Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
2 Kelet-Magysrarszág 1987. április 23. VASUTAS MÓDI. A MÁV Vezérigazgatóságának székházában bemutatták a vasút új formaruha-modeiyeit. A zsűri ötvenféle téli-nyári viselet közül válogatott. Felvételeink a bemutatón készültek. (MTI Fotó; Kiss G. Péter felvétele) A szabad árnak is van határa... Sokba került a fuvar Aki sokallja a fuvardíjat, azért, aki nem talál fuvarost, amiatt mérgelődik. Sokan nem is fojtják magukba mérgüket, hanem szóban, levélben az illetékesek tudomására hozzák azt. A legilletékesebb a tanács, de sokan fordulnak a népi ellenőrzési bizottságokhoz is. Így történt Mátészalka környékén is, ezért vállalta fel a NEB, hogy vizsgálatot végez, és nem csak arról, ami a bejelentésekben szerepel, hanem azt is áttekinti: milyen szerepet töltenek be a magánfuvarozók a szállításban, s áraikkal a földön, vagy a fellegekben járnak-e? Körbapillantva Minthogy ia fuvarozóknak — legyen az szekér, vagy teherautó — legnagyobb keletjük a TÜZÉP-telepeken van, meg aztán a legtöbb panasz is ilyen szállításokról érkezett, a helyszíni vizsgálatokat ezekre a helyekre összpontosították. Volt mit nézni, mert hat szövetkezeti és két állami TÜZÉP-telep működik a területen, s évente körülbelül 800—850 ezer mázsa tüzelőt és több száz lakáshoz szükséges építőanyagot vásárolnak, amit haza kell szállítani. Amihez szinte vizsgálat sem kellett, elég volt csak körbepillantani, az az volt, hogy a mátészalkai telep kivételével a magánfuvarozók dolgoznak. Többségük főállásban, olykor még családtagok is segítenek, sőt többnyire még arra is odafigyelnek, hogy amit szállítanak, az annyi legyen, mint amennyiért megrendelőik fizettek. Volt azonban kedvezőtlen tapasztalat is: a vajai TÜZÉP-telepnél előbb 15, aztán 5 kilóval állt előrébb a mérleg, sőt az a furcsa eset is itt esett meg, hogy • 9,8 mázsa brikett helyett 13,7 mázsát szolgált ki taz árukiadó, csak az ellenőrzéskor jött rá tévedésére. A második ellenőrzésnél már odafigyelt, így lett a 8,4 mázsa brikett helyett 8,3 mázsa. landó megfizetni. Persze csak az állami és szövetkezeti iparban érvényes árak határáig. (Állítólag többen kérnek ennél nagyobb összeget is, ám az ellenőrzéskor senki nem akadt horogra.) A mérleg Rutinból A hodászi telepen leszoktak róla, hogy a fuvarozók szekereit, autóit naponta megmérjék, pedig nem mindegy, hogy rutinból vonják le a szállítóeszköz súlyát száraz időben, vagy ugyanany- nyit másnap, sáros kerékkel. Itt 20 kilóval állt előrébb a mérleg, s mivel a kocsit sem mérte meg az árukiadó, 1 mázsa 20 kiló berentei mosott rostált aknaszénnel kapott volna kevesebbet a vásárló. A legtöbb gond a számlaadással, illetve a számla- nemadással volt. A szekérfuvarozóknak még nyugtatömbjük sem volt, állítólag nem lehet ilyen nyomtatványt kapni. Pedig ez az egyik bizonylat lehetne keresetük. bevételük ellenőrzésére, mert arra is szükség volna. Saját bejelentéseik szerint ugyanis olyan keveset keresnek, hogy abból nem adót fizetni, megélni sem lehet, ezért is mondták el köntörfalazás nélkül az ellenőröknek, hogy kik azok, akik kontárkodnak, vagyis előlük, „eszik el” adófizetés nélkül, engedély nélkül a kenyeret. A fuvardíjakkal nem volt különösebb probléma, annál is inkább, mert a szállítás szabadáras szolgáltatás, vagyis a fuvaros annyit kérhet, A végső következtetés az volt, hogy a magánfuvarozók nagy segítséget jelentenek a szolgáltatási igények kielégítésében. De a kontárok tevékenységének megszüntetéséért, a papírmunkák végzéséért, az árak kordábantartá- sáért van mit tenni a tanácsoknak. És azt is tisztázni kell még, hogy a vajai tsz- től bérelt járművekkel szabad-e fuvarozói tevékenységet végezni. A végeredmény mindezek után egy fegyelmi a vajai árukiadó ellen, szabálysértési eljárás 10 fuvarozó ellen a számviteli rend megsértése miatt, négy kontár ellen és a hodászi TÜZÉP áru-kiadója ellen a vásárlók megkárosítása miatt. (b. j.) Hit kínál Siabolcs-Szatmár? Vendégvárás választékkal Az utazás sokak kedvenc időtöltése — és közeleg a nagy szezon, a nyár. Ezúttal annak jártunk utána, hogyan fogadja Szabolcs-Szatmár a hozzánk érkező idegent, jut-e szállás, s ha igen, milyen a megyébe érkezőknek? Mint kiderült, legtöbb vendéget a Nyírtourist fogadja, amely árban és minőségben egyaránt széles választékkal várja az idegent. Szálláshelyeinek többsége a megye- székhelyen, Sóstón található, ahol festői környezetben a kényesebb igényű turistától a kispénzű diákig mindenki igényei szerint lakhat. Az Igrice nyaralófaluban nyolcvannégy személy befogadására alkalmas nyaralótelepen 21 négyágyas, összkomfortos faház várja a vendégeket. A motel kettő—három és négyágyas szobái összesen negyven ember számára nyújtanak szállást. A sátorral utazók 300 személyes, 52 lakókocsis kempingben tölthetik az időt. Legolcsóbb szálláshelynek a Fenyves turistaház számít, ahol már éjszakánként negyven forintért is megaihat a vendég, akik között az eddigi tapasztalatok szerint igen sok a diák. A Nyírtourist a megye más településein is kínál, szállást a hozzánk érkezőknek. Leg^ ismertebbnek a szatmárcse- kei Kölcsey-fogadó számít, ahol hét kétágyas és egy egyágyas szoba várja a vendégeket. A fogadóhoz tartozó turistaházat főleg csoportok kedvelik. A két tizennégy ágyas szobában negyven forintért szállhat meg a vidékkel ismerkedő turista. Kisvárdán a Nyírtourist ki- lencszobás motelje, a Strand fogadó várja a vendégeket. Az ugyanitt található nyaralóházban 12 első osztályú és 20 harmadosztályú szálláshely található. Vásárosna- mény a Tisza-part miatt kedvenc úticélja a megyejáróknak: az itt kialakított kempingben, ahol jó idő esetén kevés üres hely marad, 250- en pihenhetnek egyszerre. Az IBUSZ főleg az utazások szervezésében tölt be vezető szerepet, de nem feledkezik meg a hozzánk érkezők fogadásáról, elszállásolásáról sem. Efféle szolgáltatásait elsősorban a fizetővendéglátás segítségével nyújtja. Bérelt szálláshelyeinek többsége első osztályú. A 190 helyen található 306 kiadó szoba java részét olyan vállalatok bérlik, amelyek Szabolcsban dolgozó munkásaik számára veszik igénybe a szobákat. Igen sok a diák is, akik az ország különböző részeiről érkeznek Nyíregyháza főiskoláira. (k. é.) Meghívó az ohcetre o k hcet — ez a szlovén szó esküvőt jelent, de immár húsz éve nem egyszerű esküvőt, hanem nemzetközi lakodalmat jelez. A jugoszláviai Ljubljanában ugyanis az idén június 27-én huszadszor rendezik meg a világ minden részéből érkező ifjú párok nemzetközi esküvőjét. Előtte napokon át Szlovénia városaiban, falvaiban köszöntik a párokat, majd az ünnepélyes lakodalom után nászútra utaznak az adriai tengerpartra. Az ohcetre az idén is a Vas megyei Sa- vari Tourist és a Világ Ifjúsága küldi a szerencsés magyar jegyespárt, akik május 4-ig jelentkezhetnek. Adataikat (név, cím, iskolai végzettség, foglalkozás, munkahely vagy iskola megjelölése, nyelvtudás, testmagasság, rövid élet-' rajz) a Világ Ifjúsága szerkesztőségéhez küldhetik a jelentkezők, akik a lap áprilisi számában részletes felvilágosítást olvashatnak az ohcetről. Válasz cikkünkre A kocsmáros szemével önök vitára bocsátottak egy cikket a Kelet-Magyar- országban „Előny a kocsmáknak” címmel. Idáig csak olyan írásokat olvastam, amelyeknek szerzői azért fogtak tollat, mert szenvedő részesei az alkoholnak. Engedjék meg, hogy mint régi kocsmá- ros leírjam egy pár sorban a véleményemet. Férjem és én MEGFELELŐ ÉLETFELTÉTELEKET Megszűnőben a tölgyek kórja Néhány év alatt — egyelőre ismeretlen okokból — 1,1 millió köbméter kocsány- talan tölgy pusztult el a 260 millió köbméter élőfakészletünkből. Elsősorban az Északi-középhegységben és a Dunántúlon figyelhető meg a tölgy és kisebb mértékbein a fenyők károsodása. A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban is megtalálható ez a jelenség, de a legnagyobb számú fapusztulás az NSZK- ra jellemző. Bartha Dénesi, az erdőfelügyelőség mérnökét és László Sándort, a baktalóránthá- zi erdészet erdőművelési ágazatvezetőjét kérdeztük: megyénkben megfigyelhetők-e a tölgyfa pusztulásának jelei? — A fák károsodásának első tüneteit 1979-ben fedezték fel, de ma már úgy tűnik, megszűnőben van a fertőzés. A FEFAG területén mintegy 500 hektár tölgy található, de ez kocsányos tölgy, a betegség pedig a kocsánytalan tölgyeket érinti. Megyénkben egyedül a beregi területen gyanítanak tölgyfapusztulást, de ez más jellegű, mint ami a hegyekben található — mondja László Sándor. — A fenyőket ért károsodás ellen tudunk védekezni — tájékoztat Bartha Dénes — de a tölgy esetében erre még nincs lehetőségünk. A kutatók között is megoszlanak a vélemények a fák elhalásáról. Van, aki a savas esőre gyanakszik, mások úgy vélik, biotikus károsítok okozták a járványt és varinak, akik a túltrágyázásban keresik az okokat. A legvalószínűbbnek több károsító tényező egyidejű jelentkezése látszik. i — Erdeink történetében már többször előfordult nagyobb mértékű fapusztulás. A múlt század végén a Körösök mentén figyelhettek meg nagyobb tölgypusztulást, míg a század elején a szilek károsodása okozott gondot. Annak ellenére, hogy bennünket nem érint a jelenlegi fertőzés, megfelelő életfeltételeket kell biztosítani növényeinknek, hogy a megbetegedésnek még a lehetőségét is elkerüljük. (kertész) már harminc éve dolgozunk egy italboltban. Szerintem nem ott van a baj, hogy az emberek bejárnak a kocsmába. Ezelőtt is bejártak. Ha kocsma nem volna, akkor is megtalálnák az alkoholhoz vezető utat. Mint ahogy meg is találják. Ott van a baj, amikor a kocsmáros nem igényes a környezetére, mind a tisztaságra, mind az ittas és fiatalkorú személy kiszolgálására. A rendőrségnek kellene gyakrabban megjelenni. Amit nagyon hiányolunk. Eltelik egy hónap is, hogy rendőrnek még színét sem látjuk. Ha szóvá tesszük, az a válasz, hogy ide minek jöjjünk, itt nincs sohasem probléma. Ahol pedig a kocsmáros ad rá okot, hát vonják felelősségre érte. Ne csak a falon legyen kiírva, hogy ittas személyt kiszolgálni tilos, hanem tartsák is be. Az alkoholkorlátozásról pedig csak annyit, hogy szerintem nemcsak megszüntetni kellett volna a boltokban a szesz árusítását 9 óráig, hanem az egyszemélyes élelmiszerboltokból kivonni, mert ott nem akad fönn a pénztárnál az ital, hanem a polcról a zsebbe vándorol. És senki nem lát semmit. És természetesen odafigyelni a bögrecsárdákra. Tisztelettel H. S.-né Tiszadada Kaktuszgyűjtőknek Tüskés hírek Április 23-án, csütörtökön délután öt órától kubai kaktuszgyűjtő körútjáról tart diavetítéses előadást dr. Mészáros Zoltán, a Váci Mihály művelődési központ húszas termében. Ugyancsak a megyei művelődési központ ad otthont április 25—26-án tíztől tizennyolc óráig a kaktusz- és tulipánkiállításnak, ahol árusítják is a kedvelt dísznövényeket, sőt szaktanácsadással is segítik a ker- tészkedők munkáját. ÖTLETEK LÁPOKBÓL falujarö egyetemisták Régi szegedi egyetemi hagyományokat szeretne feleleveníteni a József Attila Tudomány- egyetem közművelődési és KISZ- bizottsága, amikor meghirdeti a falujárási akciót. Kettős cél vezérelte a szervezőket. Egyrészt lehetőséget szeretnének teremteni a hallgatóknak, amatőr művészeti csoportoknak, hogy saját leendő szakmájuk révén aktívabban bekapcsolódhassanak a közéletbe. Másrészt a megye falvainak, kisebb településeinek közművelődési kulturális kínálatát szeretnék színesíteni ajánlat taikkal. Mire vállalkoznak az egyetemisták? Három művészeti csoport és több tucat előadó (hallgató!) vállal szereplést. A fellépés költségeit az egyetem külső pályázatokon nyert díjakból fedezi, így a fogadó felet semmiféle kiadás nem terheli. A szállításokhoz egy mikrobuszt a Csongrád megyei Tanács Művelődési Központja bocsát a hallgatók rendelkezésére. (Csongrád Megyei Hírlap) SZEMÉTLEDOBÓ TISZTÍTÁSA Gyakorlati bemutatóval egybekötött ismertetőt tartottak a magas épületek szemétledobó vezetékeinek újfajta tisztítási technológiájáról. Egerben, a Heves megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat szervezésében. Az új technológia előnyei közé tartozik, hogy vegyi anyag felhasználása nélkül, hidrome- chanikus úton alkalmazható, és a letisztított anyag fertőtlenítés után kerül a csatornába vagy a lerakótelepre. Az eljárás felhasználható a szemétleöntőkön kívül kémények, szellőzők, klímacsövek belső felületének gyors és tökéletes tisztítására is. (Népújság) VÁSÁRLÓK KIVÁLÓ BOLTJA MOZGALOM A Fogyasztók Zala megyei Tanácsa a Balaton Fűszérttel közösen meghirdette a Vásárlók Kiváló Boltja mozgalmat. A pályázat négy évre szól, s évenként értékelik. A kiíró szervek célja, hogy a szélesebb társadalmi véleménynyilvánítás segítségével mind nagyobb teret nyerjen az udvarias kiszolgálás, javuljon az üzletek higiénés rendje, tisztasága, váljanak kedvezőbbé a vásárlási körülmények, emelkedjen a kereskedelmi munka színvonala. A pályázatra az élelmiszereket, illetve iparcikkeket forgalmazó üzletek egyaránt jelentkezhetnek. Az értékeléskor külön kategóriát alkotnak majd az áruházak, illetve azok önálló osztályai, továbbá a szaküzletek, a közepes nagyságú üzletek, valamint az egy-, kétszemélyes kisboltok. A legjobbnak ítélt üzletek, kollektívák elnyerik a fogyasztók tanácsa által alapított plakettet, valamint a Vásárlók Kiváló Boltja díszoklevelet, a vele járó pénzjutalommal együtt. (Zalai Hírlap) IDEGEN NYELVŰ TÁRSALGÁSI KLUB A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom megyei szervezetének munkatársai idegen nyelvű társalgási klubot szerveznek. A tagok sorába azokat várják, akik valahol már legalább közép fokon elsajátították az angol, vagy a német nyelv ismeretét, de mert ezt a tudásukat a hétköznapok során csak ritkán gyakorolhatják, úgy érzik, az évek múlásával csökken szókincsük, romlik beszéd- készségük. A jelentkezésnek nem feltétele a nyelvvizsga. A klub tagjai kéthetenként találkoznak. A spontán beszélgetéseken túl színes program várja majd őket, szinkronizálatlan filmeket, videoszalagokat nézhetnek. használhatják a stúdió berendezéseit, és az ismeretterjesztésen túl lehetőség nyílik arra, hogy tartalmas klubélet bontakozhasson ki. (Dolgozók Lapja) ZALKÄTÖL — MÖRICZIG. Honismereti munkára „adta fejét” a Zöldért fehérgyarmati üzeme „Zalka Máté” szocialista brigádja. A nagy internacionalista születésnapjára kiállítást rendeztek. A gyűjtőmunka során „fedezték” fel „Móricz Zsigmond teázókészletét. A nagy író hozzátartozóinak egyike ajándékozta a kollektívának, melyet a helyi kiállítók hasznosítanak majd. (m. k.)
