Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
1987. május 23. Q NINA RICCI: fekete-fehér színösszetételben csíkos és pöttyös organzából kreált nagyon csinos alkalmi ruha (fent). UNGARO, narancssárga alapon fehér pöttyös selyemkrepp ruha, a most ismét divatos „darázsolással” (lent). Kovács Mari «•H#* \ , ..<í Barkácsolóknak való Magad uram... (Megéri!) Jogi tanácsok A házastársak vagyoni viszonyai Mióta barkácsol az ember? Meggyőződésünk, hogy nagyon régen, talán már az ősember, a barlanglakó is barkácsolt. Ha elfogadjuk barkácsolásnak azt a tevékenységet, amit főfoglalkozás, a vadászás mellett végzett a maga gyönyörűségére vagy az adott munkamegosztás tökéletlensége miatt ki nem elégíthető hiányai pótlására, akkor mondhatjuk, hogy a barlangrajzokkal egyidős a fúrás-faragás. (Pl. a már nem maga készítette eszközeit kézhez, fogáshoz igazította, egyéni használatmódjához formálta, esetleg szakócáját díszítette stb.) Á kor parancsa És miért barkácsolunk még mindig? Minden emberben él az alkotás vágya, de különösen azokban, akiknek van hajlama, kézügyessége arra, hogy valarhi kedveset, szépet hozzanak létre maguknak, vagy embertársaiknak. Ök nem elégednek meg mások müveiben való gyönyörködésben, hanem a szép létrehozásának vagy megörökítésének belső sarkalására maguk is létrehoznak valami érdemlegeset. A fúrás-faragás indítéka lehet az önmegvalósítás, vagy a kikapcsolódás szüksége is. Egy pszichológus mondta: ,,A barkácsoló nem tudatosan, a szellemi higiénia megőrzésén dolgozik.” Talán az is igaz, hogy az otthon barkácsolók épp a fúrásfaragással gondozzák idegrendszerüket és gyűjtenek tartalékot munkahelyi tevékenységükhöz. A legtöbb esetben a barkácsolásnak ezek a velejárói rejtve maradnak, meghúzódnak az előtérbe kerülő köznapi okok mögött. Hiszen legtöbben éppen ezek késztetésére nyúlnak szerszámhoz. Ilyen például a takarékoskodás, a szükség, a szolgáltatások tökéletlensége stb. És még számos nagyon gyakorlatias ok a mozgató. Ha mégis'hangza- tosan akarjuk a barkácsolás okát kifejezni, azt mondhatjuk: a kor parancsára tesszük! És valóban! Otthonunkban annyiféle tárgy, eszköz, szerkezet, gép van, hogy azok gyenge minősége, kopása, romlása mindennapossá teszi a javítást, a szerelést. De lakásunk mérete, szobáink száma és alakja is arra késztet, hogy változtassunk, avatkozzunk be szerszámokkal és az alkalmatlant lakhatóbbá, a jót még jobbá tegyük. Egyre több az olyan ember, aki elvárja magától — és egymástól —. hogy ne a lakás alakítsa ki életrendjét, ne a lakás uralkodjon rajta, hanem ő formálja a lakást életrendjéhez. Vagyis: környezetünket saját kívánságaink, igényeink, ízlésünk szerint akarjuk berendezni vagy változtatni. Carlye azt mondta az emberről: „Eszköz nélkül semmi, eszközzel minden.” Ez a barkácsolóra is igaz. Aki barkácsolni akar. vásároljon szerszámokat, mert otthonunk technikájának javításához, üzemben tartásához már kevés a hagyományos szerszám: az ócska kalapács, a rozsdás harapófogó, a csorba csavarhúzó, a gyújtóshasogató balta és a favágó fűrész. (Sok háznál még ma is ezek jelentik a szerszám- készletet.) A legelső „fogás" Jó szerszámmal öröm dolgozni: akaratunkat könnyedén vilietjük át az anyagra, s a jó eszköz egyben ösztönöz is a munkára. Tehát a barkácsmunka legelső „fogása”, hogy minden munkához megfelelő szerszámokat szerezzünk be. Igen, de a szerszámok drágák! — hallani vglem az ellenvetést. Nein áz a' drága, ami sokba kerül' VásárdífüöJt jó eszközöket, mert a beszerzésükre fordított pénz nagyon hamar megtérül. Ne engedjünk a csábításnak : olcsó és gyenge minőségű vagy játéknak szánt eszközökkel nem barkácsolási kedvünk és hasznunk fog növekedni, hanem a bosszúságunk. Vég-- ső igazság: a jó szerszám nem drága, drága az, ami ugyan kevés pénzbe kerül, de hasznavehetetlen. Milyen és hány szerszám szükséges? Erre nehéz felelni. Alapelv: mit és hányat vegyünk — és milyen jellegűeket — azt mindenki maga határozza meg. Segítségül annyit: a döntést lakásunk felszereltségére, gépesítettségére és saját hajlamunkra alapozzuk. Aki zárat, vízvezetéket, csapot stb. akar javítani — és vasmunkához van hajlama —, ne vásároljon faragó szerszámokat. Aki bútort akar javítani vagy átalakítani, kárpitozni, mert szükségét látja és hajlamot érez rá, az ne csőfogót, hidegvágót, lemezollót vegyen. Vegyen fa- és kárpitos- munkához szükséges szerszámokat. Aki viszont igazi homo fa- ber — tehát nagy kézügyességü, a technikai kérdések iránt nemcsak érdeklődő, de fogékony és nagy a kézügyessége —, olyan szerszamokkal lássa el magát, amely minden olyan munkához kell, amit ezután maga akar végezni. Miből hányat? Nem felelhetünk számokkal. Azért sem, mert bizonyos szerszámfajtákból szükség van többre. esetleg többféle méretnagyságú sorozatra. Pl. csavarhúzóból egy-kettővel nem sokra lehet jutni. Ebből többféle fajta és méretű szükséges, mert mindegyik más célt szolgál és más tárgy javítására alkalmas. Mondani is felesleges, hogy például egy magnetofon szétszereléséhez másfajta csavarhúzók szükségesek, mint egy könyvespolc összeállításához. Az előbbihez esetleg kereszt alakút, az utóbbihoz széles csavarhúzót használunk. Legyen kalapácsból is néhány féle, vágóból, barkácskésből többféle, legyen kézi furdan- csunk, üllőnk és néhány különböző jellegű fogónk — kombinált-, állítható és csőfogó —, de csavarkulcsunk is legyen. És természetesen asztali satunk. Legyenek fűrészeink. Legalább egy daraboló (keretes), lyukfűrész, rókafarkú fűrészek (gerinccel és gerinc nélkül), illesztőfűrész (hajlított és egyenes gerinccel) , heveder-, lomb- és fémfűrész. Az asztalosmunkákhoz szükség van néhány fajta gyalura: simí- tógyalura, párkánygyalura. A fa megmunkálása elképzelhetetlen különböző típusú véső nélkül (legyen lapos-, lyuk-, ferde- homorú- és pontvéső). De legyen bunkó is hozzá. Különböző finomságú ráspolyok, simítópapírok, furdancs, néhány fajta fúró (cigányfúró, csigafúrók, központfúrók, süllyesztőfúrók stb.) nélkül nem végezhetünk szép munkát. El ne feledkezzünk olyan alkalmatosságról, amire fűrészeléskor, gyaluláskor, fúráskor stb. ráfektethetjük és rögzíthetjük a megmunkálandó fát, deszkát. Hokedlin vagy térden nem lehet pontosságot elérni. Csak a harmadát Be kell szereznünk olyan eszközöket is, amelyekkel szerszámainkat élezzük és tartjuk rendben : reszelőket, élesítőköveket, fűrészhaj toga tót, asztali köszörűt stb. Méréshez legyen mérőszalagunk, csuklós mérőlécünk (colostok), körzőnk, vonalzónk és jelölőeszközök [ácsceruza, pontozó (kilner), lyukasztó, acél rajztű stb.} Ezek egy része házilag is elkészíthető (pl. kerékpárküllőből a rajztü). És mindezeken felül: ha telik rá, vegyünk villamos fúrógépet (és hozzá állványt), és hozzávaló szerszámokat (tudomásunk szerint 150 féle szerszám van a fúrógép sokoldalú hasznosításához). Hosszú a lista és sok pénz kellene a felsorolt szerszámok megvásárlásához. Ez igaz! De nem feltétlenül fontos megvenni egyszerre mindet. Először csak azokat az alapvetőket, amelyekre a leggyakrabban van szükségünk. S ha barkácsolni kezdünk, mihamar be fogjuk látni, milyen nagy megtakarítást érhetünk el már néhány szerszámmal is. Ha a szolgáltató vállalatoknak kifizetett javítási díjaknak csak egy- harmadát * fordítjuk szerszámok vásárlására, akkor is rövid időn belül igen hatékony és pénztár- cakímélö szerszámkészletünk lesz. Jó munkát! Sz. Gy. Pelerin-szoknya Pierre Cardin legutóbbi pesti divat- bemutatóján érdekes duplaszoknyás estélyit mutattak be. A földig érő szoknya szabása egyenes volt, felette pedig egy térdig érő, „áthajtás”. Ezt aztán lekapcsolta a derekáról a mane- ken, és a vállára terítette. így változott át a szoknya csípőig érő pelerinné. Sza-. bása rendkívül egyszerű, dupla széles anyagból 120 centiből kitelik. Félbe kell hajtani a kelmét, és a rajzon jelzett módon kivágni a körívet, amely a kisebbik ívében megegyezik a derékbőséggel. A derékpántot a maradék anyagból szabjuk, duplán és ferdén. Gombbal vagy horgoskapoccsal csukódik. A pelerinszok- nya készülhet frottírból, mintás kartonból. Az 1986. évi IV. törvényt megelőzően a jogszabályok meglehetősen szigorú keretek közé szorították a házasfelek rendelkezési jogát vagyoni viszonyaikat illetően. A házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehetett kizárni. Ezt a tilalmat enyhítette kivételesen a bíróság, ha valamelyik félnek nyomós érdeke fűződött a házasság fennállása alatti vagyonközösség megszüntetéséhez. Persze ezekben az esetekben alapos bizonyításra került sor. A házastársak egymás közti vagyonjogi szerződése semmis volt. A gazdasági viszonyok fejlődésével szükségessé vált annak a lehetősége, hogy a házastársak előre megállapodhassanak abban: egy esetleges vállalkozás során ki milyen kockázatot, felelősséget vállal. Ugyanis eddig az egyetemleges felelősség rendszerében a kockázattal járó tevékenységet nem végző., abba esetleges beleegyezését sem adó házastársnak is anyagi felelősséget kellett vállalnia. Még az is előfordulhatott, hogy a házastárs sikertelen gazdasági tevékenységének következményei őt sújtják. Magyarán: a másik tönkrement, ő fizet. Nem vitás tehát, hogy szükséges annak lehetőségét biztosítani, hogy a házastársak maguk döntsék el, mi kerül a közös, illetőleg a külön vagyonba. Az egymás közötti vagyoni viszonyaik rendezésére akár a házasság fennállása alatt, akár annak megkötése előtt mód lesz. Az alapszabály ezután is a házastársi vagyonközösség. Ezt szükséges hangsúlyozni azért, hogy ne támasszon előre bizonytalanságot például azokban, akik eleve arra vállalkoznak, hogy a gyermekek nevelésének, a családi körüli teendőknek szentelik idejüket, energiájukat. Annak érdekében, hogy a házasfelek vagyoni szerződésének tartalma vita esetén pontosan megállapítható legyen, a jogszabály feltételt ír elő. A szerződés megkötéséhez, esetleges módosításához, netán megszüntetéséhez nem elegendő, ha a házasfelek papírt, tollat ragadnak, és írásba foglalják elhatározásukat. A magánokirat csak akkor érvényes, ha a jogi képviselő ellenjegyezte. Készíthető közokirat is a közjegyző előtt. Nem szükséges okiratot készíteni az ingó dolgok ajándékozása esetén, illetőleg akkor sem, ha már megszűnt a házastársi életközösség, és a felek a közös vagyon megosztásáról készítenek megállapodást. A bírói gyakorlatban kialaJó étvágyat! PARAJLEVES Hozzávalók: két liter csontvagy húsleves, 75 dkg paraj (lehet mirelit is), 2 dl tejszín. Az elkészített csontlevesbe a szokott módon megfőzött, leszűrt, áttört parajt belekeverjük, összeforraljuk. Tányérokba rakjuk, és tetejére 1—2 kanálnyi tejszínhabot teszünk. TÜRÖGOMBÖCLEVES Hozzávalók: zsír, liszt, 1/4 kg tehéntúró, 7 dkg dara, 1 pohár tejföl, petrezselyem, pirospaprika, 2 db tojás. A liszttel és zsírral világos rántást készítünk, a vagdalt petrezselymet beletesszük, késhegynyi pirospaprikával megszórjuk, és felengedjük a szükséges mennyiségű vízzel. A két tojásból, áttört túróból és darából összegyúrva vizes kézzel kis gombócokat formálunk, és a forrásban lévő levesbe dobjuk. A kész levest tejfelre tálaljuk. babgulyAsleves Hozzávalók: 25 dkg fehérbab, 30—50 dkg sertéshús, 1 fej hagyma, zöldpaprika, paradicsom, 1 evőkanál zsír, 1 késhegynyi pirospaprika, só, 1 db tojás és hozzá liszt. A hagymát zsíron meghervaszt- juk, megszórjuk pirospaprikával, beletesszük a babot, a kockára vágott sertéshúst, l—l paprikát. paradicsomot. Feleresztjük kellő mennyiségű vízzel, sózzuk. Addig főzzük, míg a bab és a hús megpuhul. Egy tojással és annyi liszttel, amennyit felvesz, csipetkét készítünk, és tálalás előtt belefőzzü k. TEJFÖLÖS GOMBA Hozzávalók: 50 dkg gomba (sampion vagy vargánya), 4 dkg zsír, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanálnyi liszt, 1 pohár tejföl, petrezselyem, só, bors. A hagymát finomra vágjuk, és a zsíron megdinszteljük, hozzáadjuk a vékonyan szeleteit tisztított gombát sózzuk, borsozzuk és pároljuk. Liszttel elhabart tejfölt adunk hozzá, majd a vágott petrezselyemmel — ha szükséges kevés víz hozzáadásával — felforraljuk. Személyenként 1—2 tükörtojást, vagy főtt tojásszeleteket adunk hozzá. BURGONYAPOGACSA Hozzávalók: egy kiló burgonya, 20 dkg vaj, 4 db tojássárgája, só, bors, szerecsendió, olaj a kisütéshez. A megtisztított burgonyát darabokra vágva, sós vízben megfőzzük, leöntjük a vizet, majd áttörjük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a vajat, sót, szerecsendiót, borsot, összegyúrjuk. Pogácsákat szaggatunk, kissé megforgatjuk a lisztben, és forró olajban mindkét oldalát megsütjük. Darált sonkával vagy füstölt hússal, maradék sülttel, apróra vágott zöldpetrezselyemmel, reszelt sajttal dúsíthatjuk a burgonyamasszát még sütés előtt. Feltétnek vagy önálló ételként idénysalátával fogyaszthatjuk. TONHAL PARADICSOMMAL Hozzávalók: 30—40 dkg hal, l dl olaj, 70—80 dkg paradicsom. 1—2 babérlevél, 4—5 szemesbors, reszelt sajt, só. A megtisztított halat besózzuk, jénai tálba tesszük és az 1 dl olajat aláöntjük. A paradicsomot meghámozzuk, és cikkekre vágva beterítjük vele a halat. Babérlevéllel, borssal fűszerezzük, reszelt sajttal meghintve 15—20 percig sütjük. kult rendezés jogszabályt rangot nyert. Nevezetesen: a különvagyonnak az életközösség alatt keletkezett tiszta haszna a közös vagyont gyarapítja, például ha az egyik házastárs különvagyonába tartozó ingatlan hasznot hoz. Nem érdektelen hangsúlyozni, hogy a jogszabály szerint közös vagyonnak számít a feltalálónak, újítónak, a szerzőnek és más szellemi alkotást létrehozó személynek a házassági életközösség fennállása alatt járó díj. CISIAILIAlDMOTITIIilCIN II HU HÉTVÉGI MELLÉKLET PÁRIZS Pöttyös, csíkos modellek
