Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

Kelet-Magyarország 1987. április 2. A kormányszóvivő nyilatkozata és a Tudományos Akadémia közleménye a romániai magyarellenes vádakról Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyi­latkozatot adta a sajtó kép­viselőinek: — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26— 27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Taná­csa. Az ülésen és az azt kö­vető sajtókampányban a ro­mán nép történetének meg­hamisításával, revansizmus- sal, Románia belügyébe tör­ténő beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköz- társaságot. A Romániában és külföl­dön is széles körben terjesz­tett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érde­keinek. Ismeretes, hogy a burzsoá­zia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult né­peire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erő­sítését, a sokoldalú együtt­működés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztár­saság képviselője aláírta a helsinki záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a ha­tárok sérthetetlenségét is — következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósítjuk. A magyar—román kapcso­latokban kormányunk a tár­sadalmi rendszereink azonos elveiből, a szomszédságból és a történelmi egymásrautalt­ságból kiindulva az általáno­san elfogadott nemzetközi el­vek alapján mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső ve­zetőinek találkozóján is meg­állapodás született arról, hogy minden területen fej­lesztjük kétoldalú kapcsola­tainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan, s ezért a nekünk címzett vádak érthe­tetlenek és elfogadhatatla­nok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyaror­szágon kisebb számban ro­mán nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nem­zetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. Megerősítet­ték, hogy szükség van a köz­vetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a né­peinket összekötő haladó ha­gyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kapcso­latokban, k tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szer­vek a megállapodásnak meg­felelően mindig nagy felelős­séggel és kezdeményezően foglalkoztak ezekkel a kérdé­sekkel. Sajnálatos, hogy kez- deményezéseánk nemigen ta­láltak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi ál­láspontunk is, hogy a nemze­tiségi kérdés kezelése min­den országnak belügye, amelynek azonban nemzetkö­ze az adott esetben Magyar- országot érintő kihatása is van. Abban vagyunk érde­keltek, hogy a Romániában élő magyarok anyanyelvűket megőrizve, nemzetiségi kul­túrájukat fejlesztve, a Ro­mán Szocialista Köztársaság hűséges állampolgáraiként, egyenrangúan vegyenek részt a szocializmus építésében. A romániai Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Tanácsá­nak februári ülésén, vezető román politikusok részéről, és a román sajtóban éles tá­madások láttak napvilágot az MTA gondozásában megje­lent, Erdély története című háromkötetes munka, s álta­lában hazai ítörténetírósunk ellen. Akadémiánkat „tuda­tos történelemhamisítással”, a szerzőket nyilvánosan „horthysta, fasiszta, sovi­niszta tézisek felelevenítésé­vel” vádolták. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy a vádakat megalapozat­lan rágalmaknak ítéli, s mél­tatlannak tartja, hogy ilyen jellegű vádaskodó polémiák­ba bocsátkozzon. Tudomá­nyos vitáikat csakis a tudo­mányosság keretei között le­het eldönteni, s az üres vá­daskodás nem lehet vitaalap. Kétségtelen, hogy bizonyos kérdésekben úgyszólván év­százados vita folyik a román és magyar történészek kö­zött. Az akadémiai Erdély- történet szerzői, ellentétben a román -kollégáikkal, nem osztják a dáfco-román kon­tinuitás elméletét. Vita fo­lyik Erdély, valamint a két ország történetének számos kérdéséről, beleértve az -első világháborút követő béke- rendszer értékelését, vala­mint az 1919-es magyar for­radalom megítélését is. Nem tartjuk magunkat csalhatatlannak, s vitás kér­dések minden tudományos műben adódhatnak. A vitatott munka azonban analitiku­san, kritikusan vizsgálja Sa­ját múltunkat, s közös törté­Termésizetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kér­déseinek megítélésében le­hetnek és vannak különbsé­gek a különböző országok tu­dósai, így a magyar és a ro­mán történészek között is. Azonban csak a tények szán­dékos félremagyarázásának tudhatjuk be azokat a váda­kat, hogy a Magyar Népköz- társaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, amelyek úgymond Horthy fa­siszta rendszerének legreak- ciósabb téziseit elevenítik fel. Végül szeretném hangsú­lyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Romániának, a két szomszé­dos szocialista országnak és népeinek egyaránt érdeke, hogy a felvetődő vitás kérdé­sek megoldásán munkálkod­jon, s a barátság szálait erő­sítve, .a .társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fej­lessze együttműködését min­den területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk — zárta nyilatkoza­tát a kormány szóvivője. nelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgál­ni. Népeink összekapcsolódó történélmi útjának, a tragi­kus konfliktusoknak, a kö­zös szenvedésnek és a lét- fontosságú egymásrautalt­ságnak és közös küzdelmek­nek feltárása a múlt megis­merését és a mai együttélést segíti. Az Akadémia gondo­zásában megjelent Erdély- tönténet bármely objektív olvasója megbizonyosodhat a vádaskodások alaptalansá­gáról. A Magyar Tudományos Akadémia hosszú évek óta sürgeti a magyar-román tör­ténész vegyesbizottság nem a mi hibánkból szünetelő működésének felélesztését. Ügy véljük, a történészek együttes, előítéletektől és el­fogultságoktól mentes vitája és csakis az lehet a tisztázat­lan kérdések megbeszélésé­nek legjobb fóruma. Mindez hasznosan járulhatna hozzá a történetkutatás fejlődésé­hez, de a helsinki megálla­podások általunk maradék­talanul elfogadott szellemé­nek, valamint akadémiáink és a magyar és ia romén nép közötti, melegen kívánt ba­rátság erősítéséhez is. Lapzárta A pápa Uruguayban II. János Pál pápa kedden este Uruguayba, három or­szágot érintő kéthetes dél­amerikai kőrútjának első ál­lomására érkezett. A kato­likus egyházfő még kedden továbbutazik Chilébe, majd Argentínába látogat. A pápa szerdán Montevi- deóban szabadtéri misét pon­tifikái, amit a hatóságok szá­mítása szerint félmillió em­ber hallgat majd meg. A kor­mány ezért a szerdát munka­szüneti napnak nyilvánította és 5 ezer katonát és rendőrt mozgósított a rend fenntar­tására. Szovjet hajók Törökországban Befejezte törökországi lá­togatását és visszaindult a szovjet vizekre az Ocsakov tengeralattjáró-elhárító és a Bezzavetnij kísérőhajó. A Bezzavetnij fedélzetén Isz­tambulban járt a fekete-ten­geri szovjet flotta parancsno­ka, Hronopulo tengernagy, aki találkozott a török kato­nai parancsnokság képviselői­vel. Nyomozás betörési ügyben A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság nyomozást folytat isme­retlen tettes ellen, aki február 13-án éjszaka betört a Ramovill Kereskedelmi Vállalat Budapest» V. kerület Váci utca 40. 