentőek: Nyíregyházán mintegy 10 osztálynyi, ia testnevelésből teljesen felmentett vagy gyógy- testnevelésre javasolt gyermek él. Felzárkóztatásra elsősorban az utóbbiaknál van lehetőség. Tenni értük elsősorban a gyógytcstnevelők feladata. — A városban lényegében 1979 óta folyik szervezetten ez a munka — mondja Eör- dögh Zoltán, a 6. számú általános iskola testnevelője, aki gyógytestneveléssel is foglalkozik. — Nálunk hetvenhat a gyógyitestnevelésre beírt tanulóik száma, akik a város különböző 'iskoláiból járnak 'ide. Rajtam kívül még a 9-ies iskolában tartanak gyógytorna-foglalkozást, hasonlóan magas létszámmal. Kevesen vagyunk ketten, több gyógy- testnavelő kellene. — Hogyan történik ia kiválasztás? — A kiválasztásit az iskolaorvosok végzik, s bár ez szervezetten történik, még így is előfordul, hogy csak 7. osztályos 'korában kerül ide valaki. A korai felismerésnek pedig fölöttébb fontos szerepe van. — Melyek az idejárok legjellemzőbb fejlődési zavarai? — A legjellemzőbb a gerincferdülés, amely már szinte „kortünet”. Mások csípő- ficammal, lúdtalppal, esetleg belgyógyászati problémákkal küszködnék. Ezért a tananyagban főleg különböző képességfejlesztő, testtantás- javító gyakorlatok szerepelnek. Fontos szerepe van az úszásnak is, ezért a heti három foglalkozásból egyet az uszodában tartunk. A tanulók teljesítményét félévenként osztályzattal értékeljük. Ügyelni kell a megengedhető terhelés tartására is, a rendellenességtől függően, a speciális gyakorlatok megválasztására. Itt tehát egy kicsit orvos, pszichológus és pedagógus is az ember. — Hogyan oldható meg mindez? — Ehhez a munkához nemcsak szaktudás, hanem hit is kell. No és az állandó önképzés. — Kitől kapnak ehhez segítséget? — Szívesen segítenek a városban dolgozó sportorvosok is új módszereket tanulhatunk a központi továbbképzéseken is. Idán áprilisiban Mezőtúron az OPI ál'tal szervezett tanácskozáson vettem részt. Nagyon hasznos volt ez ia tapasztalatcsere. Munkánk eredményességének javításában különösen a vízi gimnasztikában (ihydrobic) vannak nagy lehetőségek. — Nekem szívügyem, s talán azért is csinálom immár 8. éve. A gyerekek ragaszko- dóak, hálásak és a legnagyobb öröm az, ha valaki visszakerül közülük az egészségesek közé. Szerencsére erre elég gyakori a példa. Ez valahogy mindig erőit ad. Gonda Lajos |||y| HÉTVÉGI MELLÉKLET