Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-18 / 115. szám
4 Kelet-Magyarország 1987. május 18. 75 évvel ezelőtt A Titanic „utolsó vacsorája” Az Egyesült Államokban rendezvények tucatjaival emlékeznek meg a Titanic 75 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiájáról. A „jéghegyrendőrség’' — az óriáshajó katasztrófája után a veszedelmes jéghegyek felkutatására létrehozott jelzőszolgálat — egyik helikoptere szerdán, az évforduló napján elrepült a Titanic hullámsírja fölött és virágokat szórt pontosan arra a helyre, ahol a luxushajó annak idején elmerült az Atlanti-óceánba. Egyidejűleg a New York-i kikötőben felszedte a horgonyt egy sétahajó annál a mólónál, ahol annak idején a Carpathia nevű hajó partra tette a Titanic általa megmentett utasait. A hajóról is virágokat szórnak a Titanic jelképes sírjára. Az emlékünnepségek a hétvégén, a Titanic Történelmi Társaság éves közgyűlésével vették kezdetüket. A wil- mingtoni (Delaware állam) összejövetelen részt vettek néhányan a szerencsétlenül járt hajó még életben lévő 25 túlélője közül is. Az ösz- szejövetel résztvevői ellenezték azt a brit—francia tervet, hogy expedíciót indítsanak az 1985-ben megtalált hajóroncs helyére. Charles Haas, a társaság elnöke kijelentette, hogy a túlélőknek nem tetszik a roncs „aranyláz ihlette” megbolygatása, mert a tenger mélyén fekvő hajót odaveszett hozzátartozóik sírjának tekintik. E szellemben az amerikai parlament szeretné nemzetközi tengerészeti emlékhely- lyé nyilváníttatni a hajóroncsot és az elsüllyedés helyét. A külügyminisztérium ez irányú tapogatózásai más államoknál egyelőre nem jártak eredménnyel. A megemlékezések egyik érdekes színfoltja volt a Wilmingtonban rekonstruált „utolsó vacsora”. Ezen a hét- száz résztvevő — köztük 9 túlélő — ugyanazt a vacsorát fogyasztotta el, amelyet a Titanic utasainak szolgáltak fel a katasztrófa előtt. Még azokat a dallamokat is újra meghallgatták, amelyeket a hajó zenekara játszott az el- merülés előtti percekben. Fehér ingben dolgoztak A lexikonban már múltidő Felújítják a Takarékpalotát Fecskehasú mangalica Hetvenöt éve, 1912-ben épült meg a Kossuth tér északi oldalán a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület Takarékpalota néven ismert hatalmas, monumentális épülettömbje. Az épület előzményeként a XIX. század második felére kell visszatekinteni, amikor is a vasút megjelenésével megindulhatott a város gazdasági és kereskedelmi fellendülése. E fellendülésnek köszönhetően nagyarányú építkezések kezdődtek el: városháza, törvényház, kőszínház, kereskedelmi egyesületek alakultak s a bankszakma is erősödött. 1862-ben alakult meg . a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület (Nagytakarék). Említésre méltó épületük nem volt, helyileg a mai épülettömb helyén. Dózsa Gy. u. — Kossuth — és a Rákóczi út által bezárt területen székelek, földszintes épületekben. A mai totózó-lottózó helyén volt a Fábry család pincéből, földszintből és emeletből álló nagy lakóépülete, melyet a Takarékpénztár 1901-ben^ vásárolt meg. A lakóépület átalakítási tervét takarékpénztári üzlethelyiséggé Hübner Jenő budapesti műépítész készítette el. A közönség és a hivatalnokok részére, valamint az igazgatói, titkári helyiségeket az emeleten, a boltokot a földszinten alakították ki. A Nyírvidék 1911. januári száma már arról számolt be, hogy a Rákóczi utca 1. sz. és a Vay Ádám u. 2. sz. (Pazo- nyi út) alatt a lebontásra kerülő házainak összes anyagát az Egyesület eladja. A február 12-i szám hírül adta, hogy a rozoga épületeket végleg lebontják, ugyanis a Takarékpénztár terveit elfogadták. „Az építést Hubert József elsőrangú budapesti műépítész tervei alapján és műszaki vezetése mellett Beuer Ödön mérnök, építési vállalkozó fogja végezni, s az építési ellenőri teendőket Pisszer János helybeli építész látja el. Takarékpénztár üzleti helyiségei az új palotában fognak elhelyezést nyerni” — írta a Nyírvidék. Az eredeti terveket 1911. februári keltezéssel Hubert József (1846—1916) készítette. Ö a bankok tervezésében a korának egyik elismert szaktervezője volf. Korai munkáin az eklektikus stílus, a későbbiekben pedig a szecessziós elemek is jelentkeztek. A Takarékpalotára készített eredeti terve zártabb, visszafogottabb megjelenésű. A módosított terv (1911. május 30.) már gazdagabb, dí- szítettebb és impozánsabb. Kiemelkednek a homlokzaton elhelyezett díszrácsok. Említést érdemel, hogy a lakásokban az ivóvizet a belső udvaron fúrt kút biztosította, a pénztárterem kettős üvegfedésű helyiségében a gravitációs szellőzés (a gépi szellőzés átalakításáig) huzatmentes volt, a külső homlokzaton isztriai félszigetről származó karsztmész- kő kőburkolatot helyeztek el. Az épülettömb megépítése 14 hónapot vett igénybe. Érdekes, hogy a kőművesek és az ácsok fehér ingben dolgoztak. 1911-ben a Nyírvidék őszi számai már arról számolnak be, hogy a Takarék- épület tető alá került s az első és a második emeleten 1912. május 1-től lakások kiadók. A Takarékpalota átadása 1912 tavaszán megtörtént, amiről írásos dokumentumokkal sajnos nem rendelkezünk. A 75 éves Takarékpalota (most az OTP megyei igazgatósága székel benne) felújítását a SZÁÉV elkezdte. Papp Sándor Az eredeti felvétel 1911-ben készült az éppen tető alá került Takarékpalotáról. Üjszülött kiscsikó és mamája a nyíregyházi tangazdaság lovastelepén. (E. E. felv.) ló üzlet lehet a régi íz és zamat Seres Ernő Kis létszámú, de lelkes csapata van a mangalica néven ismert sertések tenyésztésének Magyarországon. Ez az együttes legutóbb Tornyospálcán találkozott és tanácskozott. Jöttek Kiskunfélegyházáról, Pusztaegresről, Etyekről, Üllőről, Szalk- szentmártonról, Regölyből, Szekszárdról és Kisvárdáról. A Tornyospálcán egybegyűlteket dr. Kovács József, a keszthelyi egyetem tanszék- vezető tanára így köszöntötte: — Itt vannak azok a szakemberek, akik nem hagyják, hogy kivesszen a mangalica magyar sertésfajta, amely nemzeti kincsünk volt és lehet. A mangalicáról már a lexikon is csak múltidőben szól valahogy így: a XIX. század elején került hazánkba a szerb sumidia sertés, ezt keresztezték a hazai parlagi szalontai és bakonyi fajtákkal. A mangalicának négy változata volt: szőke, fekete, fecskehasú és vadas. Jellemzője volt e jószágnak az élénkség, a könnyed és rugalmas mozgás, hátrányára szolgált, hogy lassan fejlődött, szaporasága sem volt nagy . .. Volt!? Évtizede úgy tűnt, nincs is már csak néhány, mutatóban a veszprémi és más állatkertekben. De ez a múltidő nem igaz. Van mangalica. Minden színváltozatban létezik. Tornyospálcán például a szőke és a fecskehasú fajta, Kisvárdán a vörös. Ezenkívül még nyolc törzstenyészetben, az ország különböző részein szaporodnak, gyarapodnak a falkák. Dr. Mikolai Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense ezért is mondhatta: — Végtelenül örülök, hogy sikerült a fajtamentés. A mangalica személyes ügyem, ezért is mondják rám ha erről beszélek: az öregúr már megint nosztalgiázik. Elfogultságom érthető, ha tudjuk, hogy ez a sertés több A mangalica tenyésztéséről tartottaK szakmai tanácskozást Tornyospálcán. Felvételünkön a tanácskozás résztvevői a fecskehasú mangalica törzstenyészetet tanulmányozzák. (Császár Csaba felvétele) mint 150 évig volt itt uralkodó fajta. Még 1940-ben is 250 törzstenyészet volt az országban 7 ezer anyakocával. A mangalicát kiszorították a hibridek, a hússertések. A professzor arról is beszélt, hogy ez rendjénvaló, szüksége volt a gazdaságnak az intenzív, nagy tömegű hústermelésre, ami megtörtént. Elvesztettünk viszont egy különlegességet. A mangalica húsa színben, ízben és zamatban más, mint a fehér hússertéseké, éppen ezért pótolhatatlan. Amit a jelenlegi sertéstenyésztés a hústermelésben nem tud produkálni, azt nyugaton gépészmérnökök ügyeskedésével kívánják megoldani. Különböző gépeket konstruálnak arra, hogy a húsfélék színét és ízét manipulálják. A mangalica és más hasonló sertések iránt Nyugat- Európa-szerte élénkült az érdeklődés. Az ilyen húsokat felárral veszik. Magyarországot is megkeresték ebben a témában olasz, svéd és más országok szakemberei és már megkezdődött egy olyan program megvalósítása, amelyben a mangalicának szerepe van. A mangalica megmentése, a fajtafenntartási munka szinte az utolsó pillanatban történt. Erről Radnóczi László, az ÁTMI fajtakísérleti osztályának helyettes vezetője beszélt. — öt évvel ezelőtt hat mangalicatenyészet volt Magyarországon 116 ellenőrzött kocalétszámmal. Ma már ott tartunk, hogy 10 tenyészetben 300 az ellenőrzött kocalétszám, ez már jó alap a további fejlesztésekhez, fejlődéshez. Mangalica tehát van, nem halt ki a fajta és a törzstenyészetek közül az egyik legeredményesebb a tornyos- pálcái. Ott a tsz-ben szőke mangalicából jelenleg 39 kocát és 8 kant tartanak. A fecskehasú mangalica kocalétszáma 25 és nyilvántartanak hat kant. Dr. Szakszón Ernő, a tsz elnöke megemlítette: — A gazdálkodás egészében a mangalica törzstenyészet nem olyan volumenű, hogy az eredmények alakulására hatással lenne. Rá nem fizetünk ugyan, de leginkább szakmai szeretetböl foglalkozunk a szőke és fecskehasú sértésekkel. Hogy a mangalica 150 éves múlt után újra úgy legyen jelen a köztenyésztésben mint valaha, arra nincs remény, de nem is lenne értelme. Viszont a fajtafenntartás és a jelenleginél nagyobb állomány létrehozása indokolt. Az a munka, amit a törzstenyésztők most végeznek, az a későbbiékben még nagy hasznunkra lehet. KOSSUTH RADIO 4,30—7,59: Jó reggelt! — 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A A hét költője: Hegedűs Géza. — 9,39: Gyermekrádió műsora. — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Férfikórusok. — 10,53: Nemes fiskális: Szontágh Pál. — 11,13: Prágai város panoptikuma. 2. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Kísérletező emberek. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Katonadalok. — 14,32: Mikszáth Kálmán: Az a pogány Filcsik. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Az olvasás gyönyörűsége. — 15,30: Kóruspódium. — 15,52: Muzsikáló természet. — 16,05: Versekről Iskolásoknak. — 16,30: Az Ér- dy-kódex. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Ferencsik Jánossal. 19. rész. — 18,05: Filmzene. — 18,19: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti magazin. — 19,15:* Giles Cooper rádiószinháza. — 20,05: Aranylemezek. — 21,00: Vendégségben Ábrahám Kálmánnál. — 22,30: A rádió lemezalbuma. — 23,30: Zenekari muzsika. — 0,15—4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Verbunkosok, nóták. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvószene. — 12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,05: Könnyűzene. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Korda György énekel. — 19,05: Népdalok. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Nóták. — 20,30: A hírközlésről. — 21,05: A hazugságról ... — 22,05: Rockújság IV/9. szám. — 23,20: Könnyűzene. — 0,15—4,20: Zenés műsor. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggel adás szerkesztője: Horvát Péter.) — 17,30: Hírek. — Programajánlat (Matyasovszki Edit). — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’87. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Bálint István.) MAGYAR TV 16,25: Hírek. Televíziós Gyermekműsorok és Gyermekfilmek VII. Szemléje — Kőszeg. — 16,30: Tízen Túliak Társasága. (Ism.) — 17,00: Én táncolnék veled. (Ism.) — 17,15: Az eltüsszentett birodalom. Mesejáték. (Ism.) — 18,35: Frakk. Rajzfilm. — 18,45: Miért nem dalol az uborka? — 19,30: Akarsz-e bohóc lenni? — 20,00: Hírek. — 20,05: Szakonyi Károly: Adáshiba. — 21,50: Mutató. — 22,35: Hírek. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Az orosz beszéd. — 14,45: Gyerekműsor. — 15,15: Hírek. — 15,20: Nyílt pályázat. — 16,05: A nemzetközi múzeumi nap elé. — 16,40: A gyermekotthonok helyzete. — 17,40: Hírek. — 17,45: Politikai színház. — 19,00: Híradó. — 19,40: O. Boriszov, a Szovjetunió kiváló művésze. — 20,50: Világhíradó. — 21,05: L. Csizsik, az OSZSZSZK érdemes művésze játszik. — 21,35: Hét óra a halálig. (Film.) — 22,45: Hírek. — 22,50: Filmelőzetes. — 23,35: Anyuta. (Balettfilm.) SZLOVÁK TV 16,55: Katonák műsora. — 17,45: Sportmagazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vitaműsor. — 20,00: Itt kell élned! (Tévéjáték befejező rész.) — 21,30: Riportfilm. — 21,55: A fiú és a rózsacsokor. (Feliratos finn tévéfilm.) — 22,35: A C—SA ke- ramika. (Kínai dokumentumfilm.) 2. műsor. 15,55: Francia természetfilmsorozat. — 16,25: Té- véállatkert. — 16,45: Nyitott stúdió. — 17,25: Légiposta. (Francia tévésorozat.) — 18,20: Telesport. — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Fiatalok tévéklubja. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Sportvisszhangok. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy: KÉTSÉGBEESVE KERESEM SU- SANT. EMLÉKEK, EMLÉKEK. Nyíregyháza Béke, de.: EZ AMERIKA! Du.: Zártkörű archív filmklub. Nyíregyháza Móricz: KÉJUTAZAS LAS PALMASBA. gj E R B E KÉS 1•««•c«««g!iR8»iBsa6£URBiii!iiaiiBiiiss3a(S!Bi««iiiiiaiiftRRai«i» HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG ______________________1987. május 18., hétfő
