Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

1987. április 21. Kelet-Magyarország 7 „Az alkoholt és a dohányzást kihagytam az életemből../' Jancsi szép hnsvétja Mont, látott óm győxőtt Ausztriában Nyíregyházi beszélgetés Pollarddal C Bryan Pollard 24 éves, szülővárosa Detroit. Magas­sága 195 cm, ehhez 117 ern­es rugót „épített" a lábába. Két évig a MAFC csapatá­ban bedobóként játszott. Idén az edzők véleménye alapján elnyerte az „Év férfi kosár­labdázója" címet. A keddi nyíregyházi vendégszerep­lése után a vacsoránál be­szélgettünk. A tolmács sze­repét dr. Ránky Mátyás vál­lalta.) — A várakozás ellenére végig a kispadon ültél. Mi­ért? — Izomhúzódást szenved­tem. Egyszerűen nem tudom lendíteni a bal lábamat. Egyébként számomra az. hogy a saját mérkőzésemet a partvonal mellől nézzem, a legpocsékabb dolog. — Most mindenki a búcsú­tokról beszél. Mikor utaztok haza? — Ezen a héten repülök Detroitba, Sly (Sylvester Norris) pedig Jacksonba. Jú­nius 15-ig előszerződést kö­töttem a MAFC-cal. Ha ad­dig szereznek olyan szpon­zort, aki valutában* adja a támogatást, szeptembertől új­ra a műegyetemistáknál ját­szom. — Ezek szerint elégedett vagy az itteni szereplésed­del? — Azzal igen, a csapat tel­jesítményével már kevésbé. Az az igazság, hogy hiába dobtam néha 35—40 pontot, nem volt partner, aki leg­alább 20—25 pontot szórt vol­na mellettem. Pedig szá­momra a győzelem a legfon­tosabb! — Mit szólnál, ha a nyír­egyháziak megelőznék a MAFC-ot- és szerződtetni sze­retnének? — 200 ezer dollárért és tel­jes ellátásért már holnap aláírok nektek — mondja nevetve. — Az utóbbi esetleg ösz- szejönne. az előbbi már nem valószínű. — Akkor nincs üzlet. Me­gyek haza és egy hét pihenő után pályára lépek az NBA (amerikai profiliga) hagyo­mányos nyári ligaküzdelmei­ben. 15—20 ezer néző előtt a játékosok szervezik ezeket a meccseket. És ami ennél sok­kal fontosabb számomra: ba­rátommal, ..Magic" (Mági­kus) Johnsonnal, a világ egyik legjobb profi kosara­sával játszhatom egy csapat­ban. — Es ha nem jön össze a MAFC-cal a szerződés? — Valamelyik amerikai csapatnál próbálok szeren­csét. 24 évemmel még fiatal vagyok az ottani proficsilla­gokhoz képest. Ha pedig vég­leg kiöregednék, fivérem sportszervállalatánál fogok dolgozni. — Karos szenvedélyek, ital. cigaretta, nők? — Csak az üdítő. Ahhoz, hogy megtartsam a kondíció­mat és még vigyem valami­re, az alkoholt és a dohány­zást kihagytam az életem­ből. Egy magyar lánnyal ösz- szeismerkedtem. akivel sze­retném továbbra is tartani a kapcsolatot. — Detroit az autógyártás egyik központja. Biztos vet­tél valami csodamasinát. — Egy Audi turbó vár oda­haza. — 49-es lábadra nem könnyű cipőt találni. Hogy oldottad meg a cipőkérdést? — Hoztam öt pár Adidast, különböző színű csíkokkal. Amikor például piros mez­ben játszunk, a piros csíkost veszem fel. — Hogy szólítjátok az ed­zőt? — A legtöbbször a meg­szokott Coach-nak (Edző), néha chéf Frankynak. — Kaptatok a meccs után egy-egy Nagymama lekvár­ját. Hazaviszed. vagy még addig megeszed? — A dzsemet szeretem, úgyhogy hazáig nem fog ki­tartani. Ajándékokat pedig már vettem: csikóbőrös kula­csot, kerémiát. — Mi az. amit kimondot­tan hazánkban szerettél meg? — A gulyáslevest és a ba­latoni fogast. Nagyon jó szál­lásom volt a kollégiumban. Csendes, nyugodt hely, lehe­tett pihenni. — Mi a kedvenc időtölté­sed? Bryan Detroitból, 49-es cipővel. — A biliárd és a karate. — Mikor kezdtél és med­dig szeretnél kosárlabdázni? — Nyolcévesen az utcán a többi sráccal és még leg­alább tíz évig szeretném dobni a kosarakat. Máthé Csaba Különös ismertetőjele: kizáró­lag csak a versenypályákon köz­lekedik gyorsan. Hogy mivel ér­demelte ki Balogh János, a Nyíregyházi Volán DSC 28 esz­tendős motorosa „A hét legjobb sportolója” jelzőt? Nos, azért, mert néhány nappal ezelőtt áz ausztriai Bucknaidorlban rende­zett nemzetközi salakmotoros versenyen osztrák, dán, svéd, NSZK-beli és magyar indulók között nagyszerű győzelmet ara­tott. Nem kelt hozzá különösebb jó szimat, hogy az ember megérez­ze, mindig van valami a salak­motoros levegőben, ha beindul­nak a gépek, elkezdődik a négy- körös száguldás a salakon. Nyír­egyháza utcáin naponta el lehet csípni egy-egy szót a vaspapu- csosok háza tájáról, ez pedig nem más, mint egy-egy viadal előszele. Néhány nappal ezelőtt Balogh Jancsi, a szabolcsi motorsport üdvöskéje, újból bizonyította: legény a gáton. Olyan fölénnyel utasította maga mögé a mezőnyt •z ausztriai versenyen, hogy az osztrák sógorok csak csettinteni tudtak a győzelem láttán, ök már verseny közben is rájöttek arra, nemcsak a gulasch, a négy­lábú paripák nemzete vagyunk, de a füstölgő kétkerekűeké is. Szóval Balogh ment. látott, és — győzött! Nyert azon a buck- naidorfi versenypályán, ahol a nézők — szokásuk szerint — áll­va szurkolták végig a viadalt. Balogh — jó szokása szerint — minden rajtja előtt mélyedést kapart a salakba, hogy köny- nyebben kapaszkodjon a gumi, gyorsabb legyen a rajt. Németül hangzottak vezényszavak, arcok tűntek el a sisakok, a szemüveg mögött. A nyíregyházi fiú, a nép­szerű „Kicsi”, feszülten figyelte a startmarsal minden mozdula­tát. Csak arra gondolt: ha már itt van, győzni kellene. Felidézi magában azokat a pil­lanatokat, amikor ott állt a rajt­nál, körülötte bábeli hangzavar és benzingőz terjengett, bőgtek, recsegtek, ropogtak a vaspari­pák. a lárma közben is hallotta egy-két ember hangiát: „Hajrá, Balogh 1” Aztán mindannyiszor jól jött el a rajttól, áprilisi hideg csap­ta meg arcát, a salakmotoros versenyek semmi máshoz nem hasonlítható elegyével. A pálya körül álltak és salakesőben fü- rödtek az emberek, a befutásnál pedig csak a rajtszámát lehetett látni, így tudták megkülönböz­tetni a többiektől. Hol öröm, hol pedig csalódás moraja zúgott fel, mindkettőt látta a hazai szurkolók arcán. Hát megint itt van ez az apró — százhatvan centi magas — em­berke, ez az elnyühetetlen, akit Kettő káró... passz... A bridzs 'Szabolcsban is hidat jelent Kettő káró, . . . passz, .'. . há­rom kör, . . . passz, . . . négy szanzadu, . . . kontra, . . . passz ............ passz, .... passz, . . . passz, . . . A fenti, furcsa hangzású sza­vak egy játék alapelemei, a bridzs szóbeli kellékei. Bevallom eleddig igencsak minimális is­mereteim voltak erről a játék­ról. annyit tudtam : 52 lapos fran­cia kártyával játsszák, a négy játékos a föégtájak nevét vise­li, és a játék során minél több ütés megszerzése, illetve meg­akadályozása a cél. Ez körül­belül annyit jelent, mintha a sakkról azt mondanánk: ketten játsszák, 16—16 (sötét és világos) bábuval egy hatvannégy mezős pepita táblán. Az egyes bábuk meghatározott módon léphetnek, és szinte vég-telen a kombinációs lehetőség. Nem véletlen a párhuzam a sakk és a bridzs között, mind­kettő érdekes játék, hasznos időtöltés és szellemi sport. — Valóban van azonosság a két játák között. Azonban amíg a sakkban egyedül döntök, a bridzsben van egy egyenrangú partnerem, akivel egy hullám­hosszon kell lennünk, meg kell értenünk és értetnünk egymást —, tudom meg Zalai Lászlótól, a Szabolcs-Szatmár megyei Bridzs Egyesület titkárától. A bridzs az egyik legnépsze­rűbb kártyajáték, becslések sze­rint több mint hatvanmillióan játsszák. Világszövetségének szinte valamennyi ország tagja, hazánkban is önálló szövetsége van. és' közel tízezerre tehető a játékosok száma. A megyei szö­vetség júniusban ünnepli har­madik születésnapját, induláskor egy híján ötven volt a bejegy­zett tagok száma, ami időköz­ben narmincra zsugorodott. Kö­zülük 15—20-án járnak rendsze­resen hétfőn esténként a nyír­egyházi Korona-szálló első eme­leti klubhelyiségébe. A játék őse a whist, orosz eredetű, amiből a múlt század végén alakult ki a bridzs. A szó angolul hidat jelent. Hogy miért kapta ezt a nevet? — A könnyebb megértés ked­véért előbb hadd adjak egy rö­vid ismertetést a játékról — így Zalai László. — A négy játékos két párost alkot, az egymással szemben ülők partnerek: Észak— Dél és Kelet—Nyugat. A játék kél részre bontható, licitre és le­játszásra. Leosztás után a párok különböző értékű teljesítésekre vállalkoznak, ez a licit. Azé a párosé a lejátszás joga, amely magasabb értékű licitet vállal. Aki ezt bemondja, az a „felve­vő”. Lejátszáskor a tő*le balra ülő játékos indít, támad, és min­denki kijátszik egy-egy lapot. Ezt követően a felvevő partnere az „asztal” kiteríti lapjait (mint ultiőan a rebetlinél, vagy a redurchmarsnál). Ezután neki már csak passzív szerepe van, a lapokkal társa, a „felvevő” ját­szik. Neki ke.ll megtalálnia a képzeletbeli hidat, az „asztal” (terített lapok) és a „kéz” (fel­vevő lapjai) között. A játék célja, minél több pont gyűjtése, amire két mód van: a felvevőjáték teljesítésével, illet­ve ennek megakadályozásával. A szabályok tulajdonképpen egy­szerűek, a pontszámítás valami-, vei bonyolultabb. A játék során 15 angol szót használtnak, és használhatnak: számok l-től 7-ig, az aduszínek (treff, káró, kör és pick), illetve a szanzadu (adu nélküli), valamint az ultiban is használatos kontra, rekonlra és a passz. Miért nevezik szellemi sport­nak, amikor a leosztásnál dön­tő a szerencse? Való igaz, a tár­saságbeli játéknál ez így van, ám a versenybridzsnél talonba kerül Fortuna. Tulajdonképpen egyszerűen küszöbölik ki a sze­A bridzset négyen játsszák. rencsefaktort: minden páros ját­szik minden ellenféllel és vala­mennyi leosztással. Az nyer, aki a mindenki számára azonos le­osztásokból a legmagasabb érté­ket tudja kihozni. Egyébként páros és csapatversenyeket ren­deznek. Miként a sakkban, itt is van­nak minősítési fokozatok (nem­zetközi mester, mester, I. és II. osztályú versenyző), amelyeket versenyeken lehet szerezni. A legmagasabb szintű nemzetközi versenyek a világ- és Európa- bajnokságok, és az olimpia. A világ élvonalába tartozó bridzs- nagyhatalmak: Tajvan. USA. Brazília. A magyarok az európai középmezőny tagjai. Nagyon sok ismert személyiség tartozik a bridzsezök táborába. Például a világhírű filmsztár, Omar Shariff is kitűnő játékos. A játék nép­szerűségére jellemző, hogy a skandináv országok középisko­láiban a tanulók fakultatív tárgyként felvehetik a bridzset is. Nálunk főként az egyetemis­ták és a műszaki értelmiség kö­rében népszerű. Ezért is fájlalja a megyei titkár, hogy a nyíregy­házi főiskolások nem érdeklőd­nek az érdekes, izgalmas és a logikai készséget fejlesztő játék iránt. Mán László nem lehet megverni ... Ez a fiú nem tud veszíteni? Nem tudott veszíteni Balogh János ezen a nemzetközi viada­lon, ahol öt ország színeiben ti­zenhatan indultak. Harmonikusan együtt működött „Kicsi” és a motor, ember és a gép. Biztosan nyerte a versenyvégi különfuta- mot, amely ráadás a nézőknek, s ahol alaposan „elpáholta” Nébelt és Funkot, a két hazai „verhe­tetlent”. Legnagyobb sikere? Sok ilyen volt már életében. Győzelmi tró­feák, babérkoszorúk kerültek a nyakába, a magyar bajnoki cím azonban várat magára. Hogy hol lesz a légközelebbi sikere? Mi­kor érdemli meg újra a legjobb­nak járó címet? S hogy minek örült legjobban az ausztriai győ­zelem után? Ezen talán nem is gondolko­zott, olyan típus, aki mindig előre néz. Hogy később — vala­mikor — mit fog csinálni, ha egyszer abbahagyja, s szögre akasztja vaspapucsát? Kirándul­ni, kempingezni, vagy talán hor­gászni szeretne, együtt lenni a A Nyíregyházi Volán-Dózsa üd­vöskéje a saját kedvenccel, a motorjával. családdal, olvasni, amire eddig kevés idő futotta . .. Egyelőre száműzni igyekszik magától ezt a gondolatot, még sok versenyt és győzelmet akar. Olyan parázs légkörben zajló viadalokat, ahol legyőzheti a legnagyobb ellenfeleket. Szeretne próféta lenni saját hazájában. Kovács György Húsvéti futógála Rajt a tapsiíutáson Májer József többszörös magyar bajnok felesésével az 5 km lefutása után a célban Szedd a lábad szaporán!... Nyuszi-futás néven húsvéti futógálát rendezett Nyíregy­házán a Tanárképző Főisko­la Road Runner KlSZ-alap- szervezete. a megyei és váro­si tanács vb ifjúsági és sport­osztálya. Az érdekes futóak­cióhoz csatlakoztak az olim­piai ötpróba résztvevői, akik külön útvonalon és távon tel­jesítették a feladatot. Ponto­san 10 órakor az óvodások, szülők és nyugdíjasok raj­toltak 1 km-en, fél órával ké­sőbb a többiek vágtak neki az 5 kilométeres távnak. Az indulók között akadtak neves sportolók is, a mezőny na­gyobb része azonban — ki­használva a jó időjárást, fu­tott. kocogott vagy éppen kedve szerint végigsétálta a távot. Impozáns látványt nyújtott a színes futókara­ván, a derűs, sugárzó moz­gás. A résztvevők tömegében akadtak ismerősök és isme­retlenek. egyének és csalá-_ dók, kicsinyek ési dősek egy­A legifjabb résztvevő: 14 hónapos Farkas Zoltán felvétele aránt. Aki elindult, kettőt ütött egy csapásra; sorsolták a rajtszámokat is és ajándék- kosár, sportfelszerelés, élő nyuszi talált gazdára. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom