Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
1987. május 22. 3 Kelet-Magyarország „Hói az ap»tta.„" Beszélgetés egy fődíj apropóján A napilapokból értesülhetett az olvasó arról, hogy dr. Kováts Lajos, a biológiai tudományok kandidátusa a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Mi a haza ma? című országos pályázatának fődiját kapta meg. Érdekesnek látom, hogy természettudományos műveltséggel rendelkező ember országos irodalmi pályázaton nyert fődíjat. Mindez mivel és hogyan magyarázható? — Ügy tűnik, semmi rendkívüli sincs abban, ha valaki szakmaisága mellett más tudományágaik iránt is érdeklődik. Különben is kisdiák korom óta vonzott a magyar irodalom és a magyar történelem, s e vonzalom törvényszerű kísérőjévé vált életemnek. Másrészt mindig csodáltam, és tiszteltem a szép és igaz írásokat, annyira, hogy elsősorban szakmai területen, az írást több évtizede magam is próbálgattam, illetve gyakorlom. Végső fokon ez az út vezetett a Berzsenyi Társaság rendes tagjai sorába is. — Az. hogy a meghirdetett országos pályázaton „fődijat'’ kaptam, azt hiszem több tényező összhatásának eredménye: elsősorban meg kellett érezni, hogy ma már szükségszerű feltenni és felelni arra a kérdésre, hogy mi a haza ma? Enélkül nincs sem pályázat, sem 450 pályázó. A kérdésfeltevés a társaság vezetésének érdeme. A felhívás hatására eredetileg csupán magamnak akartam felelni a kérdésre. Írásom beküldése után sem hittem olyan szintű elismerésben, melyben az részesült. — Lényegében az Ön számára mi a haza ma? — Ami a haza fogalmát illeti, talán úgy vagyunk vele. mint az egészséggel. Akkor tudjuk igazán felfogni jelentését és jelentőségét, amikor nincs... Én viszont átestem a hazátilanság kínos állapotán, s e tény döntően befolyásolta írásom szellemét. Vallom, hogy a nemzetem közösségének minden tagjára jellemző és általa a mondák világától a máig gyakorolt, időben és térben a legerősebb közösségteremtő, azt megtartó, hagyományokat őrző, országhatárokat nem is. merő, műveltséget és emberséget kifejező, ha kell, tilalmakkal dacoló erőt, az anyanyelvemet tekintem hazámnak. — Milyen érzés ilyen magas szintű elismerésben részesülni? Fészekrakás M inden emberben él a vágy, hogy saját otthona legyen, ahol életét leélheti, gyermekeit felnevelheti. Fészekrakás. Gyakran mondják ezt fiatal házasokról, akik a családi otthon megteremtésén fáradoznak. Előfordul azonban, hogy a fiatalok magukhoz veszik idősebb szüleiket, és közösen építenek házat. Egy ilyen összefogásnak voltam én is szemtanúja. A házon a család valamennyi tagja dolgozott. Az idős szülők is. Nem tudtak tétlenül ülni, hogy míg a többiek dolgoznak, ők csak nézelődjenek. Dolgozni akartak, hiszen az ö házuk is épül, nem szerettek volna kimaradni az alkotó-építő munkából. 60—70 évesen hordták a homokot, lapátolták a kavicsot, adogatták a téglát. Segítettek, amennyire az erejükből tellett, hiába küldték őket gyermekeik pihenni. Csodálom és tisztelem ezeket az idős embereket. Megőrizték a munka iránti szerete- tüket, és életük újabb célját látva maguk előtt, van erejük és akaratuk, még akkor is, ha nehéz fizikai munkáról van szó. Nem messze, ettől a háztól, egy másik ház is épül. Az új otthon fiataloké lesz, akik egészségesek, erősek. Még soha nem láttam őket a háznál dolgozni, segíteni. Esténként divatosan felöltözve ki- kocsikáznak, és megnézik, hogyan halad az „ő házuk*’ építése. Magyar László — Az értelem nyiládozása óta erősödik bennem a tudat, hogy népi-nemzeti közösségem molekulájaként létezem. Közösségem általi, s annak számláján élek. Anyanyelvűmet pedig oflyan közvagyonnak tekintem, melynek csupán haszonélvezője vagyok, következésképpen elődeim és utódaim íratlan parancsa szerint arról sem hírért, sem kincsért, sem félelemből nem mondhatok le soha. Csak használatához, műveléséhez, védelméhez van jogom, mely egyúttal szent kötelességem is. Ha álláspontomat a közösségem értékeli, növeli egyéni életem értelmét és biztonságát, s közösségem fennmaradásának reménységét. Azt hiszem, nincs nagyobb öröm az ilyen értelmű „örökélet"’ reménységénél. Számomra ez a pályázat fődíja. Hogy mindezt a bíráló bizottság megértette, azzal azonosult és értékelte, az újra a Berzsenyi Társaság érdeme. — A hazáról szóló díjnyertes írása a nagyközönség számára hogyan válik ismertté? — Tudomásom szerint a Berzsenyi Társaság a legjobb írásokat külön, kötetben, illetve lapokban és folyóiratokban kívánja közölni. — Végül egy személyes’ kérdés: hol született, honnan származik? — Székelyudvarhelyen születtem, a Székelyföld „anyavárosában". Évekig tartó kínos töprengés után, éppen kilenc éve Nagyváradról települtem át Magyarországra. Azóta Tiszadobon élek ... Dr. Kováts Lajos szülőföldjén szakmailag elismert, megbecsült ember hírében állt, a nagyváradi' Körösvidéki Múzeum főmuzeológusa volt. Magyarországra településekor a bizalmatlanság légköre vette körül: pályázatait rendre visszautasították, pedig csak egy szolgálati lakással járó általános iskolai katedrát kért — bárhol az országban —, ahonnan a biológiát taníthassa. Végül a tiszadobi gyermekvárosban kapott csoportnevelői állást, melyet abban az időben pedagógusi képesítés nélkül is be lehetett tölteni. Feleségével második éve nyugdíjasok. szolgálati lakásban élnek — ez az otthonuk. Jelenleg tudományos munkáin dolgozik ... Farkas Béla EXPORTNÖVELŐ BERUHÁZÁST valósítottak meg a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. Hatvanmillió forintos költségből számítógép- vezérelt, NSZK-gyárt- mányú élmegmunkáló gépsort helyeztek üzembe. (Elek Emil felvétele) ITT ÚJBÓL NÉPI ELLENŐRÖK JÁRTAK Kinek a zsebére megy? A vizsgálat átfogó jellegű. vojt. Kiterjedt az építési hatóságokra, az építtető és lebonyolító szervezetekre, a tervező vállalatokra, a kivitelező szervezetekre, sőt a magánerős kivitelezésre is, a legtöbb hibát azonban a Nyíregyházi LAKSZÖV-nél találták. A lakók érdeke Megállapították többek között a szövetkezet érdekképviseleti tevékenysége nem kielégítő, hogy a lebonyolító szervezet létszáma, szakmai összetétele, képzettsége nem teszi lehetővé az alapszabályban foglalt feladatok kifogástalan ellátását. A LAKSZÖV vezetői nem értettek egyet a megállapításokkal, ezért a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság utasította a NEB-iro- dát, hogy végezzen célvizsgálatot, amely kiterjed a szövetkezet működésére és az építtetői érdekek képviseletére. Megtörtént. Tizenegy népi ellenőr 46 napot dolgozott a LAKSZÖV-nél, tapasztalataikat jegyzőkönyvekben rögzítették és ezek ismét a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság asztalára kerültek. A LAKSZÖV elnöke most is kifogásokat emelt a vizsgálat megállapításai ellen, a bizottság azonban most már nem méltányolta ezeket, hiszen a szándék nem az volt, hogy kedvezőtlen dolgokat állapítTörtént még tavaly, hogy a népi ellenőrök országos vizsgálatot tartottak arról: hogyan felel meg az ágazat az építőiparral szemben támasztott minőségi követelményeknek, milyen intézkedések születtek a mennyiségi és minőségi hibák csökkentésére és volt-e valamilyen hatásuk ezeknek? A népi ellenőrök egyik feladata az volt, hogy tapasztalataik alapján segítséget nyújtsanak a lakosságnak, adott esetben természetesen arról a jogukról sem mondtak le, hogy a rossz munkát végző szervezetekkel szemben felelősségre vonást is kezdeményezzenek. sanak meg a szövetkezetről, hanem az, hogy ha hibákat találnak, akkor javaslataikkal segítsenek azok kijavításában. Melyek is voltak ezek a hibák? Egyik legsúlyosabbnak találták, hogy a Korányi Frigyes utca második ütemében épült lakásoknál a lakhatási engedélyeket úgy adták ki, hogy a loggiákon és erkélyeken nem építették ki a mellvédet. Súlyos károkhoz vezetett a Kert közben a no-fines tech-- nológiával épített 64 lakás kiöntésének leállítása. Négy lakás kivételével három szint készült el, elhelyezték benne az ajtókat és ablakokat is, aztán megállt a munka. A munkákat az az ibrányi ktsz végezte, amelyiket közben szanálni kellett, ám ha a befejező munkákat más építőipari vállalat elvégezte volna, akkor nemcsak a már említett károk nem keletkeztek volna, hanem nem állna kihasználatlanul közel egy éve egv nagy teljesítményű daru, a kiöntéshez szükséges zsaluelemek és gépek, meri ezek is sok milliós kárt jelentenek. Ez nem a LAKSZÖV hibája, hiszen sem a jogutód nélkjil megszüntetett ibrányi szövetkezet, sem a felszámoló bizottság nem tájékoztatta őket. Amikor megtudták mi történt, a szövetkezet elnöke megrendelte a szerkezet kiöntésének befejezését a SZÁÉV-nél, de ott nem vállalkoztak a lakások felépítésére. A felelősség tehát jócskán megosztható, a kár azonban ettől még kár marad. Utólag nem lehet Ami a szövetkezet építtetői és lebonyolítói tevékenységét illeti, ebben is sok pótolni valót találtak. Megállapították, hogy csak részben Móricz Zsigmond Színház Siker a fővárosban Tallózás a kritikákban Sikeresen szerepelt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Budapesten a VI. Országos Színházi találkozón. A budapesti színházak már repertoáron lévő produkciói után május 15-én a nyíregyházi színészek vendégjátékával, Edward Bond A bolond című darabjával kezdődött meg a találkozó „második félideje” a vidéki társulatok előadássorozata. A szabolcsi színészek még egy darabot: Páskándii Géza történelmi témájú színjátékát, a Lélekharangot is bemutatták. A közönség tetszésnyilvánítása mellett a két produkció több heti-, illetve napilaptól is kedvező kritikát kapott. A Népszabadság május 16-i számában tájékoztatja olvasóit az országos színházi találkozó megnyitásáról, a nyíregyháziak vendégjátékáról, valamint a további produkciókról. A Vasárnapi Hírek elsősorban A bolond „rangos” előadásának rendezői munkáját emeli ki: ... Salamon Suba László, az írói szándék szerint komorra hangolta az előadást. A darab végi bolondokháza torokszorító világa' (színészi-rendezői remeklés egyébként) szinte semmiben sem különbözik az azt megelőző „angol táj angol ecsettel” zsánerképektől. Arnold Wesker, az angol színházi újhullám egyik programadó nyilatkozatában A konyha című, mindvégig egy nagy étterem konyhájában játszódó darabja révén mondta, hogy Shakespeare számára a világ lehetett színpad, de az ő számára konyha. Most úgy érezzük: Bond is az ő „köténye alól” búj ki. Most nem konyha — most bolondokháza... Terjedelmes cikkben és meleg szavakkal méltatj'a az Esti Hírlap május 15-i számában Barabás Tamás színházkritikus a nyíregyháziak vendégszereplését. Nem fukarkodik a színészi munka dicséretétől sem. „Az országos színházi találkozón a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház együttese mutatkozott be két estén át Budapesten, a Thália Színházban. Azaz nem is helytálló a bemutatkozás szó, hiszen a nyíregyházi társulat sokszor szerepelt már Pesten és minden alkalommal bebizonyította — pedig a zalaegerszegiekkel együtt az ország legifjabb állandó színháza —, hogy szellemileg igényes, tehetséges színészeket és jó rendezőket foglalkoztató színház működik a Nyírség fővárosában. Darabválasztása vitatható —, de melyik színházé nem az? Ezúttal egy új magyar és egy ugyancsak kortárs angol dráma előadásának lehettünk nézői... Mindkét előadás igen jó. A Lélekharangé bizonyosan jobb, mint a darab, de azt hiszem időnként A bolonddal is ez a helyzet. A magyar drámát Léner Péter rendezte, fantáziadúsan, ötletesen, igazi feszültséget teremtve, színészeit remeké L vezetve, izgalmasan játszatva a Székely László tervezte díszletet is. A szereplőik közül Schlanger András hajlékony, éles eszű osztrák vallatója, Szigeti András egyenes jellemű, Mózes-hitű szabómestere, Zubor Ágnes cserfes- bolond takarítónője, Bárány Frigyes kegyetlenül komor ezredese, Varjú Olga megfélemlített Magdója tetszett a legjobban. Merénylőként Mátrai Tamás jó volt, de ekkora főszerepben erőteljesebb alakításra számít a néző. Szász Imre kitűnően pergő, fordításában, Salamon Suba László átgondolt, alaposan kidolgozott rendezésében. Benedek Mari díszletéiben és jelmezeiben adják elő Edward Bond drámáját. Itt Bárány Frigyes tetszett a legjobban. A címszereplő Safra- neík Károly erőteljes karakterű színész, ez érződött a Lélekharangban is, de beszéde érthetőségén kellene javítania. Igen jó volt Gaál Erzsébet, Korompai Vali, Szigeti András és Földi László. Az országos színházi találkozó a kaposvári Csiky Ger- gély Színház Shaw Szent Johanna című darabjának május 31-i bemutatójával ér véget. A huszonkét előadást követően vitát rendez a Magyar Színházművészeti Szövetség a látottakról. A szakmai díjakat kilenc kategóriába ítéli majd oda a zsűri. tesznek eleget műszáki ellenőri kötelezettségüknek: nem dokumentálják időben az anyagok minőségét és a végzett munka értékét, ezek pedig utólag már nemigen tisztázhatók. A megépített lakásoknál csak a lakók által összeállított hibajegyzékben találtak utalást, ám ezek további sorsáról már nem tudtak tájékozódni. Csak azt állapíthatták meg, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjában tapasztalt hiányosságok megállapítása ily módon igen körülményes. A tulajdonosokkal a hasz- nálatbavételi engedély után számolnak el, addig azonban indokolatlanul hosszú az idő. A lebonyolítási díjat a kölcsönszerződés alapösszegére állapítják meg, ezt is számolják el, pedig le kellene vonni belple azt az összeget, amelyet az építtető saját maga végzett vagy végeztetett. Már csak azért is, mert ilyen esetben a szövetkezet érdemi műszaki ellenőri tevékenysége nem mutatható ki. Nem találtak szavatossági felülvizsgálatra utaló dokumentumokat sem, pedig két év — 1984—85 adatait — böngészték át és nem leltek jegyzőkönyveket a félkész házak vizsgálatakor sem. Megvizsgálták a szövetkezet fenntartó és felújító tevékenységét is. Mindjárt az elején megállapították, hogy a vizsgált esetekben nem készült felújítási terv és azt is, hogy a felújítási munka folyamán- hiányos voltba LAKSZÖV érdekképviseleti tevékenysége. Az építési naplóban egyetlen bejegyzést sem találtak, nem kötöttek szerződést a felújítási munkákra, így aztán a kötelező határidőt sem vállaltak. Két esetben mondtak a lakóknak előzetes határidőt, a munkát azonban jóval később fejezték be. A megbízók nem kértek miatta kártérítést. Képviseli? Azt is dokumentálhatták a népi ellenőrök a vizsgálat nyomán, hogy hiányos a műszaki és jogi előkészítés, az újonnan belépő tagok érdekeit nem képviselik kellően, így aztán az építtetők elégedetlenek, amely megnyilvánul mind a pénzügyi, mind a minőségi, mind pedig a határidő tartására irányuló kifogásokban. Ez a célvizsgálat — mint már az elején jeleztük — nem foglalkozott más lakásépítéssel foglalkozó szervezetekkel. Lehet, hogy ha másutt végezték volna ezt a vizsgálatot, ott is felfedeztek volna hasonló hibákat. S bár tisztes eredményeket is elért már a LAKSZÖV, a NEB által feltárt hiányosságok megszüntetése nem tűr halasztást. Balogh József
