Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

1987. május 6. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Fotónovella Még tavaly szeptember­ben megállapodtunk egy nyíregyházi fényképész kisiparossal, hogy két al­kalommal fotókat készíte­nek a gyerekről — írta le­velében K. Dezső. — Hat­száz forint előleget ad­tunk, és úgy egyeztünk meg, hogy előzőleg Írás­ban értesítenek bennün­ket, mikor jönnek. így is történt. A megadott napon természetesen minden együtt volt a fényképezés­hez. De hiába vártunk, a fényképész sem akkor, sem később nem jött. Kérjük, segítsenek, hogy legalább a pénzünk ne vesszen oda ... Mi a megadott időpont­ban igenis kint voltunk a községben — mentegető­zik a kisiparos —, és mi­közben a címet kerestük, érdeklődtünk egy férfitól, aki azt mondta, ő K. De­zső, más ilyen nevű nincs is arrafelé. De a megadott címre már ne is menjünk, mert ők időközben elvál­tak, a felesége elköltözött a szüleihez Tiszabezdéd- re, magával vitte a gyere­ket is... Még azt is mond­ta, hogy nem tudja ugyan a rímüket, de az asszony­nyal együtt dolgoznak a MÁV-nál, majd szól neki, értesítsen, hol és mikor lehet lefényképezni a gyereket. Rá is írtuk a megrendelőre, hogy „be­szól", amire azóta sem került sor. Mi nem va­gyunk hibásak, egyébként a megrendelőn is rajta van, hogy ha az ügyfél elállna a szándékától, ak­kor a befizetett összeg visszatérítésére nem tart­hat igényt. Minderről értesítettük K. Dezsőt, aki levelünket követően személyesen is felkereste szerkesztősé­günket. Elmondta, hogy igen nagy meglepetéssel olvasták a fényképész ál­tal közölteket, ugyanis nem ő volt az a férfi, aki­vel beszéltek. Valaki rossz tréfát űzött velük, ki is derítette, ki volt az. De ebből sem lett sok ha­szon, mert a fényképész nem akarja visszafizetni a hatszáz forintot. Arra hivatkozik, hogy egyrészt nem az ő hibájából hiú­sult meg az ügylet, más­részt most is kész eleget tenni a megrendelésben foglaltaknak. Csakhogy a család — ennyi hercehurca után — erre már nem tart igényt, annál kevésbé, mert az­óta a gyereket lefényké- peztették mással. Levélírónk arra gondolt, hogy akkor követeli a pénzt tréfás kedvű falu­belijétől, elvégre az ő jó­voltából érte őket a kár. Persze az illető sem akar fizetni. Patthelyzet. Nem tud­juk, érdemesnek tartja-e levélírónk, hogy a bíró­ságtól kérje sérelmének orvoslását, és természete­sen azt sem, miként dön­tenének ügyében (hiszen nem mindegy, hogy az ominózus hatszáz forintot előleg vagy foglaló címén adták-e át a fotósnak). A fényképész helyében mi mindenesetre nagyvo­nalúbbak lettünk volna, tekintve az előzményeket. Gönczi Mária ÉS A ROZSRÉTIEK? A lapjuk április 1-jei számában megjelent, a 3-as autóbusz útvonalát kifogásoló olvasólevél (amelynek írója a Kistelekiszőlőben lakik) néhány ponton kiegé­szítésre szorul. A felüljárón közlekedve a 3-as busz nem két kilo­métert — mint ahogyan B. A. állítja —, hanem mind­össze hatszáz métert megy házak érintése nélkül. Ugyanakkor a régi útvonalon több mint egy kilométeres ilyen útszakasz van, és „mellékesen” még két vasúti átjáró is, ahol nem ritka a várakozás. Ráadásul a régi útvonal keskeny, kanyargós, elhanyagolt szakaszon ha­ladt, ahol a 3-as busz közlekedése minden télen ko­moly nehézségekbe ütközött. Jellemző, hogy a járat több esetben már akkor is csak a felüljárón keresztül tudta Rozsrétszőlöt megközelíteni. Számomra érthetetlen, miért ragaszkodnak egye­sek olyan járathoz, amelynek menetideje a sorompók miatt bizonytalan és kiszámíthatatlan. A kistelekiek számára az érpataki, oláhréti, újfehértói járatok mel­lett a 3-as „kiegészítőnek” így is megfelel. A Rozsrétszőlőben és környékén lakók igazán rá­szolgáltak már a méltányosabb és igazságosabb elbírá­lásra, véleményem szerint egy önálló járatot is meg­érdemelnének. Kertész Csaba Nyíregyháza, ösvény u. 27. AKARAT DOLGA Mándok községben lakom, nyugdíjas vagyok. Lakásom előtt kiszáradt egy körülbe­lül huszonöt méter magas nyárfa, ami így életveszé­lyessé vált. A letöredező ágak nemcsak a forgalmas utcán közlekedők testi épsé­gét fenyegették, veszélyt je­lentettek a lakóházakra és az ott húzódó telefonveze­tékre is. Hosszú időn keresz­tül jártam a Postát, még Debrecenben is voltam, de nem jöttek a vezetéket leen­gedni. Sok jót hallottam a TI- TÁSZ brigádjáról, segítő­készségükről, ezért rászán­tam magam, hogy megkér­jem őket a veszély elhárítá­sára. Nem telt bele két óra, a fát leaprították. Ugyan nem nagy jelentőségű dolog­ról van szó, csupán arról, hogy amit különböző helye­ken, egyévi könyörgéssel nem tudtam elintézni, azt a TITÁSZ mándoki és kisvár- dai kirendeltségének dolgo­zói rögtön elintézték. Levandovszki Jánosné Mándok, Vasút u. 52. BELVÍZ Kétévi munka után tavaly ősszel befejezték a töltés ja­vítását itt Uszkában. Egyút­tal a lefolyót is betemették, azóta a víz nem tud lefoly­ni a kertekből, így nem tu­dunk veteményezni. A mai drága árak mellett ezt nem lehetne megengedni. De nemcsak a kertekben áll a belvíz, nagyobb eső után a melléképületekig feljön. Két ízben fordultunk a he­lyi tanácshoz levélben, de választ sem kaptunk. Tavaly ősszel a vízügyi igazgatóság egyik szakemberétől kaptunk ígéretet, hogy tavasszal meg­oldják a víz elvezetését. Már május van, és mi még min­dig várunk. Ezért fordultunk a szerkesztőséghez, így talán sikerül panaszunkra megol­dást találni. Józsáné Károly Éva Uszka (Az uszkaiak panaszát el­juttattuk a Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatósághoz is, bízunk benne, hogy mielőbb megteszik a szükséges lépé­seket.) VÁRATLAN SEGÍTSÉG A Hazafias Népfront fel­hívással fordult a lakosság­hoz, hogy ültessenek fákat, szépítsék az utcákat. A ma­gasházak előtt főként nyug­díjasok tevékenykednek, aki­ket sokszor leszólnak a fia­talabb járókelők. A napi bosszúságok miatt elég rossz hangulatban kezd­tem hozzá a múltkor a ker­tészkedésnek. Az egyik le­bontott, Kossuth utcai ház udvaráról egy bokrot akar­tam megmenteni. Látván, milyen keservesen forgatom a kicsi ásót, egy 19 év körüli, cigány fiatalember, aki a bontáson dolgozott, odalépett hozzám, és pillanatok alatt kivette a növényt. Amikor az utca túloldalára, házunk elé vittem a kis bokrot, és hozzáláttam átültetéséhez, egy kocsi állt meg az épület előtt. Elegánsan öltözött férfi lépett ki belőle — és ő is ki­vette a kezemből az ásót. Segíteni akart, nem félt at­tól, hogy összepiszkítja öltö­nyét. Meglepett a két férfi vá­ratlan segítsége, azt hittem, ilyen már nem is létezik. En­gedjék meg, hogy ezúton mondjak köszönetét segítsé­gükért. Somogyi Jolán, Nyíregyháza, Kossuth u. VANDÄLOK éjszakája? Hétvégi telkünk van Csá­szárszálláson, az úgynevezett fősoron, tehát nem a kör­nyék valamelyik eldugott szegletében. Mégis, amikor május elsején kimentünk, legnagyobb megdöbbené­sünkre azt kellett látnunk, hogy nyolc-tíz éves, életerős, virágban álló cseresznyefán­kat — amiben még előző nap is gyönyörködtünk — a ke­rítéssel körül vett, csukott kapuval védett kertből egy­szerűen ellopták. Valaki vandál módon elfűrészelte a törzsét, amiről a húszcentis csonk tanúskodott. Azóta sem tudunk napi­rendre térni az eset felett. Másoktól is hallom, hogy újabban divat lett virágzó meggyet vagy cseresznyét ál­lítani májusfaként. Nagyon nagy baj lenne, ha ez a szo­kás valóban meghonosodna. Tegyünk ellene, mielőtt ez nem kívánatos „hagyomány” lesz! (Teljes név és cím) (Máshonnan, másoktól is érkeztek hozzánk hasonló észrevételek, volt, aki azt is szóvá tette, hogy május éj­szakája némely fiatal számá­ra egyszerűen ürügy a ran- dalirozásra. Közeledik a bal­lagás is, ami gyakran ugyan­csak túlmegy a természetes jókedv határán — vajon most is így lesz?) Szerkesztői üzenetek Cs. F.-né, Mátészalka: Az özvegyi jog az előzőleg tör­vényesen elvált feleséget nem, csak a túlélő házastár­sat illeti meg, és annak újabb házasságkötése ese­tén megszűnik. Id. Kovács Ferenc, Nyír­egyháza: A biztosítás össze­ge a kötvényben megjelölt személyt (kedvezménye­zettet), ennek hiányában pedig a törvényes örököst illeti. K. 1.-né. Nyíregyháza: Or­vosi tanácsokat nem tu­dunk adni, az ön kérdése azonban igen egyszerűen megválaszolható: kételye alaptalan, a dolognak már egyébként sem lehet jelen­tősége ... Márta Péterné, Mándok: A községi tanács értesítet­te szerkesztőségünket, hogy — körülményeire tekintet­tel — esetenkénti szociális segéllyel támogatják. Re­méljük, gyermekeik is se­gítségükre lesznek anyagi gondjaik enyhítésében. özv. Bedécs Györgyné, Baktaíórántháza: Havi jö­vedelme alapján a tanács joggal kötelezhette önt a településfejlesztési hozzá­járulás fizetésére. Mivel azonban ez a jövedelem csak néhány forinttal ha­ladja meg az előírt mérté­ket, ami alatt mentesség adható, ezért az elmúlt év­ről maradt hátralékot a ta­nács törölte. Mentesítésre az idén is csak akkor lesz mód, ha méltányossági ké­relmet nyújt be a tanács­hoz. Havi jövedelmének megállapításánál a nyug­díjon kívül az esetleges egyéb forrásokat, így pél­dául a háztáji gazdaságból származó jövedelmet is fi­gyelembe veszik. Sz. K., Vásárosnamény: A módosított Családjogi törvény értelmében (amely július elsejével lép életbe) nagykorú, azaz 18. életévét betöltött férfi és nő köthet házasságot. Indokolt eset­ben — a gyámhatóság elő­zetes engedélyével — ez a korhatár 16 év is lehet; 16. életévének betöltése előtt azonban senki nem kaphat engedélyt házasságkötésre (még akkor sem, ha eset­leg már útban a gyerek). Információi tehát nem vol­tak helytállóak. Az illetékes válaszol NEM NYERESÉG, HANEM PRÉMIUM Jóllehet az egész évet vé­gigdolgoztam, mégsem része­sültem a szövetkezet nyere­ségéből. Ezt azzal indokolták, hogy már nem dolgozom ná­luk. Pedig tudomásom szerint ilyen esetekben is jár a nye­reség, ha nem év közben szűnt meg a munkaviszo­nyom — írta levelében egyik olvasónk, akinek panaszával közvetlenül volt munkáltató­jához fordultunk. Tankóczi László, a fehér- gyarmati Szamosmenti Ru­haipari Szövetkezet elnöke mindenekelőtt arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a szövetkezet az 1986- ban végzett munkáért nem nyereségrészesedést fizetett, hanem prémiumot, valamint a befizetett részjegy alapján járó 12 százalékot, amit a levélíró is megkapott. A szövetkezet vezetősége a prémium kifizetését a követ­kező feltételhez kötötte: csak az kaphatott prémiu­mot, aki az évnek legalább hat hónapját ledolgozta és a kifizetés időpontjában a szö­vetkezetnél állt munkavi­szonyban. A levélíró eseté­ben ez utóbbi feltétel hiány­zott, ugyanis január elsejé-' vei munkahelyet változtatott. A munkahely-változtatásra áthelyezéssel került sor, ami a dolgozó számára nézve kedvező, és ehhez a szövet­kezet azért járult hozzá, mert levélírónk 15 éven át dolgo­zott náluk. A kikérőhöz tör­ténő hozzájárulásnál mind ezt, mind pedig korábbi ki­fogástalan munkáját méltá­nyolták. Levélírónknak a „nyere- ség’-gel kapcsolatos