9zám alatti Sanyo márkaboltjába. Ma­gával vitt három — Magyaror­szágon eddig nem forgalmazott — színes tévét, valamint HI-FI tornyokat, rádiómagnókat, lézer­lemezjátszót, képmagnót, autó­rádió magnókat és különféle magnó- és videokazettákat. Az elkövető ellopott még eredeti ga­ranciajegyeket, biokktömböket és bolti bélyegzőket. A tévé- készülékek közül az egyik a Sa­nyo CEP 2600-as STV típusú 36601757 gyári számú még nem volt áthangolva az országban használatos OIRT rendszerre. A készüléket áthangolás nélkül nem lehet használni, ezért felte­hetően áthangolásra már elvit­ték szakemberhez. A rendőrség kéri, hogy aki a készüléket meg­vásárolta, vagy áthangolta, illet­ve a bűncselekmény elkövetésé­ről tud, jelentkezzék a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságon, vagy a legközelebbi rendőri szervnél. Átadták az idei művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából szerdán a pesti Vigadóban átadták az idei művészeti díja­kat. Az eseményen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte, majd átadta a kitüntetéseket. A hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából kitünte­tett művészek: JÁSZ AI MARI-DÍJ: Acs János, a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője, Baj- csay Mária, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze, Balogh Gé­za, az Állami Bábszínház rende­zője, Bán János, a Katona József Színház színművésze, Csíkos Sán­dor, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház színművésze. Fel­kai Eszter, a békéscsabai Jókai Színház színművésze, Harsányi Gábor, a Nemzeti Színház szín­művésze, Illés István, a győri Kisfaludy Színház tagozatvezető rendezője, Koltai Tamás kritikus, a Színház című folyóirat munka­társa, Kováts Kriszta, a Rock Színház színművésze, Kristóf Ist­vánná, a Magyar Cirkusz és Va­rieté artistaművésze, Magos György, a Magyar Rádió rende­zője, Nagy Anna, a Madách Színház színművésze, Pap Vera, a Vígszínház színművésze, Tóth Judit, a Népszínház színművésze és Zsadon Andrea, a Fővárosi Operett Színház színművésze. JÓZSEF ATTILA-DÍJ: Agárdi Péter irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Rádió elnök- helyettese, Balázs József író, Csu­kás István költő, Gergely Ágnes költő, műfordító, prózaíró, a Nagyvilág munkatársa, Görömbei András irodalomtörténész, kri­tikus, Kalász Márton író, műfor­dító, a Vigília munkatársa, Ko­csis István drámaíró, Kraszna- horkai László író, Thiery Árpád író, a Kortárs főszerkesztő-he­lyettese, Zalán Tibor költő és az időközben elhunyt Szederkényi Ervin főszerkesztő, kritikus és irodalomszervező. LISZT FERENC-DÍJ: Berczelly István, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekese, Dévai Nagy Kamilla, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese magánénekese. Hágai Katalin, a Magyar Állami Operaház magán­táncosa, Jancsovics Antal, a Ma­gyar Néphadsereg Művészegyüt­tese vezető karmestere, az Ome­ga együttes: Benkő László, Deb­receni Ferenc, Kóbor János, Mi­hály Tamás, Molnár György, Pe- rényi Eszter, az Országos Fil­harmónia szólistája, hegedűmű­vész, Somogyvári Erik, a Buda­pest Táncegyüttes néptáncművé­sze, Szakcsi Lakatos Béla zon­goraművész, zeneszerző, a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanára, Zempléni Má­ria, a- Magyar Állami Operaház magánénekese. ERKEL. FERENC-DÍJ: Bor József, a győri Kisfaludy Színház igazgató-rendezője, Már- tha István zeneszerző, Párkainé Eckhardt Mária zenetudós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola osztályvezetője. BALÁZS-BÉLA-DÍJ: Bársony Péter, a Pannónia Filmvállalat hangmérnöke, B. Ré­vész László, a Magyar Televízió rendezője, Bölcs István, a Ma­gyar Rádió rovatvezetője, Elek Judit, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat filmrendezője, Erdőss Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője, Gothár Péter film­rendező, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház főrendezője, Hazai György, a Magyar Szinkron és Video Vállalat szinkronrendezője, Horváth Péter, a Lapkiadó Vál­lalat fotóriportere, Kollányi Ju­dit, a Magyar Filmgyártó Válla­lat vágója, Mahrer Emil, a Ma­gyar Televízió vezető rendezője, Pap Ferenc, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat operatőre, Szalai And­rás, a Magyar Televízió ope­ratőre. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ: Almásy Aladár grafikusművész, Antal Pál grafikusművész, Bozső János festőművész, Buczkó György iparművész, Demjén Im­re ipari formatervező művész, Földi Péter festőművész, a So­moskőújfalui Általános Iskola ta­nára, Józsa Bálint szobrászmű­vész, Kecskés Agnes gobelinter­vező művész, Lente István res­taurátor, Lörinczi Edit belsőépí­tész, Marosits István szobrász- művész, Németh Lajos művészet- történész, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tanszékvezető professzora, Szentirmai Zoltán szobrászművész, Újházi Péter fes­tőművész. Dr. Markója Imre Belgiumban Dr. Mankója Imre igaz­ságügy-miniszter, aki Jean Goi miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter meg­hívására hétfő óta Belgium­ban tartózkodik, tanácsko­zást folytatott vendéglátójá­val kétoldali és nemzetközi jogi és igazságügyi témáikról. Fogadta őt Jean Defraigne, a parlament elnöke, és tár­gyalt Marik Eyskens pénzügy­miniszterrel valamint Etien­ne Knoops külkereskedelmi államtitkárral. Dr. Markója Imre szerdán befejezte láto­gatását és csütörtökön utazik haza Magyarországra. Vállalatok, intézmények figyelem! Miskolc-Tapolca fürdőhelyen színvonalas villákat, illetve lakrészeket rövidebb és hosszabb időre, kis és nagyobb létszámra ajánlunk VÁLLALATI ÜDÜLTETÉS CÉLJÁRA. Kívánság szerint ellátást és fürdőbelépőket is biztosítunk. Állunk szíves rendelkezésükre: BORSOD TOURIST Miskolc-Tapolca, Martos Flóra út. 7. 3519 telefon: 68-917, telex: 62605 (M. 139207) KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: A hallgatás beleegyezést jelent? — 8,30: Most érkezett. — 9,00: Strauss-operettekből. — 9,44: Száll a madár ágról ág­ra... — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Éneklő Ifjúság. —10,50: Századunk zenéjéből. — 11,30: A százszázalékos nő. Regény. — 12,45: Magyarok között Csehszlovákiában. — 13,00: Durkó Zsolt: Halotti beszéd. — 13,40: A hollóházi porcelánról. — 14,10: A magyar széppróza. — 14,24: Népdalok. — 15,01: Nő arcképe háttérrel. — 16,05: Rév­kalauz. — 17,00: Etűdök hang­szalagra. — 17,50: Nóták. — 19,15: Lottósorsolás. — 19,25: Üj széncsata, — 20,15: Ml a tit­ka? — 21,1534 Madrigálok. — 21,40: Nen betegség — hanem állapot. — 22,30: Cimbalommu­zsika. — 22,50: A turizmusról. — 23,00: Operaest. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Tárogatómuzsika. — 8,20: A Szabó család. — 12,10: Zenés játékokból. — 12,25: Úti­kalauz üdülőknek. — 12,30: A népművészet mesterei. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Le­látó. — 15,05: Néhány perc tu­domány. — 15,10: Operasláge­rek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Könnyűzene. — 17,08: Finn dzsesszmuzslka. — 17,30: Segíthetünk? — 18,30: Sláger­lista. — 19,15: Operettkedvelők­nek. — 20,05: Poptarisznya-da- lok. — 21,05 : A szerelmes ágy­festő. Derűs történetek. — 22,01: Gyulai Gaál Ferenc szerzemé­nyei. — 22,35: Népdalkörök. — 23,20: Talking Heads. 3. MŰSOR 8,12: Massanet: Cid. — 9,00: Magyarán szólva. — 9,15: Zene­kari muzsika. — 10,30: Rockpó­dium. — 11,00: Népdalkórusok. — 11,20: Operaáriák. — 11,49: Mahler: V. szimfónia. — 13,05: Prizma. — 13,35: Kamarazene, — 14,32: Felejthetetlen arcok. — 15,00: Pophullám. 15,54: Fú­vósművek. — 16,20: Zenetörté­neti értéktár. — 17,00: Gold­mark-művek sorsa. — 18,09: Operaáriák. — 18,30: In llmba materna. — 19,05: Zenekari muzsika. — 20,16: A remény száz éve. — 20,36: Népdalfel­dolgozások. — 21,40: Oj lemeze­inkből. — 22,31: Puccini: Requi­em Verdi emlékére. — 22,39: Napjaink zenéje. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Horvát Péter.) — 17,30: Hírek. — Dalok Kútvölgyi Erzsébet és Hernádi Judit lemezéről. — Bánszki István könyvkritikája. — Fályátlanul (László Judit).— 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Mű­sorelőzetes. (Az esti adás szer­kesztője: Kolláth Adrienne.) , MAGYAR TV 9,00: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,05: Orvosi tanácsok. — 9,15: Szia mami! — 9,45: Ju­anita (Ism.) III/3. — 10,40: Az öreg tekintetes. Tévéjáték, (isim.). — 16,45: Naszreddin Hodzsa országában. Dokumen- tumfilm-sorozat III/l. — 17,10: Sorstársak. — 17,30: Tájkép. — 18,15: Telesport. — 18,45: A ró­zsaszín párduc XV/5. — 19,15: Lottősorsolás. — 20,05: Telefe- re, — 21,15: Panoráma. — 22,15: A lélek dalai. . . Zsanna Bl- csevszkaja koncertje. — 23,05: Híradó 3. 2. MŰSOR 16,50: A szegedi színház száz éve. — 18,00: Pannon Krónika. — 19,00: Tévétorna. — 19,05: Tóvétükör. — 19,20: Néha a tenger a győztes. Holland do- kumentumf ihn. — 20,05: Száz híres festmény. Boucher: Le­ány díványon. Angol rövidfilm (ism.). — 20,20: Tracer Milan— Maccabi Tel Aviv Férfikosár­labda kupadöntő. — Híradó 2. SZOVJET TV 14.00: Hírek. — 14,15: A tör­ténelem tanulságai. — 15,00: Hí­rek. — 15,10: Hangverseny. — 15,40: Tizenhat évig és azon túl. — 16,25: Rajzfilm. — 16,35: Élet és tudomány. — 17,05: Vi­lághíradó. — 17,15: Türkmén művészek hangversenye. — 19,00: Híradó. — 19,40: A tavasz 17 pillanata (1,1. rész). — 20,45: Világhiradó. — 21,00: Ezt ti tudjátok. — 22,00: A nyomozó (film 1. rész). — 23,10: Hírek. — 23,15: A világ népeinek da­lai. — 0,16: Hangverseny. SZLOVÁK tv 9,25: Tévésorozat (ism.). — 10,30: “Cseh fllnwlgjáték (ism.). — 12,30—14,40: Orvosi tanácsok. — 16,30: Fiatalokról. — 17,00: Orion (magazin). — 17,30: Pub­licisztika. — 18,00: Közép-szlo- vákiai magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,00: A nagy nyereg (tévésorozat). — 21,05: A rendőrség munkájáról. — 21,20: Vetélkedő. — 22,10: A Szovjet Tv zenés szórakoztató műsora. 2. MŰSOR 16,25: Úttörők magazinja. — 17,25: Vigyázzunk ráj uk! (szov- jet film). — 18,40: Labdarúgó- összefoglaló. — 19,00: Tévétor­na. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Vitaműsor. — 20,40: Komoly zene. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhiradó. — 22,15: Nős férfi (angol tévéfilm befejező rész). , MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A NINDZSA SZÍNRE LÉP. SZÖRNYEK ÉV­ADJA. MAD MAX. Béke mozi de.: HÁRMAN A SLAMASZTIKÄBAN. du.: HAR­MAN A SLAMASZTIKÄBAN. Móricz mozi: EZ IGEN! m*laT-«r-i=i[ira-ifi«^=f-a?i=h.>3 2. csütörtök 15,00: LÉLEKHA­RANG. — Sarkadi-bérlet. 19,00: LÉLEKHARANG. — Radnóti- b érlet. ■ umsmtBVßnom tdbnHsm 2-án, csütörtökön 16, 18 és 20 órakor a hangversenyteremben nosztalgia mozi: KAROSSZÉK. r _4 ___ HALLGASSUNK C] NÉZZÜNK MEG 1987. április 2., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom