Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. március 27. Az SZKP KB ülése elén Vitafórum a Pravdában Berecz János Ausztriában Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására MSZMP kül­döttség utazott csütörtökön Bécsbe Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. A küldött­ség részt vesz az OKP XXVI. kongresszusán. Szűrös Mátyás George Bushnál Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát, az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának elnökét csütörtökön Washingtonban fogadta George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A KISZÖV elnöksége csü­törtöki ülésén többek között az új szervezeti formák mű­ködésének eddig tapasztala­tairól tárgyalt. 1982-ben kez­dődött el a szövetkezeti ipar átrendezése, jelenleg a szö­vetkezetek 41 százaléka kis-* szövetkezeti formában mű­ködik, s jói,' eredményesen dolgozik. Ezt bizonyítják a 26 kisszövetkezet lakossági tevé­kenységei : ipari, építőipari, személyi és egyéb szolgálta­tások, valamint a teherszál­lítás. 1982-ben 189 ezer, ma pedig közel 55 millió forint a teljesítményük. A kisszövetkezetek nettó árbevétele a múlt évben kö­zel 530 millió, a nyereségük pedig elérte a 100 millió fo­rintot. Tavaly első ízben megjelentek a külföldi pia­con is, bár az értékesítés még szerény, másfél millió, de terveik a jövőt illetően ■biztatóak. Figyelemre méltó az egy foglalkoztatottra jutó 346 ezer forintos termelési érték. Az összfogialkozto- tottak száma meghaladta az 1500-at. A szövetkezetek kooperá­ciós kapcsolatainak átrende­zésével kisszövetkezeteink új piacokhoz jutottak. Pozíciói­A gazdaságirányítás re­formjának kérdéseit vitatja meg soron következő ülésén az SZKP Központi Bizottsá­ga. A gazdaság szocialista rendszerének működését, a politikai és a társadalmi élet sok vonatkozását, a munkastílus és a munka- módszer kérdéseit öleli fel ez a témakör. A Pravda — gyökeresen új tájékoz­tatási gyakorlatot bevezetve — előzetes vitára bocsátotta ezeket a kérdéseket. Az első hozzászólás a lap csütörtöki számában jelent meg, Vaszi- lij Parfjonov tollából. A takarékosság kérdései­vel, a népgazdasági érdekek előtérbe állításának fontos­ságával foglalkozó írásában a kát konkrét műszaki-gazda­sági intézkedésekkel, anyag- és energiatakarékossággal, szervezettebb és jobb anyag- ellátással, a munka- és üzem- szervezéssel javították, az ala­csonyabb költségszintjük pe­dig tovább erősítette piaci helyzetüket. Ebben a gazdál­kodási formában a kifizethe­tő jövedelmek felső határa az eredményesség által kép­ződő rendelkezési alap. A túlóra nem jellemző, de nem kötött a munkaidő sem. Jelenleg újabb 6—8 kis­szövetkezet alakulásával szá­molnak. Az érdeklődés első­sorban a termelőszövetkezeti szakcsoportok, polgárjogi il­letve vállalati gazdasági munkaközösségek kisszövet­kezetekké való szervezésében jelentkezik. A gondok között rámutat­tak, hogy a kisszövetkezetek tiszta jövedelmük döntő ré­szét személyi jövedelem ki­egészítésére fordítják, fel- használásra, beruházásra így kevesebbet. Ezért felhívták a figyelmet a beruházási és a felhalmozódási tevékenység erősítésére. Gondot okoz, hogy a szakmunkástanuló­képzéssel igen kevesen fog­lalkoznak. (dragos) szerző példaként említi, hogy az országban hatalmas üzem­csarnokok épültek, amelyek­ben helikopterrel lehetne röpködni. Korszerű berende­zésekkel azonban nem látták el a csarnokokat. Elkészültek a világ legnagyobb lépegető exkavátorai, holott a szállí­tószalaggal kombinált, lánc­kanalas fejtőberendezések a külszíni fejtéseken sokkal hatékonyabbaknak bizonyul­tak. A gigantománia a ráfordí­tást alapul vevő mechaniz­mus szülötte. Minél nehezebb és drágább a gép, minél na­gyobb az új üzem, annál elő­nyösebb ez a gyártóknak, a tervezőknek és az építőknek, miközben a népgazdaság kárt szenved. Az új óriáskohó mondjuk százmillió rubelbe kerül. Ennek hatvan százalé­ka a szállítóktól kapott kész fémszerkezeti elemek ára. Az építők munkabéralapját — az összérték 25 százaléka — azonban a teljes összegből, a százmillió rubelből számít­ják ki. Nyilvánvaló tehát, hogy nem érdekük takaré­koskodni a fémmel. A cikkíró hangsúlyozta, hogy az ember és a tudo­mány felé kell fordulni, meg kell tanítani az embereket arra, hogy szakszerűen és becsületesen dolgozzanak, nem félelemből, hanem ér­dekből és becsületből. (Folytatás az 1. oldalról) melioráció, az ár- és belvíz- mentesítés, de célszerű az állattenyésztő telepek re­konstrukciója, új élelmiszer­üzemek létesítése. A felzárkóztatás hosszú távú programja természete­sen magába foglalja az infra­struktúra — a távközlés, a közlekedés, a kereskedelem, az idegenforgalom — fejlesz­tését, s természetesen azt is, milyen eszközrendszer áll a tanácsok rendelkezésére a program végrehajtásához. A hátrányos helyzetű tér­ségek felzárkóztatásának programjáról kialakult vitá­ban Kása Barna azt hang­súlyozta, hogy a pénz — 840 —850 millióról van szó — kevés a hátrány behozására, de arra elég, hogy mozgó­sítja a vállalatok, a tanácsok pénzét. Sándor Miklós so­kallta a program megvalósí­tására a 15 évet és a Fehér- gyarmatra telepítendő finom- mechanikai művek letelepí­téséhez kért megkülönbözte­tett figyelmet. Halinda Tibor az SZMT el­nöksége véleményét tolmá­csolva mondta el, nem kö­zömbös az országnak sem, hogy 150 ezer ember milyen körülmények között él, vagy hogy milyen eredményes a mezőgazdasági termelés. Hangsúlyozta: a megye erő­feszítései csak úgy lehetnek eredményesek, ha központi támogatást is kapunk. Király Nem a cápa — ö ette meg Thaiföldi magyar volt a vakmerő amatőr A napokban Dél- Afrika nyugati part­jainál egy kis mo­toros vitorlásból esz­méletlen férfit „ha­lászott’* ki egy heli­kopter. Mint utóbb kiderült, a magányos hajós, akit a víz sod­rása dobált ide-oda, lélekvesztőjével, melyben felmondta a szolgálatot a rádió és a motor, magyar volt: a 48 éves Kó­nya István, aki „Ni- colina” nevű vitor­lásával próbálta át­szelni az óceánt. Ez volt a második hajótörése azon az úton, amely Göte­borgban kezdődött, s amelynek végcélja Ausztrália. Kónya Magyarországon szü­letett, jelenleg thai­földi lakos, de so­káig Göteborgban élt. Mint egy svéd vállalat alkalmazott­ja, 18 évig dolgozott Bangkokban. — Egész életemben arról álmodoztam, hogy végigvitorlá­zom ezt az utat — mondta, amikor ma­gához tért. Götebor~i barátai most elme­sélték, hogy Kónya az út előtt sosem ült vitorlásban. Az út egy szakaszán a Kiel-csatornáig elkí­sérte egy barátja, tőle tanulta meg a hajózás alapszabá­lyait, aztán egyedül nekivágott az óce­ánnak — tavaly szeptemberben. Amikor a helikop­ter megtalálta őt a dél-afrikai partok­nál, csaknem élette­len volt. A legénység a fe­délzeten talált mel­lette egy félig meg­evett cápát is — nyersen. Ez lehetett egyetlen élelme az utóbbi hetekben. A kórházból tele­fonált svédországi barátainak: — Bor­zasztó volt egyedül, de büszke vagyok arra, hogy folyta­tom utamat. Alighanem bízik benne, hogy van még a tengerben cápa. (Az Esti Hírlap nyomán) KOSSUTH RADIO 8,20: Fűtől — fáig. — 8.50: Népdalok. — 9.39: Óvodások műsora. — 10,05: Bella István versei. — 10,10: Smenata ope­ráiból. — 11,00: Gondolat. — 11,45: Kodály—Vörösmarty: Liszt Ferenchez. 12,45: Könyv­szemle. — 12,55: A zene is ösz- szeköt. — 14,10: A családsegítő központokról. — 15.00: Népda­lok. — 15,15: Beszélgetés Will- mann Imre történésszel. — 15,30: Concertino Praga *86. — 16,05: A kétbalkezes varázsló. — Mesejáték. — 17,00: Ütköző­pontok. — 17,30: Idősebbek hul­lámhosszán. — 19 15: Margit kisasszony. Színmű. — 21,30: Tanulságok. — 22,30: Matúz István fuvolázik. — 23,30: Szim­fonikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Operettfelvételek. 12,10: Fúvószene. — 12.26: Édes anya­nyelvűnk. — 12,31: Népi mu­zsika. — 13,05: Popzene. — 14.00: Péntektől péntekig. — 17,08: Popzenei felvételek. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.45: Fiataloknak! — 19,50: Egészsé­günkért! — 20.00: Nótakedve­lőknek. — 21,05: Spanyol pop­zene. — 21,50: Az élő népdal. — 22,00: Bagoly. 3. MŰSOR 8,12: Zenekari muzsika. — 10.10: Csak fiataloknak! 11.05: Francia operákból. — 11,56: Ka­marazene. — 13,05: Kassák La­jos. — 13.46: Händel: Teseo. — 17,00: Nyitnikék. — 17.30: Dzsessz. — 18,00: Beethoven zongoraszonátái. — 19.45: Schu- mann-románcok. — 20,00: Szim­fonikus hangverseny. — 21,16: Kamarazene. — 22.00: Opera­áriák. — 22,32: Az európai disz­kók világa. — 23,17: Kórusmu­zsika. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6.20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. se. — 18.30—19,10: Mezőgazda- sági magazin. — 19,30: Híradó. — 20,00: Angol természetfilm­sorozat. — 20,30: Verdi. Olasz tévésorozat. — 2\,35: Dalok a képernyőről. — 21,55: Szóra­koztató vetélkedő. — 22,45: Kobra. A maneken halála. Ja­pán film. 1987. március 27., péntek (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17,30: Hí­rek. — Jó hétvégét! (Matya- sovszki Edit). — Debreceni hí­vogató (Bálint István). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Mü- sorelőzetes. (A nap szerkesz­tője: Samu András.) SZOMBAT: 8,00: Hírek. Lapszemle. Évfor­dulónaptár. — 8,20: A héten tör­tént . . . összeállította: László Judit. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. (A tartalomból: Hob­bimikrofon. — Válaszolunk hallgatóinknak. — Bemutató a Bessenyei Színkörben (Matya- sovszki Edit). — Az álmosdi példa . . . (Kolláth Adrienne). — Pályátlanul (László Judit). — A ladányi forintok (Bálint István). — 9,53—10,00: Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Antall István.) MAGYAR TV 9,00: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,05: Bemutatjuk Vásár­helyi Sándor táncművészt. — 9,35: Egy hónap falun. Tévéjá­ték. — 11,00: Tévétorna moz­gáskorlátozottaknak. — 16.00: Hármas csatorna. — 17,10: Há­rom nap tévéműsora. — 17,15: Nyugdíjasok műsora. — 17,45: Közhasznú információk. — 18,00: Ablak. — 19,00: Álljunk meg egy szóra! — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Színházi világnap 1987. — 21,40: Üj hullám. — 22,40: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,20: A Tenkes kapitánya. 12. rész. Ifjúsági tévéfilmsoro­zat. — 17,45: Le a cipővel! Gyermekfilm. 2. rész. — 18,55: Tévétorna. — 19,00: Turiszti­kai magazin. — 19,20: Horgász- tízperc. — 19,30: Számítógép­kedvelők műsora. — 20.00: PLaueni csipke. NDK tévéfilm. — 21,20: Híradó 2. — 21,40: Bor- giák, avagy az aranyozott vér. Francia tévéfilmsorozat. 3. (bef.) rész. SZOVJET TV 14,30: Hírek. — 14,45: Vidám rajtok. — 15,30: Hírek. — 15,35: Barátságban a csimpánzzal (9— 10. rész) — 16.05: Népszerű-tu­dományos filmek az alkoholiz­musról. — 16,20: Élet és tudo­mány. — 16,50: Világhíradó. — 17,00: Az ember és a törvény. — 17,30: Hírek. — 17,40: Szín­házi szemle. — 19,00: Híradó. — 19,40: A tavasz 17 pillanata (6. rész) — 20,55: Világhíradó. — 21,10: önök kérték... — 22,40: Kettős előzés (film. — 0,04: Hírek. — 0,09: Hangver­seny. SZLOVÁK TV 9,20: Kicsinyek magazinja. — 9,55: Tévésorozat. (Ism.) — 11,10: Kék fény. (Ism.) — 11,50—12,30: Vetélkedő. (Ism.) — 15,30: Rövidfilmek. — 16,30: Vi­ta Darwinról. — 17,15: Hihetet­len valóságok. — 17,55: Pozso­nyi magazin. — 18,20: Esti me­2. műsor. Az alkohol és a munka. — 16,25: Katonákról. — 16,45: Kicsinyek magazinja. — 17,30: Éretlenség. Bolgár film. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: Fiatalok tévé­klubja. — 21,00: Dokumentum­film. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó.. — 22,15: Doku­mentumfilm. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: CSŐK, ANYU! MAD MAX. Nyíregyháza Béke mozi de.: A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK. Du.: ÉLETBEN MARADNI. Nyíregyháza Móricz mozi: MESEBOLT. A SÁRKÁNY ÚT­JA. 27-én, pénteken 19 órakor a hangversenyteremben az Álla­mi Balett Intézet hallgatóinak előadása. Pelépődíj: 30.— Ft. Krúdy Színpad: 27., péntek: Hrabal: őfensége pincére vol­tam. Bemutató előadás. Csak felnőtt nézőinknek ajánljuk! Edit Bereg gondjairól szólt, s arról beszélt, hogy a helyi erőforrások nem elégségesek, az intenzív gazdasági tevé­kenység csak jelentős anyagi segítséggel valósulhat meg. Azt kérte: ne csak a városok, hanem a határ menti telepü­lések is kapjanak nagyobb segítséget. Varga Gyula az ipartelepítés fontossága mel­lett a meglévő üzemek, a hát­rányos helyzetű termelőszö­vetkezetek támogatását sür­gette, hiszen az országnak a drágán termelt élelmiszerek­re is szüksége van. A körül­ményeken meliorációval le­het segíteni és kérte: enged­jék meg, hogy az üzemek sa­ját maguk dönthessenek a művelési ág változtatásáról. Kerekréti Mihály a fiata­lok érdekében emelt szót, la­káshoz juttatásuk segítésére új OTP-hitelkonstrukciót ja­vasolt, amely lehetővé tenné, hogy a hátrányos helyzetű községekben elhagyott laká­sok vásárlását is támogat­hassa a takarékpénztár. Ké­széi Jenő, a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője ar>- ról számolt be, hogy a tárca az ilyen települések boltjai­nak rekonstrukciójához 50 százalékos támogatást nyújt. Petis Mihály a dél-nyírségi falvakban élők gondjairól beszélt, s szorgalmazta, hogy ipari tevékenységgel egészít­sék ki, javítsanak a foglal­koztatáson. Hilbert László az erdőhátiak, a szatmáriak gondjai közt említette: né­melyik kisközség már szinte öregek otthona. Boros Ferenc az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium nevében szólt a programhoz, s java­solta: a határ menti telepü­lések a szomszédos orszá­gokkal alakítsanak ki szoro­sabb együttműködést. Gyuricsku Kálmán, a me­gyei pártbizottság titkára szóit arról, hogy az ország­építő munka, milyen kedve­zőtlen körülmények között folyik. A tavalyi év sem volt sikeres, így szerény pénzesz­közök állnak rendelkezésre a hátrányos helyzet felszámo­lására. Hangsúlyozta, hogy a megkülönböztetett segítség jogos, a hátrányos helyzetű települések fejlesztése már elodázhatatlanná vált. Hang­súlyozta azonban azt is, hogy nemcsak a felzárkóztatási program segíti a 125 telepü­lést, hanem a korábbi dön­tések: a VII. ötéves terv programja, a fejkvóta elosz­tása is. Ennek szellemében folyik a kereskedelmi háló­zat rekonstrukciója, a melio­ráció, a szakembereket már tavaly óta megkülönböztetett módon támogatja a megye, de az erdőtelepítés is ide so­rolható. Szólt arról is. hogy néhányan túlzottan foglal­koztatottságcentrikusnak tartják a programot. El­mondta, ezt kiemelten kell kezelni. A Hajdúsági Ipar­művek nemrég szabolcsiakat engedett el, munka nélkül maradnak, akik a tiszaber- celi téglagyárban dolgoznak, de az ipari centrumok nagy­vállalatai is folyamatosan csökkentik létszámukat és el­sősorban a nekik nagy költ­séget jelentő bejárókat, in­gázókat engedik el. Köszö­netét mondott a minisztériu­moknak a segítségért. Nagy Béla elmondta, hogy az elmúlt három évben és a következő három év alatt 160 millió forintot költöttek és költenek a boltok rekonst­rukciójára. Szilágyi Antal, az Ipari Minisztérium képvise­lője arról beszélt: a tárca támogatja Szabolcs-Szatmár- ban az iparfejlesztést, de el­sősorban a zárt termelési cik­lusok kialakítására kell nagy hangsúlyt fektetni. Az ipar- vállalatoknak azokat a kez­deményezéseit karolják fel, ■amelyek új technológiát hoz­nak a megyébe. Azt is el­mondta azonban, hogy a fog­lalkoztatást csak ipartelepí­téssel nem lehet megoldani. Francia László az Orszá­gos Tervhivatal nevében szólt a programhoz, mond­ván, hogy ez ' hosszú távú program, amely a társadalmi bajokat gazdasági eszközök­kel kívánja megoldani. Ne­héz időszakban kell a prog­ramot végrehajtani, ezért az csak társadalmi összefogás­sal lehetséges. Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyette­se a posta szűkös lehetőségei­ről beszélt, Losonczi Béla pe­dig azt kérte, hogy marad­hasson meg a Szamoskért Panyolával összekötő csónak­járat, erősítsék meg a Nagy­dobost Szamosszeggel össze­kötő hidat és sürgette a me­liorációt. László András általános ta­nácselnök-helyettes össze­foglalójában azt hangsúlyoz­ta: a program céljait — a munkahelyteremtést, a meg­lévő üzemek stabilizálását és az infrastruktúra fejleszté­sét — nem lehet egymástól szétválasztani. Kiemelte, hogy ipartelepítés a régi mó­don már nem járható, két- három nagyüzem letelepíté­sére van szükség, s ha a me­gye jelentős élelmiszer- termelő, akkor egy nagy élel­miszer-ipari üzem telepítése is indokolt volt. Továbbra sem szabad lemondani a Szovjetunióból érkező áru egy részének feldolgozásáról, mert ezek adhatnak jövedel­met, s teremthetnek meg­felelő életkörülményeket. Hangsúlyozta, a program megvalósítása nem egy-két, hanem 15 év feladata és nem csupán 840 millió forint sor­sáról, hanem lényegesen többről van szó. Csak melio­rációra egymilliárdot hasz­nálhatunk fel, közel 20 millió osztható el a mezőgazdasági szakemberek letelepedésére, támogatására, a VII. ötéves terv pénzeinek elosztásánál is alapvető szempont volt a hátrányos helyzet, ezért nem­csak az újólag kapott támo­gatás elosztására, hanem a helyi erőforrásokra is tá­maszkodni kell a hátrányos helyzet csökkentésére kidol­gozott program megvalósítá­sánál. Ezt követően a megyei ta­nács elfogadta a hosszú távú programot. A Nagyecsed és Vidéke ÁFÉSZ 1987. MÁJUS 01-TÖL HÁROMÉVES IDŐTARTAMRA, szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzleteit. 6. sz. Élelmiszer 8. sz. Italbolt ÍZ. sz. Presszó 19. sz. Zöldségbolt 31. sz. Zöldségbolt Szeszfőzde Nagyecsed, Rózsás út Ti borszállás, Dózsa Gy: út Tiborszállás, Dózsa Gy. út Mérk, Hunyadi út Nagyecsed, Vasút út Mérk A pályázatokat az ÁFÉSZ elnökének címezve 1987. április 17-ig kell leadni. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítást az ÁFÉSZ főkönyvelője adja meg. A versenytárgyalásra 1987. április 23-án délelőtt 11 órakor kerül sor. (673) A megyei tanács ülése 530 milliós termelés — százmilliós nyereség A kisszövetkezetekről tárgyalt a KISZÖV elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom