Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-25 / 121. szám
Edit darabokban is (2. oldal) Irodalom ötven négyzetméteren (3. oldal) Kiváló termelőszövetkezet a csengeri Lenin Tsz 361 járjon a közös isf a tag is Varga Gyula felszólalása a kitüntetési ünnepségen Ünnepi küldöttgyűlést tartottak szombat délelőtt a csengeri Lenin Termelőszövetkezetben abból az alkalomból, hogy tavalyi gazdasági eredményeik alapján megkapták a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Részt vett az eseményen Varga Gyula a megyei pártbizottság első titkára, Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese és Hosszú László, a Teszöv titkára. Az 1986. évi eredményeink után kaptuk ugyan ezt a megtisztelő címet — mondta ünnepi beszédében Lengyel György tsz-elnök — de mi tudjuk: egy évtizedes munkán alapszik. Külön is öröm, hogy éppen most sikerült teljesíteni azokat a szinteket, amelyek alapján oda lehet ítélni az ilyen kitüntetést. Most, amikor a gazdasági élet, a szabályozók állandó változása nehezíti munkánkat. A csengeri Lenin Termelő- szövetkezetben meghatározó az alaptevékenység, de nem kis jövedelem származik az iparból és a háztáji megszervezéséből. Tavaly rekordok születtek gabonafélékből és a kukoricából. Az utóbbit mintegy 900 hektáron két hét alatt takarították be. Téli almából sem sokan dicsekedhetnek 41 tonnás terméssel hektáronként. A 339 hektáron nem kevesebb mint 13 780 tonna alma termett, és az értékesítés is jól sikerült. A 693 tag 310 millió forint bruttó termelési értékből 31 milliót nyereségként könyvelhet el. A jövő stratégiájaként Lengyel György a következőt fogalmazta meg: „Az előrehaladás, a jövedelmező gazdálkodás feltételeit nekünk kell megteremtenünk!" Mielőtt a kitüntetést átadta volna, a megye mezőgazdaságáról és az előtte álló feladatokról tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit Varga Gyula. 1986 olyan év volt, amikor az ország teljesítménye sok mindenben alatta maradt a vártnak, így a mezőgazdaságban is. Nem így Szabolcs-Szatmár mezőgazdasága. Néhány termékből minden idők legnagyobb termését takarítottuk be, és ez nem tudható be pusztán a jó időjárásnak. Odaadó, dolgos emberek napi 12—14 órás megfeszített munkája nélkül nem érhettük volna el, amit elértünk. Ebből a legfontosabb tanulság, hogy az emberek nagy többsége tisztességesen akar dolgozni, de keresni is. A megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat Varga Gyula négy gondolat köré csoportosította. Legfontosabb a káderkérdés. Mintegy 1700 felsőfokú végzettségű szakember tevékenykedik a gazdaságokban, tovább kell növelni azonban a legmagasabban képzett specialisták számát. Jöjjenek ide, jöjjenek haza mind többen. Kapják meg a lehetőséget az alkotásra, az önmegvalósításra, és olyan feltételeket, amelyek vonzóak számukra minden tekintetben. Csak így mernek majd vállalkozni, kockáztatni. Nem elég a mában gondolkodni! Még az egy-két év is kevés, legalább egy évtizedre előre kell tekinteni, de egyszersmind vissza is. Át kell gondolni: jó-e az a szerkezet, amiben ma gazdálkodunk, megkérdezni az idősebb embereket: melyek voltak azok a növények, amelyek régen a legkisebb ráfordításokkal a legnagyobb jövedelmet hozták? Mi alakította egy-egy táj, egy-egy hely gazdálkodási kultúráját és szerkezetét? Fontos, hogy a tsz-ek ne csak saját határuk, saját erejük szerint gondolkodjanak. Egyenként sehol nem elég erősek. Fogjon össze öt-hat tsz ... A tejet fel kell dolgozni, a jószágot le kell vágni, az almából helyben is lehet levet préselni vagy cukrozott gyümölcsöt csinálni. Minél több szellemi és fizikai munkával érdemes csak továbbadni — azt kedveli és fizeti meg a piac, és nem a nyers árut. Jó példák mutatják, hogy ez már elkezdődött, de még nem elég nagy mértékben. Többre vagyunk képesek! A tagság érdekeltségét tovább kell fokozni! Csak akkor tesz többet az egyén, ha külön és különösen érdekelt. A jövedelem függjön még nagyobb mértékben az adott munkahely, részleg és csoport eredményétől. A ráfizetéses csoportoknak nincs lét- jogosultságuk. Nagyobb teret lehet és kell szentelni az új vállalkozási formáknak. Nemcsak az állattenyésztésben valamint a gyümölcsösökben, hanem bátran más ágazatokban is. A háztáji gazdálkodás különösen nagy jelentőségű megyénkben, távol az ország közepétől a piactól. Vannak, akik irigylik az innen származó jövedelmeket, azoknak ajánlható: próbálják meg a napi munka után még egy darabig forgatni a szerszámot, és hajnalban kelni a jószághoz. Akkor van jövője a háztájinak, ha a nagyüzem megteremti a keretét, mégpedig úgy, hogy a közös és a tag egyaránt jól járjon. Ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat megoldhassuk, meg kell teremteni minden mezőgazdasági és nem mezőgazdasági üzemben a jó munka tisztességes feltételeit nap mint nap. Varga Gyula ezután gratulált a termelőszövetkezet küldöttgyűlésének és átadta Lengyel Györgynek a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést igazoló díszoklevelet. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtott át Antal Ferenc és Boracsik Lajos tagnak és Végh János főmérnöknek. (és) Kétnapos rendezvény Nyíregyházán A számítástechnika elterjesztéséért Megyei program szükséges Vasúti tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szombaton Debrecenben befejeződött a magyar—szovjet vasúti határforgalmi bizottság idei ülése. A jelenlegi technikai lehetőségekhez és a forgalom mostani struktúrájához igazították kocsitartózkodási normaidőt a határkörzetben. Egyeztették a határpontokon át közlekedő vonatok menetrendjét és a hozzátartozó mozdonyfordulókat. Megtárgyalták a két átrakópályaudvar, Záhony és Eperjeske közötti feladatmegosztás időszerű kérdéseit, s — ehhez kapcsolódva — új átrakóberendezések telepítésében állapodtak meg. A számítástechnika gyorsabb és hatékonyabb fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az együttműködés és a fogadókészség jobbá tétele a felhasználók és a szakvállalatok között — állapították meg a Computer—87 számítástechnikai napok rendezői és résztvevői. A Nyíregyházán megrendezett kétnapos esemény rendezői között volt a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, a megyei pedagógiai intézet és a KSH SZÜV nyíregyházi számítóközpontja. A számítástechnikai eszközök gyorsabban terjedhetnének és nagyobb hasznot hajtanának, ha a felhasználóknál egységes eszközbázis alakulna ki, miáltal csökkennének az üzemeltetési költségek. Szükséges lenne szakmai koordinációs tevékenység kialakítása megyei szinten, így ajánlásokat tehetnének a számunkra leginkább megfelelő gépi és módszerbázis kialakítására. Annál is inkább, mivel jelenleg meglehetősen tarka a kép mindkét tekintetben. 1984 novemberében az Állami Tervbizottság elfogadta az elektronika elterjedésének gazdaságirányítási feladatait átfogó központi gazdaságfejlesztési és szervezési programját, mindezidáig azonban nem készült egy célszerű megyei adaptáció. Egy ilyen program fontos része lehetne a megye társadalmának és gazdaságának megfelelő felkészítése az elektro- nizáció széles körű elterjesztésére. Ennek érdekében széles körű oktatási és továbbképzési program elkészítése is szükséges. Különösen kedvező feltételek vannak a szocialista országok közötti együttműködési formák és technikai módszerek kialakításában — megyénk földrajzi helyzeténél fogva. Nyíregyházán rendezték a nemzetközi motoros műrepülő Nyírség Kupát és OB-t. A látványos eseményen 14 pilóta négy versenyszámban küzdött a bajnoki cím elnyeréséért. Az összetett első helyet szép gyakorlatok bemutatásával Bessenyei Péter (MALÉV RK) szerezte meg. Részletes beszámoló a 7. oldalon található. (Fotó: Császár) Szombaton elbúcsúztak iskoláiktól a megye szakmunkásképzőinek végzős tanulói. Első képünkön: virággal, glé- dában a nyíregyházi 107. számú intézet diákjai. Második kép: nem könnyűek a búcsú percei a 110-es szakmunkás- képzőben. Harmadik kép: a fehérgyarmati 142. számú intézetben hat osztály diákjai ballagtak — a képen a nőiruha-készítő fiatalok. Lent: a kisvárdai 111. számú szakmunkásképzőben 13 szakma 268 tanulója búcsúzott. (Császár Csaba. Molnár Károly és Vincze Péter felvételei) XHV. évfolyam, 121. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. május 25., hétfő
