Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

Heinrich Böll -xi,

ASSZONVOK RAJNAI TÁJBAN

1 „nagy kölni bohóc",

ygyan Böllt honfitársai ne- ték, önmaga határozza g legtalálóbban és egyben

szellemesen regényének jellegét. „Mivel ebben a regényben minden a képzelet műve, csak a képzelt cselekmény színhelyre nem, a szokásos óvó nyilatkozatok egyikére sincs szükség. A hely vétlen, nem vélheti, hogy érintve van." A helyszín a Mai Bonn, a Rajna- parti főváros, amely nemcsak a napi nagypolitika színtere, hanem titkokat és tragédiákat rejtő, érzékletesen felvillantott magánéletek drámai jeleneteié is, amelyekben emlékezetes asszonyalakok játsszák a főszerepet. Boll, talán megérezve, hogy nem sok ideje marad már hátra, e lüktető cselekmé- nyű, gyors sodrású regényét „a mindenütt yele valóknak” ajánlotta, „ahol csak vannak" — tehát nekünk is.

>ek között azok a vála- melyek a könyvkiadás- capcsolatban készített inakban (olykor egymásnak :ólag ellentmondó forrná- i elhangzottak. Joggal etünk egyet Horn Péter colai főigazgató nyilatko- val, aki a szakkönyv ne lőeszköz''-j el legének, a mai információközvetí- en betöltött szerepének osságát hangsúlyozza, »yanakkor Huszár István, 4SZMP Párttörténeti Tn- , igazgatójának vélemé- nagyon sok értékes mű íik meg Magyarországon, is komoly gondok van- a szellemi birtokbavétel- í meglévő, rendelkezésre információ-elsajátítással gyszóval nem olvasunk üt, amennyit kellene, pe- a mai könyvválaszték egtöbb esetben lehetővé é.

közéi kétszáz oldalas font gazdag tartalmában zva jó néhány kiemelés- írdemes cikk található, ban csak néhányra utal- nk. A Könyv — kultúra Ivasás — üzlet c. összegeket tárgyaló blokkból dődésre tarthat számot les György a szocialista tra fogalomról és az áruvá válás veszélyeiről az új gazdasági mechanizmus kapcsán kifejtett nézete: Király István tanulmánya a kulturális igény és kulturális környezetszennyeződésről, továbbá a Marketing nyomában c. írás. Hasonló 'érdekességnek számít Fülöp Géza tanulmánya „Csín, műízilés, európai szellem és józanul számító üzletiesség” címmel, melyben a 175 éve született Hec.kenast Gusztáv könyvkiadói. könyvterjesztői tevékenységét mutatja be, vagy Juhász Ferenc: A könyvvel a szellem létformáját őrizzük c. vallomása, melyből néhány sor méltán szolgálhatna mottóul, mint ahogy az Évezred-záró pillanatból vett idézettöredék is szolgál: „... hitünk a papiros, a nyomtatás, a könyv, a folyóirat. Az irodaiam megőrzéstalaja. ...ez a gyors jelenjövő ne ölje meg a mi büszke, jövőt őrző, dacos, a szellem szolgálatában tiszta, az írott szellem létét örökké akaró forradalmi konzervativizmusunkat. A könyv hitét, a folyóirat hitét, az írással nyomtatott papiros hitét. A könyvtárak és a folyóirattárak hitét."

Futaky László

MAVWvWÍWvWwWVV

Salamon Anikó a képzés több évtizedes szünetelése

után az egyetlen volt, aki Erdélyben szakképzett és hivatalos néprajzkutatónak

mondhatta magát. Tehetség és ígéret volt már budapesti egyetemi évei alatt is, s szerteágazó érdeklődése egyre jobban a folklór felé fordult. 1971 és 1973 közötti gyűjtésének javát tartalmazza a válogatás. Eredetmondák, történeti mondák, hiedelemmondák boszorkányokról, rontásról, varázsló védekezésről, lidércről, ördögről, vadleányról, forgószélről, mitikus állatokról, természeti démonokról, kincsmondák s a legendák, vallásos tárgyú elbeszélések sora: hol egy archaikus világkép,- hol tégy színes, az előadott szót nagyra tartó elbeszéléskultúra emlékei. A ráolvasások ritmikus prózája, az apokrif imák zsolozsmaként mormolt verssorai sem csupán egy országosan elterjedt jelenség- csoport helyi adalékai, hanem a költői fegyelem és lendület évszázadok alatt kikristályosodott emlékei is.

Helikon Kiadó

Vonzó tartalom, igényes forma

Színes, változatos a ’ramunk. Múzeumokban </e őrzött könyvritkasá- hasonmás kiadásai jelek meg, hozzájárulunk a /észeti, művelődéstörté- . ismeretterjesztő köny- választékának bővítéséKülönös gonddal ké- tünk fel a Kassák- és arin t/iy-centenáriumra. bb kötetekkel gazdago- A múlt születése régé- í sorozat, a vallástörté- törrásmunkákat közre- Prométheusz-könyvek, a ikívül népszerűvé vált vnap-könyv ek": JúliáErzsébeteket, Évákat, osokat köszöntünk az í egy-egy különlegesen ) könyvvel — mondta nár Magda igazgató.- Könyveink számát idén

kívánjuk gyarapítani, ■etnénk, ha az 1987-re ezett 35 könyv felkelte- az olvasók érdeklődését, dós kivitelben, az álta- < elképzelt határidőre jele meg.- A legtöbb kiadó nagy eszítéseket tesz, hogy él időszerűbb témákról jón, tegye korszerűbbé ugalmassá tevékenységét.

Ez önmagában azonban nem elég: minden eddiginél több energiát igényel, hogy az anyagellátási gondokkal, szakemberhiánnyal küzdő nyomdákkal megfelelő

együttműködést tudjunk kialakítani. Hogy ez sikerül-e, arról majd az év végén tudunk számot adni.

— Számunkra a „profil” azt jelenti, hogy minden Helikon-könyv, még a legolcsóbb papírkötésű is, legyen érdekes, esztétikai megformálása és nyomdai kivitele az átlagosnál nagyobb gonddal készüljön; tehát tartalma és formája egyaránt vonzza az olvasót. Azt gondolom, effajta „profilhoz” érdemes ragaszkodni, azzal a megkötéssel, hogy a jövőben még igényesebbek legyünk önmagunkkal, szerzőinkkel, nyomdai partnereinkkel (szemben.

— Elsőként említem Karinthy Frigyes Gyermekkori naplóit, amely hasonmás kiadásban kerül a boltokba. Érdemes végigböngészni a portrékkal, karikatúrákkal díszített kézírásos két füzetet, már ezeken a lapokon

készülődik a Tanár úr, kérem, s fölcsillan a majdani (író ellenállhatatlan humora. Bizonyára nagy érdeklődést fog kiváltani John Paget: Magyarország és Erdély című útirajza, amely hiteles és érdekíeszitő beszámoló a reformkorról. A Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák a magyar népköltészet eddig szinte ismeretlen világába kalauzolja e! az olvasót.

— Több más, új kiadványunk is elkészült az ünnepi könyvhét megnyitójára, ezeknek a „premierje” szintén, a nyíregyházi Helikonsátorban lesz: Hóvári János: A hűtlen Dobó című kötete a népszerű Labirintus-sorozatban, Malonyay Dezső nagyszabású népművészeti munkájának 5. kötete — ezzel befejeződik egyik legfontosabb reprint-vállalkozá- sunk, s A csillaghit és csillagfejtés könyvével indul a Coriositas sorozatunk, amely — elnevezése szerint is — a sokféle irányú kíváncsiságnak szándékozik nyomába szegődni.

Kárpáti Kiadó — Ungvár

Közös kiadványok a barátság jegyében

A közelmúltban egy íróújságíró küldöttséggel Ung- váron járt munkatársunk, ahol találkozott és tájékoztatót kapott a Kárpáti Kiadó munkájáról. Gvafgyionov Borisz Alekszandrovics igazgató a 29 éves együttműködés legfontosabb állomásait, eseményeit mondta el kérdéseinkre.

— Több mint negyedszázada, 1958 óta a Kárpáti Kiadó orosz, ukrán, és magyar klasszikusokat, az SZSZKSZ népeinek nyelvén írt műveket jelentet meg magyarul a Magyar Népköztársaság kiadóival közösen. Ez idő alatt több mint 540 közös kiadvány látott napvilágot 15 millió összpéldányszámbán. A közös könyvkiadás erőjíti a két testvéri szocialista ország népeinek kölcsönös megismerését és megértését, elősegíti a kultúrák közeledését és gazdagodását, a tapasztalatok cseréjét.

— Hogyan kezdődött az együttműködés ?

— Még 1958-,ban az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a szocialista országok életének jobb megvilágításáról a szovjet sajtóban és rádióban. Ez a határozat többek között kötelezte a kiadókat, hogy több könyvet és egyéb kiadványt jelentessenek meg a szocialista országokról. A magyarországi kollégákkal folytatott eszmecserék során merült fel a közös kiadványok megjelentetésének gondolata.

— Az első időszakban a gyermek- és ifjúsági könyvek gondozására szakosodott Móra Ferenc Könyvkiadó munkatársai láttak munkához, megjelent a Szovjetunió népeinek meséit tartalmazó Guruljborsócska című kötet és egy magyar népmesegyűj- temény. A következő években már hat közös kiadvány látott napvilágot: az Európa Könyvkiadóval közösen Lev Tolsztoj Háború és béke című regényének négy kötete, a Mórával közösen Alekszej Tolsztoj Aranykulcsocska, vagy Burat-tino kalandjai című gyermekregénye, a Magvető Kiadóval Jurij Dold- Mihajlik ukrán író Ordasok között című regénye jelent meg összpéldányszámuk meghaladta a 220 ezret.

— A közös könyvkiadásba fokozatosan kapcsolódott be a többi magyarországi kiadó is: a Kossuth, a Gondolat, a Zrínyi, a Zeneműkiadó. A politikai, társadalomtudományi, történeti munkák mellett számos szépirodalmi, főleg szovjet szópprózai művet jelentettünk .meg közösen. Ezek között említhetjük Makszim Gorkij, Mihail So- lohov, Alekszandr Fagyajev, Nyikolaj Osztrovszkij, DL- mitrij Furmanov, Arkagyij Gajdar, Borisz Polevoj, Anton Makarenko, Nyikolaj Po- gogy.in, Valentyin Katajev, Leonyid Szobojev. Ivan Jefremov, Anatolij Alekszin, Albert Lihanov és sok más ismert szovjet író könyveit.

— Több dolgot említhetnék még, de a teljesség igénye nélkül a továbbiakban csupán egy-egy területet szeretnék kiemelni. Baráti kapcsolat alakult ki többek között kiadónk és a Gondolat Kiadó között. Ennek eredményeként jelentek meg az Ungváron élő Váradi-Stern- berg János „Utak, találkozások, emberek” című könyve. A magyar klasszikusok egyes műveit is megjelentetjük közösen a gyermekek számára: az iskolai tantervben szereplő olvasmányok némelyikét. Ez á tény is tanúbizonysága annak, hogy a szovjet emberek tisztelik a klasszikus magyar irodalmat, egyszersmind számolnak a testvéri ország iskoláinak szükségleteivel és segítik őket: ezeket a könyveket nagy példányszámban, szovjet papíron nyomtatják Magyarország számára.

— A Kárpáti Kiadó már jó ideje évről évre meghívást kap a magyar könyv ünnepi hetére. Ebből az alkalomból Budapesten, a Váci utcában a többi könyvsátor között mindig felállítják a Kárpáti Kiadó sátrát is, amelyben nemcsak közös kiadványaink kaphatók, hanem saját könyveink is, azok, amelyek a Kárpátontúl magyar ajkú lakossága számára jelennek meg, valamint sikeresebb orosz, ukrán és más nyelvű kiadványaink.

Magvető Kiadó

A magyar kultúra fantas műhelye

Mi, a Magvető munkatársai úgy érezzük, hogy semmi okunk változtatni a kiadó törekvésein. — írja Kristó Nagy István. — A Magvető eddig is a magyar kultúra fontos műhelyének számított, az szeretne lenni a jövőben is.

Mit jelent ez? Elsősorban az igényes olvasók szolgálatát. s az igény itt most nem a/.t jelenti, amit manapság az újsághirdetésben, ahol is az ..igényesség” a nagyobb költséget is vállaló vásárló szinonimájaként használatos - nem, a valódi kulturális igényekre gondolunk, azokra az olvasókra, akik jó alkotásokkal akarnak találkozni, s azok elsajátításáért áldozni is hajlandók, elsősorban nem több pénzt, hanem szellemi befektetést.

Tehát nem a mindenáron való eladhatóságra, nem is a könyvek jövedelmezőségére, nem is (ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül) a „közérthetőségre” törekszünk, hanem arra, hogy az igazi értékekért mindig meg kell egy kissé küzdeni: tor- násztatni az agyunkat, utánagondolni az olvasmánynak, „megfejteni" a bonyolult valóságot szükségképpen bonyolultan ábrázoló modern műveket. Ahogy a múltban megszólaltattuk — mondjuk — a kezdetben igen bonyolultnak, „súlyosnak” tetsző Szentkuthy, később Esterházy és Tandori műveit, a József Attila Kör többé-kevésbé konfúzus fiataljait: a jövőben sem zárkózunk el ettől, noha fontosnak tartjuk, hogy mindenki számára élvezhető, sőt kalandos, olvasmányos műveket is nyújtsunk, .lehetőleg ebben sem érdekteleneket, hanem olyat, mint korábban is tettük (Berkesi vagy hogy egészen más műfajt idézzünk. Rejtő, Chandler vagy akár Graham Greene egypár könyvével).

Mindenkihez el akarunk jutni ezentúl is, de asért fontosnak tartjuk a színvonalat, s különösen örülünk, ha igazi író szól mindenki számára élvezhetőén, mint Moldova, vagy a korábban „nehéznek" minősített Hernádi vagy Nat Roid — bocsánat: Tandori. A nagy példányszámban is eladható, de ugyanakkor nem érdektelen műveket pedig igyekszünk rentábilissá tenni. Ezután is ügyelünk arra, hogy a magyar irodalom kispénzű olvasói is megvásárolhassák kiadványainkat, de ami hasznot hajthat, annak jövedelmét nem utasítjuk el. Tisztában vagyunk azzal, hogy az irodalom java termése a jövőben is ráfizetéses lesz, mert (egyelőre) kicsi a példányszáma. Különösen az a kísérleti, neoavant- garde műveké, majdnem minden versköteté és a tanulmányoké.

A kiadó fő feladata a jövőben is az élő magyar irodalom megszólaltatása, így az új szerzők felfedezése is, mint ahogy az idei ünnepi könyvhéten is több ilyen művel rukkolunk ki: Temesi Ferenc Por-jának második kötetével, Csokonai Lili sajátosan archaizáló, több tekintetben „trükkös” .könyvével, vagy Szemes Zsuzsa különös kisregényével (és három elbeszélésével), amelyben a (sajnos) életből ellesett és nemcsak irodalmunkban gyakori durvaságot, nyers naturalizmust meglepően ellenpontozza a líraiság. humánum, káipcsolatkeresés megannyi halk motívuma ... (Kanca Hotel) És ezzel azt is megmondtuk, hogy mit tartunk kiemelkedőnek. Persze megint csak nyomatékos említésre méltó Hernádi is, Moldova is, Tandori is, és még jó néhány szerzőnk. Egy fontos kiadványunk nyomdai okokból nem jelenik meg a könyvhétre, a Berend T. Iván szerkesztette Válságos évtizedek. De ami késik, nem múlik.

Noha fő feladatunk a mai magyar szépirodalom szóhoz juttatása, nem mondunk le a tanulmányokról, esszékről, emlékiratokról sem. A könyvhét legszebb esszékötete talán a Csoóri Sándoré lesz, ám egészen másként — mint egy elsüllyedt kor rehabilitálása — igen fontos Nemeskürty István A kőszívű ember unokái című kötete a kiegyezést követő húsz évről. Nemeskürty, a nagy átértékelő ezt a kort és em- bereit-kultúráját is „helyére teszi”.

A szokásos antológiákat (Körkép, Rivalda, Szép Versek) úgy hisszük, említeni sem kell. azokat — féláron — nyilván ez idén is elkapkodják. Ami pedig a külföldi irodalmat illeti: a könyvhétre jelenik meg a harmincéves Világkönyvtár 250. kötete (Heinrich Böll posztumusz regénye)

Szóval, könyvhéten vagy azon kívül alig változik a kiadó tevékenysége. Alig — tehát valamelyest mégis. Az eddigieknél többet törődünk a közönségkapcsolatokkal, beleértve a sajtó s rajta keresztül a hírlapolvasó közönség tájékoztatását.

1987. május 30.