pana­sza tehát alaptalan. Tartás tanácsi lakásért Vita az albérlővel M. J. nyíregyházi olvasónk tartási szerződést kötött egy másfél szobás tanácsi bérlakásban élő idős emberrel a bérleti jogviszony folytatásának lehetőségéért. Olva­sónk az iránt érdeklődik, hogy a bérlő halála után kell-e lakás-használatbavételi díjat fizetnie. Tartási szerződés ecetében az eltartó az eltartott ha­lála után akkor jogosult a bérleti jogviszony folytatására, ha a bérlő halálát megelőzően legalább egy esztendeig együtt lakott vele, és a tartási szerződés jóváhagyásától számítva legkevesebb egy év már eltelt, továbbá az eltar­tó eleget tett vállalt kötelezettségeinek. Ha ezeknek a fel­tételeknek megfelel, akkor az eltartónak nem kell (a bérlő halálát követően) lakás-használatbavételi díjat fizetnie. Amennyiben az eltartott a szerződés jóváhagyásától számított egy éven belül hal meg, akkor eltartója jóhi­szemű, jogcímnélküli lakáshasználónak minősül, és ilyen­kor meg kell fizetnie a lakás-használatbavételi díjat. En­nek mértéke — ha az eltartó szociális helyzete olyan, hogy tanácsi bérlakásra jogosult — kétszeres, ha viszont nem jogosult tanácsi bérlakásra, akkor háromszoros. Mi­vel a fizetési kötelezettség gyakran nagy megterhelést jelent, ezért lehetőség van részletfizetési kedvezményre is. L.-né Sz. M. mátészalkai levélírónk a férje tulajdoná­ban lévő másfél szobás lakást havi kétezer forint albér­leti díj ellenében kiadta. Az albérlő sokszor késve fizette ezt az összeget (amiben egyébként közösen állapodtak meg), majd öt hónapig egyáltalán nem fizetett, arra hi­vatkozva, hogy az albérleti díj nagyobb, mint amit tőle a jogszabályok értelmében kérhettek volna. Végül az al­bérlőt sikerült távozásra bírni, de az elmaradt összeget nem hajlandó kifizetői, amit levélírónk sérelmesnek tart. Az albérleti jogviszony a két fél írásbeli szerződésén alapul. Sajnos, a szerződő felek a legtöbbször szóban ál­lapodnak meg, ami utóbb heves vitákra adhat alkalmat. Az albérlővel írásban megkötött szerződésben rögzí­teni kell a legfontosabb megállapodásokat, így mindenek­előtt az albérleti díj nagyságát, valamint az albérleti jog­viszony és a felmondási idő tartamát, az albérlő és a bér­beadó jogait, kötelességeit. Így esetleges vita esetén a bí­róság könnyebben tud dönteni. Gyakran előfordul, hogy a kikötött albérleti díj va­lóban több annál, mint amit a jogszabály megenged. Az előírások szerint az albérleti díj nem lehet több, mint a bérbevett lakás, illetve lakrész bérleti díjának a három­szorosa. Ezen az összegen kívül természetesen meg kell állapodni a közüzemi költségek viselésének arányáról, de fel lehet számolni díjat azért is, ha a bérbeadó más szol­gáltatást — vagyis például bútor-, ágyneműhasználatot stb. — is nyújt az albérlőnek. Vita esetén végső soron a bíróság állapítja meg a fizetendő albérleti díj havi össze­gét. Olvasónk leveléből nem lehetett egyértelműen meg­ítélni, hogy a havi kétezer forintos albérleti díj a fent felsoroltak közül mit foglal magában, de az bizonyos, hogy valamilyen összeget meg fog ítélni a bíróság olva­sónknak, hiszen öt hónapig semmit sem fizetett az albér­lő a lakás használatáért. Javasoljuk, hogy a területileg illetékes bíróságnál nyújtsanak be az albérlő ellen egy úgynevezett fizetési meghagyást, aminek összegét a tartozásnak megfelelően (tehát tízezer forintban) jelöljék meg. A volt albérlő ezt az összeget vagy elfogadja, vagy pedig ellentmondást ad be — ez utóbbi esetben a végleges döntést a fizetendő tartozás nagyságáról a bíróság mondja ki. Dr. Kovács Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom