Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

1987. május 15. ftelet-Magyarorsiág 3 /---------------------------------­----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------V Kevesebb határozat Figyelem a végrehajtásra AHHOZ, HOGY A PÁRT XIII. KONGRESSZUSÁ­NAK, valamint a KB múlt év novemberi határozatá­nak végrehajtása folyama­tosan és következetesen tör­ténjék, Mátészalkán és a városkörzetben is szükséges volt tartalmas és mozgósító feladattervet készíteni. A gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a párt- szervezetek is nagyobb fi­gyelmet fordítanak az utób­bi időben arra, hogy jó ha­tározatokat hozzanak, s a végrehajtás megszervezésé­re is gondosabban figyelje­nek. Úgy tűnik, hogy keve­sebb, de megalapozottabb határozat születik. A bizta­tó eredmények ellenére is azt kell azonban látni, hogy a pártmunka egyik leggyen­gébb területe ma is a dön­tések előkészítése és a vég­rehajtás ellenőrzése. Meggyőződésünk, hogy a határozathozatalhoz feltét­lenül szükséges az elemző munkát javítani. Igaz, itt is vannak jó tapasztalatok, de ennek ellenére sok alaposan át nem gondolt döntés is születik. Az, hogy egysége­sen jelentkezzék az okok feltárása, a következtetések levonása, a hibák és elma­radások okainak felszámo­lására teendő lépések kidol­gozása nem minden esetben valósul meg. Jobban meg kellene azt is határozni, hogy melyek azok a legfon­tosabb politikai jellegű, döntésre érett kérdések, melyek meghatározóak. En­nek a folyamatnak a javítá­sához feltétlenül .fontos a pártmunka nyitottabbá téte­le, amit el is kezdtünk a gyakorlatban. Ha lassan is, de egy-egy kérdésben a párttagság és a pártonkívü- liek véleménye megalapo­zottabb szintézisre ad lehe­tőséget a határozat hozata­la előtt. A gondos előkészítés és elemzés vezethet el oda, hogy egy adott pártszerve­zetnél egy témában csak egy határozat legyen. Ugyanakkor az is gyakor­lattá válik, hogy a tájékoz­tatók alkalmával nem hoz­nak határozatot. Sajnos, még több esetben azonban a napirendekből indulnak ki, s nem a politikai szük­ségletekből. Az se ritka, hogy ha valamilyen témát • megtárgyalnak a pártszer- vezetéink. akkor is határo­zat születik, ha arra nincs is szükség. Hadd je­gyezzem itt meg, hogy nem mindig sikerül elérni azt, hogy a döntés politikai le­gyen, s ne túl általános vagy éppen szakmai jelle­gűvé váljék. Kétségtelen, a döntés nem is mindig egy­szerű. Ügy érezzük, ezeken a területeken több segítsé­get kell adni a pártszerve­zeteknek, hogy a határozat időben és térben meghatá­rozott legyen, s személyek­re lebontva szabja meg a teendőket. GONDNAK ÉRZEM AZT IS, hogy a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek között nem minde­nütt megfelelően elhatárol­tak a feladatok. Így aztán gyakoriak az átfedések, sokszor nem politikai, ha­nem szakmai aspektusok oldaláról születnek a témák értékelései, s így születnek a határozatok. Ebből a tisz­tázatlanságból is táplálko­zik aztán az, hogy egy-egy gazdasági feladat végrehaj­tásához nem tudjuk megfo­galmazni a szükséges poli­tikai tennivalókat. Ez ket­tős problémát rejt magá­ban: átveszünk olyan fel­adatokat, melyek nem tar­toznak ránk, másrészt el­maradnak olyan politikai feladatok, melyekben a pártszervezeteknek kellene állást foglalniok. Fentiekből is kitűnik, hogy annak érdekében, hogy a párt vezető szerepe érvényesüljön, meghatáro­zó, hogy mennyiben tud a fejlődés irányába vivő, moz­gósító célokat kitűzni, s a tömegeket erre ösztönözni. Éppen ezért szükséges, hogy a határozat célja mellett an­nak végrehajtási módszere is tisztázódjék. Ehhez na­gyobb átgondoltság szüksé­ges, hiszen csak a megala­pozott döntés és az ered­ményes végrehajtás együtt hozhat sikert. A kongresszus óta lénye­gesen .tagyobb figyelem nyilvánul meg a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtására. Rendszere­sebb a visszatérés ezek vég­rehajtására, gyakoribb a be­számoltatás. Több, fontos határozat végrehajtására' tervezet készül. Ezek elle­nére még mindig sok a for­mális elem. Nem tartom szerencsésnek ilyen esetek­ben az adaptálás kifejezést, hiszen nem, ez nem a vég­rehajtás megszervezésére ösztönöz, hanem átmásolás­ra serkent csupán, módosí­tott kiadást jelent. Ezzel lé­nyegében a határozatra újabb határozat születik. Szerintem hem a helyi vi­szonyokra való adaptálás, hanem a határozatból a he­lyi viszonyokra vonatkozó állásfoglalások végrehajtá­sa módjának, feltételeinek kialakítása, megszervezése a feladat! Ezt végrehajtó bi­zottságunk már alkalmazta, éppen a megyei végrehajtó bizottság ’85. november 13-i határozata esetében. Végre­hajtó bizottságunk tájékoz­tatást hallgatott meg a ha­tározatról, és megvitatta a helyi végrehajtásra készí­tett tervezetet. Ez felelős személyekkel, határidő meg­jelölésével készült, és ennek alapján segítjük a végrehaj­tást és ellenőrizzük azt. DÖNTÖ JELENTŐSÉGŰ­NEK ítélem a határozat végrehajtásának ellenőrzé­sét. Ez is csak konkrét le­het. Alapvető feladat hárul a párttagokra, akik a saját munkaterületükön folyama­tosan kell, hogy segítsék a végrehajtást, ellenőrizzék azt, s szükség esetén jelzés­sel éljen a felelős személy vagy az alapszervezet veze­tőségének az észleltekről. Ugyanakkor sokkal több időt és figyelmet kell for­dítani a felsőbb pártszervek határozatainak megértésére. Az egyszeri tájékoztatás nem minden esetben ele­gendő. A fontosabb és bo­nyolultabb összefüggések feltárására több idő kell, szükséges a tájékoztatás, a vita, éppen a jobb megér­tés és a meggyőzés érdeké­ben. Az ellenőrzés nem a bi­zalmatlanságkeltés eszkö­ze, hanem éppen a bizton­ságérzetet erősíti, nem a hi­bák keresésének eszköze, hanem a feladatok pontos végrehajtásának segítője. A különböző ellenőrzési for­mák között a beszámoltatás a leggyakoribb. Ennek mód­jában és színvonalában még nagy különbségek van­nak. Ott tartalmas ez a módszer, ahol előre kidol­gozzák a szempontokat, és céltudatos, tartalmasabb munkára ösztökélnek. A vá­rosi pártbizottság rendsze­resen, az alapszervezetek ritkábban tartanak a beszá­moltatás előtt vizsgálatot. Sok alapszervezetben a be­számoltatás még sok helyütt tájékoztató jellegű, hiány­zik. az átgondoltság, a mély elemzés, a jelentkező prob­lémák felvetése és a leg­fontosabb célok meghatáro­zása. A PÁRTMUNKA NYI­TOTTSÁGA azt is jelenti, hogy a hozott határozatról, döntésről szélffs körű infor­mációt adjunk a dolgozók­nak. Ez segíti a végrehaj­tást, s egyben nagyobb kontrollt is biztosít. Ezzel szélesedik a pártdemokrá­cia, erősödik a mozgalmi jelleg, s erősebbé válik a párt és a tömegek kapcso­lata. Fontos az elismerés, de nem maradhat el szükség esetén az elmarasztalás, a bírálat sem. Ez segít, ez ne­vel, ez segíti az eredménye­sebb' pártmunkát. Dr. Forgács András a mátészalkai városi pártbizottság első titkára Kisvárdán, a 111. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben nyolcvan mezőgazdasági gép­szerelő sajátítja el a szakma alapjait a három évfolyamon. A második évtől tanműhely­ben készülnek jövendő szakmájukra. Felvételünkön: a fényeslitkei „Tiszagyöngye” Ter­melőszövetkezet dögéi telepén Nagy Balázs szakoktató irányításával egy MTZ—82-es tel­jes főjavítását végzi a tanulók egy csoportja, (vincze) Prémium a „fémmunkásnál” Hetedik érzék: a pénztárca — A húsvéti nyúl hozta a pénzt, de az emberek jobban szerették volna, ha már a jézuska a karácsonyfa alá te­szi — súgta a gyár toalkámyi üzemének egyik munkása. Hatszáz-nyolcszáz forintokért nem acsarkodnak egymás­ra az emberek, hiszen egy jó hét végén a duplája, többszö­röse is megkereshető például egy maszek kőműves mellett. Az összeg kicsi, de hogy prémiumként egy átlagos munkás számára ennyi is kifizethető volt, nem kis erőfeszítésébe került a „fémmunkás” vállalat nyíregyházi gyára kollektí­vájának. A mérlegen múlott — Addig semmiképp sem lehetett kiosztani a prémiu­mot, amíg el nem készül­tünk a múlt év mérlegével, míg világossá nem vált, si­került-e teljesítenie a gyár­nak azokat a termelési fela­datokat, amelyeket a kifize­tések feltételéül szabtunk — mondta Maczurka István igazgató. — Így tehát csak februárban derülhetett ki, amikor kész lettünk a záró­mérleggel; egyáltalán lesz-e prémium vagy sem. A béren felül manapság bármit is adni — nehéz ügy. Sokszor nem elég, hogy a kollektíva jól dolgozzon, mert a vezetésnek külön „ki kell hajtani” az összeget, pozitív értelemben mondva: kicsit fondorkodni kell a még ma­gasabb döntési színiteken lé­vőik előtt. A bűvös szó — Cirkuszokról, veszekedé­sekről nem tudok — jelen­tette 'ki Vojsánszki István balkányi termelésvezető. — Pedig volt olyan brigádveze­tő, aki a rendelkezésre álló nem túl nagy keretből erősen differenciált. Csak hát kis pénz. kis indulat... A szét­osztás mindenütt a munka­helyi főnökök feladata volt, akik beosztottjaik létszámá­tól és szakképzettségétől füg­gően kapták meg a „porcióz­ható” forintokat. Ami a gyári irányelveket illeti: a prémi­umnál a közvetlen termelés­irányítók, művezetők, üzem­vezetők javára dolgoztunk. Érthető, hiszen az ő megbe­csülésük igazán hagy kíván­nivalót maga után. Bűvös szó ez a differenci­álás. Sokak szerint egy ki­csit „túllihegett”. Főként ha nincs miből differenciálni. Tény, a „fémmunkásnál” — prémiumot illetően — nem nagyon volt „miből”. Ugyan­akkor tudják: jó és rossz dolgozók között előbb-utóbb különbséget kell tenni. Kinek milyen béremelés Az idén átlagosan 5 száza­lékos béremeléssel számol­nak a gyárban. (Béremelés már évek óta nem volt itt.) De úgy képzelik, hogy lesz, aki semmit sem kap, és lesz, aki 10—12 százalékot:' Akik az utóbbi sávba esnek majd, elmondhatják: bérükkel kö­vetni tudták az inflációt. Ilyesmivel pedig manapság kevesen dicsekedhetnek. Iga­zat kell adnom az egyik dol­gozónak, aki ilyet szólt: „Hogy meg ne. vékonyodjon a pénztárcánk, manapság úgy kell ügyelni rá, mint a szemünk fényére. És ez majd­nem olyan fontos is ne­künk ...” Kezd kifejlődni a hetedik érzékünk — ami nem más, mint a pénztárcánk. Ennek esetleges ellaposodása majd­csak olyan kellemetlenül érint bennünket, mintha ro­molna a látásunk, szűkülne a tér,' amelyben biztonságo­san mozgunk. Ilyen körülmé­nyek között minden plusz­pénz jól jön, még akkor is, ha az nem több 800 forintnál. Sztancs János Füzetben is megjelennek Hegyét fejlesztő tudományos munkák Harmadszor hirdette meg a megyei tanács tudományos koordinációs bizottsága a me­gye fejlesztését szolgáló tu­dományos munkák pályáza­tát. A közelmúltban tartott értékelés szerint az 1986. évi pályázat főbb jellemzői vol­tak: gazdagabb témaválasz­tás, kidolgozottabb munkák, növekedett a gyakorlati, gazdasági szempontból hasz­nosítható dolgozatok száma. Az ötvennégy pályázat közül 31 volt egyéni, 23 pedig kol­lektív munka. Milyen témákat dolgoztak fel a pályázók? A mezőgaz­dasági témák között szere­pel a megyében dolgozó ter­melőszövetkezetek munka­erőgazdálkodásának várható tendenciái a VII. ötéves terv- I időszakban, a térségi komp­lex melioráció gazdaságos­sága. mérési módszereinek I kidolgozása, ugyanez a szat­mári tájegységben gazdasági értékeléssel, illetve egy har- j madik munkában a felső-' szabolcsi térségben. Foglalkoznak a pályázók j egyebek mellett a mezőgaz- ' dasági betakarítási munka- folyamatok műveleteinek i szinkronizálásával, a húster- ! meléssel, a különböző növé­nyi kártevők elleni védekezés i hathatós módszereinek ki- I dolgozásával. .' Az egyik pályázó feldolgoz- , ta az egyéni és kisvállalko ‘ zások alakulását Szabolcs- Szatmár megyében, egy má­sik elemezte a készletgazdál­kodás és finanszírozás kérdé­seit az építőiparban, egy har­madik a divatorientáció sze­repét a gazdaságban. Kiter­jedt a tudományos igényű munkát benyújtók figyelme a számítástechnika alkalma-, zására is, az egyik pályázat témája is ezt tartalmazza: Szabolcs-Szatmár megye tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek főbb tényezői, különös tekintettel a számítástechni­ka szerepére. Számos időszerű problémát hoztak felszínre az egészség- ügyi pályázatok is,‘foglalkoz­nak többek között a gerinc­JOANNA WILINS Krími P alciak úr! Ha nem te­szi meg, amit követelünk, órái meg vannak számlálva. Cáfol­hatatlan bizonyí­tékaink vannak ön ellen. A Fekete Kéz mindent tud. Semmilyen kibe- szélés nem segít kénytelenek le­szünk önt megver­ni, és ha bejelen- | tést tesz a rendőr- | ségen, még ennél is rosszabb törté- . nik. Aláírás: A Fekete Kéz. Utó­irat: A Sárga Kéz­nek ne adjon sem- j mit, mert azok a I csórók a VI. b-ből csak kerékpárra I gyűjtenek, az nem) olyan fontos! \ „fémmunkás” Vállalat nyíregyházi gyárának új terméke i SEXTETT modulrendszerű, variálható, sokszög alakban 'elépíthető elárusító pavilon. A képen Szabó Attila gyár- •észlegvezető és Debreceni Lajos művezető az első, már ilkészfilt pavilont ellenőrzi szállítás előtt. (Császár Csaba felvétele) Divat — a gazdaságban ferdülésben szenvedő általá­nos iskolások szűrővizsgála­tainak tapasztalataival, az egészségkárosító munkahelyi tényezők megszüntetésével a megye cipőiparában, a vegy­szeres növényvédelemben foglalkoztatottak komplex szűrővizsgálatának tanulsá­gaival. Megtaláljuk a korszerű magánlakás-építés műszaki­gazdasági feltételeit elemző pályamunkát éppúgy, mint a városrendezési tervek mai tervezés-metodikai problé­máinak, vagy éppen az éjsza­kai közlekedési balesetek re­konstrukciós vizsgálatainak, tapasztalatainak feldolgozá­sát. A tudományos koordináci­ós bizottság vezetői hangoz­tatták: a közel jövőben egy füzetben is megjelentetik a pályamunkákat, bemutatják azok értékeit. Az anyagok a megyei és városi könyvtár helytörténeti gyűjteményébe kerülnek. P. G. önön, Palciak úr! Azonnal vegyen lei a takarékbetét­könyvből tízezret és holnap 12-kor tegye a Riecna utcai szemétkosár­ba. Ott csak egy szemétkosár van. Ha nem teljesíti az utasításunkat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom