Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
Kádár János Stockholmban Magyar—svéd egyezményt írtak alá MOSZKVICS SZEMÉLYGÉPKOCSIK JUGOSZLÁVIÁBA. A Szovjetunióból a záhonyi MAV-átrakón keresztül szállítják az új típusú Moszkvics gépkocsikat jugoszláv megrendelésre. (Elek Emil felvétele) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterelnökének, a szociáldemokrata munkáspárt elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Svédországba utazott. Kíséretében van Várkonyi Péter kültigy- mjniszter, Gecse Attila, a Központi Bizottság külügyi és Karvalics László, a KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, Melega Tibor külkeresket delmi' és Patkó András pénzügyminiszter-helyettes. Helyi idő szerint 12,00 órakor szállt le a svéd és magyar zászlókkal díszített stockholmi Ar- landa repülőtéren a MALÉV Kádár Jánost és a kíséretében lévő személyiségeket szállító különrepülőgépe. A repülőgép lépcsőjénél Carls- son kormányfő, Anita Gradin külkereskedelmi és megbízott, külügyminiszter fogadta. A rövid üdvözlés után Kádár János és kísérete szálláshelyére, a Stockholm egyik festői szépségű parkjában lévő, a XVII. században épült Haga- palotába hajtatott. Kegyele- tes megemlékezéssel kezdőKádár Jánost a stockholmi repülőtéren Ingvar Carlsson miniszterelnök fogadta. dött Kádár János programja a kora délutáni órákban. Az MSZMP főtitkára koszorút helyezett el az 1986 februárjában meggyilkolt, nagy nemzetközi tekintélyű politikus Olof Palme egykori svéd miniszterelnök sírján, az Adolf Fredrik templomkertben. Ezután a miniszterelnöki hivatalban Kádár János és Ingvar Carlsson megbeszélésével megkezdődtek a hivatalos magyar—svéd tárgyalások. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két politikus a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseivel és ezen bélül az európai kontinens helyzetével foglalkozott. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben a magyar és a svéd álláspont hasonló vagy egymáshoz nagyon közelálló. Rámutattak, hogy az enyhülési folyamat továbbvitelében minden országnak megvan a maga felelőssége. Az MSZMP főtitkára és svéd vendéglátója megelégedéssel szólt a két ország szinte minden téren eredményesen fejlődő kapcsolatairól. Megerősítették, hogy kölcsönös a szándék a mindkét nép javát szolgáló jó viszony erősítésére és az együttműködés további lehetőségeinek feltárására. A magyar-svéd tárgyalások befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyarország és Svédország beruházásvédelmi megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Kádár János és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai is. Az egyezmény célja a két ország vállalatai közötti gazdasági együttműködés elmélyítése, az egymás területén megvalósított beruházások kölcsönös védelme. A dokumentum mindkét. ország vállalatai számára előnyös feltételeket biztosít a tőkebefektetéshez. Szabályozza a befektetésből származó jövedelmek hazatelepítését, a beruházási viták rendezésének módját, s így megteremti a beruházások biztonságát. Az aláírás pillanatától érvényes szerződés megkötését a magyar—svéd kooperációs kapcsolatok gyors fejlődése tette szükségessé. Svéd vállalatoknak 40 kooperációs megállapodásuk van magyar partnerekkel, országainknak öt vegyesvállalata működik és továbbiak létesítéséről folynak tárgyalások. Elnökválasztási hercehurca tanulságokkal (3. oldal) ÁLLAMI ÉS TSZ-PÉNZEKBÖL Talajjavítás a negyében Tanárképző főiskola: Laoszi vendégek Hazánkban tartózkodik és a felsőoktatással ismerkedik a vientiánei egyetem tizenhét tagú küldöttsége. A laoszi főváros tanárképző egyetemének biológiai, kémiai és fizika szakos oktatói — Dongván rektorhelyettes vezetésével — április 21-én ellátogattak a nyíregyházi tanárképző főiskolára is, ahol a vendégeket Cservényük László főigazgató tájékoztatta a főiskolai oktató-nevelő munka helyzetéről. A laoszi egyetemi oktatók küldöttsége részletesen megismerkedett a főiskola tanszékein folyó munkával. Lenin születése évfordulóján Kiváló pártpropagandisták kitüntetése Budapesten Megyénk talajadottságai olyanok, hogy igencsak rászorulunk a meliorációra. Erre a célra központi forrásból a jelenlegi tervidőszakban összesen mintegy 870—950 millió forintra számíthat Szabolcs-Szatmár. Ez az összeg hozzávetőlegesen 70 százalékát fedezi a tervben előirányzott költségeknek. A hiányzó pénzeket a mezőgazdasági üzemeknek maguknak kell előteremteniük, kigazdálkodniuk. 1987-től a talajjavítási munkákat (és az ehhez szükséges tőkét) már nemcsak a felső-szabolcsi és a Tisza— Szamos közi területekre koncentrálják. Az úgynevezett térségi meliorációba bekapcsoltak egy harmadik tájegységet is: a Bereget. 1990-ben már itt is jelentős haladásról szeretnének beszámolni. Ami az évek óta tartó (húzódó) térségi beruházásokat illeti: a számítások szerint Felső-Szabolcsban nagyjából háromnegyed részben kell elkészülni a munkáknak a tervidőszak végére, a Tisza—Szamos közben pedig addigra közel állnak majd a befejezéshez. Összesen 40—45 ezer hektárt érint a melioráció a mostani tervciklusban. (Ez 10—15 tsz területének felel meg.) Ebből 14—16 ezer hektáron dréneznek (vízelvezető csöveket tesznek a földbe) és körülbelül harmincezer hektáron kémiai talajjavítást végeznek. A mezőgazdasági területek termőképességének kémiai eszközökkel való növelésére, jobbítására különös hangsúlyt helyeznek a szakemberek. Erre azért is szükség van, mert az utóbbi években rendre elmaradtak az üzemekben ezekkel a munkákkal — elsősorban a mész- por, illetve egyéb javítóanyagok hiánya miatt. Mára már a megindult bá- nyafejlesztések eredményeképpen minden remény megvan arra, hogy az egyes tevékenységek aránya jelentősen megváltozik. Eddig ugyanis a területrendezések a kelleténél nagyobb szerepet játszottak a drénezés és me- szezés rovására. Fontos feltétel, hogy a melioráció éves üteméhez igazodva mindig már az előző esztendőben elkészüljenek az úgynevezett főművek, a kanálisok, csatornák. E probléma áthidalására az illetékesek jó kapcsolatokat építettek ki a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal. Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy ahol már teljes egészében elkészültek a talajjavítással (a megyében eddig 17 ezer hektáron), ott magas legyen a karbantartás színvonala. Ahol ugyanis hagyják, hogy elduguljanak, eliszaposodjanak a dréncsövek, ahol nem kaszálják a vízfolyások partjait, ott kár- bavesznek a meliorációra fordított milliók. (sztancs) Ár- és belvízvédelem XLiIV. évfolyam, 94. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. április 22., szerda Megkezdődtek a magyar—szovjet gazdasági- műszaki tárgyalások Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 36. ülésszaka. A küldöttségeket Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik. A bizottság munkájában részt vesz Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. A tárgyaláson áttekintik többek között a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin született megállapodások megvalósítását, a bizottság korábbi ülésszakain hozott határozatok teljesítését. Értékelik a magyar és a szovjet vállalatok, egyesülések közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésének, közös vállalatok alapításának eddigi eredményeit. Megvizsgálják az olefinek és származékaik gyártására, kölcsönös szállítására, valamint a növényvédő szerek, műtrágyák és más vegyi termékek előállítására megkötött kormányközi egyezmények eddigi teljesítését. Foglalkoznak a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének javítását célzó intézkedésekkel, a KGST-tagor- szágok komplex programjához kapcsolódó egyezmények magánjogi szerződéseinek megkötésével, valamint azokkal a teendőkkel, amelyek az újabb magánjogi szerződések létrehozásához szükségesek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettest. Vlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki kedden, az MSZMP Központi Bizottságának székházában. Lakatos Ernőnek, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya vezetőjének megnyitó szavai után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte: pártunkban jó hagyománnyá vált, hogy Lenin születésének napján emlékezünk meg a szocialista eszmék, a marxista elmélet terjesztőinek, propagandistáinak, a kommunista mozgalom sok ezer szellemi fáklyavivőjének fáradságos munkájáról. Hozzátette: — A mostani emlékezés nevezetes időben történik, idén ünnepeljük Lenin nagy történelmi tettének, az általa vezetett, első győztes szocialista forradalomnak a 70. évfordulóját. A soron levő teendőkről szólva — egyebek között — hangsúlyozta: — Ma a gazdaságépítés újabb és nehéz feladatai előtt állunk, amelyeknek megoldása új megközelítéseket, a korábbi beidegződésektől gyakran gyökeresen eltérő lépése- • két igényel. Ezek megtétele során sem szabad megfeledkeznünk Lenin útmutatásáról, aki miközben felhívta a figyelmet az újító megközelítések szükségességére, rámutatott arra is, hogy az új gondolatok felvetése, az új módszerek bevezetése nem megy könnyen, számolni kell nehézségekkel is. Nekünk, magyar kommunistáknak, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek küzdelmeire — mutatott rá a Központi Bizottság titkára — nincs sok szégyenkeznivalónk a tekintetben, hogy mennyire igyekeztünk meríteni a lenini gondolatok kincsestárából vagy mennyire alkotó módon igyekeztünk hasznosítani azokat, önelégültségre azonban nincs okunk. Nem voltunk eléggé következetesek és eltökéltek abban, hogy végigmenjünk a magunk választotta úton. Ezután Berecz János, a Központi Bizottság titkára kitüntetéseket nyújtott át. Egy hete még csak csónakkal lehetett megközelíteni a Kraszna-hidat Ágerdőmajor- nál (amint azt felvételünk is mutatja), azóta azonban már helyreállt a rend. Szabolcs- Szatmár megyében az elmúlt hét végén megszüntették az árvízvédelmi készültséget. A vízügyi igazgatóság kedden arról tájékoztatta lapunkat, hogy az utóbbi napok kedvező időjárása következtében gyorsan csökkent a belvízcsatornák vízszintje, s ezáltal az elöntött területek nagysága is. A szivattyútelepek működtetése is hozzájárult ahhoz, hogy tegnap reggel a nyíri, a felső-szabolcsi és a Szamos—Kraszna-közi öb- lözetben megszüntethették a másodfokú belvízvédelmi készültséget. A szivattyúk azonban — szükség szerint — tpwébbra is működnek a veszélyeztetett területeken. (Baján Erzsébet felvétele) Megszűnt a készültség
