Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. május 27. Röviden Ez év áprilisától közterület­felügyelőt foglalkoztat a ta­nács, akinek feladata a város rendjének, tisztaságának meg­őrzése. Figyelmezteti a sza­Hónapról hónapra szebb a város: új lakótelepek, üzle­tek sora szolgálja az itt élőket. A gyarapodásban ezúttal a kórházon a sor. A közelgő nagymértékű rekonstrukció kapcsán dr. Papp László igazgató főorvostól a város egész­ségügyi ellátásáról érdeklődtünk. bálytalanul parkírozókat, a közterek, parkok rendjét megsértőket. E cél érdekében helyszíni bírságot szabhat ki a rend ellen vétőkre, de jo­ga van szabálysértési eljárás kezdeményezéséhez is. ★ Az Ópályi út mentén 199 zártkerti ingatlant alakított ki a tanács, amelyekből je­lenleg még 30 földrészlet vár gazdára. ★ Sok a városban a szabály­talanul parkírozó autó. Külö­nösen a Rácz-kertben lévő parkokat rongálják a sza­bálytalanul várakozó autó­sok. Sajnálatos, hogy a vá­rosközpontban. a Hild-park környékén sincs ez másképp. A tanács nagy gondja, hogy a többszintes lakóépületek falához közel állva zavarják az autósok az ott élők nyu­galmát. ★ Még ma sincs a város min­den utcájában szennyvízve­zeték. Ezeken a helyeken tár­sulásos formában kezdték meg a szennyvízcsatorna épí­tését a városlakók, akik la­kótelkenként átlagosan 25 ezer forinttal járulnak hozzá a közműfejlesztéshez. Jelen­leg az Akácfa és a Búza ut­ca lakóinak összefogásában épül szennyvízelvezető csa­torna. . A főorvos 86 ezer ember egészségügyi ellátásáért fele­lős. — Szeretnénk megfelelni megyénk egészségpolitikai el­képzeléseinek — mondja. — Kisvárosi kórház vagyunk, sokrétű feladattal. Ezek kö­zött vannak körzetiek és az alapellátáshoz kapcsolódóak is. Célunk végül is a hozzá­férhetőséget és a progresszív betegellátásban elfoglalt he­lyünknek megfelelő szintű el­látást nyújtani. Megoldás már a körzeti rendelitan — Mit jelent az önök szá­mára az integráció? — Igen sokat. Ugyanis ná­lunk ez a folyamat — Máté­szalka egészségügyi intézmé­nyeinek gazdasági-szervezeti összevonása — megnöveke­dett, koncentrált erőforrá­sokat hozott létre. Segítségé­vel a munkaerő-, műszer- és eszközgazdálkodásban egy­aránt hatékonyabban tudunk eleget tenni a korszerű be­tegellátás követelményei­nek. Körzeti orvosi és gyer­mekkörzeti rendelőt alakítot­tunk ki, megszerveztük a központi ügyeletet. Azt sze­retnénk, hogy minden beteg ott kapjon befejezett'ellátást, ahol ezt betegsége igényli. — A legtöbb beteg a kör­zeti orvosi rendelőkben jele­nik meg, így rendkívül fon­tos, milyen ellátásban része­sülnek az ott megjelenők ... — Mátészalka lakosságá­nak alapellátása 7 körzeti orvos és 4 gyermekgyógyász körzeti orvos feladata. Egy- egy körzeti orvosra 2410, a gyermekorvosokra átlagosan 1543 beteg jut. Mind szak­mai, mind pedig gazdálkodá­si szempontból súlyponti fel­adatként kezeltük az alapel­látás javítását. Lehetővé tet­tük a laboratóriumi és bizo­nyos röntgenvizsgálatok di­rekt kérését, hogy minél töb­ben már a körzeti rendelő­ben megoldást kapjanak ba­jaikra. Öníllóság is érdekeltség — Vannak-e még, s ho­gyan mozgósíthatók a tarta­lékok? — A kórház költségvetése eddig elegendő volt az inté­zet zavartalan működéséhez. Tartalékaink azonban mos­tanra kimerültek, a legszigo­rúbb takarékosság sem ké­pes kompenzálni az orvos- technikai és gyógyászati esz­közök, anyagok árának emel­kedését. A most folyó kí­sérletekben, az intézményi önállóság növelésében lá­tunk további lehetőségeket. Fontos szerepe van az érde­keltség megteremtésének, amelyet a megyei kórház pél­dája nyomán mi is beveze­tünk. Mindezek mellett per­sze a legfontosabb az egész­ségügyben dolgozók minden­napi munkája példamutatása. Szolgáltatás Az Építő-Szerelő ésSzak- ipari Kisszövetkezet számot­tevően járul hozzá a város szolgáltatási színvonalának emeléséhez. Elsősorban az építőipari munkában jeles kednek. Az utóbbi időben ugyanis jelentősen bővült a fenntartási, tatarozási mun­kák sora. Dolgozóik sokrétű szakipari munkát is vállal­nak. Üj cserépkályhákat épí­tenek, átrakják a régieket. A bérfuvarozással a szállítás­ban segítenek a város lakói­nak. A gépkölcsönzés az ott­hon végzett munkákban je­lent komoly támogatást. Lezárták A Földes Pál út építése miatt május 25-től lezárták a Fürst Sándor utcát. Ezen­túl a városközpontból Nyír- csaholy felé az Alkotmány úton és a Szovjet Hősök út­ján közlekedhetnek az autó­sok. „A kezem nem áll meg..." N em véletlen mondják, hogy ha valakinek 65 éves (koráiban a szemé­ben mindig kész a nevetés és a szája köré . a mosolygás gyűr ráncokat, akkor az bol­dog ember. Ilyen asszony Orosz Öéláné Mátészalkán. — Nézze, az életből kijutott nekem is. özvegy vagyok, de a gyerekeim boldogultak. Azért is jöttem hét évvel ezélőtt Tar- páról ebbe a vásártéri kicsi házba. Közelebb vagyok a gye­rekeimhez, az unokákhoz. Van itt egy aprócska kert a dom­bon, sohasem tudok nyugton maradni, nekem a kezem nem áll meg . . . A parányi konyha, ahol be­szélgetünk és aztán bentebb a lakás, egy kis múzeum. Festett tányérok, szilkék, üvegek, lo­pótökök. És találni szőttest, si­ma üveg pohárból mintákkal varázsolt készletet. — Ezeket mind én csinálom. Van itt olyan húsvéti tojás, amit 20 éve festettem. Addig gazdálkodtunk, de volt ott Tar- pán egy beteg gyerek, ő fes­tett ilyeneket. Én csak néztem, .és megtetszett ahogy csinálja. Megpróbáltam én is. örömöm volt benne. A minták sokfélék. A szilkék­kel, tányérokkal, szőttesekkel, az emlékbe eltett tojásokkal egyformán üzen a beregi táj, és Szatmár. Találni kalocsai, matyós, mezőkövesdi, buzsáki formákat. Közös bennük, hogy a tárgyak maguk körül egy valóságos világot teremtenek. — Nem tanultam én stílusok­ról. Az egész életemben benne van az, amit láttam, amit pa­rasztlányként, fiatalasszonyként megéltem. Aratás, cséplés, szü­ret . . . Aztán kezembe kerül egy szilke és elkezdem festeni az emlékeimet. Sokan csodál­koznak, amikor megmondom, hogy kerékpár zománccal vagy kocsizománccal dolgozom. Min­dig rajzok nélkül. Valahogy el­képzelem magamban és akkor­tól kezdve már színtiszta öröm minden mozdulat. Látom, el­képzelem, ahogy élni kezd a virág, ahogy megelevenednek az emlékek . . . Sorra kerülnek le a féltett darabok, a különösen kedve­sek a szekrény tetejéről, a pol­cokról. Jólesik megfogni őket. — Addig ment a festés, hogy még kisiparos is voltam nyolc évig. Abbahagytam, mert az ember szeme ebbe a munkába bizony belefárad. Különben se üzlet ez. Itt Mátészalkán nem is szeretik annyira, mint mond­juk Tarpán vagy Beregben. Túl a határon is, mert sok ro­konom él ott. Magam se akar­tam elhinni, hogy most húsvét- ra is vagy 1600 tojást festet­tem. Nem eladásra, bár adtam el belőle, hanem többnyire ajándékként, rokonnak, isme­rősnek, barátnak. Aztán ha már jó az idő, ide, a féleresz alá beállítom a szövőszéket. Minden szőnyegem magam csi­náltam, és mindegyik kedves valami miatt. A lányom példá­ul ezeket tette a falra. És le­het hogy nem illene mondani, de nem csúnyább az, mint amit a boltban adnak. Orosz nénitől nehéz elköszön­ni. Már majd össze is veszünk, mert nem enged el ajándék nélkül. Festett virágok futnak, ölelnek körül egy óriási lopó­tököt. Ez talán a legszebb, de mondja, hogy van testetlen is néhány tucat. — Még olyan is van, hogy hoznak hozzám egy-egy szép- formájú üveget. Addig nézem, addig forgatom, amíg ráképze­lem a mintát. . . Máskor meg bútort festek. Azt is az emlé­keimből . . . I * rtam, nehéz otthagyni ezt a vásártéri kicsi házat. Akinek a szeme nevetni tud, az boldog ember. És a boldogságból csak valami szép fakadhat. Bartha Gábor — A szervezett beruházás jelentősen javítja majd a gyógyítás feltételeit. — A bővítéses rekonstruk­cióra épp ezért kerül sor. Megvalósításához^ a megyei tanács egészségügyi osztályá­tól, valamint a helyi ta­nácstól is sok segítséget kap­tunk. Elkészültek a kiviteli tervek, s ez év őszén, /az energiaszolgál tató részleg megépítésével szeretnénk megkezdeni a munkát. Jó munkahelyi légkör — Az önök városában nincs üres orvosi állás. Ide nem­csak jönnek, többségében itt is maradnak az orvosok. Mi­nek köszönhető, hogy más kisvárosokkal ellentétben itt gyakorlatilag ismeretlen a vándorlás? — Két fontos dolognak. Egyik, hogy a városi tanács minden ide érkező orvosnak lakást adott. Másik oka ab­ban keresendő, hogy igyek­szünk szakmai perspektívát nyújtani orvosainknak. Nem­csak elengedjük őket konfe­renciákra, hanem „biztatunk is a tudományos munkára. Mindezeken túlmenően igyekszünk olyan munkahe­lyi légkört teremteni, amely­ben dolgozóink jól érzik ma­gukat. Kovács Éva 4 mátészalkai kultur­história kutatói előtt sokáig tabutéma volt Papp Artur neve. Reformá­tus lelkész volt és félreértel­mezett nézetek szerint így hosszú ideig nem is kerülhe­tett be a vizsgálandó témák közé. Könyvét mégis forgat­ták, már akik hozzá tudtak jutni. Ez a könyv, ami nevét szakkörökben nevessé tette, A mátészalkai ev. ref. egy­ház története — Szatmáron jelent meg 1883-ban a Gö- nyey-Litteczky „sajtóján”. Nem kifejezetten egyháztör­téneti műről van szó, olyan fejezet és részadatok találha­tók benne, amik talán máig is a helytörténeti kutatás alapjául szolgálnak. Papp Artur 1849. március 27-én Mátészalkán született, papi családból. Az.elemi is­kolát helyben, a gimnázium I—VI. osztályát Szatmáron, a VII—VIII. osztályt Márama- rosszigeten, teológiai tanul­mányait Debrecenben és Bécsben végezte. 1871—1877 között apja mellett segédlel­kész volt, majd őt emelték rendes lelkészi hivatalba; 1882. május 15-én feleségül vette Olcsva-Apátiból Kása Tetszett a május. Különösképpen nem az időjárást dicsérem, hanem ezt a minden ta­vasszal megimétlődő csen­des ünnepségsorozatot. Bal­lagtak a gimnazisták, az egészségügyi szakközépisko­lások, a gépészeti és a me­zőgazdasági szakközépis­kolások. Húszezernyien élünk Má­tészalkán. Félezernyi fiatal­nak elkezdődött az, ami a felnőttkor küszöbének átlé­pése után valami olyasmit jelent, hogy „élet”. Nem leltár ez, hiszen sokakat ér csalódás, lesz, akinek az érettségi sem sikerül, lesz­nek, akik egyetemet vagy főiskolát álmodtak, és a felvételijük nem sikerül, sajnos lesznek, akik nehe­zen találnak állást, akik az ország talán másik felében találnak csak boldogulást. Nem tetszik viszont az Alkotmány utcai házak és a Kossuth utcai új házak között kialakított tér. Ügy tudom, hogy park lesz ott, talán valamennyi játszótér is a gyerekeknek, hiszen mind a két épület- sorban rengeteg a gyerek. Már állnak a parkhoz illő villanyoszlopok, elkészültek a betonozott gyalogjárdák. Van köztük szélesebb, hi­szen árut is szállítanak az üzletekbe, de van, ami ki­zárólag gyalogosok számá­ra készült. Nos, akármilyen szép lesz ez a terület, a mai állapot már elviselhetetlen. A gépkocsitulajdonosok egy­szerűen parkolónak hasz­Akár szomorúak is lehet­nénk, mert munkahelyek hiányában értéket veszít ilyenkor ez a táj, de ha ar­ra gondolok — ezt az Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola egy évkönyvéből tu­dom —, hogy 1946-ban egy tanuló tantárgyanként fél kiló zsírt, 7 deci olajat, 70 deka vajat, 20 tojást, 40 deka mézet, fél kiló szalon­nát, 1 liter pálinkát, fél li­ter szeszt, 9 kiló nullás-, kenyér-, és gabonalisztet fi­zetett azért, hogy tanulhas­son, hogy 1956 októberében a népi kollégium javára a növendékek bejárták az egész községet és a meg­ajánlott termékeken kívül 1065 forint 55 fillért, 3 da­rab mosószappant és egy literes bádogedényt gyűjtöt­tek — akkor érthetően jó érzés látni most a. forma­ruhákban ballagókat. Inté­zettől, tanult szakmától, to­vábbvezető utaktól függet­lenül is. nálják a teret, hogy a ko­csijuk lehetőleg pontosan az ablakuk alatt álljon, és nem ritka, hogy a járdányi betoncsíkon gyerekkocsit toló kismamára rádudál tü­relmetlenül a járdán közle­kedni akaró, így néhány métert megtakarítani aka­ró autós. Különben elég körülnéz­ni. Van járda, aminek a széle már bomlik, törede­zik, pusztul. Híve vagyok a gyalogo­sok, az autósok, a gyerekek és a felnőttek békés egy­más mellett élésének. Ami most van, az sajnos a teljes rendezetlenség. Talán in­tézkedni, néhány táblát fel­szerelni, esetleg egy sorom­póval lezárni a „zug”-bejá- ratokat, nem is lenne drága. Nyugodtabb lenne minden szülő. Jólesik egy kis pihenő a város közkedvelt díszkútjánál... Elfelejtett arcok Rózát, aki fiatalon, 28 éves korában, 1887-ben meghalt. Papp Artúr igazi literátus alkat volt. Számtalan cikket, glosszát, „humorisztikus és más beszélyeket” írt az Üs­tökösbe, a Szatmármegyei Közlönybe, az Igazmondóba, Képes Néplapba. Neki kö­szönhetjük, hogy pontosítani tudjuk Vörösmarty Mihály és Bajza József mátészalkai tartózkodását 1849 őszén. Er­ről először az Üstökösben számolt be, majd részlete­sebben a Máté-Szallca című hetilapban írt. „Egy pap fiú története” az Igazmondó 1876. 15—16. számában, „Ta­vaszi virágok” címen össze­gyűjtött beszélyei 1878-ban Nagykárolyban jelentek meg. Kultúrtörténeti jelentősé­gű írásai a helyi Mátészal­kában láttak napvilágot, ahol 300 év különböző ese­ményeiről számol be saját kutatásai alapján. (Az egy­házi levéltárat ő szedte rendbe először.) Amikor 1891. május 4-én meghalt, az egész vármegye őszinte részvéttel emlékezeti rá. Temetésén — május 6-án — „a város közönsége fele­kezeti különbség nélkül gyászt öltött, a tornyon, is­kolaépületeken, a parochián fekete gyászlobogók leng­tek ... a szálkái nagy temp- lem nem volt képes befogad­ni a gyászoló közönséget. A díszes koszorúkkal borított érczkoporsót paptársai vitték be a templomba, a temető­kert kapujától szintén a sí­rig.” P app Artur a maga ko­rában kiemelkedő, meghatározó egyéni­sége volt a helyi-megyei iro­dalmi életnek. Elévülhetetlen érdeme, hogy először gyűj­tötte össze a Mátészalkára vonatkozó történelmi vonat­kozású dokumentumokat. Ezért is kell emlékeznünk reá. Nyéki Károly i ASUS MÁTÉSZALKÁN iiiiiiiL....T»miiimmiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiillllllllllliliiiiill Rekonstrukció előtt a kórház Beszélgetés az egészségügyi ellátásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom