Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja. Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszter- elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivatalos ■ látogatást tesz Svédországban. Gorbacsov bejelentése Prágában Á Szovjetunió beszüntette a vegyi fegyverek gyártását Mihail Gorbacsov (bal oldalt középen) találkozott a Cseh­szlovák Kommunista Párt elnöksége, titkársága és ellen­őrző bizottsága tagjaival. A kép jobb oldalán a második Gustáv Husák. Mihail Gorbacsov csehszlo­vákiai látogatása alkalmából pénteken a prágai művelődé­si palotában szovjet—cseh­szlovák barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a főváros­ból és az ország megyéiből mintegy háromezren vettek részt. A gyűlésen Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök beszédé­ben elmondta, hogy Cseh­szlovákia népe Mihail Gor­bacsov látogatásában az or­szág életének nagy esemé­nyét látja, amelynek eredmé­nyei kiindulópontul szolgál­hatnak a minden irányú együttműködés lendületes to- vábfejlesztéséhez. Ez a láto­gatás olyan rendkívüli idő­szakban zajlik le, amikor a szocialista világ fordulatot él át, új válaszokat keres a kor égető kérdéseire, új utakat nyit a gyorsabb gazdasági és társadalmi felemelkedéshez. Gustáv Husák beszéde után Mihail Gorbacsov szólt > a nagygyűlés résztvevőihez. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken beszédet mondott a Prá­gában tartott szovjet—cseh­szlovák barátsági nagygyűlé­sen. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két országot és a két pártot szo­ros szálaik fűzik ősszé, az együttműködés számukra igen nagy jelentőségű. Hoz­záfűzte: azonosan véleke­dünk belső dongáinkról és a nemzetközi helyzetről. Mind­két félnél tapasztalható a tö­rekvés, hogy tovább lép­jünk a szovjet—csehszlovák együttműködés elmélyítésé­nek és sokoldalú gazdagítá­sának útján, őszinte öröm­mel töltenek el bennünket Csehszlovákia sikerei — mondotta Mihail Gorbacsov, majd hozzáfűzte, hogy a prá­gai megbeszéléseken persze szó volt a megoldatlan prob­lémákról is. A szovjet pánt vezetője ezután a Szovjetunióban megkezdett átalakítás folya­matáról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, ame­lyen apró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, tel­jes átalakításra van szükség. Jól ismertek a Szovjetunió sikerei, de épp az elért ered­mények fényében váltak tűr­hetetlenné a hetvenes évek­ben megnyilvánult komoly problémák és stagnálást mu­tató jelenségek. Nyíltan mondjuk ki: igen éles ellent­mondások jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől ha­talmas mennyiségű acélt ter­mel, a világon a legnagyobb nyersanyag- és energiaforrá­sokkal rendelkezik, mégsincs belőle elegendő a pazarló, nem hatékony hasznosítás miatt. A világon az elsők kö­zé tartozik a gabonatermesz­tésben, mégis évente több millió tonna takarmányga­bona behozatalára szorul. Egy lakosra számítva a Szov­jetunióban van a legtöbb or­vos, kórházi ágy, mégis sú­lyos hiányosságok mutatkoz­nak az egészségügyi ellátás minőségében. Rakétáink megdöbbentő pontossággal érik el a Halley-üstököst, száguldanak a Vénusz felé, miközben nyilvánvaló a le­maradás a tudományos ered­mények népgazdasági igé­nyeknek megfelelő gyakor­lati alkalmazásában, bántó módon kezdetlegesek a leg­egyszerűbb háztartási gépek — mondotta. — Ezért azon­ban nem a szocialista rend­szer a hibás. A valóság „problémamen­tes” ábrázolása miatt szaka­dék alakult ki a szavak és a tettek között, ami társadalmi passzivitást szült, megingat­ta a hirdetett célokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társa­dalmi mechanizmus átalakí­tására irányulnak — a gaz­daságban ez azt jelenti, hogy az extenzívről az intenzív módszerekre térünk át, s a legkorszerűbb műszaki-tudo­mányos alapokon gyorsítjuk meg a társadalmi és a gazda­sági haladást. — Politikai téren a széles körű demokrácia és a népi önkormányzat kibontakozta­tását, a bürokratizmus és a (Folytatás a 4. oldalon) Mongol vendégünk elutazott a megyéből Az MSZMP meghívása alapján hazánkban tartózko­dó Nacagijn Loggi, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának munka­társa pénteken befejezte há­romnapos szaboles-szatmári előadód körútját. Tegnap dél­előtt fogadta őt Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára: időszerű gazdaságii, társadalmi kérdésekről cse­rélték ki gondolataikat. Ezt követően a nyíregyházi ME­ZŐGÉP Vállalatot kereste fel, délután pedig a gávaven- cseláői Szabadság Termelő- szövetkezetbe látogatott, ahol a mezőgazdasági nagyüzem, s annak dolgozói életével is­merkedett. A mongol vendég pénteken befejezte szaboles- szatmári programját, éluta­zott megyénkből. Nemes gesztus, hogy abban az üzemben, ahol tavaly a legtöbb beruházást hajtották végre, tartja megalakulásá­nak 30. évfordulóját ünneplő közgyűlését a nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet. Pén­teken délelőtt Kállósemjén- ben gyűlt össze a tagság, ahol a vezetőség számot adott a múlt évről és az idei felada­tokról, majd megtekintették a galvánüzemet. A múlt évet rossz előjelek­kel kezdte a szövetkezet, ugyanis 1985-öt veszteséggel és alaphiánnyal zárta, ami után szanálási eljárásra ke­rült sor. Ennek a fényében külön elismerésre méltó a 103 millió forintos’ termelés mel­lett elért hétmilliós nyereség. Több üzem jelentősen túltel­jesítette tervét, a nagyobb fegyelem, az ösztönző bére­zés vezetett a javuláshoz. A lakatosüzem például a nyír­egyházi szabadidő központhoz készít acélszerkezeteket. A forgácsolóüzem másfélszeres eredményt ért el a megren­delésekhez való rugalmas al­kalmazkodással. A múlt év­ben indult a precíziós öntő­Fordulat az Elekterfémnél Jobileumi közgyűlés KállAsemjénbsn de. A kísérleti üzem a nyír­egyházi városi televízió stú­diójának munkálatait végez­te. Kállósemjénben a galván- üzemben a rekonstrukció után indították a nikkele- zést-krómozást, az elhúzódó beruházás után az év utolsó négy hónapjában kiemelke­dőt produkáltak mennyiség­ben és minőségben. A szö­vetkezet legjobb egysége a nyíregyházi galvánüzem volt, ahol havonta egy-két szom­batot is vállaltak a dolgozók a jobb eredmények érdeké­ben. Az idén is a teljesítmé­nyekhez pontosabban igazo­dó bérgazdálkodással szeret­nék a 350 dolgozót megtarta­ni, a kereseteket közel tíz százalékkal emelni. A ter­melésben újabb nagy ugrás következik a berendezések jobb kihasználásával. így 145 millió forintos éves terv mellett 16 millió forintos nyereséget céloztak meg. Er­re alapot ad az év indítása, hiszen túl vannak a 40 mil­lió forintos termelésen. A közgyűlésen részt vettek a szövetkezet nyugdíjasai, akik többek között dr. End- resz István elnök tájékozta­tása mellett megismerked­hettek a mai elképzelések­kel. Az ünnepségen vette át Gönczi István a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója minisz­teri kitüntetést, hatan kivá­ló dolgozó jelvényt kaptak, 35 tagnak jutalmat nyújtot­tak át. (L. B.) TAVASZI KÖRKÉP Csúcsmunka a szántóföldeken Mérsékelt téli kipusztulás — Vízzel telített telei — Megkésett bersévetés Már nem csak a szakembe­reket, de a közvéleményt is élénken foglalkoztatja, mi lesz a mezőgazdasággal? Leg­nagyobb kérdőjeleink: mit vitt el a tél, mennyi kárt oko­zott a tavaszi fagy, behozha­tó-e a biológiai késés? őszi kalászosaink állo­mánybecslése megtörtént. A mérleg valamivel kedvezőbb az országosnál. A 68 ezer 300 hektár őszi búzából mind­össze 1385 hektár az a terü­let, amelyet ki kell szántani. A korábbiakhoz mérten ma­gas a gyenge és közepes ál­lományú búza, a jónak mi­nősített terület mindössze 20 százalék. A 30 ezer hektár rozsból a kipusztulás mind­össze 300 hektár, nem sok. 5500 hektár volt az őszi ár­pa vetésterülete, 217 hektár a totális téli kár. Az ősziek kö­zül legjobban a repce káro­sodott, 5600 hektárnak közel a fele az, amely olyan fagy­kárt szenvedett, hogy a terü­letet újra kell hasznosítani. Őszi kalászosaink az elmúlt napok melegebb időjárásá­ban szépen fejlődtek, szemlá­tomást tapasztalható a javu­lás. Használt a nitrogénes fejtrágyázás, további javulás várható a későbbi vegysze­rezéssel kombinált lombtrá­gyázástól. A tavaszra esedékes mező- gazdasági munkáknál a ko­rábban jelzett háromhetes késésből még nem sikerült behozni semmit. Munkavég­zésben a legfőbb akadályt az utóbbi napok esőzése jelen­tette. A lehullott 60—80 mil­liméter csapadék főként a beregi térségben okozza a legtöbb gondot. Helyenként a talajvízszint annyira ma­gas, hogy lehetetlen a mun­kavégzés. A gondokra jellem­ző, hogy az 1770 hektár mag­borsónak még csak a felét vetették el az üzemek, más­kor a borsóvetést normális körülmények között március végére mindig befejezték. Ugyanez vonatkozik a tava­szi árpára és a cukorrépára is. A 2675 hektáron tervezett tavaszi árpát még javában vetik, holott az ezzel kapcso­latos népi mondás azt tartja, „Iáprilisi árpa maradjon a zsákba". Sajnos rendkívüli időket élünk. A 4200 hektár cukorrépának is csak egy- harmadát vetették el. A zab vetéséhez, amely 3300 hektár lesz, épp hogy csak hozzá­kezdtek. Lassan halad a kukorica és a napraforgó termőterüle­tének előkészítése. Kukori­cából 86 ezer hektár, napra­forgóból 7800 hektár a ter­Vetik a silókukoricát a nagy­halászi Petőfi Termelőszövet­kezet egyik 15 hektáros táb­láján. (cs) vezett vetésterület. Ebben a munkában döntő szerepe lesz a technikai bázisszerve­zet hasznosításának. Az üze­mek egy része rendelkezik olyan gépparkkal, hogy a ve­tést 8—10 nap alatt elvégez­ze. Más üzemekben gyengébb a gépi ellátottság. A különb­ségeket mérsékelheti az üze­mek nagyobb arányú koope­rációja, az intenzív gépköl­csönzés. Készítik a talajt a burgo­nyaültetéshez, vannak gazda­ságok , ahol az ültetést már meg is kezdték. Sajnálatos, hogy a burgonya tervezett vetésterülete a tavalyihoz ké­pest mintegy ezer hektárral csökken, és ennek legfőbb oka, hogy a burgonya negye­dére nincs szerződés. Vető­gumóból úgy tűnik, nincs hi­ány, a kereskedelem a háztá­ji igényeket is ki tudta elégí­teni. Gyümölcsös kertjeinkben a metszés befejeződött. Válto­zatlan az a korábbi megálla­pítás, hogy a kemény tél a téli almát kevésbé károsítot­ta, a csonthéjasoknál vi­szont terméskiesésre lehet számítani. Néhány üzemben elvégezték az első, úgyneve­zett télvégi lemosó permete­zést. A legtöbb gazdaságban a növényvédelemből kima­radt az első permetezés, de már a hagyományosan szük­ségszerű második permete­zéssel is késében vannak. A mezőgazdasági üzemek tavaszi munkaszervezésére jellemző, hogy ha lehet, nyúj­tott műszakban dolgoznak és vasárnap sem pihennek az emberek és a gépek. Ami gondot okoz, hogy ismétel­ten jelentkezik egyes gépek­nél az alkatrészhiány — a műtrágyaellátásban is van­nak zavarok. A megyében az első negyedévben nitrogén­ből mintegy háromezer ton­na volt a hiány. Ezt az adós­ságot az ipar és a kereskede­lem a következő hónapokban kívánja törleszteni. Az lenne jó, ha ez még áprilisban, má­jus elején megtörténne. A belvízborítás jelenleg a korábbi évekhez képest csak a szokásos. 18-20 ezer hek­tár az a terület, amely túl­zottan wizes, ezen belül 6 ezer hektár a belvízborítás. Ha a következő hetekben tar­tósan meleg lesz, úgy nem­csak a vizes területek válnak művelhetővé, de minden vo­natkozásban felgyorsul a munka. Erre nagy szükség lenne. Seres Ernő XLIV. évfolyam, 86. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1987. április II., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom