Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET CISIAILUIDMCITITINCIN Fürdőruhák Párizsból Masnik és párducmintás anyagok A csokorra kötött masniknak nagy szerepe van ezen a nyáron a párizsi divatban, ott díszelegnek a nappali és az esti ruhákon — de a fürdőruhákon is. Képünkön: a kétrészes fürdőruha melltartójának sza­lagját a nyakban és a háton csokorra kötötték. (Ilyet már a régmúltban is láttunk!), az viszont új, hogy a bikinit is masni ékesíti. A modellt ébenfa és zöld színösszeállí­tásban mutatták be. — A másik egybeszabott fürdőruhát akár hamis kétrészesnek is nevezhetnénk, mert olyan a szabásmegoldása. A nyakba akasztott melltartója csokorra van kötve. A párducmintás anyag bézs, fekete és rózsa­szín összeállítású. (Scherrer) Kovács Mari Farmernadrágból — szoknya Rajzainkon azt érzékeltetjük, hogyan lehet a tizenéves bakfis számára a megkopott szárú, alul kirojtosodott farmernadrágból még jól használható szoknyát szabni. 1. Körülbelül térdmagasság alatt — a szaggatott vonalnál — vág­juk le a nadrág szárát. Gyógyszerfogyasztás idősebb korban Köztudott, hogy az emberi életkor az utóbbi évtizedek során jelentős mértékben ki­tolódott. Annák ellenére, hogy hazánkban a halálozási arányszám korántsem ked­vező, a születésikor várható átlagos élettartam férfiaknál mégis 66 év felett, míg a nőknél 73 év felett van. Nyil­vánvaló, hogy ebben a kor­ban magasabb az ember gyógyszerfogyasztása, hiszen nem egyszer már évek vagy évtizedek óta fennálló idült betegségével „együtt él”. Ép­pen e betegségek idejében történő felismerésének kö­szönhető, hogy .többé-ikevés- bé úgy élhetünk idősebb ko­runkban is, mint azt megelő­zően. Az idősekkel való orvosi foglalkozás önálló szaíkággé fejlődött: ezt nevezzük ge­rontológiának. Ez a tudo­mányág az öregkor élet- és kórtanával, továbbá egyéb vonatkozásaival (történeti, szociológiai stb. aspektusai­val) foglalkozik, így sokkal szélesebb területet ölel fel, mint a geriátria, mely csak az időskorúak betegségeivel, azok gyógykezelésével fog­lalkozik. Az öregkorban halmozódó betegségtünetek egyike a viszketés, melynek többnyire nincsen kimutatható belgyó­gyászati kiváltó oka. Feltéte­lezik, hogy létezik egy külön­leges szerkezetű kiváltó anyag, mely a pruritogen ne­vet kapta (a pruritus = viszketés nevéről). Ezt az anyagot azonban közelebbről mindeddig nem sikerült fel­deríteni. Ha ezt egyszer meg­oldják, a viszketés megszün­tetéséhez is közelebb fog jut­ni az orvostudomány. Addig azonban magát a viszketést tekintjük betegségnek. Ilyen tünetekkel járhatnak a máj- és epeutak betegségei, rend­szerint akkor, ha sárgasággal is párosulnak. De sokszor okozza a viszketést idült ve­se-, pajzsmirigy- vagy anyagcsere-betegség, például culkorbaj. Ide sorolhatunk egyes idegbetegségeket is. Sokszor azonban gyógysze­rek is váltanak ki ilyen kellemetlen meLlékhatásokat, sőt: egyes élelmiszerek is. Ez utóbbiak azonban nem az idősebb korra jellemzők, hi­szen ekkorra már majdnem mindenki kitapasztalta, hogy miilyen élelmiszer Okoz nála ilyen kellemetlen mellékha­tásokat. Az ilyesfajta pana­szok megszüntetésére ered­ményes lehet az ibolyántúli (290 és 320 nanométer hul­lámhosszúság közötti) besu­gárzás. Mivel ez csak tapasztalati úton, elméleti megismerés nélkül vált ismertté, sajnos nincsen olyan gyógyszerünk, amely biztonsággal hatna ilyenkor. A hangsúly a biz­tonságos kifejezésen van, hi­szen sok antiialilergiás készít­mény ismert, ezeket csak or­vosi rendeletre szabad szed­ni. Néha használnak, de van, hogy inkább ártanak. Ennél sokkal egyszerűbb és ve­szélytelenebb az olyan bőrre felvitt érzéstelenítőszerek al­kalmazása, amelyek hintő­por, kenőcs, permet (spray) alakjában állnak rendelke-' zésre. Igaz, hatásuk átmene­ti, csak néhány órán át tart. A gyógyszerek Okozta ká­ros, de legalábbis kellemet­len mellékhatásoknak is fo­kozottan ki van téve az idő­sebb ember. Az Ok: egyfelől az idősek testsúlya általá­ban csökken, nem egyszer csökken belső szerveik súlya is. Másfelől a szervezetükben lelassul a gyógyszereknek a felszívódást követő kémiai átalakulása, ez az ún. meta- bolizmus. Emiatt csökken a Receptek GOMBÁVAL TÖLTÖTT KEL­LEVELEK. Hozzávalók: kelká­posztáiéval, gomba, só. bors, ma­joránna. reszelt sajt, a paníro­záshoz liszt, tojás, a kisütéshez olaj, vaj. A kelkáposzta leveleit szétszed­jük. megmossuk, sós vízben forraljuk. A kiterített levele­ket megtöltjük a következő gombatöltelékekkel: a szeletekre vágott gombát 2—3 dkg vajon 2. A két levágott darabot fejt­sük ki, helyezzük egymásra, majd — miután szabókrétával rá­rajzoltuk a három egyforma nagyságú egyenlűszárú három­szöget — vágjuk ki. így össze­sen hat darab betoldásunk lesz. 3. A nadrág belső szárán lévő varrásokat mintegy csípőmagas­ságig fejtsük fel. majd elöl és hátul — a nadrágszár közepén — két-két,.— tehát négy 15 cm ma­gas bevágást végzünk, illetve, amilyen magasra szabtuk a há­romszögek szárát. 4. A betéteket gombostűvel il­lesszük a bevágásokba, férceljük oda, majd megfelelő próba után géppel (jól mutat elütő színű cérnával) tűzzük le. A szoknya belső oldalán a betétszéleket fel­tétlenül dolgozzuk el előbb cik­cakköltéssel, mert különben ha­mar kirojtosodik. megpároljuk, sóval, borssal, ma­joránnával, reszelt sajttal ízesít­jük, összekeverjük. Felgöngyöl­jük, végeit |benyomkodjuk, mint a töltött káposztáét, lisztbe, to­jásba és reszelt sajtba forgatjuk, forró olajban kisütjük. ANGOLOSAN KÉSZÜLT ZÖLD­FÉLÉK. Sárgarépát, zöldborsót, zöldbabot szoktunk angolosan készíteni. A zöldféléket megtisz­títjuk, megmossuk, felszeleteljük (hasábokra, vagy karikákra), sós vízben külön-külön megfőz­zük, a vizet lecsurgatjuk, tálra fakva vajszeleteket, apróra vá­gott petrezselymet teszünk rá. kiválasztódás sebessége, így megnő a szervezeten belüli felhalmozódás veszélye. Idősebb korhan általában gyengül a szívműködés, szin­te elkerülhetetlen a kisebb- nagyobb érelmeszesedés, a a vérkeringés lassúbbodása, így a tüdőben folyó gázcsere romlása. Megnehezül a vér friss oxigénnel való ellátása. Ennek lehet következménye, hogy csökken az agy oxigén- ellátottsága, s ennek kelle­metlen következménye a fe­ledékeny ség, dekoncentrált- ság stb. Az idős szervezet víz-, sóháztantása labilis, ér­zékeny a víz-, és elektrolit- veszteséggel szemben. Ezért is fokozott óvatosság ajánla­tos a hashajtók, vizelethaj- tók alkalmazásakor. Meg­gondolandó például az iz­zasztás. A csökkent májmű­ködés miatt annak méregte­lenítő képessége se a régi. Nem ritka időskorban az ún. paradox gyógyszerhatás: például altatók erős nyugta­lanságot, izgatottságot kelte­nek, alvás helyett tehát ál­matlanság az eredmény. Fi­gyelembe kell venni, hogy idősebb korban általában csökkent az alvásigény: a na­pi 5—6 órát alvó idősnek nincs szüksége altatóra. Nem ritka azonban ennek az el­lenkezője, az aluszékonyság sem. Részben az érelmeszesedés következménye a Parkinson- ról elnevezett betegség; kéz­remegés, reszketés, mimika- szegénység, izommerevség ennek a főbb tünetei. Erre ma már kiváló tüneti gyógy­szerekkel rendelkezünk. Befejezésül szólnunk kell a Gerovit nevű készítmény­ről. Neve szerint is idősek­nek való. Tízféle vitamint és hormont tartalmaz. Idős kor­ban ugyanis — részben az egyoldalúbb táplálkozás, részben a megromlott felszí­vódás következtében — elő­fordulhat vitaminhiány. Ilyenkor jót tehet e szer. Na­pi 3x1, átmenetileg 3x2 kap­szulát szabad bevenni, de csak 3—4 hétig. Ezután legalább 2 hetes szünetet kell tartani. Ez a kúra még 2—3 alkalommal ismételhető. Vény nélkül égy dobozt ad­nak ki a patikában. E gyógyszer helyett persze jobb, ha nem mondunk le a változatos élelmezésről, a mozgásról, meg arról, hogy a nap minden egyes szakának meglegyen a maga program­ja, elfoglaltsága. Ez a derűs öregkor egyik legfontosabb titka. Áz akupunktúra titkai Kétségtelen tény, hogy Kíná­ban a régi orvoslás több ezer éves útmutatóira ma is támasz­kodnak. A kínai orvoslás az em­ber- testén 12 fő, úgynevezett „meridiánból” álló rendszert kü­lönböztet meg. Ezeknek mind­egyike kapcsolatban áll egy bel­ső szervvel vagy szervrendszer­rel, így például a tüdővel, a szívvel, a vesével, az epével stb. Ezek a meridiánok a test hossz- tengelyével párhuzamosan fut­nak, átmennek a kézen és a lá­bon is. Vannak ezenkívül is „ve­zetékek”, amelyek nem tartoz­nak egyik belső szervhez sem, sőt, a 12 meridiánt is összekö­tik „vezetékek”. E 12 meridián, továbbá a test középvonalának a hasi és a há­ti felén végigfutó vonal mentén találhatók az úgynevezett meri­diánpontok. Ezek száma túl van a hatszázon, sőt azóta új ponto­kat is felfedeztek, így már ezer körül jár a pontok száma. Ezeket a meridiánpontokat szúrja meg az akupunktúrát végző orvos, ezt nevezik testakupunktúrának; van azonkívül arc-, kéz- és fej- akupunktúra. Az akupunktúránál felhasznált tűk anyaga, formája és mérete régen igen különböző volt, de napjainkban inkább csak a vé­kony tűket használják, amelye­ket az izomzatba, illetve a bőr alá szúrnak be. A kezdetben al­kalmazott csontból és kőből (!) csiszolt tűket már régen felvál­tották a fémből készült tűk; ma már az aranytűket is inkább rozsdamentes acélból készült (és sterilezhető) tűk váltották fel. Ezeknek az is előnyük, hogy vékonyabbak és rugalmasak. Üjabban mindinkább tért hódít az az eljárás, hogy ezekre a tűkre kis erősségű áramot is rákapcsolnak. Ezt az úgyneve­zett elektro-akupunktúrát már nem tagadja a korszerű, modern gyógyászat sem, hiszen köztu­dott, hogy az elektromos áram­nak van hatása (például fájda-, lomcsillapító szerepe) az embe­ri szervezetre. Üjabban az úgy­nevezett lézerakupunktúra a lé­zersugarat használja fel a meg­határozott pontok ingerlésére. Ilyenkor tűről már szó sincs. Az akupunktúrát végző or­vosnak tehát igen jól kell ismer­nie azokat a pontokat, ahol — bármilyen módszerrel történjék is — a kiváltott ingerlésre szer­vezeti válaszreakció keletkezik. Ez csak igen nagy gyakorlattal sajátítható el. Mivel Kínában is elsősorban az idült, hosszan tartó betegek fordulnak inkább a hagyomá­nyos orvosláshoz (nyilvánvalóan azért, mert egyes esetekben a modern orvostudomány nem tu­dott rajtuk segíteni). így érthe­tő, hogy másutt is ez a fajta munkamegosztás alakult ki. Szá­mos olyan betegség létezik, amelynek semmiféle modern vázsgálóeljárással nem lehet megállapítani a kiváltó okát, ezek többnyire nem testi, ha­nem lelki (esetleg idegi) erede­tűek. Bizonyára vannak esetek, amikor a hagyományos kínai orvoslásból átvett akupunktúra segíthet. Az akupunktúra azon­ban nem a gyors segítségre szo­ruló, heveny megbetegedések gyógymódja. Ilyennel célszerű az állami egészségügyi szolgálat il­letékes orvosához fordulni. Dr. Kempler Kurt Árnyékvetők, kerti térelválasztók Családi házak kertjében, hétvé­gi telek üde zöldjében kellemes, hangulatos színfoltot, jelent egy- egy ízlésesen tervezett, s prakti­kusan kialakított térelválasztó, árny ék vető. A természetes, fából készült térelválasztók jól illenek és szé­pen beolvadnak ebbe a környe­zetbe. Stabilitásukat, állóképessé­güket minden esetben több kitá­masztórúddal kell biztosítani. A térelválasztók mellé kívülről — akár ládába ültetve, akár köz­vetlenül a talajba — gyorsan fu­tó, virágzó vagy csak zöldellő növényeket ültessünk, amelyek árnyékában kellemesen hü§ölhet- nek, pihenhetnek vagy éppen szórakozhatnak a családtagok, a vendégek. A) ábránk egy .sarokmegoldású térelválasztót mutat be* a két téglalap formátumú keretbe V- alakú elemek váltakoznak. B) ábránkon virágvályukkal kombinált, aszimmetrikus ke­resztlécekkel díszített árnyékvető látható. A virágvályukba ültetett, egész nyáron nyíló növények, például a piros muskátlik soka­sága, különösen üde látvány a heti munkában megfáradt, pi­henni vágyó családnak. A kész elemeket védeni kell az időjárás viszontagságaitól. Ezért fontos, hogy megfelelő páccal kenjük le a felületeket, majd ha teljesen megszáradt, csónaklak­kal kétszer lakkozzuk le. 1987. május 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom