Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

1987. április 7. Kelet-Magyarország 7 Tápanyagvisszapótlás — palántaneveiés A dohány rendkívül mun­kaigényes növény, ezért ter­mesztése az utóbbi időben a nagyüzemekből a háztáji gazdaságokba, a házikertek­be ment át. Dohánytermesz­téssel Szabolcs-Szatmárban több ezer kistermelő foglal­kozik. Itt az éghajlati és ta­lajviszonyokat tekintve a nagy levelű, az ipari feldol­gozáshoz értékes dohányok termesztéséhez jók a feltéte­lek. A nagy levelű dohányokon belül eélszerű a Virginia tí­pusú dohányokat: Hevesi, Cokor 319, Nyírségi 76, a Burley típusú dohányokat: Burley 29, Super Burley, va­lamint az egyéb nagy levelű dohányokat: Tolnai kerti, Kállói, Pallagi sárga, Hanna II. C. egymástól elkülöníte­ni! A dohány melegigónyes növény; de a meleg mellett a megfelelő vízellátottság is befolyásolja a termés meny- nyiségét, sőt a minőségét is! A tápanyagokban gazdag ta­lajt kedveli. A nitrogéntar­talmú trágyák — tapasztalt dohánykertészek szerint — serkentik fejlődését, a káli- umtartalmúak viszont gyor­sítják a dohány érését, javít­ják színét és éghetőségét. Az egyoldalú foszfortrágyá­zás pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy gyengül, romlik a dohány égöképessége! A tápanyagutánpótlást mindig talajlabor-vizsgálati eredményekre alapozzuk. Eb­ben a vonatkozásban a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomások készségesen áll­nak a termelők rendelkezé­sére. A Virginia, a Tolnai kerti és a Káliói dohány a gyengén savanyú és a sem­leges talajokon díszük szé­pen! Köztudott, hogy a dohány hosszú tenyészidejű növény, ezért késő tavasszal kerül luültetésre._ .Talajának előké­szítés ekí>i\ : -nélkülözhetetlen az őszi mélyszántás és a ta­vaszi gyomok irtása! Magját fóliasátrakba vetik, s az így kikelt növényeket palántóz- zák ki a szabad földbe. A palántaneveléshez jó szerke­zetű, humuszban gazdag ta­lajra van szükség! Magház­földnek: házi készítésű kom­poszt. megfelelően humifiká- lódott, lombföldek, gyep- sziintföldek, valamint pillan­gós növények talajának fel­ső 10 centiméteres rétegéből származó feltalaj alkalmaz­ható! Más dohánykertészék arra esküsznek, hogy a pa­lántaneveléshez 50 százalék jó minőségű tőzeg, 25 száza­lék folyami homok és 25 szá­zalék túlérett szervestrágya keveréke a legtökéletesebb. A palántanevelő ágyak ta­laját vetés előtt 250 gramm köbméter Basacid G-vei célszerű fertőtleníteni. A rendkívül apró dohány- magvakat (ezermagtömege: 0,07 gramm) a vetés egyen­letességének biztosítása ér­dekében 2 3 résznyi tiszta száraz homokkal és 1 3 rész­nyi fahamuval célszerű ösz- szekeverni. Március hónap­ban (az idén sokan megkés­tek a vetéssel!) a magágy felületére kell számítani. A szükséges vetőmagigény négyzetméterenként egy gramm. Az elvetett magvak­ra 5 milliméter vastagon gondosan szitált komposztot ajánlatos teríteni, majd a felületet deszkalap vagy fa­henger segítségével lehet tö­möríteni. A bevetett területet a talajnedvesség állapotától függően kell öntözni, hogy a talaj felső része ne szárad­hasson ki, mert különben a csíranövénykék elpusztul­nak! A magvak csírázási op­timuma 25—27 Celsius fok. Kelés után egy hét elteltével 0,2 százalékos Antracoílal permetezzünk! Kiültetés előtt 8—10 nappal a palántá­kat „edzeni” kell. Dr. Széles Csaba Vállalkozás Fehérgyarmat nyolcezer la­kója (eltekintve a lakótele­pen élőktől), még ma is tart aprójószágot. A Fehérgyar­mat és Vidéke ÁFÉSZ eláru­sítóhelyein lehetősége van bárkinek naposcsibék, majd később előnevelt baromfi vá­sárlására. Ontja a baromfit a nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezet telepe is. Vannak azonban a fehér- gyarmatiak között olyanok is, akik napi üzemi, intézményi munkájuk mellett csibekel­tetéssel, -neveléssel foglal­koznak. Maga készítette keltetőgé­pében Kalydi Ferenc — a Metripond dolgozója — 18— 20 ezer csibét keltet. A tojá­sokat egy másik vállalkozó, aki tyúkokat tart, garanciá­val szállítja. Jól járnak a szatmáriak az ilyen vállalko­zókkal, mert szinte napraké­szen rendelhetnek kiscsibét. Jól jár a vállalkozó is, mert jövedelmezően hasznosítja melléképületét, szaktudását. Molnár Károly Á tehenészgazda Naponta 150 liter tejet fej és ad le a tejbe­gyűjtő állomá­son Rácz Lajos vállaji tehe- nészgazd.a. Ügy nőtt fel, hogy mindig volt jó­szág a ház kö­rül, így az ál­latszeretet gyerekkorától kíséri. Idén két tehénnel gya­rapította állo­mányát, így az istállókban már 12 tehén, három növendék és két boci ad munkát. A ló a takarmány- szá tiltáshoz szükséges. Rácz Lajos vé­leménye szerint a jószágtartás kifizetődő, ha a gazda gondos munkát végez. háziállatokon kívül helye van őzeknek, fácánoknak, ví­zityúkoknak, kacagógerlék­nek. Természetesen az állat­tartásban döntő szerepük a Az elmúlt két év aszályos nya­ra kedvezett a takácsatkáknak. E kártevők nagymértékű felsza­porodásához az időjárási ténye­zőkön kívül a piretroid ható­anyagú készítmények (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Cymbush 10 EC, stb.) gyakori alkalmazá­sa is hozzájárul. A piretroidok u.i. nemcsak a káros, de a hasz­nos rovarokat (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak) is elpusztítják. Amennyiben egy évben 2—3 alkalomnál többször permeteznek ezekkel a készít­ményekkel, a vértetű és a ta­kácsatkák káros mértékben fel­szaporodnak. Az utóbbi években almagyü­mölcsöseinkben a piros gyü- mölcsfa-takácsatka mellett egy­re gyakoribbá vált a kétfoltos takácsatka és a gaiagonya-ta- kácsatka is. A galagonya-takács- atka nagyobbfokú felszaporodá­sára 1986-ban figyeltünk fel. E faj életmódja eltérő az almagyü­mölcsösökben az utóbbi 30 év­ben károsító piros gyümölcsfa- takácsatkáétól. Míg a piros gyü­mölcsfa-takácsa tka tojás alak­ban telel a fakérgeken, addig a galagonya-takácsatka kifejlett állapotban a fák kérge alatt. (Jelenlétükről a fák déli oldalán levő kéregirészek lehúzása után győződhetünk meg.) Az áttelelt nőstények az első meleg tavaszi napon megkezdik vonulásukat a fák csúcsi része felé, sűrű szö­vedéket alkotva a naptól első­ként felmelegedő ágakon. (Ezek az atkák korábban jönnek elő, mint a piros gyiimölcsfa-takács- atka lárvái, s jóval nagyobb tes- tüek azoknál.) Amennyiben ez a faj tömegesen van jelen a gyü­mölcsösben már korán nagy kárt okozhat. Az atkák koratavaszi kártétele nyomán az apró leve­lek sárgulnak, barnulnak. A ko­rai károsítás a kötődést csökken­ti. haszonállatoknak van. Pát- zaiék főként tehenet tarta­nak. Felvételünkön Pátzai Istvánné az őzeket eteti és ebből a cirmos cica sem ma­radhat ki. 1986/87. évi szokatlanul erős és tartós fagyokkal járó tél — a bokrétás termőnyársak fás részei­nek, valamint a virágrügyeknek fagykárosodása miatt — ültet­vényenként eltérő mértékben, de szintén csökkentheti a hatékony­ságot. Idetartozó tapasztalatunk az is. hogy az érdi nagygyümöl- csü fajta kevésbé hatékonyan kezelhető, mint például a Pándy meggy. A Phyl-Set üzemek (és vidéki kistermesztők) részére beszerez­hető, illetve postán (vagy tele­xen) megrendelhető a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál (Budapest X. Szállás u. 5.) kis tételben közvetlenül beszerezhe­tő az Agrohobby boltjában Szé­kesfehérváron, vagy á Sasad Mg. Tsz. 2. sz. boltjában (Budapest, Garay tér), illetve 5. sz. boltjá­ban (Budaörs). A Phyl-Set tab­letta kiskereskedelmi ára jelen­leg 48,60 forint/db. A Phyl-Set használatának ta­pasztalatairól várhatóan részle­tesebb tájékoztatást közöl a Kertészet és Szőlészet c. lap 1987, évi 16. számában április 16-án megjelenő írás. Dr. Bubán Tamás tudományos főmunkatárs GYDKFV állomása, Üjfehértó A piros gyümölcsfa-takácsatka áttelelő tojásait (a levéltetű tojá­sokkal és a kaliforniai pajzste- tüvel együtt) a télvégi lemosó permetezéssel elpusztíthatjuk. Az idei időjárás nem kedvezett e permetezés elvégzéséhez, így rügypattanás előtt valószínűleg csak kevesen végzik el a perme­tezést. Rügyfakadás utáni per­metezéshez a finom olaj ható­anyagú Agrolt ajánljuk. Ez a készítmény még egérfüles álla­potban is alkalmazható 2%-os koncentrációban. Azokban a gyümölcsösökben, ahol a galagonya-takácsatka tö­megesen jelen van, a télvégi le­mosó permetezést követően álta­lában közvetlenül virágzás előtt célszerű elvégezni a permetezést a Neoron 500 EC készítménnyel. A kártevő tömeges előjövetelét a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előre jelzi majd! A vé­dekezést a jelzést követően mi­hamarabb tanácsos elvégezni. Ahhoz, hogy megfelelő ered­ményt érjünk el a takácsatkák elleni védekezés során, tökéle­tes permetléfedettségre (jó por­lasztásra) van szükség. A házi- kertekben alkalmazható atka­ölőszerek közül nyáron is jó eredménnyel használható a Ne­oron 500 EC, minden jelenlévő takácsatkafaj ellen. A takácsatkák tömeges elsza­porodását nem csak speciális at­kaölőszeres permetezésekkel akadályozhatjuk meg, hanem azzal is, ha kerüljük a piretro­idok gyakori használatát. Csak indokolt esetben (levélaknázó­molyok vagy sodrómolyok töme­ges jelenléte) használjuk ezeket a készítményeket. Molnár Józsefné dr. Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Nyíregyháza Nagyüzemből — kisüzembe Az állat- kihelyezések tapasztalatai A nagyüzemi állattartás az 1970-es évek vége felé merőben új, korábban szokatlan módszer­rel gazdagodott — az eddig is széles palettán megjelent ha­szon- és tenyészállatok nagy­üzemből kisüzembe történő kihe­lyezése. A kezdeti kísérletezések és a szinte üzemenként változó módozatok az évek folyamán rendszerré alakultak. Mint min­den új dolog, az állatkihelyezé­sek is számtalan buktatót, ne­hézséget rejtettek és rejtenek magukban. A tapasztalatok és elsősorban az 1986. évben szer­zett megyei tapasztalatok tanul­ságosak. Szabolcs-Szatmárban elsősor­ban a nagyüzemek tulajdonát képező juh- és szarvasmarha- állományok kisüzembe történő kihelyezése vált gyakorivá. 1986- ban 17 nagyüzem helyezett ki mintegy 28-30 ezer juhot. A ki­helyezett állományok átlaglét­száma 200-300, de előfordult 800-1000 anyajuh kihelyezése is egy-egy vállalkozóhoz. Szarvas- marha esetében a kihelyezések mértéke csak elvétve haladja meg a szokásos kisüzemi mére­teket — az átlaglétszám 2-10 között volt. Az állatátadással egyidejűleg emelkedett a nem megfelelő kö­rültekintéssel végzett kihelyezé­sek száma is. Komoly gondot okoz, ha a kihelyezett állatok fogadására, megfelelő ellátására hiányoznak a szükséges személyi és tárgyi feltételek (pl. hozzá­értő, állatszerető gondozó szemé­lyek, istállóépület, takarmány, legelőterület, stb.) és erről a ki­helyező gazdaság előzetesen nem győződött meg. Emiatt több esetben jelentős kárt okozó el­hullások voltak. Komoly gond, hogy a kisüzemi kezelésben lé­vő, a nagyüzemi méreteket meg­közelítő, középméretű állatállo­mányok általános állategészség­ügyi helyzete, járványvédelme, állatorvosi ellátása a közel 30 ezer kihelyezett juh esetében nem megnyugtató. A kihelyezett állomány állategészségügyi ellá­tásának biztosítását több esetben a bérbe vevőre bízza a nagy­üzem. Egy-egy kihelyezett állo­mány több száz ezer vagy milliós nagyságrendű értéket képvisel­het. Ilyen esetben az állategész­ségügyi ellátást, vagy egy pre­ventív kezelés végrehajtását nem lehet a fogadó személy rövid­távú érdekeinek alárendelni. A mulasztás később jelentős vesz­teséget okozhat, esetleg az egész állomány felszámolását eredmé­nyezheti. Feltétlenül beszélnünk kell a kihelyezett állatokat fogadó, a gondozásukat, a takarmányozást, a tenyésztői munkát vállaló kis­termelőkről. Felelősségük a rá­juk bízott állatokért legalább olyan nagy, mint a kihelyező nagyüzemé. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy más az állat tulaj­donosa és más az, aki az álla­tokért felelős. Talán kissé nehéz megbarátkozni azzal a gondolat­tal, hogy legalább olyan figye­lemmel, gondossággal, mondhat­nám „szeretettel” kell ezekkel az állatokkal törődni, mint a sa­játtal. Nem is beszélve az anya­gi felelősségről. Mindent meg kell tenni tehát az állatok egészségének megóvásáért. Az állatok fogadását be kell jelenteni az illetékes állatorvos­nak, be kell mutatni az állator­vosi igazolást, tájékoztani kell a tartási szerződés feltételeiről. Ha valamelyik állat megbeteg­szik, vagy elhullik, azonnal szól­ni kell az állatorvosnak. Az ál­lathullát az elhullás oká- na felderítéséig, a boncolá­sig feltétlenül úgy kell meg­őrizni, hogy ahhoz állat, vagy illetéktelen személy hozzá ne juthasson. A boncolás után a hullát az állatorvos intézkedése szerint ártalmatlanná kell tenni! A tél végén, tavasszal esedékes több állatorvosi beavatkozás va­lamennyi állatfajnál — különbö­ző vizsgálatok, oltások, juhfü- rösztés, stb. — melyek időbeni végrehajtása döntő az állatállo­mányok későbbi egészségi álla­potára nézve. Mind az állatokat kihelyező nagyüzem, mind a fo­gadó kistermelő egyaránt érezze kötelességének az állategészség­ügyi munkálatokhoz szükséges és megfelelő körülmények biz­tosítását. Az állatkihelyezések eredmé­nyei lényegében egyre kedvezőb­bek. Ha a kihelyező mezőgazda- sági nagyüzem és az állattartók a jó gazda gondosságával járnak el — levonják a szükséges tanul­ságot az eddigi hiányosságokból —, akkor lényegében még egé­szen fiatal, új módszer meghoz­za, meghozhatja a tőle várt eredményeket. Dr. Lukács Lajos megyei szakállatorvos Nem csodaszer, de hatásos a meggyesben Phyl-Set tabletta A meggytermesztés reneszán­szát éli. Az utóbbi években nagyüzemekben és házikertek­ben más gyümölcsfajtákhoz vi­szonyítva jelentősen nőtt a meggy termőterülete és felülete. A meggy mint gyümölcs a nyers fogyasztáson kívül tartósításra, szörpök készítésére kiváló alap­anyag. Jó ára van, de a jövedel­mezőségért alaposan meg kell dolgozni. Gondot okoz a terme­lőknél, hogy egyes meggyfaj­táknál a kötődés és a termés mennyisége nem megfelelő. Szerkesztőségünkhöz is érkezett számos olyan levél, amelyben kistermelők arra kérnek választ, lehet-e a meggyfák termőképes­ségét fokozni, van-e olyan szer, amely a kötődést javítja, előse­gíti. A meggytermés növelésére van lehetőség és ennek miként­jét az alábbi írás tartalmazza: Kezelés virágzáskor A termőkora ültetvényekben jelenleg is nagy arányban meg­lévő Pándy meggy ismerten kis termőképességű, bizonyos fajta­tulajdonságok, esetenként nö­vényélettani okok, vagy a meg­felelő porzófajta hiánya miatt. Az ilyen ültetvények fenntartá­si költsége gyakran több mint a hozam értéke. Gyümölcskötő­dést fokozó vegyszeres (Phyl- Set) kezeléssel viszont olyan termelés érhető el, amely gaz­daságosságot biztosít, nyereséget ad annak ellenére, hogy a kezelt fák gyümölcseinek átlagos mé­rete kisebb (19—21 mm), mint a kezeletlen fákon (23—24 mm). öntermékeny meggyfajtákkal létesített ültetvényben is előnyös kezeléshatásra számíthatunk, ha virágzáskor a termékenyülésre kedvezőtlen (hideg, csapadékos) az időjárás. A virágzáskori rész­leges fagykár hatása bizonyos mértékig szintén ellensúlyozható (részleges fagykárnak tekintjük, ha a bibe és a bibeszál elhalt, de a magház — a termő alapi része — még nem károsodott, zöld ma­radt). A Phyl-Set használatának ered­ményességét mindössze néhány adattal érzékeltetjük. Éveken át több gazdaságban végzett adat­gyűjtésünk szerint a kezelt .terü­leteken elért terméstöbblet át­lagosan 2,21 tonna/hektár. Ez a terméstöbblet (csupán 16 forint kilogramm egységárral számítva) 35 600 forint árbevételt hoz. A kezelés költsége mintegy 8000 forint ha, ami azt jelenti, hogy 8x5 méter tenyészterület esetén 32 forint, azaz 2 kilogramm meggy ára terhel egy fát. Emlí­tést érdemel még, hogy (üzem- gazdasági elemzések szerint) a Phyl-Set használatával járó többlet ráfordítás megtérülése legalább két-háromszoros, jó ter­mesztéstechnológiai szintű ültet­vényben ennél több is lehet. Kétszeri kezelés A korábbi években 20 tablet- ta/100 liter adagú, egyszeri ke­zelést ajánlottunk. Üjabb tapasz­talatok szerint eredményesebb, amikor a hatóanyagot megoszt­va. kétszerre permetezzük ki, az alábbiak szerint. A Phyl-Set használata körül­tekintő gondosságot kíván. A permetezés előtt egy törzsolda­tot készítünk, s itt fontos, hogy az előírt víz: tabletta arányt biztosítsuk. Például kiskertben 2—3 deciliter vízbe 2 tablettát, üzemben 20—30 liter vízbe 200 tablettát teszünk és — néhány- szori kevergetés mellett — fél­órát várunk (akkor is, ha az ol­dódás hamarabb megtörtént). A kiskertben a 2 tablettával ké­szült törzsoldatot 20 liter vízbe tesszük és alaposan elkeverjük, | üzemben a 200 tablettával ké­szült törzsoldat 20 hektoliter per- metléhez elegendő. Az első per­metezést akkor ^végezzük, ha a sziromlevelek mintegy fele (40— 60 százaléka) már lehullt. A második permetezés (természete­sen ismét frissen készített Phyl- Set permedével) mintegy 5—7 nappal az első kezelés után ese­dékes. Permetezés este Permetezésnél biztosítanunk kell a „cseppenésig” alapos ned­vesítéshez elegendő lémennyisé­get. Esti órákban permetezünk, amikor a méhek már nem repül­nek, s azért is, mert így lassúbb a felszáradás, azaz hatékonyabb a felszívódás. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a Phyl-Set nem „csodaszer”! Mérsékelt kezelés­hatásra, vagy éppen eredmény­telenségre számíthatunk, ha pél­dául az előző évben már kora ősszel jelentős lombvesztés volt gombabetegségek miatt, ha vi­rágzáskor nem alapos a monilia elleni védekezés, vagy a virágok teljes pusztulását okozó tavaszi fagykár érte a gyümölcsöst. Az MOST IDŐSZERŰ Védekezés a takácsatkák ellen Ét KISTERMELOK-KISKERTEK Ég Házi vadaspark Nagyecscden, a Zalka Máté utcában van egy ház, amely­nek udvarán a megszokott

Next

/
Oldalképek
Tartalom