Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
Kelet-Magyarország 1987. április 30. 'Légidivat A MALÉV légikisasszonyai részére Szécsényben, a SIKK Különlegességi Női Ruházati Szövetkezet üzemében varrják a csinos formaruhákat. A palóc városban Pierre Carden francia „divatdiktátor” tervei alapján már a harmadik éve készítik a divatos kosztümöket. Ezekben a betekben újabb kék és piros színű uniformist állítanak össze a légi utaskísérőknek és a földi szolgálat hölgytagjainak. A képen: Ruhapróba a var- I rodában. (MTI-fotó: Kul- I csár József felvétele) Tejbegríz vagy rántott hús? Gyermekmenü nagyító alatt A gyerekek étkeztetése mostanában gyakori téma a sajtóban — talán annak hatása is érezhető ebben, hogy több a korszerű táplálkozásról szóló propaganda, no meg az is, hogy a főzőkonyhák jövedelemérdekeltségűvé tétele sok helyütt gondokat is jelent. Az is igaz viszont, hogy távolról sincs egyenlő színvonalon a gyermekétkeztetés városban és falun — sem az étkeztetés körülményeit, sem pedig a menük összetételét tekintve. Munkatársaink néhány községbe az iskolások ebédidejében látogattak el. Nem ízlett az ivóié Mikor kinyílt a tálaló ablaka, népes gyermekhad csodált a pulthoz, s fürkészte kíváncsian: mi lesz az ebéd? Az újfehértói 1-es iskola konyhájában — ahol négy iskola növendékeinek mintegy 750 adagot főznek — ezen a napon paradicsomleves és rakott (krumpli készült. Ahogy végignézem a heti étLapot, féltűnt, hogy eléggé sablonos a menü. Általában a 'hagyományos magyaros fogások kerülnek asztalra — mint a burgonya-, a tészta-, a tarhonyaleves, a pörkölt, a babfőzelék, a rántott hús. — Megpróbáltunk a második fogós előtt livólevet adni, de a gyermekek ragaszkodtak a leveshez — hallottam Moldván Ferencné élelmezésvezetőtől. — Ha rajtuk múlna, legszívesebben tejibe- rizst ennének, és sosem kérnének főzeléket. Ahogy eliharangozfáik a delet, útnak indul a Zsuk a frissen főtt ebéddel. A négy iskoláiban rendszerint fél likőr kezdik osztani az ennivalót. Legkésőbb 2 órára az utolsó turnus is befejezi az étkezést. — Nékem ízlik — mondott véleményt a menza -kínálatáról a hetedikes Incze Erika. — Igaz, én mindent szeretek, csak a köménymagos levest nem. Ahol naponta több száz kosztos eszik, nagyon nehéz mindig mindenkinek szája íze szerint főzni. Teríték- a szomszédban — Sokszor látom, hogy csak immel-ámmal lturkálják az étalt a gyerekek — panaszolta Dolányi Mátyás, a 2-es iskola igazgatója. — Van rá példa, hogy csialk innen három-négy fuvarral viszik el kerékpáron a moslékot. Mindennapos, hogy a napközisek alig várják a délutáni szünetet, és kérezkedmek a boltba egy kis harapnivalóért. Szerintem mennyiségre elegendő az ebéd, de a minőségben még lenne mit javítani. A hajdanvolt uradalmi istálló salétromos falait műanyag lambériával borították, de a falak árulkodnak: a festés halaszthatatlan lenne, hisz elhanyagolt az épület. S itt terítenek a tuzséri gyerekeknek! Szinte hihetetlen: a közelben felépült a falu büszkesége, a 32 millió forintos iskola, de ki tudja miért, kimaradt belőle az ebédlő, az úttörőszoba, a technikaterem. A mai menü lebbencsleves, sertéspörkölt, borsófőzelék. Rendszerint üresen viszik vissza a tányérokat, bár Maczkó Andrea kedvence a tejbegríz — kórusban helyeselnék a társai —, mások a káposztás tésztára szavaznak, a póntöken soros rántott húsért kevesebben lelkesednek. Akkor örülnek, ha nagy ritkán leves helyett rostos gyümölcslevet ihatnak. (Megtörtént, hogy az egyik gyerek soha nem nyúlt a leveshez, mondta, ők otthon soha nem esznek ilyet, és a tanítónő nem merte erőltetni, nehogy beteg legyen tőle.) A hihetetlenül -mostoha körülmények közt a tanács gazdasági, műszaki ellátó szervezete intézi az ebédeltetést. A napi nyersanyag- norma rendszerint elég. Révész Tiborné ügyintézőtől -tudom, hogy most már az alsó tagozatosoknak is adnak kést, hadd tanuljanak kulturáltan étkezni. Szép tervet dédelgetnek Tuzséron: építenének a faluban egy melegkonyhás éttermet, és itt főznének az óvodának, iskolának. Igyekeznek -megnyerni a gazdálkodó szerveket és az -intézményeket, nyissák ki e célra a pénztárcát, de még így is hosszú 'évek telnek el bizonyára, amíg az első fogást feltálalják a majdani étteremben ... Étkező a tervekben sem szerepelt... A legnagyobb gond e pillanatban a (kulturált étkezés körülményeinek megteremtése, — mondja Takács Gábor a nyírbátori 1. számú általános iskola igazgatója, — hiszen a napközis termek, -amelyekben jelenleg az étkezés folyik, háromszoros funkciót is betöltenek. Délelőtt tantermek, déüben ebédlők, délután napközis foglalkoztatók. Mindez azért, mert az épületben nincs külön ebédlő, építése az eredeti tervekben sem szerepelt. Így aztán nem csoda, ha az épületet egész délelőtt az éppen aktuális ebéd illata tölti be. Különösen azok a gyerekek „élvezhetik”, akik közvetlenül a konyha mellett lévő hármas funkciójú termeikben tanulnak. A Szabolcs Vendéglátó Vállalat ezer adagos jövedelemérdekeltségű helyi konyhájában 850 személyre főznek naponta. Cselenyák Jánosáé üzletvezető szerint megfelelő a hűtő- és tárolókapacitás, és elegendő a nyolctagú személyzet is. Elkelne viszont egy melegítő- pult, amelynek segítségével azok is melegen kapnák az ebédet, akik két órakor kerülnek sorra. A Nyíregyházáról kapott központi étlapokkal igyekeznek 'követni az előír ásókat, ezzel kapcsolatban azért akad időközben probléma. A korszerű 'táplálkozás megszerettetése lassú folyamatnak ígérkezik. Az itteni tapasztalatok szerint mérsékelt sikert aratnak a zöldségfélék, s a rendszeresen ajánlott (tejtermékek helyett szívesebben isznak teát a gyerekek. Fiúkat jóllakatni... Olcsón, ízletesen, sokat — ezeket kell szem előtt tartani, mikor a berkeszi nevelőotthonban a gazdasági vezető, az élelmezésvezető, az orvos és a szakácsnő összeállítja a heti (étrendet. Figyelembe veszik a gyerekek kívánságait is, hiszen áki itt lakik, egy soványabb ebéd u-tán nem fordulhat az édesanyjához, hogy süssön neki palacsintát. A kívánságlistákon főleg tésztafélék találhatók. Ezt mindenki szívesen megeszi és (legalább jóllaknak vele. Az olcsóbb, zsíros felvágottaknak viszont nincs sikere. Még a szalonna is kelendőbb — hagymával —, mint a nyírségi felvágott vagy a bácskai hurka. Nagy meny- nyiség'ben fogy a zöldség és a gyümölcs: télen a szükséges viitaiminmennyiséget savanyú káposztával, feketeretekkel, almával pótolták. Néha banán és narancs is szerepelt a menüben. Az otthonban — az itt ebédelő falubeli általános iskolásokon kívül — hat és tizenhat év közötti fiúkat kell jóllakatni. Naponta ötször étkeznék, az alsósok kisebb, a felsősök nagyobb adagot kapnak. Egy gyerek napi kosztjára 37 forint jut, amiből még a húst is ki kell hozni. Ezt csak saját vágású sertésekkel tudják megoldani, így kerülhet mindennap hús az asztalra. VÁLTOZÓ KAMATOK Nyerjen egy lakást! Szerdai számunkban már közöltünk egy gyorshírt a május 15-től esedékes betét- és hitelkamat emelkedésről, de talán nem érdektelen részletesebben is megismerkedni a változásokkal. Az egyik legérdekesebb újdonsága az Országos Takarékpénztárnak — amint azt Tisza László vezérigazgató sajtótájékoztatóján elmondta — a lakásnyeremény takarékbetét. Az új konstrukció, amely május negyedikétől él, hasonló a már megszokott gépkoesinyere- mény-^betétkönyvekhez. 25 és 50 ezer forintos betétkönyv váltható, ezéknék a kamataiból aztán — félévenként — beköltözhető lakásokat sorsolnak ki, minden kétezredik, illetve ezredik betétre. A nyertesek választhatnak a lakás és az ára között. Elhangzott a sajtótájékoztatón az is, hogy ha például egy nyíregyházi lakos nyer veszprémi lakást, s nem kíván odaköltözni, ák'kor az OTP természetesen elősegíti a cserét. A Fővárosi Tanács elnöke pedig arra tett ígéretet, hogy ha vidéki illetőségű nyer budapesti lakást, akkor megkapja a letelepedési engedélyt. Lehetőséget teremt az OTP arra is, hogy úgynevezett értéknövekedési takarékbetétet váltsunk, amely évente 10,5 százalékot kamatozik. A kormányzati szervek május 15-től több betétfajta kamatát emelték. Az egy évre lekötött betétek öt helyett hat, a két évre lekötöttek hat hölyett hét, a három évre lekötöttek pedig nyolc helyett kilenc és fél százalékkal kamatoznak. Hasonló mértékben változik a lakossági csek k szám labetétek kamatozása is. A takaréklevél kamatai 1,5 százalékkal nőnek (hat év utáni felvétel esetén a kamat már 10,5 százalék). A nyugdíj-elötakarékossági betét életbiztosítással kiegészített változatának is 10,5 százalék, a biztosítás nélkülinek pedig 11,5 százalék lesz a kamaita. A KST és az iskolai takarékbélyeg kamata is emelkedik, mindkettőé évi öt százalék lesz. A hitelek egyes fajtáinak is emelkednek a kamatai május közepétől. A személyi kölcsönöké két százalékkal emelkedik, és két százalék folyósítási jutalékot is felszámítanak. Az áruvásárlási hitelek kamata nyolcról kilenc, a szolgáltatási hiteleké pedig tíz százalékra nő, s emelkednek kettő, illetve egy százalékkal a mezőgazdasági kölcsönök kamatai is. A 75 ezer forintnál nagyabb összegű kölcsön kamata 12 százalék lesz. Nem változnak viszont — szociálpolitikai meggondolásokból — a lakáshitelek kamatai. (papp) AMI NEM ŰT, NEM JÁRDA... Hol várakozzon az autó? Amikor az új KRESZ készült, egy kis táblácska elkészítését is eltervezték, amelyen a következő szöveg szerepelt: Tisztelt Járművezető! Köszönjük, hogy elősegítette a többi járművezető közlekedését, helyet adott mások számára és álló járművével nem akadályozta a forgalmat. Nincs információnk róla, hogy hány autóra raktak ki a közlekedést ellenőrzők ilyen táblácskát, arról azonban van, hogy Nyíregyházán egyre sem, mert itt más közlekedési rend a módi. A rendőrség szeretne többet tenni azért, hogy gyorsabb, zökkenőmentesebb legyen a forgalom, ám a közlekedés szervezésének gazdái visszaparancsolják a járműveket az utakra. Miről is van szó? Arról, hogy Nyíregyházán a kiépített parkolókon kívül — ezekből pedig nincs több 1200—1500-nál — csak a közúton lehet állni, várakozni, parkolni, pedig a közút a közlekedésre való. Hol lehetne akkor megállni? Például az úttest és a járda közötti pusztaságon, vagy ahol ilyen nincs, ott fél kerékkel — ahol lehet kettővel is — a járdán. Mindenütt, csak nem az úton. Ám ez Nyíregyházán — egyedül az országban — nem lehetséges. Itt még mutatóban sincs olyan kijelölt várakozóhelyet jelző tábla, amely alatt kiegészítő táblán feltüntetnék a várakozás módját, így aztán aki jó szándékkal lemegy az útról, aki nem akar másokat a közlekedésben zavarni, az számíthat rá, hogy a közterület-ellenőrök lefényképezik és megbüntetik. Az indok, hogy a park nem parkoló. Csak arról nem világosítják fel őket, hogy ami nem út és nem járda, az még nem park. A megye- székhelyen szerencsére ma már sok szép park van, ezekre vigyázni mindenkinek érdeke és kötelessége. De ami nem park, ami évtizedek óta puszta föld, vagy feláshatatlanná döngölt terület és olyan helyen van, ahol nincs, vagy nagyon kevés a parkoló, ott dicsérni és nem büntetni kellene azokat, akik nem a közúton állnak. Sok balesetnek úttesten várakozás az oka. Mert az álló járműveket ki kell kerülni, közben szembe is jön a forgalom. És az sem elhanyagolható szempont: menynyi benzinpazarlással jár az állandó fékezés, a kapcsolás a folyamatos forgalmat zavaró álló járművek miatt. Nemrég foglalkoztunk már ezzel a témával, de egyetlen közlekedési szakember, vagy hatóság sem reagált rá. Csak közben több autó lett, a parkolóhelyek száma változatlan maradt, szélesebb utak építésére pedig belátható ideig nem lesz lehetőség. Az érdekelteknek kellene tehát megegyezniük abban, hogy hol parkoljon az autó: a forgalom lebonyolításához szükséges amúgy is szűk területen, vagy a senki földjén. És abban is dönteni kellene, mi a fontosabb: hogy kevesebb baleset legyen, vagy a beszedett bírság összege legyen több? Balogh József A várakozó busz vezetője az írásban említett dicsérő kártyát érdemelné. A rendszámát azért takartuk le, nehogy utólag — fénykép alapján — megbüntessék. «Ma A VAJAI HÍRADÓ legutóbbi számában a hűtőház munkájáról számol be. A hűtőim zi munka kiegészítője a műtrágya és sókiszerelés, illetve -tárolás, -átrakás. Műtrágyából az első negyedévben 3700 tonnát raktak át, ez duplája a tavalyi mennyiségnek. A sótárolásnál, illetve -csomagolásnál el szeretnék érni, hogy négyezer tonnás legyen a forgalom. A műtrágya és sómanipulátás jövedelmező, ugyanakkor nehéz fizikai munka, az embereket nagyon igénybe veszi. Sok a hétvégi, szombati, vasárnapi rakodás, de a dolgozók a folyamatos munka és biztos kereset érdekében vállalják. Tavaly a nyári időszakban a hűtőház az uborka és más gyümölcsök, zöldségfélék átmeneti tárolásával, exportálásával is sikeres volt. A tsz uborkaexportot idén is tervez, a hűtőháziak bíznak abban, hogy az ezzel kapcsolatos feladatot sikerrel oldják meg. A ZÁHONY KÖRZETI ATRAKO érdekes riportot közöl a pálya- fenntartási főnökség építésvezetőségének Ady Endre ifjúsági szocialista brigádjáról. A festő szakmunkásokat tömörítő brigád 1977-ben alakult. Működésük a KISZ programjára épül, de ezen túlmenően jelentős tevékenységet folytatnak, ami a többi hasonló szocialista brigád részére is követendő példaként szolgál. Hogy csak néhányat említsünk, amit a brigád társadalmi munkában végzett el: a tiszabezdédi általános iskola tantermeinek festése, a mándoki általános iskola négy tantermét frissítették fel. Ezt az iskolát rendszeresen támogatják, segítik a .kérésnek megfelelően. De említhetjük a záhonyi zeneiskola helyiségeinek j festését, egy kiégett konyha újra kható- vá, használhatóvá tételéi. Szakmán túl segítenek a kézi átrakóban, szedik az almai a tsz- ben, rendszeresen adnak vért a rászorulóknak. Külön érdemük a közösségi szellem, az egymást segítő készség. A FELSŐ-TISZAI FAGAZDASÁGI HÍRADÓ •hírül adja, hogy értékelemzés készült a rakodólapok gyártás- technológiájáról. A KSH-SZÜV március 31-én nyújtotta át a vaskos kötetet. Fórumra hívták meg ekkor az érdekelt vezetőket. A fórumon a legkorszerűbb technikát is felvonultatta a SZÜV, hiszen videón mutatták be a dokumentumban foglaltak hasznosításának egy részét. Az értékelemzésben megállapították: 27 millió forint megtakarítást érhetne el a vállalat. A megtakarítás jó részét a költségek csökkentésével lehetne elérni. További forintokkal gyarapodna a vállalat, ha több készterméket állítanának elő. Az értékelemzés rámutat: bérmegtakarítást érhetnének el a létszám ésszerűbb alakításával, árbevételtöbbletet mutathatnának ki a SZÜV által javasolt eljárások alkalmazásával. A vállalat vezetői április végéig döntenek: mit fogadnak el belőle önmagukra nézve kötelezőnek. Válasz cikkünkre Túró Rudi A Kelet-Magyarország 1987. március 24-i 2. oldalán ,,Rudi” cím alatt megjelent cikk a nagy- bánhegyesi Zalka Tej tevékenységét és termékeinek minőségét több pontban hamis színben tünteti fel. Ezért szeretnénk véleményünket az olvasók elé tárni. Túró Rudit elsőként a Budapesti Tejipari Vállalat kezdett gyártani a Rottenbiller utcai üzemében, tehát a márkanév — Túró Rudi — nem szabolcsi találmány. A mátészalkai és a nagybánhe- gyesi Túró Rudi alapanyaga nem azonos, mivel Nagybánhegyesen a Magyar Tejipari Kutató Intézettel karöltve kikísérleteztük az ultraszűrt eljárással készült túró alapanyagként! felhasználását, amelyet mi használunk egyedül ilyen célra az országban. A Zalka Tej citromos Tűró Rudija 1985-ben az OMÉK-on megkapta a Kiváló Áruk Fóruma kitüntető jelzést, a mogyorós Túró Rudi 1986 szeptemberében, a diós Túró Rudi pedig 1986 novemberében a mátészalkai citromos Túró Rudival egyidejűleg részesült a Kiváló Áruk Fóruma kitüntető címben. Egyébként termékeink minőségét bizonyítja, hogy a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat megkeresett bennünket a mogyorós, illetve a diós Túró Rudi receptúrájának megszerzése céljából. Mellesleg a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnak önzetlenül segítséget nyújtottunk, amikor a Túró Rudi gépi vágása technológiájának létrehozása után ezt ingyenesen átadtuk a mátészalkai tejüzemnek. Horváth Endre tsz-elnök (A szerk. megjegyzése: örülünk a nagybánhegyesiek válaszának, de hozzá kell tenni, írásunk nem az ott gyártott termék minőségét kifogásolta, hanem az eltarthatóságot feltüntető jelet, ami nem esztétikus. A szebb jelölés így nemcsak jó, hanem gusztusos terméket is biztosítana a fogyasztóknak.)
