Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

1987. május 25. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Irodalom ötven négyzetméteren Lesz-e könyváruház Nyíregyházán? A beszélgetés résztvevői: (balról jobbra) az újságíró, dr. Fábián Lajos, Kovács Tibor, dr. Baja Ferenc. Kozár Lajos, Vida Erzsébet és dr. Csermely Tibor. (Császár Csaba felv.) Elsősorban sporttal kapcso­latos kérdéseket vártam, de csak három érkezett, s közü­lük is az egyik vélemény volt. A 15-111-es telefonról olvasónk a szabolcsi területi labdarúgócsapatok szereplését értékelte. Tavaly kihullott a Tiszavasvári és a Kisvárda, idén pedig — bár még nincs vége a bajnokságnak — ki­esőjelölt a Nyíregyházi Volán és a hátralévő mérkőzések alapján esélye van a búcsú­ra. Ezzel kapcsolatban je­gyezte meg telefonálónk, hogy míg a más megyebeli csapatok segítik egymást — átigazolások, edzőmeccsek, in­formációk a többi együttes­ről —, ezt nem tapasztalja a szabolcsi gárdáknál. Horváth Emőke (Nyírbátor, Kenyérmező út 2.) szeretné tudni, hogy Fejes János, a nyíregyházi tanárképző kosár­labdázója, főiskolai tanulmá­nyai befejezése után abbahagy­ja a játékot, vagy átigazol más csapathoz. A bajnokság befejezése után, mint megtudtuk, a szol­noki Alföldi Olajbányászhoz szerződik Fejes és az NB I- ben folytatja játékos pályafu­tását. Kosárlabdabarátok kérdezik: miért vezetik kizárólag buda­pesti játékvezetők a nyíregyhá­zi tanárképző női csapatának mérkőzéseit a feljutásért folyó küzdelemben? Ugyanis ezeket a meccseket mind elvesztette a „téká”, legutóbb például hazai pályán az ÉGISZ ellen vitatha­tó körülmények között. A kér­dést dr. Nádai Tamásnak to­vábbítottak, aki a Magyar Ko­sárlabda Szövetség játékvezetői bizottságának titkára: — Nyugodtan kijelenthe­tem, hogy nem különbözte­tünk meg játékvezetőket az alapján, hogy fővárosiak vagy vidékiek. Nálunk egy szempont az érvényes: alkal­mas vagy alkalmatlan a mér­kőzések vezetésére az adott bíró. A Tiszántúlon nincs olyan bíró, aki ezeket a fon­tos meccseket levezetné, ezért jelölünk ki pesti játékvezető­ket. Hangsúlyozom, hogy ki­jelölünk és nem sorsolunk. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy szerintem egy vi­déki csapatnál a hazái pálya sokkal nagyobb előny, mint egy budapestinél. Hiszen jó­val több szurkoló látogatja a vidéki kosárlabda-mérkőzé- seket. Most következzenek a nem sport témájú válaszok. Örökös- földi olvasóink egyre türelmet­lenebbek, szeretnének minél előbb telefonhoz jutni. Juszku Sándor, a megyei távközlési üzem vezetője 1988 elejére ígéri a készülé­kék felszerelését. Először kö­rülbelül 200 család örülhet az új „szerzeménynek”. Hozzá­tette még, hogy ebben az év­ben nem tervezik az új nyír­egyházi telefonkönyv kiadá­sát. Szabó Arpádné (Nyíregyháza, Ságvári lakótelep) a Búza téri piaccsarnok mögötti „KGST-pi- ac” körülményeiről szólt. Ha­talmas szemétkupacok árulkod­nak az ott folyó üzletelésről, amelyeket senki sem takarít. A Közterületfenntartó Vál­lalat és a Piac- és Vásárgaz­dálkodási Iroda dolgozói ösz- szegyűjtik a szemetet, kaptuk a választ, de mivel állandóan folyik a viszoniteladás, ez ne­hezíti munkájukat. Ezért a Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda nem szed helypénzt, Máthé Csaba újságíró válaszol hiszen az üzletelés a piac ke­rítésén kívül folyik. Egyéb­ként mindkét cég szeretné fi­zetéses parkolóvá átalakítani a piaccsamok mögötti parko­lókat. A Jókai téri volt autóbusz- állomással kapcsolatban kérde­zi Kovács Istvánné (Nyíregy­háza, Vay Á. 23.) zni lesz a sorsa a területnek és ha ma­rad autóparkolónak, mikor he­lyezik ki a forgalomirányító táblákat? Nagyon sok tábla nem szükséges, tudtuk meg — az elsőbbségadást és a kötelező haladásirányt jelölő táblákat fogják kitenni. A közeljövő­ben fogják rendibehozni a tér útjait, és akkor odaköltözik a taxiállomás, amely a Volán­nak és az összes többi taxis­nak ad otthont. A tér egy ré­sze pedig marad autóparkoló­nak. Gajdos Jánosné (Nyíregyháza, Kossuth út 10.) telefonált szer­kesztőségünkbe, hogy miért nem lehet kapni nagydobozos Tomos mosószert. A kérdést Szignár László­nak, a Füszért vegyiáru-for- gatmi vezetőjének továbbítot­tuk, aki elmondta, hogy 1—1 vagon Tomi Gála és Tomi Sztár nagydobozos mosószert kaptak az elmúlt héten, ame­lyeket már kiszállították a boltokba. A gyártó cég tájé­koztatása alapján doboz- és alapanyaghiány miatt akado­zott a szállítás. A Nyíregyháza Arany János utca és környékén lakók pana­szolják levelükben, hogy kör­nyékükön sorra zárnak be zöldségboltok, így gondot okoz számukra a bevásárlás. Az egyik boltot egy kiske­reskedő üzemeltette, de hogy miért szüntette meg, arra nem kaptunk választ a KISOSZ-tól. A többi üzlettel kapcsolatban a Zöldért keres­kedelmi osztályától kaptunk választ. A Makarenko és a Kis Ernő utca sarkán lévő boltot a minimális forgalom míiatt kellett bezárni. A Tol­di utcai üzletben is jelentős mértékben csökkent a forga­lom, de a vásárlók véleménye alapján a vállalat a megszün­tetés helyett a profil szélesí­tése, a választék bővítése mellett döntött. Míg az Arany János utcai üzlet megmaradt a Zöldért kezelésében, de zöldség-gyümölcs helyett az elmúlt hét óta olcsó cipőket árusítanak, tegyük hozzá, mind a vásárlók, mind a vál­lalat megelégedésére. Maradt a környéken a lakóknak a Kígyó utcai ABC, a Toldi ut­cai bolt és az állomás előtt árusító maszek zöldség-gyü­mölcsös. Bár kevesebb lett a bolt, de a vállalat szerint nem okoz gondot az ellátás. Minden bizonnyal megér­demelne mélyebb kutatást és elemzést az a tény, hogy Nyíregyháza lakói évek óta több és több könyvet vásá­rolnak. Ezt könyvterjesztési, kereskedelmi adatok igazol­ják, és az országos átlag fölé emelik Szabolcs-Szatmár székhelyét. Ugyanakkor a könyvesbolti hálózat szegé­nyes, szűkös, a korszerű igé­nyektől alaposan elmarad. Kell-e és lesz-e könyváru­ház Nyíregyházán? — ezt az egyetlen kérdést tette fel az újságíró Baja Ferencnek, a városi tanács művelődési osz­tályvezető-helyettesének, dr. Csermely Tibornak, a Hazafi­as Népfront megyei titkárhe­lyettesének, dr. Fábián La­josnak, a Könyv gyűjtök Klubja elnökének. Kovács Tibornak, a megyei tanács művelődési osztályvezető-he­lyettesének, Kozár Lajosnak, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltcsoport-igazgató- jának és Vida Erzsébetnek, a Bessenyei Könyvesbolt veze­tőjének. Csermely T.: Az ügy me­gyénket különösképpen köte­lezi. Éppen Nyíregyházán ér­tékelte első országos konfe­renciáján először 1973-ban Darvas József az Olvasó Né­pért mozgaLmat: márpedig az olvasáshoz könyvre van szük­ség, éspedig nagy választék­ban, könnyen, gyorsan hozzá­férhető módon. A darvast gondolatot ebben a megyé­ben mindig komolyan vették, s hogy történtek itt fontos lé­pésék, azt az ol vasótáborok is jelzik, 1977 óta évente 8—10 táborban 250—300 fiatal vesz részt, de említhetném a könyvpropaganda sok más jeles eseményét is. Vida E.: Boltunkban ma a vásárlók képtelenek huzamos időt eltölteni, pedig igényel­nék. A forgalom erőteljesen növekszik, még ilyen szűkös körülmények között is. Az utóbbi két esztendőben pél­dául évi 18 százalékkal nőtt. Naponta átlagosan négy-lhat- száz olvasó-vásárló fordul meg. Hozzáteszem: 50 négy­zetméternyi eladótérben! Fábián L.: Évek óta mond­juk mi, a könyvgyűjtő klub tagjai is, hogy ez tarthatat­lan helyzet. Valamikor az öt­Immár üzemszerűen műkö­dik a Nyírkémia Vállalat ál­tal nemrégen a Német Szö­vetségi Köztársaságból vásá­venes években még ugyanen­nek a boltnak egy kis sarká­ban összejöttünk, beszélget­tünk, megrendelést adtunk le. Egy másik szívügyünk: le­gyen itt bent, a város köz­pontjában az antikvárium! Kovács T.: Művelődéspoli­tikai szempontból is igen fontos, hogy legalább a me­gyeszékhelyen legyen könyv­áruház, amely a magyar könyvkiadás teljességét ké­pes bemutatni, s nemcsak raktározni. Természetesen tá­jékozódási, lapozgatási alkal­mat, eszmecseréhez feltétele­ket, amint a könyvtárak ol­vasótermei is. Ismert olyan vélemény: a könyvtár és a könyvesbolt megosztja az ol­vasótábort. Meggyőződésem — s ezt megyei tények is igazolják —, hogy ennek az ellenkezője igaz. A két tevé­kenység eltérő mechanizmusa egymást erősíti. Csermely T.: A közelmúlt­ban a HNF székházában, Nyíregyházán tanácskozott a Könyvgyűjtők Klubja és az Olvasó Népért munkabizott­ság. Ezen részt vett Preszter Sándor, a Művelt Nép igaz­gatója. Ügy nyilatkozott, hogy ha a város ajkaimat teremt egy jelentősebb könyváruház épületének biztosítására, a könyvterjesztő vállalat jelen­tős anyagi eszközöket is be­fektetne. san keveri, adagolja, de az üvegek mozgatásához se szük­séges emberi erő. A gépsor egy műszak alatt 30 ezer da­rab literes és félliteres üve­get képes megtölteni kitűnő és egyenletes minőségű üdítő itallal. A berendezéssel a Nyírkémia Vállalat az idén 50—60 ezer hektoliter üdítőt és pezsdítővizet kíván palac­kozni. A vállalat ebben az évben hatféle ízű (narancs, citrom, málna, szőlő, tonik, barack) enyhén szénsavas, diabetikus üdítő italt gyárt. Az üdítőital-gyártásban és -forgalmazásban igen nagy a konkurencia. A Nyírkémia már Szabolcson kívül Hajdú és Borsod megyében is érté­kesíti termékeit. A piackuta­tási adataik szerint újabban a rostos italok iránt igencsak megnövekedett a kereslet. Szerintük ha azok olcsóbbak lennének, akkor a szénsavas üdítő italok iránti nagy ke­reslet úgy tűnne el — mint a buborék... A Nyírkémia cikkei közül változatlanul a kóla, a na­rancs, a citrom és a málna ízű italok a legkedveltebbek. A cég illetékesei szerint az emberek az energiaszegény italokról inkább csak beszél­nek, mint azt vásárolnák. (cselényi) Baja F.: Már az eddigi fej­lesztések eredményeként is színvonalas közművelődési intézményhálózat épült " ki a városban. Két terület még Vi­szonylag elmaradott, noha erőteljes lakossági igények mutatkoznak. Az egyik a mo­zi (piciny lépéssel előreju­tunk a Jókai téri művészmo­zival), a másik a könyves- bolthálózat ügye. Ügy gondo­lom, az ideális könyvesbolt napjainkban nem egyszerűen könyvterjesztés, hanem egy szellemi műhely, találkozó- hely is. Elismeréssel kell szól­nunk a szövetkezeti könyves­boltról is, amely az idei or­szágos első helyezéssel váro­sunk hírnevét növelte, bizo­nyítva lakosságunk erőteljes művelődési igényét. Megjegy­zem, az a bolt sem működik ideális körülmények között. Előrelépést ígér az ünnepi könyvhét alkalmából megnyí­ló új létesítmény, a Kossuth Könyvkiadó kirendeltsége is. De igaz az is. hogy egy va­lódi könyváruházát ma már nem sokáig nélkülözhet a vá­ros. A városi tanács partner kí­ván lenni abban, hogy egy ilyen áruház létesítésének összes feltétéle létrejöjjön. Erről régóta tartanak az egyeztetések, s az utóbbi idő­ben alaposan felgyorsultak, ugyanis a Művelt Nép részé­ről is számottevően növeke­dett a partneri készség. Ez a sikeres megoldás alapja le­het. Kozár L.: A fejlődés az or­szágos átlagot meghaladja Nyíregyházán. A könyv iránt a város lakói részéről hallat­lan nagy az igény. Indokolt lenne az önálló, szakosított zenemű-, hanglemez-, kazet­taárusítás, a kedvezményesen árusító „Tallózó” üzlet, a központban megtalálható an­tikvárium, a számítógépes szakirodalom boltja és egy pedagógiai könyvesbolt is. Ma a könyvkiadás újdonságai sem férnek el a bolt polcai­ra. Ha tehát megoldódik egy könyváruház ügye, a mai há­lózat helyiségeiben a szako­sodás is létrejöhet. Fábián L.: A könyváruház ügye — s ebben bizonyára egyetért a város vezetése, a könyvterjesztés szakembere és az olvasó, vásárló — nem­csak, s nem elsősorban ke­reskedelmi, hanem művelő­déspolitikai kérdés. Ez utóbbi gondolat nyomán kíséri élénk figyelemmel a város közvéleménye a biztató fejleményeket a nyíregyházi könyváruház ügyében. rolt új üdítőital-töltő gépsor. A szörpöket automatika ­Hűs(ülök) — hűvösben. (Császár Csaba felvétele) SZERKESZIŐI oooooooo Jövőépítés Micsoda élni akarás! Mi­lyen erő! Mennyi hit a jö­vőben! Csupa felkiáltójeles mondat kívánkozik a papír­ra akkor, amikor azt hal­lom Danó Sándor elöljáró­tól Tivadarban, hogy a múlt esztendőben a kis falu la­kói fejenként 2740 forint értékű társadalmi munká­val gyarapították települé­süket. Az idén se adják alább — mondta, s hozzá­tette, most már van egy kis anyagi plusz is, hiszen ezért a teljesítményért kaptak 200 ezer forintot. Tivadar az a község Be­regiben, ahol megállt az el­vándorlás. Itt új házak épül­nek,_ a korábban elhagyot­taknak is akad lakója. Mit remélnek? — kérdhetné valaki. Nos, időben kapcsol­tak, s rájöttek: a Tisza cso­dás partja, a tivadari strand, a szép táj nekik kí­nálja a lehetőséget. Széppé kell tenni a falut, ki kell alakítani a kempinget, meg kell javítani az odavezető utat, javítani kell a közsé­gen belüli telefonkapcsola­tot, meg kell keresni mi­lyen infrastruktúrát tudnak Szilágyi Szabolcs -------------------------------------------­­ók kialakítani ahhoz, hogy a már amúgy is ismert vi­dék valóban üdülő, pihenő, csábító hely legyen mások­nak is. Mindenkivel szót lehetett váltani. A község lakói meg­értették, egy ilyen fejlesz­tés nekik is hasznot hoz. Javul a falu ellátása, hiszen ha nő az idegenforgalom, akkor kevés az úgynevezett alapellátás. Ez pedig nekik is jó, mint ahogyan az is, hogy a fellendülés kénysze­ríti az áfészt, hogy a ven­déglátást is korszerűsítse. De lehetőség a fizetővendég­szolgálat is, nyaranta sokan keresnek kakasszós udvarú portát, falusi környezetet. És ami szintén a jövő — ezt Danó Sándor mondja —, munkalehetőség is adódik, hiszen a szolgáltatáshoz em­ber kell, nyelvet tudó, ügyes, fürge, tanult, vendégszerető. Sokat beszélünk arról, hogy a kis, és főleg hátrá­nyos helyzetben lévő közsé­gekben a saját okosság az egyik lehetőség, hogy kike­rüljenek a kátyúból. Nos, a tivadariak a Tiszában ta­lálták meg a megoldás kul­csát. Gondolkodjunk távla­tokban: a jövő azt ígéri, hogy a mezőgazdaságban a munkaképes lakosság 3—4 százaléka marad. Az ipar se fog többet, mint 18 százalé­kot foglalkoztatni. Hatvan százalékot vesz fel viszont a szolgáltatás. Aki tehát most időben lép, a történelem elé megy. Társadalmi munkáról akartam ítni. A társadalmi felelősségről szóltam végül is. A keltő nincsen messze egymástól, (bürget) _______ J új gépsor a Nyírkémiánál Keresik a rostest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom