Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
Megnyílt a békehónap elmondható, hogy az időközben kormányzat által is támogatott program során hat kutatóintézet és egyetem között az 1986 87-es tanévben együttműködési megállapodás jött létre. A továbbiakban az Akadémiai Nagylexikon munkálatainak újrakezdéséről szólt. A 16 kötetre tervezett korszerű nagylexikon fontos társadalmi igényeket elégít ki, nemcsak követheti legjobb lexikoníró hagyományainkat, hanem az ezredév tudományosságának szintjén foghatja össze és nyújthatja át az országnak a világról rendelkezésre álló ismereteket. Első két kötetének megjelenését 1990—1991-re tervezik. Az évente két-két kötettel gyarapodó sorozat kiadását az ország szellemi erőinek összefogásával 1998— 1999-re fejezik be. Az Akadémia kiadói gondjait áttekintve kiemelte: a változatlan döntési mechanizmus, a megfelelő szelekció hiánya, a rendkívül kis példányszámú szakmunkák drága, magasnyomásos előállítása és a korszerű, gyors és olcsó eljárások indokolatlan mellőzése az elmúlt években és a jelenben is újratermeli a kiadási munka válságtüneteit. Az Akadémia elnöke a továbbiakban utalt arra, hogy hazánkban a halandósági helyzet az elmúlt évtizedekben sajnos látványosan romlott. Ezzel kapcsolatban elmondotta: az MTA munkabizottságokat alakított, amelyek megvizsgálják a lakó- és munkahelyi környezet, a táplálkozás, az életstílus-életmód egészséget befolyásoló hatásait, valamint a testnevelés, a sport és az iskolai egészségnevelés kérdéseit. A jelenlegi magyarországi helyzet tudományos igényű áttekintése alapján a bizottságok elkészítik azokat a javaslatokat, amelyek a kedvezőtlen halálozási helyzet megváltoztatására irányuló cselekvéshez alapot adhatnak. Befolyásolni igyekeznek az egyes személyeken múló cselekvést is, s az Akadémia történetében első ízben tudományos isAz egészségügyi szakszervezet tanácskozásán Kórházlátogatás Nyíregyházán Tegnap folytatódott az egészségügyi szakszervezet megyei titkárainak tanácskozása Nyíregyházán. A megyei kórházban tett látogatáson az egységes pénzgazdálkodás koncepcióival ismerkedtek a vendégek. Mint megtudták, 1986 második felében született a rendelet, amelynek értelmében az egységes pénzgazdálkodási rendszert bevezették. A kísérleti gazdálkodásra azokat az intézményeket javasolták, amelyek eddigi tevékenységükkel is hozzájárultak a korszerűsítési törekvések megvalósításához, szakmai színvonaluk biztosítékot nyújt a kísérlet megvalósításához. örvendetes, hogy ezeknek az elvárásoknak két szabolcsi egészségügyi intézmény, a mátészalkai és a nyíregyházi kórház is megfelelt. Az egységes pénzalap-gazdálkodás azt is jelenti, hogy az intézmény a kísérleti időszak éveiben a különböző forrásokból származó, őt megillető pénzösszegeket egységesen kezeli, és önálló döntés alapján fordítja a működési kiadások fedezetére, állóeszköz-fenntartásra valamint beruházások finanszírozására. A program második részeként a megyei kórházban bevezetett újfajta bérkeret- gazdálkodás tapasztalataival, sajátosságaival ismerkedhettek a vendégek, akik a későbbiekben konzultáción vettek részt, majd meglátogatták a Jósa András kórház különféle részlegeit, intézményeit. Ribánszki Róbert mondott beszédet. zulját. Ezután Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront országos titkára, az Országos Béketanács alelnöke mondott ünnepi megemlékezést. — Díszsortüzek köszöntötték 42 évvel ezelőtt szerte Európában és a világon a második világháború befejezését, a fasizmus feletti győzelmet — kezdte a szónok, majd tisztelettel emlékezett a hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy megszabadítsák az emberiséget a fasiszta veszedelemtől, s hogy más népeket is felszabadítsanak az elnyomás alól. Hangsúlyozta a Szovjetunió óriási áldozatát és elévülhetetlen érdemeit a világuralmi terveket szövő fasizmus elleni harcban, hazánk felszabadításában. Ezután arról beszélt: a második világháború megváltoztatta a világtörténelem alakulását, A szocializmus útjára lépett országok léte, a gyarmati rendszer széthullása felgyorsította a társadalmi haladást. Az emlékezés azonban ma is időszerű, hiszen napjainkban is van közös veszély: a nukleáris háború veszélye. De éppen a Szovjetunió kezdeményezései, a szocialista országok törekvései bizonyítják: lehetőség is van az atomkatasztrófa elkerülésére. A szocialista országok védelmi erejük tudatában teszik meg javaslataikat, kezdeményezéseiket egy új gondolkodásmód kialakítására, melynek fő célja a fegyverkezési verseny csökkentése, a nukleáris leszerelés. Beszélt a szónok előrehaladásunkról a felszabadulás óta, újabb feszültségeink feloldásának fontosságáról, az egységes gondolkodás és cselekvés szükségességéről. A haladás többet, jobbat kíván mindannyiónktól, a haladáshoz pedig békére van szükségünk — hangoztatta beszéde végén Ribánszki Róbert. Ezután M. Sz. Turjanica, a kárpátontúli területi pártbizottság titkára, a szovjet politikai delegáció vezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit, s adta át a testvér- terület dolgozóinak üdvözletét. Felidézte a háború korszakát, a hősi helytállást, majd a Szovjetunióban jelenleg végbemenő átalakítás erőfeszítéseiről, eredményeiről szólt. Beszámolt arról, hogy a szovjet nép a nagy október közelgő 70. évfordulója és a társadalmi megújulás jegyében dolgozik. Az ország fejlődésének új szakaszába lépett, amikor a gazdaságban meggyorsul a műszaki-tudományos haladás, a politikai szférában fejlődik a demokratizmus. Beszélt arról is, hogy a sikerek egyik forrása a szocialista nemzetek barátsága, testvérisége, s méltatta Szabolcs-Szatmár és Kárpátontúl gyümölcsöző kapcsolatait. — Még frissen élnek emlékezetünkben Szabolcs-Szatmár megye napjai, melyeket a közelmúltban nagy sikerrel tartottak meg Kárpáton- túlon. Ekkor a kárpátontúli- ak ezrei ismerkedhettek meg az önök gazdasági, tudományos és kulturális eredményeivel. a Szabolcs-Szatmár megyei küldöttek pedig személyesen győződhettek meg arról, hogyan élnek a kár- pátontúliak. Az ilyen rendezvények, akárcsak a mai is, a szovjet és a magyar nép internacionalista szolidaritásának és testvériségének ékes megnyilvánulásai — mondta a szovjet delegáció vezetője. Beszéde végén kárpátontúli festőművész alkotását nyújtotta át emlékként Varga Andrásnak, a kisvárdai párt- bizottság első titkárának. A továbbiakban Miklósi József, az Öntödei Vállalat munkása, valamint A. A. Vífljancev. a Vörös Hadsereg veteránja szólt az ünnepség résztvevőihez, majd Ribánszki Róbert kitüntetéseket nyújtott át. A ..Békemunkáért" kitüntető jelvényt kapta Csizmadia Valéria, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanulmányi osztályvezetője, Veress János, a Nyírbátori Városi Tanács rendezvényirodájának vezetője. Békemunkáért plakett kitüntetésben részesült a Váci Mihály megyei és városi művelődési központ kollektívája. míg emléklappal jutalmazták az Öntödei Vállalat Zrínyi Ilona szocialista brigádját. Az ünnepség az Internaci- onálé hangjaival ért véget. Ezután színvonalas műsort adott a Nyírség táncegyüttes és a Nagybocskói Falepárló Vegyikombinát ének- és táncegyüttese. A párt-, állami és társadalmi szervek koszorúi után az úttörők is elhelyezték a kegyelet virágait a szovjet hősök emlékművénél. Befejezte Munkáját az Akadémia közgyűlése Új nagylexikon készül A Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi. sorrendben 147: közgyűlésének pénteki zárónapján — amelyen részt vett Pál hénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Berend T. Iván, az Akadémia elnöke vitaindítójában összegezte a magyar tudósoknak az utóbbi időszakban elért eredményeit. Bevezetőben arról szólt, hogy az MTA elnöksége tavaly megkezdte az egyetemek és a kutatóintézetek szorosabb kapcsolatának kimunkálását. Az elgondolás lényege: a két intézményhálózat önállóságának fenntartásával fokozatos és részleges integráció megvalósítása, a kutatóintézetek önálló bekapcsolódása a felsőoktatási tevékenységbe, és az egyetemi kutatók akadémiai intézeti kutatási lehetőségeinek bővítése. Egy év múltával már meretterjesztő sorozatot készítenek. Ez rövid, közérthető formában foglalja össze az életmódnak az egészséget befolyásoló hatásait. A sorozatot ez év őszétől főműsoridőben sugározza a televízió — mondotta Berend T. Iván. Az elnöki és a főtitkári beszámolókat követően a közgyűlés szavazott az 1987. évi rendes és levelező tagok megválasztásáról. A szavazás eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választottak 22, az Akadémia levelező tagjává választottak huszonnyolc tudóst, közöttük Páczelt Istvánt, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának dékánját, aki Szabolcs-Szatmár megye szülötte. Az MTA 1987. évi közgyűlése határozathozatallal fejezte be munkáját. A hagyományos májusi békehónap nyitóeseményére került sor pénteken délután Kisvárdán. A fasizmus felett aratott győzelem, a második világháború befejezése évfordulója alkalmából ezúttal is magyar— szovjet barátsági nagygyűlés színhelye volt a város. Az esemény alkalmából politikai és népes kulturális küldöttség érkezett megyénkbe a Szovjetunió Kárpátontúli területéről. Először koszorúzási ünnepség volt a háborúban elesett szovjet hősök kisvárdai emlékművénél. A tisztelet és a hála koszorúit, csokrait megyénk és Kisvárda város párt- és állami vezetői, a szovjet testvérterület politikai küldöttsége, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, a záhonyi MÁV-csomópont és a kisvárdai MSZBT tagcsoportok, a városban élők és az úttörők helyezték el az emlékmű talapzatán. Ezt követően vette kezdetét a békehónapot megnyitó barátsági nagygyűlés a városi művelődési otthon színháztermében. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzása után Radnóti Miklós Második eklogájából Vajda János, a Móricz Zsigmond Színház művésze mondott el részleteket, majd a rendező szervek nevében Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a jelenlévőket: az üzemek, a termelőszövetkezetek, a város lakóinak képviselőit, a szovjet vendégeket s az elnökségben helyet foglaló Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát, Bánóczi - Gyulát, a megyei tanács elnökét, Kobec Vlagyimirt, a Szovjetunió debreceni konII termelés ára N incs olyan beszélgetés, ahol előbb, vagy utóbb szóba ne kerülne a termelési költség. Szakemberek mondják: drágán termelünk. Magyarázzák is véleményüket, miszerint a rendkívülien hosszan tartó tél, a kellemetlenül hideg tavasz nem csak a munkavégzésben okozott késést, de a termelés költségeit is erősen megemelte. Őszi kalászosaink lábra állításához a szokásostól több kemikáliára van szükség, kapásnövényeknél viszont a gépek nagy igénybevétele miatt . több alkatrész és üzemanyag fogy. Van olyan vélemény — és helyesen teszi, aki így gondolkodik — amit elvesztünk a réven, azt behozzuk a vámon. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapokban anyaggal, energiával, és munkabérrel erősen takarékoskodnak. Ha így lesz, jó lesz, de a mezőgazdasági üzemek gondjait ez csak részben oldja meg és nem változtat azon, hogy a termelési költségnövekedésnek elháríthatatlan okai is vannak. Ma a mezőgazda- sági termelés anyagi ráfordításának 70 százaléka ipari eredetű eszköz és anyag. Ezeknek árai fokozatosan nőnek, és hiába növekszik a termelői (fel- vásárlási) ár, a különbözet egyre nagyobb. Erre utal, hogy amíg az elmúlt öt évben a mezőgazdasági termelői árak 20 százalékkal emelkedtek, addig az ipari anyagok, eszközök órai 32 százalékkal lettek magasabbak. Termelői vélemény, hogy a gazdaságosság megtartása és fokozása ma egyre nagyobb erőfeszítéseket kíván. Azt senki nem tagadja, van még tartalék, a takarékosságon kívül számításba jöhet a jobb munkaszervezés, az újítás és ésszerűsítés, a technológiai és munka- fegyelem, de vajon mindez elég-e ahhoz, hogy az erősen nyíló agrárolló okozta gondokat megszüntesse? A kialakult helyzetet tekintve elégnek kell lenni, mert más változás aligha remélhető. Az üzemeknek maguknak kell tehát a célravezető megoldást megtalálni. Hogy ebben mi legyen az első lépés ? N éhány nagyüzemben már elvégezték azt a munkát, amely az időarányos költséggazdálkodás alapján a kialakult helyzetet elemzi. Intézkedési tervek is készültek, szigorúbb normát szabva a további gazdálkodás menetéhez. Ez jó és követendő példa lehet. Ennek alapján a termelés ára kisebbedhet, viszont az intézkedések végrehajtásában a szigorúság nem enyhülhet. S. E. Hűtőgéptől hűtőházig Elismerés az Elitásznak A nyíregyházi Elektromosipari Termikus Általános Szolgáltató Kisszövetkezet (Elitász) immár harmadjára is megkapta az ipari miniszter és az OKISZ elnökének elismerő oklevelét. A tizenöt szervizzel rendelkező cég nem csak Nyíregyházán van jelen, de az egész megyét behálózza. 1986-ban a kilencven emberből' álló kollektíva 39 millió forint árbevételt ért el. A befolyt pénznek negyedét lakossági szolgáltatások adják. Vállalnak háztartási hűtő- és kisgép, valamint rádió és tv-szerelést. Emellett foglalkoznak kereskedelmi egységek nagyméretű hűtőgépeinek, illetve egész hűtőházak szerelésével. 1985-höz viszonyítva termelésüket 8 százalékkal, nyereségüket ötödével növelték. így mérleg szerinti eredményük megközelítette a 6 és fél millió forintot. Sokat javult munkájuk hatékonysága is. Az elismerő plakettet ünnepség keretében tegnap délután Pétervári József, a KISZÖV elnöke adta át Endresz Miklósnak, a kisszövetkezet elnökének. Horvát Jenő termelésvezető Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott. Maivar-szavitt barátsáli aainyilássel I XLIV. évfolyam, 108. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1987. május 9., szombati]
