Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

1987. március 10. Kelet-Magyarország 7 Hoxxásmálás Ne Tágjuk ki az limaiakat Tél végén növényvédelmi szempontból fontos felada­tunk legyen a metszés során eltávolított, károsodott, fer­tőzött növényi részek össze­gyűjtése és elégetése. Ezzel jelentős mértékben csökkent­hetjük a különböző kártevők, így a levélatka egyedszámát is. A kártevő elsősorban az új telepítésű szőlőkben és azokban a kertekben ütötte fel a fejét, ahova bizonytalan származású oltócsapokkal hurcolták be. A szőlő levélatka szivoga- tása következtében az egy­két éves új telepítésű szőlők­ben a növények fejlődése le­lassul, a hajtások: 5-6 centi­méter hosszúságúak, rövid szártagúak lesznek. Ha nem védekezünk kellő időben, a a kártevő szinte korlátok nélkül elszaporodhat és már a 3--1G centiméteres hajtá­sok is elszáradhatnak. A sző- lő-íevélatka kárképére jel­lemző, hogy a szivogatott le­velek rendellenesen fejlőd­nek, kanalasodnak, összezsu­gorodnak. Amennyiben a be­teg leveleket áteső fényben vizsgáljuk, úgy azokon sok apró sárgás foltocska észlel­hető. A fertőzött növények hajtásai merevekké válnak, s a nagy számban fejlődő ol­dalhajtások nyomán a „tő­kék” elbokrosodnak. A meleg, száraz tavasz kü­lönösen kedvez az atkák fel­szaporodásának. Ha a kifej­lett alakok jól teleltek a ké­regrepedésekben, a rügyek­ben vagy a rügypikkelyek alatt, úgy tavasszal a fakadó rügyekre vándorolnak és megkezdik a kicsiny levélkék szivogatásár, Megfigyelések szerint évente akár 7—í.0 nemzedékük is kifejlődhet, ha a nyár és az ősz a tavasz­hoz hasonlóan száraz s me­leg lesz. Mivel a szőlő-levélatka szaporítóanyaggal c a műve­lő eszközökkel is terjedhet, csak körültekintő védekezés­sel szorítható vissza. 2ppen ezért nyugalmi állapotban 3 százalékos Neopollal vagy Hárium-poliszulfiddal, a ké­sőbbiekben 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel védekezzünk. Á meggyfák kezelése Átteleiő kártevők ellen kemikáliákkal A meggyfák nyugalmi álla­potában, a különböző káro­sítok: a monília, a gnomóniás levélfoltosság, de még a ka­liforniai pajzstetű ellen — vegyszerek nélkül — haté­konyan védekezhetünk a mechanikai módszerek szak­szerű alkalmazásával. Köz­tudott, hogy a monília újra- íertőzését jelentősen csök­kenthetjük a gyürm:csmú- miák gondos begyűjtésével és megsemmisítésével. Ha a meggyfákon száraz virágmaradványokat vagy elbarnult hajtásvégeket lá- :unk, úgy feltétlenül távolít­suk el azokat. Hasonlóan já­runk el a gnomóniás levél­foltossággal szennyezett el­száradt levelekkel is. Külö­nösen a fák csúcsi részeit veszélyeztetik a kaliforniai pejzstetvek, így a telelő lár­vákkal fertőzött, s elszáradt vesszőket is vágjuk le, távo­lítsuk el és semmisítsük meg: Ha gondosan végezzük a kéregkaparást, úgy az egyéb károsítok rejtőzködő egyedeit is el tudjuk pusztí­tani. A károsítok áttelelő alak­jainak gyérítését szolgálja a rügypattanás előtti, tél végi lemosó permetezés is. A kertbarátok elett jól ismert növényvédő szer a téli higí- tású mészkénlé. De sok mun­kát és fáradtságot takarít meg magának az a kertész, aki 0,6, vagy erős fertőzés esetén 0,7 százalékos Szulfur 900 FW-vel kezeli a fáit. E készítményről tudnunk kell, hogy virágzás után már csökkentett dózisokat kell használnunk, azaz 0,4 vagy 0,5 százalékos töménységűre kell készítenünk a permetle- vet. A Szulfurt almafa- iisztharmat ellen is használ­óknál fogva megkésnénk a tél végi lemosópermetezéssel, úgy ez se okozzon gondot, mert a ievéllyukacsosodás és meggymoníiia ellen 0,3 szá­zalékos rézoxiklorid 50 WP-t vagy a kombinált hatóanya­gú Miltox Speciált szórha­tunk ki, finom, egyenletes, filmszerű permetiébevonat formájában. A permetezések során ma­gunk és környezetünk védel­me érdekében a munka- és balesetvédelmi óvó rendsza­bályokat szigorúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba Fehérgyarmat és Vidéke Afész az elmúlt évben teljesítet­te felvásárlási tervét. Ehhez a maguk módján hozzájárultak a nyúltenyésztési szakcsoport tag­jai is. A felvásárló 60 olyan he­lyi szakcsoporttaggal tartja a kapcsolatot, akik rendszeresen jelentkeznek tapsifüleseikkel. Az elmúlt hét végén 450 darab nyu- lat vettek át a fehérgyarmati gazdáktól a Hunnlacoop szakem­berei, döntően exportra. A négy­hetenkénti szállítás átvételi árait motiválja, hogy milyen évszak­ban, s milyen minőségű nyulat értékesít az állattartó. A legsike­resebb szakcsoporttag Fehér- gyarmaton Varga Bertalan, aki 300—400 nyulat is lead évenként. A helyi áfész kihelyezett ár- engedményes tenyésznyúl törzs- állomány beszerzésére is lehető­séget ad a szakcsoporttagoknak. Biztosítja a szövetkezet a nyúl- tápot, s a helyi termelőszövetke­zet segítségével takarmánytermő terület bérlésére is van lehető­ség. A kezdő szakcsoporttagok induláshoz anyagi támogatást kapnak. Az előleget rendszerint a leadott nyúllal kell kiegyenlí­teni. M. K. Az utóbbi időben több fóru­mon és alkalommal foglalkoztak az almatermesztéssel. Legutóbb a kertbarátok Nagy Sándor-em- lókülésén is elhangzott „a hol­nap feladata, ez almafaj tavál- tás”-hoz szeretnék kiegészítő ja­vaslatot tenni. Először Is hadd ismételjem meg, amit az egyik megyei ve­zető nagyon is elgondolkodtató- an fogalmazott meg: „Az alma­fajtaváltásból elég sokára pén­zelhetünk. Nekünk egyelőre az­zal az ültetvénnyel kell jól gaz­dálkodnunk, amely rendelkezé­sünkre áll.” Ez Így Igaz! E rö­vid megállapításnak igen sok a megszívlelendő mondanivalója. Eiztosra veszem, hogy szakem­bereink előtt nem ismeretlen, amit közlök. Javaslatom, hogy mivel olyan gyümölcs növény- kultúra lecseréléséről van szó, melyet évekig kell nevelgetni, amíg termőre fordul, ne vágjuk ki, vagy ne húzgáljuk ki a jo­natán fákat. Ehelyett a fás ol­tással nagyon jó eredménnyel, gyorsan -elvégezhetjük a fajta­váltást. Meggyőződéssel állítom, hogy ez a módszer bátran minősíthe­tő gyors fajtaváltásnak annál is inkább, mert az oltást követő három évre már az eredeti ter­mőfelületet kapjuk vissza. Egyébként most van az ideje a fajtaváltásra szánt fák vissza- csonkolásának és a kívánt faj­ták oltóvesszőinek a megszedé- sére, a fák nyugalmi állapotá­ban. Valamennyi almás termésű gyümölcsfaj igen jó eredési szá­zalékot produkál, szinte a korá­tól függetlenül. Ha igény merül fel. úgy a technológiai eljárást részletesen is leírom, de szíve­sen részt veszek egy-egy gya­korlati bemutatón Is. Tekintet­tel arra, hogy ez ehhez szüksé­ges anyagok és eszközök beszer­zése időt vesz Igénybe, mielőbb fontos mindenkinek Ismerni és felmérni a szükségletet. Az ál­talam javasolt eljárás gazdasá­gosabb. olcsóbb, mint egy újra­telepítés. Kanócz József nyugalmazott főkertész A hagyományokhoz híven idén is megrendezték Nyír­egyházán a növényvédelem napját. A növényvédő állo­máson március 5-én az ér­deklődőknek szakemberek adtak tanácsot kórtani, ro­vartani és talajtani kérdések­re. Ugyanezen a napon tar­tottak tórumot a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. A kertbarátok és kistenyésztők nagy számú közönsége előadásokat hal­lott: a környezet- és méhkí­mélő növényvédelemről, az okszerű növényvédelemről, tájékoztató hangzott el a nö- vényvédőszér-, műtrágya- és kisgépellátásról. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár szakemberei a vállalat legújabb termékeit ismertették. Kisgépújdonságok Késik e tavasz, tél márciusra Is áthúzódott, de előbb vagy utóbb mindenképpen megérkezik a jó idő. Sok munkájuk lesz ak­kor a kiskerttulajdonosoknak:, lilsárutermelőknek. A kertművelés könnyítője és gyorsítója a gép, : kemikália. Budapesten a Rákóczi úti ipari bemutatóházban a közelmúltban olyan kiállítást rendez­tek, ahol többségében újdonságokat, kerti szerszámokat és kisgé­peket mutattak be. A közölt felvételek a kiállításon készültek. r;K—Í57 típusú komposztáló, ker­ti zöldmaradványok, vékony ágak, szőlővenyigék komposztá­lasára (balra >, r.finimo Plus légpárnás fünylró- Cép (angol) (jobbra lent). Városmajori kertbarátok Klub alakult a város poromén A Kelet-Magyarország nem­rég hírt adott arról, hogy alakuló ülésre jönnek össze a kertbarátklub pártolói a nyíregyházi városmajori mű­velődési házban. Azóta az alapkőletétel megtörtént. Az összegyűltöket nem csak ez hozta egybe, hanem meg­hallgatni Kovács Gábort, a mezőgazdasági főiskola ad­junktusát is a tél végi, ta­vasz eleji kiskerti, háztáji teendőkről. Az előadó által hozott sző­lővenyigéken szemléletesen bemutatta a íajtánkénti rügykárok mértékét és érté­kelését. Közösen is megvizs­gálták és egyöntetűen meg­állapították: nagyon sok a megfagyott szőlőrügy. A fagyra érzékenyebb fajtáknál késleltetett, gondos metszést kell végezni, ha szüretelni akarnak a termelők . . . A klub megalakításának időszerűségét és szükségessé­gét a kemény tél hagyatéka csak megerősítette. A hasz­nossága növekszik a további Egy siker- könyv „Kertész legyen is boldogságra vágyik” oktatással, gyakorlati bemu­tatókkal és más közös alkotó és szórakoztató rendezvé­nyekkel. A klub márciusi ösz- szejövetelén a növényvéde­lemről lesz szó. Arról, hogy a szakszerű metszést milyen permetezési sorozat köves­se? A házikertekben különö­sen nagy gond a permetezés módja, főként, ahol öregek cs gyerekek vannak. A határ­ban sem mindegy, mikor, mi­vel és hogyan permetez­zünk. Aki odafigyel majd, könnyen összeállíthatja a maga permetezési menet­rendjét annak tudatában, hogy egy permetezés kiha­gyása is komoly kárt okozhat. A márciusi klubtalálkozó 17-én lesz. Nem árt addig sem a szakkönyvekben la­pozgatni. A kultúrház könyv­tárában, ha nem is sok pél­dányban — találhatók mező- gazdasági szakkönyvek is. Köztük a jól ismert Bálint gazda (dr. Bálint György) Minden héten szüret című könyve. Sajnos a könyves­boltokban ez a könyv már nem kapható. Varga Gyula Szakmai hatjuk a fenti útmutatás szi­gorú betartásával. Bebizonyosodott az is, hogy a szőlőben virágzás előtt 0,4, virágzás után pédig 0,2 százalékos koncentráció­ban a Szulfur a szőlőliszt- harmat ellen is bevethető. Uborka- és petrezselyem- lisztharmat ellen pedig 0,4 százalékos dózisban alkal­mazható. Amennyiben az élező év­ben azt tapasztaltuk, hogy elsősorban a klaszterospóriu- mos Ievéllyukacsosodás és a monília sanyargatta a fáin­kat, úgy természetesen réz­tartalmú kemikáliák beveté­sére van szükség, tehát vagy 1 százalékos bordóilével, vagy gyári kiszerelésben for­galmazott 1 százalékos kon­centrációjú bordóiporral per­metezzünk. Ha valamilyen A tv egyik népszerű, Ablak című műsorában csupán egyet­len mondattal utalt Bálint György (Bálint gazda) kollégánk, Mol- doványi Ákosnak a fenti cím­mel megjelenő könyvére. Éppen elég volt ízelítőnek, ajánlónak mindazok számára, akik szeretik a virágot, a kertet, s érezték, át­élték a megszenvedett öröm. al­kotás varázsát, azokat a feled­hetetlen pillanatokat, amikor az elvetett mag szárba szökken, s megjelenik az első virág. Átéltem magam is, varázsában élek. Moldoványi Ákos bevezető­jében így ír: „Kertészkedő, ka- páló-ásó-gyomláló tulajdonosaik­nak ajánlom elsősorban ezt a könyvet.” Hozzáteszem: az iz­galmas, a kertészkedéshez veze­tő, a kert szépségeibe beavató, a természettel barátságban élő, s az embernek a környező világá­val kölcsönhatásban élő történé­sek sora túlmutat az említett gondolaton, mert írók, művészek, újságírók, tudósok humoros sztorikban, történetekben valla­nak arról más-más aspektusok­ból, hogy ők és a családjuk ho­gyan „fertőződtek” meg, lettek megszállotjai az egészséges élet­módnak, s miképpen hatottak környezetükre. A színes képekkel gazdagon il­lusztrált könyvben olyan közis­mert, tiszteletnek és szeretetnek örvendő kertbarátok vallanak hobbijukról, mint Agárdy Gá­bor, Antal Imre, Árkus József. Baróti Géza, Benedek István, Benkő Gyula és Péter, Cseres Tibor, Fónay Márta, Gobbi Hil­da, Karinthy Ferenc, Keresztury Dezső, Medveczky Ilona, Melis György, Móricz Virág, Páger An­tal, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Gombos Kati, Somogyi József, Rab Zsuzsa, Sinkovits Imre, Szakonyi Károly, Tolnay Klári, Vámosi János, Záray Márta. Rangos névsor. Valamennyi történet a kerthez kötődik és mégis mind más. Ízes epizódo­kat, különleges eseményeket ol­vashatunk az „átkozott’ — de áhított kert megtalálásától, a be­népesítéséig, a rengeteg növény, fenyő, virág laikus megközelí­tésétől a szakszerű megismeré­sükig, a kezdetben sok-sok gyöt­rődő munkától annak élvezetéig, s az önfeledt kikapcsolódásig. Vergilius szavaival a város za­jától távol élők, kertészkedők szinte újjászületnek, feltöltőd­nek. más emberekké válnak. Hogy milyenekké? Erről valla­nak Moldoványi Ákos alanyai. Agárdy Gábor: „Európa számom­ra legszebb terén születtem, Sze­geden a Széchenyi téren. Tehát volt elképzelésem arról, milyen is a szép kert... A vágyam min­dig az volt, hogy nagyon sze­retnék egyszer egy ilyen parkot csinálni, de erre nem került sor, csak nagyon későn.” Antal Imre így vall: „Nagyon szeretem a kertemet. Minden növényhez egy-egy emlék fűződik . . .” Ár­kus József: „Valahol olvastam, hogy másfél millió kiskert van ebben az országban, most már azt hiszem nem a kiváltságosok hobbija, hogy legyen hétvégi kertjük ... Alig várja az ember, hogy kiérjen. Még le se pako­lunk jóformán, az első, hogy sorra járjuk a kertben levő nö­vényeket, hogy mi, mennyit fej­lődött, hol van esetleg valami kártevő, hol kell segíteni... Én addig ezt nem ismertem, de en­nél pillanatnyilag számomra nincs fontosabb. Baróti Géza így emlékezik: „Szerencsés ember vagy — oktatom magam — hogy találtál egy darabka földet, amelynek minden göröngyéből nyugalom sugárzik.” Benedek István: „Most már kiöregedtem a kaszálásból, ci- bálom a büdös fűnyíró masinát, de ahol nem fér hozzá a gép, ott lekaszálom ma is.” Záray Már­ta: „Van egy olyan diófa a kert­ben, ami egészen különleges, én aranydiónak hívom ... Jani nagymamája, aki három évvel ezelőtt halt meg kilencvenkilenc éves korában, az utolsó években azt mondta: gyermekeim, én most már nemsokára elmegyek, akarok nektek egy emléket ad­ni. Négy gyereke volt a nagy­mamának — egyik Jani édes­anyja — és négy szem diót ül­tetett cserépbe. Icipici fácskává fejlődött, eKfltettem és most egy hatalmas nagy diófa: számunkra ez szimbolizálja a családot.” Ki kertet épít, ezt az érzést erősíti. Aki kertészkedik, értéket hagy örökbe az utókorra. Sugár­zik e könyv minden szavából. (Mezőgazdasági Kiadó) Farkas Kálmán est Vaján A megyei kertbarátok és kis­tenyésztők szövetsége, a Váci Mihály Megyei és Városi Műve­lődési Központ, valamint a vajai kertbarátklub közös szakmai estet rendezett Vaján. Részt vet­tek az eseményen a nemrégen alakult jármi kertbarátklub tag­jai is. A szakmai esten előadások hangzottak el többek között a szőlőtermesztésről és növényvé­delemről. Bejelentették, hogy az 1987. szeptember 18—19 és 29-án Pécsett megrendezésre kerülő országos kertbarátkiállításon, há­rom klub, a nyíregyházi köz­ponti, a fényeslitkei és a vajai klub képviseli a megyei kertba­rátmozgalmat. Az említett klu­bok a pécsi termékbemutatóra az 1986. évi megyei kiállításon elért helyezésükkel szereztek jogot. A vajai szakmai est borverseny­nyel <eárult. Boraival díjat nyert Demeter Béla, Paczári László, Greksza Mihály, Sipos György, Takács Árpád, Dani István és Maticsák László. Kerti munka a tavasz kezdetén Le v éjatka -fertőzés T eg végén a szőí!öskertben Rotációs kapaadapter (balra ént). Nyúlhús exportra Növényvédelmi nap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom