Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
2 Kelct-Mifyaromif 1987. május 20. A0VASÁROSNAMENYBAN • Pénteken nyitott a strand Autósmozi a Tisza-parton Nyirmadán: Ifjú Gárdaszemle Kellene egy új üzem Azok a diákok, akik most még az érettségi miatt aggódnak, talán nem is sejtik, hogy a következő hetekben a vizsgánál is rázósabb helyzetben találják magukat. Ez pedig a munkavállalás, elhelyezkedés gondja. Sajnos gond lesz ez a javából. Mert ha megnézzük, milyen állásokat kínálnak Vásárosnaményban a fiataloknak, kiderül, hogy nincs nagy lehetőség a válogatásra. Szakképzetteket keresnek A naményi gimnáziumban három osztály — vagyis 72 leány és fiú — fejezi be idén a tanulmányait, s hasonló számban végeznek a helyi szakmunkásképzőben is, ám jóval több pályakezdő elhelyezése okoz fejtörést a városban. Gondolni kell azokra is, akik a megye más középiskoláiban — például szak- középiskolákban — kapnak bizonyítványt, illetve idén fejezik be felsőfokú tanulmányaikat. — Minden évben felmérés készül arról, hogy a városban és vonzáskörzetében várhatóan mennyi végzősre számíthatunk. Az idén mintegy hatszázan lesznek a diplomásoktól a nyolc általánost végzett, de tovább már nem tanuló fiatalokig — sorsija Nyárádi Istvánná, a városi tanács munkaügyi főelőadója. — Ezzel szemben legfeljebb négyszáz üres állást kínálnak számukra a munkahelyek. Ez csak az egyik gond, ami megnehezíti a munkába állást. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy elsősorban szakképzetteket keresnek. állások — diplomásoknak — Nagy szükség lenne a térségben diplomásokra. Sajnos közülük legfeljebb minden tizedik jön vissza Bereg- be. Az idén legalább húsz agrármérnököt, több üzemmérnököt, s közgazdászt alkalmaznának Vásárosnaményban és környékén — folytatja Nyárádiné. — Kevés remény van rá, hogy minden helyre találnak jelentkezőt. Nincs elég pedagógus sem — ez főleg a környező községekben jellemző. Többek közt Lónyán, Beregsurány- ban évek óta hiába hirdetnek tanári állásokat. Aki a főiskola után visszajön, szinte kivétel nélkül Vásárosna- ményhoz ragaszkodik. Kevés jóra számíthatnak a térségben a szakközépiskolások. Már tavaly sem volt könnyű helyet találni a pénz- ügyiseknek, s az egészség- ügyiseknek. Az utóbbiaknak lenne hová menni: ápolónőként dolgozhatnának, ám ez a lehetőség csak kevés fiatalt vonz. A többség inkább vár, akár fél évig is, míg kedvére való munkakört talál. A vízügyi és az ipari szak- középiskola végzősei viszont könnyen el tudnak helyezkedni. A tanács munkaügyi csoportja jelenleg több, mint száz üres állást tart nyilván szakmunkások részére. Iroda helvett betanított munka — Várnak például szobafestőket, kőműveseket, ácsokat, állványozókat. A helyi szakmunkásképző növendékei sem maradnak kenyér nélkül. Az üvegfúvók az üveggyárban, a ruhakészítők a VOR-ban helyezkedhetnek el. A lakatosok válogathatnak is a lehetőségek közt: mehetnek a Medicorba, a Magyar Acélárugyár gyáregységébe, a vegyesipari szövetkezetbe — tájékoztat a főelőadó. — Viszont az érettségizettekkel nem sokat tudunk kezdeni. A gimnazisták — kevés kivétellel — irodai munkát szeretnének, de ilyen állást nagyon nehéz találni. Legfeljebb betanított munkások lehetnek — így akár mind a 72 végzős elhelyezkedhetne —, de ezt a megoldást csak végső esetben választják. Tavaly volt rá példa évek óta először, hogy 10—12 érettségizett lány — valószínű, kényszerűségből — üvegcsiszolónak jelentkezett. Megszerették a munkát, s azóta is az üveggyárban dolgoznak. Nem sok jóra számíthatnak azok sem, akik általános iskolai végzettséggel keresnek helyet maguknak. Őket esetleg a ruhagyárba tudják irányítani. Mióta a VOR-ban is jobb a kereset, s viszonylag stabil a létszám, ott sem tudnak mindenkit alkalmazni. Számítás szerint az idén mintegy kétszáz fiatalnak — főleg érettségizetteknek, általános, illetve szakközépiskolát végzetteknek — nem tudnak megfelelő munkát adni a városban és környékén. A tapasztalatok szerint ők — rövidebb-hosszabb várakozás után — kénytelenek lesznek másutt szerencsét próbálni. Ez nagy baj, mert Bereg- ben egyre csökken a lakónépesség. A város lélekszáma ugyan kis mértékben gyarapszik a beköltözések miatt, de a községekben mind kevesebb a fiatal az elvándorlások hatására. Nagy szükség lenne egy új üzemre Vásárosnaményban. Címképünkön: a Medicor vá- sárosnaményi röntgenüzemében most is van felvétel — de csak szakképzetteknek. Az esztergaműhelyben akár 10— 12 űj szakmunkást is foglalkoztatnának — ha lenne jelentkező. Kétszáz végzős fölösleges? Már hagyomány, hogy évenként egyszer szemlére gyűlnek össze a vásárosna- ményi és a területi Ifjú Gárda-szakaszok, -rajok. A XVIII. városi Ifjú Gárda-szemlét május 29—30-án rendezik meg Nyirmadán és környékén. A kétnapos találkozón felkészültségükről adnak számot az alegységek. A résztvevők több kategóriában: alaki szemlén, harci túrán és elméleti felmérésen adnak számot tudásukról, ügyességükről. A program legérdekesebb feladata a harci túra lesz. Ennek során többek közt lövészetben, fegyveres váltófutásban, kézigránátdobásban, valamint katonai, polgári védelmi, tűzoltó, egészségügyi és rendőri feladatok megoldásában mérkőznek a fiatalok. A 41-es mentén Kerékpárú! Régi gondja Vásárosna- ménynak, hogy a 41-es út városi becsatlakozásánál a nagy járműforgalom veszélyezteti az arra járó gyalogosok és kerékpárosok testi épségét. Ezen a környéken különösen nagy a zsúfoltság, hiszen itt áll a benzinkút és ide épült az autójavító bázis is. Szükségessé vált a 41-es út mentén a Szavicsav és a köztemető között egy kerékpárút építése. Ehhez a város megkapta a Közlekedési Minisztérium 2 és fél millió forintos támogatását. Az építéshez jelentős társadalmi munkára is szükség van, melyből részt vállaltak a naményi üzemek dolgozói. A majd egy kilométeres kerékpárút terv szerint még az idén elkészül. Bár az időjárás egyelőre nem kedvez a f ürdőzéshez, a vásárosnaményi melegstrand május 15-én megnyílt a vendégek előtt. Akárcsak tavaly, az idén is egy termál-, egy úszó és egy iker gyermekmedence áll a strandolok rendelkezésére. Hétvégéken rendszerint ezren-ezerkétszá- zan fordulnak meg itt. Az idén a múlt évinél nagyobb forgalom várható, mivel ebben a szezonban több új szolgáltatást kínál a vakáci- ózóknak a fürdő. A megyei moziüzemi vállalattal együttműködve a férfiöltöző helyiségében vi- deomozit rendeztek be. Itt naponta kétszer — délelőtt 10-től és délután 2 órától — tartanak vetítést a felnőtteknek. E két előadás után — déli fél 12-kor és délután fél 4-től — a gyermekeket hívják a videomoziba. A kicsinyeknek a vetítés ingyenes. Megyénk egyik legvonzóbb üdülőkörzete a gergelyiugor- nyai Tisza-part. Sokan vannak, akik napokat, heteket töltenek el itt. Évek óta visszatérő kérdés: hol szórakozhatnak a vendégek? Ezen a gondon igyekeznek segíteni azzal, hogy a melegstrandon autósmoziba várják május 30-tól az érdeklődőket, hetenként négy alkalommal. Már a múlt évben is nagy sikerük volt a fürdő esti műsoros rendezvényeinek. Idén nyáron három műsoros bál és egy divatbemutató szerepel a tervek között. Jó ötletnek hizonyult, hogy a strand egy részét a kempingezők számára tartják fenn. A friss pázsiton egyFiatalok rovata — melyben a főszereplő egy nagymama Ugyanis az anyagiakban nem nagyon dúskálhatnak .. . Hermina néni nyugdíja valamivel több, mint kétezer-ötszáz forint, és hiába kapnak a tanácstól különböző segélyeket, mégiscsak két kamaszodó gyereket kell etetni, ruházni. — Nem, igazán nem köve- telőzőek. Nincs velük különösebb bajom, még segítenek is. A kislány takarítani szokott, Imre a kertben dolgozik, meg vannak nyulai, azokat is ellátja. Aztán két év múlva Imrének jó szakma lesz a kezében, géplakatosnak tanul, akkor már csak könnyebben leszünk. És ha baj van, az emberek is segítenek. A félbe maradt fürdőszoba falára felkerült a csempe. Egy nap kijött a forgácslapgyárból tizenegy munkás, akik jól ismerték az apát — és befejezték a csempé- zést. Aztán Imre iskolatársai is eljöttek egy oktatójukkal együtt, hogy segítenek. Ök fektették le végig az udvarban a szennyvízcsöveket. Látszólag tehát minden elrendeződött, Hermina néni jó egészségnek örvend, gondja lesz ezután is a gyerekekre. Nem szenvednek hiányt, ha nem is válhat valóra Imre álma: „motort szerettem volna — apu azt mondta, megveszi tavaszra...” Bartha Andrea Hermina néni és segítői Tóth Imre ból árvák lettek. De a nagymama nem ijedt meg. Nem mondott le az építkezésről, sőt, újabb kölcsönt vett fel, vállalva, hogy az adósságot majd a nyugdíjából törleszti. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy erre mégsem lesz szükség, mert a biztosítótól még fognak pénzt látni. Tóth Imrét és húgát, Zsuzsát a nagymamájuk neveli. 1975-ben meghalt az édesanyjuk, és akkor a nagymama, özvegy Koncz Andrásné — Hermina néni — úgy döntött, segít vejének felnevelni a két gyereket. Abban az időben Imre három, Zsuzsa második éves volt. Lezárta hát Hermina néni a vásárosnaményi kis házat, és odaköltözött a csonkán maradt családhoz. A gyermekneveléshez jól értett, hiszen lányát és fiát egyedül kellett felnevelnie — férje közvetlen a háború után meghalt. Nem is volt gond, a két gyerek szófogadó volt, a vő pedig örült, hogy asszonyi kéz tartja rendben a házat. Ha nem is fényűzően, de meg tudtak élni az apa fizetéséből — aki asztalos volt a forgácslapgyárban —, a nagymama nyugdíjából és az árvaellátásból. Ez év januárjában úgy határoztak, átépítik a lakást. Elkelne már egy fürdőszoba, modernizálni kellene a konyhát, és jó lenne, ha a nagyházat és a kisházat terasz kötné össze. Az apa februárban felvett az építési munkálatokra harmincezer forint kölcsönt — és márciusban hirtelen meghalt. Hermina Hermina néni néni teljesen magára maradt a két gyerekkel. — Mondták az ismerősök: bolond vagy te! Add őket otthonba, nem fogod bírni ások munkát a hatvanhat éveddel! De hát hogy tennék ilyet? A véreim... Így hát maradt minden a régiben, „csak” a félárvákAz oldalt összeállította: Házi Zsuzsa Készül a szalonnasütő. szerre mintegy félszáz sátor, illetve lakókocsi elhelyezésére elegendő a terület. A vendégek kényelmére hasított rönkökből készült asztalokat, padokat helyeznek itt el. Emellett felszereltek több kicsi és egy nagy szalonnasütő helyet is. Hmm... Mit tehet az ember, ha egy nagy gyár — történetesen a Medicor — kis, vidéki telepének osztályvezetője és egyszer csak kopogtat nála egy újságíró? Először is összeráncolja a homlokát, majd gyorsan tájékoztatást ad arról, hogy nem adhat tájékoztatást. Az ilyen nagy vállalatoknál ugyanis az a szabály, hogy a kis telephely dolgairól is — lévén beruházásról szó — csak a vezérigazgató engedélyével adható felvilágosítás. Mit tehet ilyen helyzetben az újságíró? Már-már dúskálhat a lehetőségek közt. Például: hivatkozhat a sajtótörvényre, érvelhet, kérhet, könyöröghet — ki-ki ízlése szerint. Persze legbölcsebb, ha belenyugszik a tényékbe, mert a szabály az szabály. Esetleg összeráncolhatja ő is a homlokát; Az osztályvezető — mivel úgy sejti, mondania kell még valamit — „mentőövet” dob. Javasolja: az újságíró mondja meg, mikor jön újra, addig a telepvezető megszerzi a szükséges engedélyeket a nyilatkozathoz. Ennyi önállóság, bátorság és segítőkészség láttán nincs mit mondani, mint: — Hmm.. .
