Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

1987. április 22. Kelet-Magyaromág olvasóink leveleiből Postabontás Apró Egy apró, de számára igen bosszantó esetet írt meg szerkesztőségünknek címzett levelében egyik olvasónk. Még valamikor március első napjaiban történt, hogy Fény esi itkéről Ajak­ra szeretett volna utazni. De a vasútállomás pénz­tárában hiába próbálko­zott a jegyváltással, a pénztáros nem tudott visz- szaadni olvasónk százasá­ból (a menetjegy nyolc forintba kerül Lükétől Ajakig). Két megoldás került szóba. A legkézen­fekvőbbnek az látszott, hogy az utas felváltja va­lahol a bankjegyet. Ezt az ötletet azonban olvasónk rögtön el is vetette, mert már csak két-hároni perc volt hátra a vonat indu­lásáig. Így azt javasolta a pénztárban ülő hölgy, hogy az utas hagyj * ott a százast a pénztárban — ennek fejében megkapja a menetjegyet, a visszajá­ró pénzt pedig majd el­küldik neki postán ... Olvasónk igen furcsállot­ta ezt a megoldást, a pénzre is szüksége volt, tehát felszállt a vonatra jegy nélkül, noha a hölgy előre figyelmeztette, meg fogják büntetni. Ami valóban meg is történt, s ezen nem is le­het csodálkozni, hiszen ha a kalauz mindenki ma­gyarázkodásának helyt adna... A jegyvízsgáló felírta az adatokat, olva­sónk tehát rövidesen szá­míthat a csekkre, amin le- róhatja százforintos bün­tetését. A fentieket nem azzal a szándékkal juttattuk el az illetékesekhez, hogy „ki­járjuk” a büntetés elen­gedését — az ellen való­ban nem lehet apelláta- Azt viszont magunk is furcsállottuk, hogy 1. a pénztárban nem tudnak visszaadni egy százasból; 2. ez esetben az utasnak ott kell hagynia a pénzét (amin még akkor is meg­ütközik az ember, ha ké­sőbb a különbözetet pos­tán visszaküldik). A MÁV Debreceni Igazgatóságától kapóit válaszlevélből azonban kiderül, hogy a pénztáros csak azt tette, amit ilyen esetekben — a szabályok szerint — tennie kell. Az­az: „Ha az utasnak nincs aprópénze, és a jegy- pénztáros, illetőleg a jegy­vizsgáló nem tud vissza­adni, a visszajáró pénzt a vasút az utas címére meg­küldi. A pénz megküldé­sének költségét az utas viseli”. Vagyis — a „határoz- mány” értelmében — az utasnak gondoskodnia kell a jegyváltáshoz szük­séges aprópénzről, illetve ellenkező esetben tarta­lék összegről, mert szá­míthat arra, hogy na­gyobb címletű bankóját egy ideig esetleg nélkü­löznie kell, s a visszajáró pénzt is csak a postakölt­ségek levonásával kapja majd vissza ... Bárcsak ilyen aggályosán ügyelne a MÁV arra, hogy saját kötelességeit is ilyen hi­ánytalanul számon lehes­sen kérni rajta. Gönczi Mária NE UTÓLAG ... Néhány nappal ezelőtt az esti órákban a tűzoltóság három kocsival vonult ki az Etelközben lévő tízemele­tes házhoz. De az a tűzoltóautó, ami kosárral van fel­szerelve, mozdulni sem tudott a parkoló személygépko­csiktól. Szerencsére ott voltak a tulajdonosok. Még na­gyobb szerencse, hogy — mint utólag kiderült — alap­talan volt a riasztás, nem volt tűz. De lehetett volna, és elgondolni is szörnyű, milyen pusztítást vihet végbe az idő alatt, amíg a gépkocsikat elviszik az útból. Különösen, ha esetleg nincs ott a tu­lajdonos, és úgy kell félretolni az autókat. Ezért merült fel bennem a kérdés, hogy vajon mindenütt gyorsan megközelíthetők-e a tűzoltók számára az épületek? Vé­leményem szerint a tragédiát megelőzni kell és nem utó­lag keresni a felelőst. Elgondolni is rossz, mi történne, ha éjszaka keletkezne tűz, amikor a környéken renge­teg a parkoló kocsi. Megértem az autósok parkolási gondját, de úgy érzem, ennél előbbre való, hogy szük­ség esetén menteni lehessen az emberéletet. Kovács Istvánná, Nyíregyháza, Ungvár sétány 6. sz, PIROS SZEGFŰK Hat éve vonultam nyug­díjba a kisvárdai Kodály Zoltán Általános Iskolából, mint tanítónő. Hosszú-hosz- szú évek során tanítottam a gyerekeket a betűvetésre, ol­vasásra, számolni. Büszke voltam, vagyok rájuk, sok orvos, mérnök, ügyvéd, jó szakmunkás, tanár került ki közülük. Ma is emlékszem a nyugdíjazásom előtti utolsó tanítási napra, amikor a gyermekek és a szülők egy- egy szál szegfűvel búcsúztak tőlem. Akkor úgy gondol­tam, gyermeki kézből a sze­retet jeleként most kapok utoljára virágot. De nem így lett. A közel­múltban volt a névnapom. S ekkor kiderült, mégsem fe­ledkeztek el rólam, két nyol­cadikos kislány köszöntött fel, szegfűvel a kezükben. Tehát gondolt rám az a tan­testület is, amelyhez tartoz­tam, és amelyikre most is számíthatok. Számomra így lett a szeretet jelképe a pi­ros szegfű. özv. Adorján Tiborné nyugd. tanítónő, Kisvárda HASZON VAGY SZÍNVONAL? A város központjában, az egyik legforgalmasabb he­lyen, a nyíregyházi Kossuth téren van az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 20. sz. ajándékboltja. Az üzlet ed­dig széles választékot kínált különböző ajándékokból, dí­szekből, bőr- és réztárgyak­ból Aki betévedt a boltba, ritkán jött ki üres kézzel. Épp ezért nem értem, hogy mit keresnek azok az együt­tes képek a kirakatban, — amelyek sem értékben, sem művészi kivitelben — nem érik el a többi áru színvo­nalát. Igaz, a fiatalok sze­retik és gyűjtik a Modern Talking, az Iron Maiden, Schwarzenegger fotóit, de ezek árusítására ott vannak a trafikok, melyekből szin­tén bőven van a központ­ban. Egy üzlet vezetőjének job­ban kellene ügyelni arra, hogy a haszonszerzés végül is ne menjen a színvonal ro­vására. S ügyelni arra is, hogy a központban levő ki­rakat legyen ízléses! Magyar László Nyíregyháza NYITVATARTÁS A Kelet-Magyarországban is szóvá tette már valaki, hogy sokan egyenesen rosz- szul jártak azzal, hogy nem a nyíregyházi főpostán ve­hetik át egyes küldeményei­ket, hanem a lakóhelyükhöz legközelebb lévő postahiva­talban. A posta akkor azzal érvelt, hogy ezek a kis pos­tahivatalok este 7-ig is nyit­va vannak, tehát munkaidő utón is fel lehet keresni őket. Én sajnos nemegyszer ta­pasztaltam már a jósavárosi kispostán, hogy később nyit­nak, és korábban zárnak a hivatalos időnél. A húsvét előtti héten például többen is várakoztunk az ablaknál — nem volt több háromnegyed hétnél —, de hiába, nem szolgáltak ki bennünket. Az ablak mögött ülő hölgyek megvárták, míg eljön a hét óra, s akkor kiszóltak, hogy zárva ... A reggeli nyitás is gyakran késik. Szeretnénk, ha erre is figyelnének az il­letékesek. S. F.-né Nyíregyháza, Eperjes utca MIKOR LESZ KÉSZ? Hetek óta figyelem azokat az árkokat, amelyek a Sós­tói úton találhatók. Néme­lyikből kábelkötegek lógnak ki, az áramütés veszélyére és a balesetveszélyes árokra sárga műanyag szalagok fi­gyelmeztetik a járókelőket, már ahol még egyáltalán megvannak ezek a szalagok. A jelek szerint a munkát valamikor elkezdték, majd abbahagyták, régóta nem történik semmi. Lehetséges, hogy van valami ésszerű ma­gyarázata a dolognak, de ha nem így lenne, akkor jó len­ne, ha mielőbb befejezné a munkát az a vállalat, ame­lyik elkezdte, mert ez így nagyon balesetveszélyes. özv. Nagy Zoltánná Nyíregyháza, Sóstói út SPRAY Két aerosolos szemüveg­tisztítót vásároltam a nyír­egyházi OFOTÉRT-ben. Itt­hon azonban örömöm egy­kettőre ürömmé változott. Az első flakon ugyanis rossz volt, nem fújt, nem szórt. A másik igen. Mivel az egyi­ket ajándékba szántam a hú­gomnak, de magamnak is szükségem volt a darabon­ként 26 forintba kerülő szemüvegtisztítóra, ezért ar­ra gondoltam, a hibás fla­kont megpróbálom becserél­ni. Külön ezért nem akar­tam beutazni Nyíregyházára, de hamarosan más ügyben kellett mennem, azért halasz­tottam a dolgot tíz napig. Az üzletben a pénztárosnő meg­hallgatott, udvariasan elkér­te a blokkot és a két szem­üvegtisztítót (mind a kettőt magammal vittem), majd be­ment az irodába. Nemsokára kijött, s mondta, menjek be. Az odabent lévő hölgynek is elmondtam a panaszomat. De ő állította, hogy a flakon jó, biztos azért nem jön belőle semmi, mert már tíz napja elvittem, és elhasználtam, különben is, a spraykre nincs garancia. Ezzel „el volt in­tézve” a panaszom. Persze hibát követtem el, hogy annak idején a vásár­láskor nem próbáltam ki mind a két flakont, de úgy érzem, a boltnak sem lett volna szabad eleve a rossz szándékot feltételezni a vá­sárlóról. Szerkesztői Szenetek K. J., Űjfehértó: Tavaly nem adtak közterületfogla­lási engedélyt a nyíregyhá­zi örökösföldi lakónegyed területére. Az idén erre ván mód, ezért amennyiben mu­tatványos tevékenységet kí­ván folytatni, nyújtsa be kérelmét a városi tanács műszaki osztályára. Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 3—5. sz. épület lakói: Az IKSZV-től kapott tájékoz­tatás szerint épületükben a házfelügyelő nyugdíjba ment, tehát 1987. március 2-val munkaviszonya meg­szűnt. Azóta úgynevezett mozgó takarítók tartják rendben a közös használat­ban lévő helyiségeket, a fel­vonó felügyeletét pedig a Bethlen G. u. 2. sz. alatt la­kó házfelügyelő látja el. Mindez ideiglenes, még az idén új házfelügyelő áll munkába, amint a vállalat lakáscserével fel tudja sza­badítani a jelenlegi szolgá­lati lakást. Ármós Kálmán, Kissze­keres: A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítette szer­kesztőségünket, hogy rok­kantsági nyugdíját vissza­menőleges hatállyal már cius 13-án elszámolták. Uszkai Rudolfné, Kisvár sány: A megyei társadalom- biztosítási igazgatóság meg­állapította, hogy a második gyermeke után a terhessé­gi-gyermekágyi segély na­pi összegét tévesen számí­tották ki, a különbözet ki­fizetésére utasították a kifi­zetőhelyet. Bélteczki Jánosáé, Nyír­egyháza: Panasza kivizsgá­lására a KIOSZ alapszerve­zete egyeztető tárgyalást tű­zött ki, amelyre olvasónkat is meghívták. Mivel a meg­jelölt napon nem jelent meg, és távolmaradásának okáról sem értesítette a KIOSZ-t, így a fényképész kisiparossal kapcsolatos pa­naszával a továbbiakban nem tudnak foglalkozni. Az illetékes rá TELEFON, POSTALÁDA Tiszanagyfalu, Boros Klára Kossuth utca (Olvasónk panaszát eljut­tattuk az OFOTÉRT Válla­lathoz. Megküldték szerkesz­tőségünknek az olvasónk ré­szére küldött levelük máso­latát. amiben elnézést kérnek levélírónktól, és tájékoztat­ják őt, hogy intézkedésükre az üzlet feladott részére egy szemüvegtisztító sprayt.) A múlt heti Fórumban ad­tuk közre a Nagycserkesz melletti Cigánybokor lakói­nak kérését, hogy legyen se­gélykérő telefon a települé­sen. Sajnos, nem tudott kedve­ző választ adni Juszku Sán­dor, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Távközlési Üzem veze­tője. Cigánybokorban 15-ös kapcsolási számon közsé­gi nyilvános távbeszélő állomás működik, ami a boltban van elhelyezve. A telefon a nagycserkeszi pos­tahivatal nyitvatartási ide­je alatt használható, és arra jelenleg nincs műszaki lehetőség, hogy ezen az időn kívül a hívások a nyíregyhá­zi, úgynevezett gyűjtőgóc­központba fussanak be. Nagy- cserkesz automatizálása a 7. ötéves tervben sem szerepel, így Cigánybokor lakói belát­ható időn belül sajnos nem számíthatnak segélykérő te­lefonra. Még februárban foglalkoz­tunk az illetéktelenek által is könnyűszerrel kinyiható orosi levélszekrénnyel. Az ügyet a Debreceni Postaigaz­gatóság is megvizsgálta, s dr. Szabó Gyula igazgatóhe­lyettes levélben értesítette szerkesztőségünket, hogy a kérdéses levélszekrényt ki­cserélték. Azt utólag már nem lehetett megállapítani, hogy a levélszekrény mennyi ideig volt ily módon nyitha­tó, s hogy ez idő alatt elju­tottak-e a levelek rendelte­tési helyükre. Az esetleges kellemetlenségért a lakosság elnézését kérik. A háztáji földről Házastársak járandósága Ifj. Boros Józsefné ököritófülpösi lakos, termelőszö­vetkezeti tag háztáji területét — olvasónk véleménye sze­rint — művelésre alkalmatlan, rossz minőségű földön je­lölték ki. Ö ezért kérte a háztáji bizottságot, hogy cserél­jék ki a területet, de a bizottság nem tett eleget a kérés­nek, és a művelési költséget sem szándékoznak visszaté­ríteni olvasónknak. Tagjainak a termelőszövetkezet háztáji földet vagy ter­ményjuttatást köteles adni, ha a tag a tsz által előírt mun­kamennyiséget teljesítette. Amennyiben olvasónk bizo­nyítani tudja, hogy a számára kijelölt háztáji földön a föld minősége miatt nem volt termés, akkor — mivel a háztájinak rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie — a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat jog­orvoslatért. K. Z.-né fehérgyarmati levélírónk azt szeretné tudni, hogy mint rokkantsági nyugdíjas jogosult-e háztáji jutta­tásra, ugyanis 1960-tól 1971-ig folyamatosan dolgozott (tsz- tagként), de azt követően egészségi állapota miatt nem vehetett részt a közös munkában. Rokkantságát 1982-ben állapították meg. A tsz-tagot a kijelölt háztáji föld használata (vagy a terményjuttatás) akkor is megilleti, ha tagsági viszonya fennállott ugyan, de megváltozott és helyre nem állítható munkaképessége miatt nem teljesítette az előírt munka­órákat, feltéve, hogy a juttatásra a tag korábbi munkatel­jesítménye alapján már jogot szerzett. Levélírónk háztájira való jogosultsága tehát attól függ, hogy egyrészt tartós betegségét megelőzően megsze­rezte-e a jogot a háztájira, másrészt, hogy követelése nem évült-e el. Ha 1971-től nem kapott háztájit, akkor sajnos elévült az igénye, mert a sérelmes Intézkedést követő há­rom éven belül lehet jogorvoslatot kérni a szövetkezeti döntőbizottságtól. M. György kisvárdai olvasónk termelőszövetkezeten keresztül értékesítette tavalyi almatermését, de az érte já­ró pénzt még mindig nem kapta meg. Méltánytalannak ér­zi, hogy a tsz az ő házassági bontóperére hivatkozva uta­sította el követelését, mondván, csak a vagyonmegosztást 'követően, a bírósági ítélet alapján lehet kifizetni a szóban forgó összeget. Tsz-tag lévén, levélírónk maga kötötte meg a szerződést a gazdasággal, ezért úgy véli, jogosultsága egyértelmű. Levélírónk téved, a termelőszövetkezet helyesen járt el ügyében. Mivel a házaspár feltehetően közösen végez­te el a termeléssel kapcsolatos feladatokat, ezért mind­egyiküknek részesülnie kell az eredményből. Ilyenkor a járandóság felét — ha a tsz-tag nehéz anyagi helyzetben van — méltányosságra hivatkozva a bírói ítélet előtt is meg lehet kérni a termelőszövetkezettől. Varga Zoltánné vámosatyai lakos a hely téesszel kö­tött szerződés alapján a pásztor felügyelete alatt rendsze­resen a tsz legelőjén legeltette tehenét, amely tavaly ősz­szel hirtelen elhullott. A kártérítési igényt a tsz elutasí­totta azzal, hogy levélírónknak az Állami Biztosítótól mél­tányossági alapon kell kérnie a kár megtérítését. De erre sem került sor. Levélírónk az iránt érdeklődik, hová for­dulhat kártérítésért. A termelőszövetkezettel kötött szerződés tartalma, va­lamint az esettel kapcsolatos orvosi igazolás dönti el, hogy felelős-e a tsz. Az Állami Biztosító csak a vele szerződé­ses partnereknek fizethet méltányossági kártérítést, és ez a levélíró esetében sajnos, nem áll fenn. Mivel az állatorvos igazolta, hogy a tehén heveny fel­fúvódás miatt hullott el, ezért — ha a tsz nem vállalja a felelősséget — levélírónknak az illetékes polgári bíróság­hoz kell fordulnia a felelősség megállapítása végett. Dr. Kondora Zsuzsanna 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom