Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
1987. május 19. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG Sikeres pályamunkák A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete feladatkörébe tartozik a megyében működő vállalatok, szövetkezetek eredményes gazdálkodásának elősegítése. Ennek több társadalmi megközelítését alkalmazzuk. Fontos szerepe van tevékenységünkben valamely gazdasági terület értékelésére irányuló pályázati rendszerünknek. Több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a megyében dolgozó gazdasági szakemberek szívesen készítenek dolgozatot az őket érdeklő terület munkájáról, továbbfejlesztéséről. Az elmúlt négy évben 42 pályamunka érkezett megyei szervezetünkhöz és azok közül több értékes anyagot díjaztunk. Minden év elején aktuális gazdasági problémákat jelölünk ‘meg pályázati felhívásunkban. 1986-ban a következőkre irányítottuk a figyelmet: 1. Termelési tényezőkkel és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysága növelésének módjai, lehetőségei. 2. Vállalati (szövetkezeti) belső érdekeltség továbbfejlesztésének lehetősége, a továbbfejlesztés hatásai. 3. Vállalkozás-versenyképesség. Üj vállalkozási formák lehetőségeinek realizálása a vállalati gazdálkodásban. Felhívásunkra kilenc pályamunka érkezett be. Ezek mindegyike megyénk gazdálkodását érintő témákat dolgozott fel és kellő alapossággal mutatta be a választott területet. Vállalkozás a mező- gazdaságban A díjnyertes pályamunka címe: Vállalkozás, verseny- képesség, az új vállalkozási formák lehetőségeinek realizálása a vállalati gazdálkodásban. Szerzője Veres János, a nyírbátori városi párt- bizottság titkára. A szerző a kisvállalkozások eddigi tapasztalatai alapján megállapítja, hogy a mezőgazdaságban a munkaidő hatékony kihasználására a szakcsoporti forma — kisebb egységek munkájának mérése — lehet eredményes. Az eszközök, valamint a munkaidő gazdaságos kihasználásának ösztönzésére az átalányelszámolásos rendszert látják legalkalmasabbnak. A kisvállalkozások célszerű elterjesztése javítja az egység gazdasági eredményeit, csökkennek a fajlagos költségek. A munka szervezettsége jobb ezeken a területeken, mint a nagyüzem más egységeiben. Mindezeket az anyagi érdekeltség motiválja, ami abban az esetben hoz eredményt, ha megfelelő környezetben alkalmazzák. Eredményesnek tartja a szakcsoporti tevékenységet a kertészetben és a szőlőművelésben is. A gépesített munkákat továbbra is a nagyüzem látja el, míg minden kézi munka a szakcsoport feladata. A szolgál- gáltatásokért a szakcsoport fizet. Mint árutulajdonost azonban kötelezi a szerződés, hogy a termés nagyobb részét a nagyüzemnek értékesítsék. A megalakult szakcsoportok feladatokat vettek át az állattenyésztésben, a szállításban, és más szolgáltatásokban is. Bérnövelési lehetőségek Jelentős költséget lát a szerző a munkaközösségek működésével kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzőKisvállalkozás a nagyüzemben sében. Elegendőnek látná a vállalat döntését — határozatát —, ha azon belül alakul a közösség valamilyen tevékenysége. Megfelelő szervezéssel — kellő körülmények között — pártolja a szerző a kisvállalkozások ki- terjesztését. Ezeknél az eredmény adja a bérnövelési le- . hetőséget. A belkereskedelemben a szerződéses üzemekkel terjedt el ez a forma sikeresen, aminek átültetését keresik a mezőgazdaságban. Előnyösnek és követendőnek tartja még a részes munka- vállalást, ha a végtermékben alakítják ki az érdekeltséget. Alkalmazható a rendszer ebben a formában a növény- termelésben éppen úgv, mint az állattenyésztésben. Legelterjedtebbek a vállalatoknál a vállalati gazdasági munkaközösségek, ahol kellő szervezéssel a vállalati jövedelem és az egyéni érdekeltség összhangja kialakul. A kisvállalkozás csak eszköz az eredményesebb gazdálkodás érdekében — mint írja. Fontosnak tartja, hogy a kisvállalkozások érdekeltségi rendszere segítse elő a nagyüzem eredményességét. Nagy jelentőséget tulajdonít az önelszámolásnak, ami minden részleg, vállalkozás költségeit, eredményeit bemutatja. Nyírbátori tapasztalatok A továbbiakban a tanulmány a nyírbátori Űj Barázda Tsz érdekeltségi rendszerével foglalkozik. Eredményes a dohánytermelésnél alkalmazott végtermék-érdekeltségük, ahol az árbevétel 40 százaléka a vállalkozóé. Jobb termésnél elég magas keresetet érnek el, ami gyakran belső feszültséget is jelent. Időnként a kiadott feltételek felülvizsgálatra szorulnak, mivel a nagyüzem tevékenységében lévő költségek gyorsabban emelkednek, mint a dohány ára. (Gépek, műtrágya, növényvédő szerek, energia stb.) A részes művelés kedvező eredményt hozott az almáskertekben is. Alapvető feltétel itt is a végtermék-érdekeltség, ami fontos minőségi tényezőt is jelent. Ez sajátosságánál fogva kiegészül legalább ötéves időtartammal, ami az állomány kezelésének ad fontosságot. Visszatetsző a szabályozó rendszerben viszont az, hogy előnyösebb kívülállóval művelteim a kertet, mint a termelőszövetkezet tagjával. Az állattenyésztésben a vállalati gazdasági munkaközösségekkel nagyobb érdekeltséget tudnak alapozni. Megoldódott a túlmunka rendszere és így minden időben szakképzett dolgozók adták a gondozást. Ilyen területeken alkalmaznak díjtételes és egy összegű elszámolást. A termelőszövetkezetnél ma már a gazdasági munkaközösségeknek kifizetett összeg a bértömeg 44 százalékát teszi ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaközösségekben a nagyüzem kezdeményező, fejlesztő és jól szervező egységeket kapott. Marosi Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke Állami gazdasági pénzek Kölcsön a talpra álláshoz Egyre erőteljesebben kifejezésre jut a gazdaságirányítás korszerűsítése és rugalmasságának növelése. Erre jó példa a bankrendszerben történt változás. Az új bank- rendszer kialakulása, a pénzpiacon végbemenő változások várhatóan szélesebb körű lehetőséget nyújtanak taggazdaságainknak a saját, az adottságainkhoz jobban igazodó pénzügyi kapcsolatok kialakításában. Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének keretein belül a Vállalati Együttműködési Alap ebben a formálódó közegben igyekszik kialakítani és továbbfejleszteni azt a működési keretet és formát, amely a taggazdasági kör sajátos igényeit képes kielégíteni. Ezzel együtt szeretném leszögezni, hogy a VEA nem bank és nem is kíván azzá válni, mivel a bankokra háruló egy sor feladatot nem tud ellátni és nem elsődleges célja a kamatjövedelemnek — mint a tőke árának — a növelése. A VEA Intéző Bizottsága Kivek az enberbei Magyarországon évente átlagosan - 45—50 000 emberben találnak epekövet, 30—40 000-ben vesekövet. Ritkábban fordulnak elő, így kevésbé ismeretesek a vastagbélben keletkező bélsár- kövek. a hasnyálmirigy és a dül- mirigy kövei, a nyálkövek, a visszerek, az ondóhólyag- és a köldök kövei. A különböző szervek kövei nagyjából azonos okok miatt keletkeznek. A jelenleg elfogadott felfogás szerint a kövek keletkezése több tényező együttes előfordulásától függ. Az egyik ilyen előfeltétel, hogy az adott szervben a váladék elfo- lyását valami (szűkület, daganat, fejlődési rendellenesség stb.) gátolja, és pangás jön létre. A másik, hogy fertőzés, gyulladás következtében levált sejtek, baktériumok, véralvadék kőképzó- dési magot alkotnak. A gyulladás ezenkívül a váladék vegy- hatásának megváltoztatásával is elősegítheti az oldott anyagok kicsapódását. Kőképződést okozhat a váladék vegyi szerkezetének megváltoztatása, éppen az előbbi két ok következtében. A vizelet, az epe és a többi váladék túltelített oldatok, amelyeknek kikristályosodását védőkolloidok gátolják. Ha a kolloidszerkezet megváltozik, nem tudja meggátolni a kicsapódást. Ezeken kívül még egyes táplálékok, az életmód és a hajlam is szerepelhet kőképző tényezőként. Az oldatban lévő különféle sók nagyon változatossá teszik a köveket. A vesében és a hólyagban képződhetnek foszfát, karbonát (lúgos vizeletben), oxalát, urát, cisztin és xentin kövek (savas vizeletben). Az epéből koleszterin, bilirubin, pigment és mészkőkövek kristályosodhatnak ki. A röntgenfelvétel két epekövet mutat (fehér nyilak). Ebben az esetben a megoldás a műtét: a köveket magával az epehólyaggal együtt távolítják el. A nyálkő főleg foszforsavas mészből épül fel. Az összetételen kívül szám és alak szerint is igen széles a variációs skála. A homokszemcsétől a lúdtojás nagyságúig, a simára csiszolt, a sokoldalú testtől az agancsszerü, szabálytalan formáig minden előfordulhat.’ . A keletkezett . kövek megmaradhatnak eredeti helyükön,' de elég gyakran a hordozószerv mozgása és folyadék áramlása révén más helyekre, elsősorban a kivezetőcsövekbe sodródhatnak. Találhatunk így követ a közös epevezetékben, a vesevezetékben és a húgycsőben. Az elvándorolt kövek általában nagyobb bajok okozóivá válnak, mintha helyben maradnának. Kő jelentkezése és jelenléte valamely szervben önmagában még nem feltétlenül jelent megbetegedést. Olyannyira, hogy sok ember panaszmentesen leéli életét anélkül, hogy tudomást szerezne epe-, vese- vagy valamilyen más kövéről. Sokszor csak egyéb okból elvégzett vizsgálat vagy végső fokon a boncolás derít fényt ezekre a „néma” kövekre. Ha a kő bajt okoz, a klinikai tünetekből már sefti az orvos a jelenlétét. Heves, görcsös fájdalom a típusos helyeken, duzzanat, keménység, véres vizelet, a világos széklet, láz, sárgaság stb. jelzik a megfelelő szervek köveit. A bizonyításban azonban az orvos első számú segítőtársa a röntgenvizsgálat. A számítástechnikai kultúra elterjesztéséért Oktat a NYÍR-BIT Az alaptól a felső szintű szakemberekig A vállalatok és termelőszövetkezetek megyeszerte folyamatosan építik ki számítógépes parkjukat. Megtalálhatók bennük személyi és professzionális gépek egyaránt. Ezeknek a berendezéseknek a hatékony alkalmazása termelésirányító, szervező tevékenysége egyre inkább fokozódik. A hozzájuk való szakemberek képzésének érdekében a SZÜV nyíregyházi számítóközpontja 1986 szeptemberében hozta létre a NYIR-BIT oktatási stúdiót. Az általuk szervezett tanfolyamokon a legutóbbi három hónapban több mint kétszázan vettek részt. A kurzusok egyelőre Szábolcs- Szatmár megye területére és a szomszédos közigazgatási egységek hozzánk közelebb eső részeire terjednek ki. A közeljövő céljái között szerepel, hogy az alaptól a felső szintű szakemberekig megoldják az oktatásit. Kiterjesztik tevékenységűiket a középfokú oktatásban való részvételre, munkavégzés mellett esti vagy hétvégi képzésre, kihelyezett vállalati tanfolyamokra és felsőfokú képesítést nyújtó oktatásra. A NYÍR-BIT stúdió ESZR, TPA, SIEMENS számítógépekre, valamint más mikro- és személyi számítógépekre alkalmaz oktatási programokat. Képeznek operátorokat, folyamat- és rendszerszervezőket, folyamat- és rendszerprogramozókat. Jelenleg legnagyobb igény vezetők, informatikai és középszintű vezetők számítógépes oktatására van. Betanítanak Commodore 64-es gépkezelőket, programozókat, IBM—PC és ezekkel kompatibilis gépkezelőket. Középiskolákat bevonva tartanak adatrögzítői és operátori tanfolyamokat. PRIMO programozásra már az általános iskola alsó tagozatától kezdve tanítanak gyerekeket. Felméréseik szerint a megyében 1988-ig körülbelül 3 —4 ezer ember számítógépes alapképzését, 3—400 operátort, 450—500 szervező és ugyancsak 450—500 programozó képzését kell megoldani. A NYÍR-BIT stúdió a számítógép iránt érdeklődők és .alkalmazók minden rétege számára lehetőséget nyitott továbbképzésre. Mindenki számára hozzáférhetővé teszik az informatikai kultúrát, fel tudja készíteni az embereket a közeljövő számítástechnikájának minőségi változására. munkáját az elmúlt egy év alatt a megalakuláskor megfogalmazott cél elérése érdekében végezte, mely szerint működését a rugalmasság, a gyors operatív intézkedés és csak elengedhetetlenül szükséges bürokrácia jellemezze. Az alap célja továbbá az állami gazdaságok likviditási gondjainak segítése, a különböző okok miatt rászorulóknak a talpraállás időszakában kamatmentes kölcsön nyújtása és esetleges fejlesztési hitelek biztosítása. Végzi mindezt a tangazdaságok saját pénzeszközeivel, így az alap közvetítő szerepet lát el a betételhelyező és a kölcsönt igénybe vevő között a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Ügy gondolom, hogy eddigi tevékenysége során a kívánalmaknak a VEA megfelelt. Bizonyítja mindezt, hogy az elmúlt év során a 124 taggazdaságból 111 gazdasággal volt valamilyen pénzügyi kapcsolatban. Ebből 80 gazdasággal kölcsönkihelyezési, 31 gazdasággal pedig betételhelyezési és tagi befizetéses kapcsolata volt. Az intézőbizottság 234 kölcsönkérelmet bírált el és engedélyezett. A tőke 1 év alatt közel négyszer fordult meg. A pénzügyi fegyelmet jellemzi, hogy 1986-ban büntető kamatot egy esetben sem kellett alkalmazni, inkább az előtörlesztés volt a jellemző. A 39 millió forintos 1986. évi kamatvisszaosztásból az előrejelzések szerint körülbelül 50 százalék tőkésítésre kerül. Taggazdaságainknak az alap működése iránti felelősségérzetét jól jellemzi, hogy 76 gazdaság betétet helyezett el 345 millió forint értékben. A jövőt illetően a kor követelményeihez igazodva, feladatunknak tekintjük olyan szolgáltatási formák kidolgozását és működtetését, amelyek elősegítik a termelés műszaki alapjainak megteremtését és előmozdítják a termelés és a piac időben sokszor eltolódó összhangjának pénzügyi feltételeit. Ezen túl az eddigieknél differenciáltabb, mérsékeltebb kamatterhekkel és futamidőkkel a likviditás megteremtéséhez kívánunk hathatósabb segítséget nyújtani. Dr. Moldvay István, a Nyírlugosi Állami Gazdaság igazgatója, az intézőbizottság tagja TSZ-ŰJÍTÁSOK Palántanevelés — olcsóbban Az eredmény milliókban mérhető A megye termelőszövetkezeteiben meghirdetett 1986. évi újítási-találmányi pályázaton 18 újítást nyújtottak be a szövetkezetek. Nem lehetünk elégedettek, mivel szövetkezeteinkben több száz újítás születik évente, melyek a dokumentálás hiányában megrekednek a gazdaságokon belül. A pályázatra beérkezett újítások hasznosságát, gazdaságosságát jelzi az újításokat bevezető szövetkezeteknél jelentkező közel 12 millió forintos hasznos eredmény. Ezért adunk közre belőlük néhányat. A máriapócsi Rákóczi Tsz-ben Somos József termelési elnök- helyettes primőr zöldségtermesztésre, dohányszárításra, palántanevelésre, fa-fűrészáru szárításra és hasonló hasznosításra dolgozott ki újítást. Egy kettős légterű építményt tervezett meg, melynek belső légterét üvegből készült vasszerkezet képezi, a külső légterét fóliaborítás. A két légtér azonos köbtartalmú, ösz- szes területi igénye 32 négyzet- méter. Mindkét légtérben a levegő cserélhető, egy óránként hatezer köbméter teljesítményű radiálventillátorral. A hőleadó egységet a rácspadozat alatt helyezték el, fekvőkéményes hő- kicserélővel, amelyet olajégő táplál. A napenergiát is hasznosító sátor kezelése egyszerű, nem igényel drága automatikát. Bekerülési ára a gyárf kifejlesztett berendezés fele. A fütőenergia- megt^karítás mintegy 20 százalékos. összességében egy sátor 1986-ban 134 ezer forintos megtakarítást eredményezett. A termelőszövetkezetekben leginkább alkalmazott MBP-6,5 pótkocsi átalakítását végezte el Éles Sándor műhelyvezető és Mónik András szerelő a nyírmadai Béke Tsz-ből. Az átalakítás célja, hogy a billenőplatós pótkocsinál megszűnjön a balesetveszély. A pótkocsik oldalajtajának lenyitá- sa eddig sok gondot okozott, a tapasztalat szerint egy szezonban eltört, deformálódott. Az újítók olyan szerkezetet alakítottak ki, amely billentéskor önműködően nyitja az oldalajtót. A működtetést az erőgépvezető fülkéből lehet megoldani, így az új módszer munkaerő-megtakarítást is eredményez.
