Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

KELENDŐ ÍZEK A kutatási párhuzamok megszüntetése a cél Hegyei vezetők és akadémikusok tanácskozása Debrecenben A műszaki fejlődés gyorsí­tásával és a tudományos ku­tatás eredményességének fo­kozásával összefüggő felada­tokról tanácskoztak szerdán Debrecenben Hajdú-Bihar megye és Debrecen város ve­zetői, az ott élő akadémiku­sok, az ottani egyetemek rek­torai és főiskolák főigazgatói. Az eszmecserén Tóth Imre és Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára Hajdú- Bihar megye gazdasági és kulturális helyzetéről, Bog­nár Rezső, a Debreceni Aka­démiai Bizottság elnöke pe­dig a tudományos testület Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szai- már és Szolnok megyére ki­terjedő munkájáról, e terület kutatóinak terveiről, eredmé­nyeiről, valamint termelőüze­mekkel kialakított kapcsola­tairól adott áttekintést. Az egyik fő cél, mint töb­bek között elmondták, a há­rom megyében végzett elmé­leti és gyakorlati tudományos munka koordinálása, párhu­zamosságainak megszünteté­se. Ennek érdekében alakult meg Debrecenben a felsőfo­kú kutatási intézetek taná­csa, jött létre a tudománypo­litikai munkaközösség, az Atommagkutató Intézet, va­lamint a debreceni Kossuth Lajos és Orvostudományi Egyetem összefogásával pedig a fizikai centrum. A zömében Debrecenben koncentrálódó kutatóbázis kisugárzó hatása, mint a to­vábbiakban hangoztatták, ma már jól érzékelhető a térségben. Egyrészt erősödött a kutatóhelyek egymás közöt­ti kölcsönösen előnyös kap­csolata, másrészt komoly és eredményes erőfeszítések tör­téntek az üzemek, a kutató­helyek, az ipar és a tudo­mány gyakorlati együttmű­ködésének fejlesztéséért, a termelő üzemek és kutató­bázisok kapcsolatának javí­tásáért. Ezt szolgálja a kuta­tási témák nemrég megjelent jegyzéke, továbbá a közel­múltban megalakult területi ipari bizottság koordináló munkája is. Elmondották a résztvevők, hogy a tudománypolitikai irányelvek hatására az alap- és alkalmazott kutatások he­lyes arányának megőrzése mellett a korábbiaknál ele­venebb és gyümölcsözőbb az együttműködés a kutatóhe­lyek és a tudományos ered­mények gyakorlati felhaszná­lói között. Különösen jó pél­dái vannak ennek a Biogal- ban, a Magyar Gördülőcsa­págy Művekben és az ATOM- KI-ban. Műszakonként 54 ezer 1/2-es üveg Nagymama lekvárját csomagolnak zsugorfóliázó gépen a Nyírség Konzervipari Vállalatnál. Képünkön: Lizskán Andrásné a zsugorfó­liázó gép kezelője a birs- és almaízű lekvárt csomagolja. (Császár Csaba felvétele) 1848 márciusára emlékezünk Ifjúsági nap, fáklyás felvonulás Jog és természet A képviselők is megle­pődtek, amikor tár­suk, dr. Mezei Károly feltett egy kérdést a me­gyei bíróság elnökéhez és a főügyészhez: vajon voltak-e az elmúlt években olyan perek, melyeket a termé­szet megkárosítói ellen in­dítottak? Aztán részletesen elmondta: nem egy helyen a vasárnapi vadászók egy- re-másra lövik a védett madarakat; elszaporodtak a tojástolvajok, akik kül­földre is kicsempészik rit­ka madarak tojásait; egyre több az orvvadász, aki nem egyszerűen egy őzt pusztít , el, hanem ezzel egy poten­ciális trófeát, melynek ér­téke felbecsülhetetlen. De sorolhatnák a kárpáti sáf­rányt lopókat Magosliget és a Paládok táján, a védett erdőt irtokat, a természe­tet szennyezőket, akik sze­méttelepnek nézik az erdőt. Szenvedélyes képviselői szavakat hallhattunk, olya­nokat, melyeket egy fele­lős ember fogalmazott meg. Sajnos a válaszokból az de­rült ki: bizony ilyen eset a törvény elé ritkán kerül, jószerével soha. Vajon miért? — meditáltam el a képviselőcsoport ülése után. Feltehetően az az ok, hogy a közvélemény még nem teljes egészében fogja fel, hogy a felsorolt s az ahhoz ! hasonló esetek lényegében a társadalmi tulajdon ká­rára elkövetett bűncselek­mények. Nem egyszer nagy értéket érintöek, hiszen van olyan védett madár, amely 50 ezer forintot is ér. Ügy tűnik, ma még meg­bocsátható, ha valaki elejt egy baglyot, hollót, odapör­köl egy ritka ragadozónak. Csak azért, hogy a drága családi ház tornácán ott le­gyen a porfogó, a büszkél- kedésre alkalmat szolgálta­tó trófea. A lopott, az ille­gális. És van preparátor is, aki ezeket kikészíti. Szat- márban, Tiszavasváriban egyaránt ott élnek a zug- preparátorok. Büntetlenül. A képviselő kérdése és szenvedélyes érvelése egyszerre védte a tár­sadalmi tulajdont, a nem­zeti értéket, kincsei, a so­ha vissza nem szerezhető természeti csodát. Mindez ráirányítja a figyelmet ta­lán arra is: a természetvé­delem nem egy-két meg­szállott magánügye. Nem néhány „zöld” problémája. Nem egyszerűen egy „divat­törvény”. A társadalom tu­lajdonáról van itt szó, ami lehet csupán egy virág vagy éppen egy szépen daloló madár. Ez az érték nem alábbvaló semminél. Éle­tünk környezete ez. Az em­beré, aki végtelenül sze­gény lesz, ha ezt időben nem óvjuk meg. (bürget) Az 1848-as forradalom év­fordulójának méltó megün­neplésére készül megyénk if­júsága. Szombaton és vasár­nap, sok érdekes rendezvény várja megyeszerte az érdek­lődőket. Már hagyomány, hogy nemzeti ünnepünk alkalmá­ból Nyírvasvári ad otthont az egyik legrangosabb ren­dezvénynek. Március 14-én — szombaton — immár huszon­egyedik alkalommal kerül sor a Vasvári Pál Emléknap­ra. Reggel nyolc órakor kez­dődik az ünnepélyes meg­nyitó, fél kilenctől pedig hon­védelmi és sportversenyeket rendeznek. Tizenegy órától zajlanak a különböző kultu­rális és szórakoztató progra­mok, amelyek során amatőr művészeti csoportok mutat­koznak be, videofilmeket ve­títenek és politikai kaszinót tartanak. Délután négy óra­kor kezdődik az eredmény- hirdetés, majd fáklyás felvo­nulás indul Vasvári Pál szob­rához, ahol ünnepi nagygyű­lés és koszorúzás emeli a nap fényét. Fél nyolctól a műve­lődési házban FIN-bált ren­deznek. Vásárosnamény körzetében — a Tiszán innen és túl — Lányán és Aranyosapátiban is várják a fiatalokat szom­baton. A körzeti ifjúsági nap során sportversenyek, művé­szeti csoportok, szólisták be­mutatója lesz, „Zászlóbontás­tól napjainkig” címmel pedig ifjúsági mozgalmi-történeti vetélkedőket rendeznek. Ugyancsak szombaton kerül sor az ifjúsági napra Ibrány- ban, Nyírbátorban pedig a Bátor bakancsosok napját rendezik meg. Március 15-én — vasárnap — 9 órától Nyíregyházán, a Petőfi téren rendeznek ko- szorúzási ünnepséget, 10 órá­tól pedig a Kossuth téren tar­tanak ünnepi nagygyűlést, amelyet a Móricz Zsigmond Színház színművészeinek, a Nyírség táncegyüttesnek, az ifjúsági fúvószenekarnak és a mazsorett-csoportnak a fel­lépése színesít. Kisvárdán 9 órakor kezdődik a forradal­mi ifjúsági napok megnyitó ünnepsége. Fehérgyarmaton délután 3 órakor nyitják meg a művelődési központban a FIN rendezvénysorozatát, utána pedig megkoszorúzzák az 1848-as hősök emlékmű­vét. Mátészalkán egészna­pos programsorozat várja az érdeklődőket, Porcsalmán pe­dig térzenével indul a dél­előtt, majd ünnepi megemlé­kezés és koszorúzás lesz. Tudományos egyesület közreműködésével A vasút Záhony fejlesztéséért Párbeszédet kezdtek Zá­hony hosszú távú település- fejlesztési tervéről, amely­nek nem titkolt elképzelése a várossá fejlesztés — emel­te ki Borbély Károly nagy­községi tanácselnök. Szerdán délután Záhonyban az épí­tőipari tudományos egyesület kisvárdai területi szervezete az MTESZ záhonyi szerve­zetei rendezésében tartottak tudományos ülést, amelyen az űrbanizálódó településről tárgyaltak. A MÁV szerepe és felada­ta Záhony várossá fejleszté­sében volt a témája Legény András osztályvezető előadá­sának. A vasutasok azt vár­ják, hogy olyan kisvárosi feltételeket teremtsenek Zá­honyban, mint bárhol az or­szágban, hiszen az átrakó­körzet működtetéséhez, a szakemberek letelepítéséhez ez is szükséges. Így koráb­ban nagyarányú lakásépítés valósult meg, a vasút 647 bérlakást tart fenn a telepü­lésen. Ezek között van csa­ládi házas lakótelep, de összkomfortos emeletes lakó­ház is. melyeknek fenntartá­sára évente 14 millió forin­tot költenek. Emellett lakás­építéshez és -vásárláshoz az utóbbi öt évben 16 millió tá­Repülő csirkék A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban télen rendkí­vüli figyelmet igényel a naposcsibék elszállításának megszervezése. Az istállókból előmelegített, kondicionált gépkocsikba rakják az álla­tokat. A szállítmányt fűtött repülőgépek várják Budapes­ten, a Ferihegyen, így a nagy hidegben sem volt fennaka­dás a naposcsirke-exportban. Hetente többször, egy-egy al­kalommal 75 ezer export csi­be száll el Ferihegyről. Ké­pünkön: a MALÉV előmele­gített TU—118-as „Ilona” gé­pébe rakják a naposcsibéket. (MTI fotó) mogatást adtak a vasutasok­nak, akik Záhonyban terem­tették meg családi otthonu­kat. Több irányú a MÁV rész­vétele a településfejlesztés­ben. Korábban a közlekedé­si szakközépiskola építéséhez járultak hozzá, részt vettek a víz- és szennyvízhálózatki­építésében. A vasúti energia- ellátás javítása kihatással van a község biztonságos áramszolgáltatására. A meg­lévő óvoda és bölcsőde üze­meltetésén túl, egy újabb 200 helyes óvoda létesítéséhez is hozzájárultak. A jelenlegi tervek között szerepel a művelődési ház teljes átépítése és felújítá­sa. Jól halad a fedett tan­uszoda építése, a meglévő vasutas sporttelep pedig mind a verseny-, mind a tö­megsportnak megfelelő felté­teleket nyújt. A városiasodó nagyközség tervei között sze­repel egy új általános iskola megépítése, __ tornacsarnokkal együtt. A korábbi tanácshá­zát zeneiskolává alakítják át, melynek építéséről szin­tén tájékozódhattak a ta­nácskozás résztvevői. A programban szerepelt még Hegedűs Imre videofil- mes előadásában a magyarok részvétele a világ természet- tudományos, műszaki, építé­szeti és urbanisztikai hala­dásában. (1. b.) Hangversenyek A nyíregyházi művészeti hetek keretében rendeznek hangversenyt a Vasvári Pál gimnázium és művészeti szakközépiskola aulájában március 13-án pénteken, es­te hétkor, amelyen közre­működnek az iskola mű­vészjelöltjei és kórusa. Szom­baton a 4-es számú iskola dísztermében lesz koncert Hangverseny a gyermekekért címmel, este hattól. A Ma­gyar Zeneművészek Szövetsé­ge tiszántúli csoportja, a nyíregyházi zeneiskola és a házigazdák a koncert bevéte­lét a battonyai SOS-gyer- mekfalu javára ajánlják fel. A műsorban fellép a Cante- mus kórus Szabó Dénes ve­zényletével, valamint Pálkö- vi Mária (hegedű) és Pálkö- vi Antal (gordonka), Fesztó- ry Ágnes és Wehner Kriszti­na (zongora). XLIV. évfolyam, 60. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. március 12., csütörtök MA Veszélyes átjárók (2. oldal)- Megtérülő milliárd (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom