Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

Kelet-Magyarország 1987. május 26. Kádár János hetvenöt éves I GOfltöCSOV Romániában fiz SZKP KB üdvözlete lz Októberi Forradalom Érdem­renddel tűntették ki Kódár lánost (Folytatás az 1. oldalról) Manapság sok emberben felvetődik, hogy van-e értel­me a harcnak, a munkának? Az én életutam és élettapasz­talatom alapján állítom és bizonyítani is tudom, hogy igen, van értelme. Losonczi elvtárs említette, hogy én a régi időkben illegalitásban is dolgoztam. S amikor 1929- ben, 1930-ban már reálisan meg tudtam ítélni az ország helyzetét, akkor láttam, hogy az embereket a horthysta el­lenforradalmi rendszer, a kapitalizmus minden átka sújtja: a kizsákmányolás, a munkanélküliség, az éhbér, a falusi szegénység, a létbi­zonytalanság, és sok minden más, amely megkeserítette a munkások, a parasztok, az alkalmazottak, az értelmisé­giek életét. Ha ezt a képet felidézem magamban és a mára gondo­lok, akkor azt kell monda­nom: van értelme a harcnak és a munkának, mert az óri­ási eredményeket hozott. A magyar nép a második világ­háborút követő időszakiban történelmi sikereket ért el. Megvetette egy új élet alap­jait. Végeszakadt a kapitalis­ta kizsákmányolásnak, a föl­desúri önkénynek. Kiegyene­sedhetett a dolgozó ember, a munkás, a paraszt, az értel­miségi öntudatra ébredt, s az egyes embernek meg tár­sadalmi osztályának egyaránt méltósága lett. Népünk a szó igazi értelmében felszabadult, nemcsak a hitleri fasiszta megszállás, hanem a kapita­lista rendszer alól is. Ez harcunk legnagyobb történel­mi vívmánya. Ezt a képet az idősebbek maguk előtt látják, a fiata­labbak azonban nem. De ne­kik is tudniuk kell: Magyar- országot egykoron Európa legelmaradottabb országai között tartották számon. El­maradottsága olyan nagy volt, hogy a felszabadulást követő munka és harc jelen­tős része ennek leküzdését célozta. Óriási eredmény, hogy ez sikerült. S közben az életkörülmények is meg­változtak. 1956-ban ismét mélypontra kerültünk. De abból is kikapaszkodtunk. Anélkül, hogy a számok bűvöletébe esnénk, arra azért hivatkozhatunk, hogy 1960- hoz viszonyítva Magyaror­szágon az ipar termelése há­romszorosára, a mezőgazda­ságé kétszeresére növekedett, s az életkörülmények is en­nek megfelelően változtak. Gyarapodtak az emberek, bő­vült a személyi tulajdon, arányosan egybevetve még nagyobb mértékben, mint a nyugat-európai fejlett tőkés országokban. Megfelelő szín­vonalú lett az ellátás, s bár egyidőben még féltünk is — úgymond — a fridzsider-szo- cializmus „veszélyétől”, ma tény, hogy a családok csak­nem 90 százalékának van hű­tőszekrénye, mosógépe, nem is beszélve a televízió készü­lékről és sok minden más­ról. Minden harmadik család személygépkocsival is ren­delkezik. Mindez a történel­mi eredmények közé tarto­zik, amelyekért érdemes volt harcolni és dolgozni. Kedves E'lvtársak! Mai helyzetünket az jel­lemzi, hogy jelentősek a vív­mányaink, de érződnek a fej­lődés gondjai is. Szemünkre vetik, hogy sokat foglalko­zunk a gazdasággal. De mi műveltebb, egészségesebb, színvonalasan ellátott, szoci­ális biztonságban élő lakos­ságot akarunk, s ennek alap­ja az eredményes gazdasági munka. Most az a feladatunk, hogy megtaláljuk a további kibon­takozás útját. Ha kellő fele­lősséggel fogunk hozzá, s ha­tékonyan dolgozunk, akkor végre is hajtjuk ezt a fel­adatot. Pártunk, munkásosz­tályunk, parasztságunk, ér­telmiségünk, népünk sokkal nagyobb nehézségeken is úr­rá lett, s ha ésszel dolgozunk, tisztességgel végezzük mun­kánkat. akkor meg is talál­juk a kibontakozás lehetősé­gét és tovább haladhatunk a szocializmus felépítésének út­ján. Most már nem érhetjük be csupán a talpon maradás programjával. Többről van szó! Meg kell szilárdítanunk az alapokat, hogy a gyorsabb fejlődés útjára léphessünk Ehhez a szükséges feltételek adottak: szilárd a rendsze­rünk, erősek a gazdasági ala­pok és nagyok a szellemi erőforrások. S mindez együtt­jár az akarattal, azzal, hogy az emberek így nyilatkoznak: rendezzük ügyeinket, teremt­sünk rendet, haladjunk elő­re. Mi erre akarunk és fo­gunk építeni. Mi a pártban és az országban is tovább akarunk haladni az eddigi irányba; még demokratiku- sabbá akarjuk tenni a párt­életet és az ország közéletét is, hogy az emberek minél nagyobb számban kapcsolód­hassanak be a kérdések el­döntésébe. Javítanunk kell a párt­munkát, a munkastílust is. Most nekem úgy tűnik, hogy a pártéletben kicsit sok a szö­veg, sok a formalitás. Egy- egy kérdésen el tudunk me­rengeni esztendőkig. Ezen változtatni kell; ésszerűen, bürokráciamentesen kell dol­gozni. A reformok útján akarunk haladni. Á pártnak, az ország vezetésének szembe kell néz­nie a reális valósággal, a szo­cialista építés napi kérdései­vel, s az új kérdésekre meg kell tanulni új módon vála­szolni. Ez a reformok soroza­tából áll. A forradalmon belül a szó tudományos értelmében még egy forradalmat csinálni nem lehet, csak ellenforradalmat. De a forradalom nyitotta úton az előrehaladáshoz re­formokra van szükség. Üj és új megoldásokat kell kutatni és a párt szüntelenül ezt tet­te és teszi a jövőben is. Eh­hez kérünk támogatást a dol­gozó tömegektől, az ország lakosságától. A feladat ismert: előbb kell megtermelni azt, amit azután elosztunk. A szocialista el­vek érvényesítését kapcsoljuk össze az érdekeltséggel. A fejlődésnek olyan szakaszá­ban vagyunk, amikor önma­gában sem az öntudat, sem. az érdekeltség nem elegendő. Mindezekre gondolva szó­lok arról — s nem akarok ál­talános érdemekből magam­nak tőkét kovácsolni, de ta­lán nem értenek félre —, hogy amit a munkáspárt a felszabadulás idején ígért, azt minden hibánk ellenére alap­jában teljesítette. S amit 1956 végén a megújított vezetés ígért, azt is betartotta. Így kellett lennie, s így kell len­nie a jövőben is. A párt ere­jét az egységből meríti, ami kiállásban, cselekvésben nyil­vánul meg, s e cselekvés fel­tételeit kell megteremteni. Nem változott szövetségi politikánk sem, ugyanazt tesszük, amit eddig, de még jobban. Ne feledjük, hogy ez a szövetség hogyan és mire született. Pártonkívüli ba­rátainkkal, a munkásokkal, a parasztokkal, az értelmisé­giekkel a népi hatalom, a szocialista társadalmi rend alapjainak megvédésére és továbbfejlesztésére, a nemzet becsületének visszaszerzésé­re és gyarapítására, a nép és a nemzet boldogulására szö­vetkeztünk. S ezen az alapon fogjuk tovább erősíteni szö­vetségi politikánkat. Emellett kelt kiállniuk a kommunis­táknak, s arra kérjük szövet­ségeseinket, barátainkat: csatlakozzanak ehhez a való­ban népi programhoz, hiszen jól tudjuk, hogy a szocializ­mus híve nemcsak az, akinek párttagsági könyv van a zse­bében. Javíthatatlan optimista va­gyok — mondják rólam. Igen, ilyen vagyok, ilyen a világnézetem, ezt diktálják élettapasztalataim. Mindig, minden helyzetben bizakod­tam, hogy lesz ez még más­képp, jobban is. S ezen nem változtatok a jövőben sem. Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy jelenlétükkel megtiszteltek. Az SZKP Központi Bi­zottsága üdvözletét intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárához. Az üdvözlet szövege a következő: „Drága Kádár János elv­társi Jeles jubileuma napján a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, valamennyi szovjet kommunista szívélyes üd­vözletét és legjobb kíván­ságait küldi önnek. Az ön életútja, a forra­dalmár és kommunista életútja — méltó példája a marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűségnek, a munkásosztály ügye szolgá­latának, a népe sorsa iránt érzett magas fokú felelős­ségnek. A szocializmus lét­rejötte és megszilárdulása Magyarországon, az ország­nak a gazdasági és kulturá­lis fejlődésben, a szocialista demokrácia tökéletesítésé­ben elért eredményei, a nemzetközi közösségben él­vezett tekintélye megbont­hatatlan kapcsolatban áll az ön alkotó gondolkodásával és önfeláldozó, sokoldalú te­vékenységével. Hosszú évek óta a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt élén felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a szocialista közösség, an­nak intézményei és mai együttműködési formái fej­lesztéséhez. Méltáji örvend nagy tekintélynek a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalomban, a forradalmi erők akcióegy­ségéért és összeforrottságá- ért folytatott fáradhatatlan harcával kivívta a világ kommunistáinak mély tisz­teletét. A kommunisták, az egész szovjet nép országunk hű barátját, a következetes in­ternacionalistát, a pártja­ink és népeink közötti min­den oldalú együttműködés fejlesztésének aktív harco­sát tiszteli az ön személyé­ben. ön többször járt a Szovjetunióban. Találkozá­sai mindig a szovjet és ma­gyar kommunisták közötti barátság, őszinteség, biza­lom és elvtársi viszony megszilárdítását szolgálják. A szovjet emberek érzé­seit kifejezve kívánunk ön­nek, drága Kádár elvtárs, jó egészséget, frissességet, újabb sikereket a béke és a szocializmus javára, a test­véri magyar nép érdeké­ben kifejtett tevékenységé­ben.” ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Nicolae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárá­nak, Románia köztársasági el­nökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Űtjára elkísérte felesége, Raisza Gorbacsova, továbbá Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. Az ünnepi könyvhét im­már két esztendeje a könyv­tári napokkal gazdagodott. Ezúttal — arpikoris pénteken Nyíregyháza ad otthont a könyvhéti országos megnyitó­nak — gazdag könyvtári ren­dezvénysorozattal ötvöződik a könyv ünnepe. Tegnap, hétfőn délután Ámos Imre (1907—1944) fes­tőművész emlékkiállításának nyitásával kezdetét vette a könyvtári napok sorozata. A tárlatot Kovács Tibor, a me­gyei tanács művelődési osz­(Folytatás az 1. oldalról) mi Munkáért plakettet ado­mányozott a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat tiszavasvári üzemének. A Hazafias Nép­front városi Bizottsága Ki­váló Társadalmi Munkás jel­vénnyel tüntette ki Spisák Vilmos városépítészt, Zékány Sándort, az Alkaloida dolgo­zóját és ifj. Szabó Lajos kő­műves kisiparost. Érdemes Társadalmi Munkás jelvényt kapott Szolyka Lajos és Ve­ress Sándor, az Alkaloida dolgozói, valamint Bolega Já­nos kőműves kisiparos. Apagy a közepes nagyságú települések versenyében lett első. A község lakói az új gyógyszertár, az orvosi ren­delő és a szolgálati lakások építésénél végeztek jelentős értékű társadalmi munkát, családonként 800 forintot fi­zettek azért, hogy ravatalozó legyen, útalapokat készítet­tek, dolgoztak a belvízelve­zető csatornák karbantartá­sán és nagy összeggel járul­tak hozzá a vízműépítéshez. A koradélutáni órákban a román Államtanács székha­zában megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceau- sescu hivatalos tárgyalásai. Az első megbeszélés végez­tével Nicolae Ceausescu dísz­vacsorát adott a szovjet ve­zető tiszteletére. Ezen mind­ketten pohárköszöntőt mond­tak. tályának helyettes vezetője nyitotta meg és méltatta a nagykállói születésű művész munkásságát. A kiállítás jú­nius 5-ig tart nyitva a Mó­ricz Zsigmond Megyei-Váro­si Könyvtár előadótermében. A könyvtári napok alkal­mából ma délelőtt 10 órakor a kortárs magyar irodalom­ról tart előadást Margócsy Klára főiskolai adjunktus, szakszervezeti könyvtárosok­nak. A könyvtári napokon előadások, tanácskozások, ki­állítások lesznek megyeszerte. így lett gazdagabb a község 6,4 millióval, ami egyenként 2351 forint társadalmi mun­kát jelent. A vándorzászlót, az okleve­let és az első helyezésért járó 700 ezer forintot László And­rás, a megyei tanács általá­nos tanácselnök-helyettese adta át Tóth János apagyi tanácselnöknek. (A kapott ju­talmat öregek otthonának építéséhez és a nyírtéti orvo­si rendelő kialakításához használják fel.) Társadalmi Munkáért oklevelet kapott az apagy—nyírtéti Hunyadi Tsz és a napközi otthonos óvo­da kollektívája. Társadalmi Munkáért palkettet vett át a tegnapi ünnepségen Hegedűs Zoltán festő, Gönczi János kőműves kisiparos és Mészá­ros Mónika KISZ-titkár. A népfront Kiváló Társadalmi Munkáért jelvényét Lengyel László, Balázs József, Kiss István és Kulcsár József, Ér­demes Társadalmi Munkás jelvényét pedig Kocsis Já­nos, Hegedűs Józsefné, Gé- gényné Angyal Ildikó és Jene József kapta. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Ká­dár János elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárát a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barát­ság és minden oldalú együttműködés fejlesztésében szer­zett érdemeiért, a béke és szocializmus megszilárdításá­hoz nyújtott jelentős hozzájárulásáért, .75. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrendjével tün­tette ki. A rendeletet A. Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és T. Mentesasvili, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának titkára írta alá. KOSSUTH RÁDIÓ 4.30— 7,59: Zenés műsor. — 8,20: Társalgó. — 9,44: Éneklő ifjúság. — 10,05: Talpon marad­ni. — 10,43: Nóták. — 11,11: Jí- ri Marek: Prága város panop­tikuma. 7/6. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Klassziku­sok délidöben. — 13,45: Szim­fonikus táncok. — 14,10: Ma­gyarán szólva... — 14,25: Or­vosi tanácsok. — 14,30: Dzsessz- melódiák. — 15,00: Élő világ­irodalom 4. — 15,20: Gitárát­iratok. — 15,30: Családi szőt­tes. — 16,05: Versforgó. —16,30: Képek és jelképek. — 17,00: Tu­dományos figyelő. — 17,30: Be­szélni nehéz... ’— 17,45: A Szabó család... — 18,15: Hol volt, hol nem volt... —18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Es­ti magazin. — 19,15: Rádiószín­ház — 20,06: Bartók Béláról VI/5. rész. — 20,34: Népdalest. — 21,30: Múltidéző. — 21,59: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kap­csoljuk a 22-es stúdiót. — 23,30: Operaáriák. — 0,15—4,20: Zenés műsor hajnalig. F*ETÖFi RÁDIÓ 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Slágermúzeum. — 9,05—12,00: Napközben. Közben: 10,00—10,10: Sportvilág. — 10,25 —10,30: Fülszöveg. — 10,45: Lát­tuk, hallottuk. — 11,30: Balaton rádió. — 12,10: Openettdalok. — 12,30: NépdaLkörök. — 13,05: Popzene. — 14,00: Vásárrádió. — 14,30: Rádióhírmondó. — 15,05: Albert György hegedül.— 15,20: Könyvrői-könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom . . . Köz­ben: 17,30: Talpalávaló. —19,05: Sport. — 19,10: Csak fiatalak­nak! — 20,18: Musical hangver­seny. Közben: 21,05: Thacke­ray — Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai XV/6. rész. — 21,25: A Musical hangverseny folyta­tása. — 22,10: Zeneközeiben a hallgató... — 0,15—4,20: Zenés műsor hajnalig. BARTÓK RÁDIÓ 6.05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Lúganoi Fesztivál — VI/6. rész. — 9,38: Zenetörténeti ér­téktár. — 10,18: Operaáriák. — 10,45: Zenekari muzsika. — 11,22: Zongorahangverseny. — 12,39: Rézfúvószene. — 13,05: Rá- diószínház. — 14,13: Operarész­letek. — 15,05: Népdalkórusok. — 15,25: Zenei tüköf (ism.). — 16,00: Kamarazene. — 17,00: Is­kolarádió — orosz és francia nyelv. — 17,30: Operakórusok. — 17,48: Láng István műveiből. — 18,30: Szierb-horvát nyelvű mű­sor. — 19,05: Német nyelvű mű­sor. — 19,35: Verdi-áriák. — 20,00: Szimfonikus zene. Köz­ben: 20,55: A kincses fiúk. — 21,15: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21,50: Dalok, hangszerszólók. — 22,12: Kórus- korálok. — 22,30: Versek. — 22,45: A diszkók világa — XX/ 13. rész. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17,30: Hí­rek. — Jennifer Rush énekel. — Egészségünk. Dr. Réthy Mária előadása. — Geszterédi hóna­pok (Pálfi Balázs). — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,00: Iskolatévé. Felvé­telre ajánljuk! Fizika (ált. isk. 6. oszt.) összefoglalás (ism.) (FF). — 9,25: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) A második világ­háború (ism.) (FF). — 9,55: Delta. Tudományos híradó (ism.). — 10,20: Gyerünk to­vább. Jugoszláv film (feliratos). — 11,45: Mozgató. Tévétorna mozgáskorlátozottaknak. — 11,55: Képújság. — 16,10: Hírek. — 16,15: Három nap tévéműso­ra. — 16,20: Nimród — az autó­versenyek hőse. Angol doku- rnentumfilm. — 17,35: Kalendá­rium 1987. — 18,25: Képújság.— 18,30: Reklám. — 18,40: Mini Stúdió ’87. — 18,45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. Spanyol rajzfilm. XXVI/8. rész: Veszedelem a dzsungel­ben. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Só- gun. Amerikai tévéfilmsorozat — XI/4. rész. — 21,00: Stúdió ’87. A televízió kulturális heti­lapja. — 22,00: Magyarok in- nen-onnan. Dokumentumfilm. — 23,00: Híradó 3. 2. MŰSOR 16,55: Képújság. — 17,00: Fel­vételre ajánljuk! Szülők Isko­lája. XHl/il. rész: Testvérek (ism.). — 17,30,: Digit-alk. Beve­zetés a számítógépek alkalma­zásába. XX/8. rész: Nyilván­tartás számítógépen (ism.). — 18,00: Dél-alföldi magazin. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. — 19,00: Miskolci Filmfesztivál — huszonhetedszer. — 19,25: Tévétorna. — 19,30: Angol nyelvlecke. Follow Me! 41. rész: What do you do? (ism.) 42. rész: What do you know about him? (ism.) — 20,00: Szép szó. — A Terebesi kas­télyban — történelmi játék. — 20,45: Reklám. — 20,55: Híradó 2. — 21,10: Betűreklám. — 21,15: Villa kiadó. NSZK tévéfilm. — 22,40: Képújság. SZLOVÁK TV 9,25: Tévésorozat (ism.). — 10,45: Vitamüsor (ism.). — 11,30 —12,05: Tévébörze. — 16J)0: Fi­atalok sportja. — 16,50: Az iro­dalom és az élet. — 17,30: Ke­let-szlovákiai magazin. — 17,55: Riport a számítógépekről. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Távlatok (magazin). — 19,30: Híradó. — 20,00: A hangyák halált hoznak (cseh film). — 21,25: Autósok, motorosok ma­gazinja. — 22,05: Komoly zene. 2. MŰSOR 15,40: Nikkel a Szovjetunió­ban. — 16,00: Fiatalokról. — 16,30: Férfi kosárlabda-mérkő­zés. — 18,00: Riport, a magyar rendőrségről. — 18,35: Tévéál­latkert. — 19,00: Tévétoma. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: Fiatalok tévéklub­ja. — 21,30: Híradó. — 22,00: Vi­lágihíradó. — 22,15: A fehér éj­szakák melódiái (szovj et—j apán film). SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,10: Szólja­tok, harsonák! — 14,55: Hírek. — 15,00: Kovpak (film 1. rész). — 16,30: Átalakítás és a Járási Pártbizottság (2.). — 16,45: Vi­lághíradó. — 17,00: A mi ker­tünk. — 17,30: Hangverseny. — 17,45: Hírek. — 17,50: A névte­len (tévéjáték). — 19,00: Hír­adó. — 19,40: Rogyion Scsedrin zeneszerző. A szünetben: Vi­lághíradó. — 22,10: Lear király (2. rész). — 23,15: Hírek. — 23,20: Sportműsor. — 23,50: L. Gurcsenko énekel. — 0,10: Do­kumentumfilm Szurikov festő­művészről. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZÉPLEANYOK. TÁVOL AFRIKÁTÓL I—II. Béke mozi de.: SZELÍD MO­TOROSOK. HAMUPIPŐKE. Du.: HAMUPIPŐKE. SZELÍD MO­TOROSOK. Móricz mozi: HATSÓ AB­26. kedd 19,00: Szókimondó asszonyság — Ódry—Déryné- bérlet. Az iimepi könyvhét kitérő rendezvénye: Könyvtári napok megyénkben _4 ____ rrr hallgassunk ct üli 11 NÉZZÜNK MEG EFíl.fl(^l4iJHI.Bll|.Ngmmi 1987. május 26., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom