Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
1987. március 24. Kel et-Magyarország 7 Szezon előtt bemutató Nagyüzemek, kiskertek hatásos vegyszere A népszerű Decis rovarölő szer használatáról tartottak bemutatót Nyíregyházán, az Agroker telepén. A demonstrációs buszban utazó kiállítás egy napig tartózkodott a megyében. A Roussel Uclaf nevű francia cég gyártmánya fél évtizede mutatkozott be Magyar- országon és azóta minden évben megduplázódott forgalma. Nem csak a nagyüzemben terjedt el, hanem — lévén egyetlen házikertben is felhasználható korszerű, hatékony kontakt rovarölő szer — a kistermelők körében is nagyon népszerűvé vált. A házikert-tulajdonosok számára fontos újdonság, hogy nagyon kicsi kiszerelésben is folyamatos ellátás várható. Az öt milliliteres ampulla tartalma éppen egy háti permetezőbe elegendő. A csomagolás öt literig nagyon széles választékú lesz. A méhekre mérsékelten veszélyes rovarölő szerből ebben az évben már egymillió ampullát bocsátanak a kereskedelem rendelkezésére. Újdonság, hogy rövidesen megjelenik — már engedélyezés előtt áll — a Decis Quick, amely atkák ellen is hatásos. Állategészségügyi szereket is felvonultatott kiállításán a Roussel Uclaf. Háziállatok belső élősködői ellen használható sikerrel a Butox nevű szer. amit a bábolnai Mező- gazdasági Kombináttal kooperációban gyártanak. Ugyancsak ennek az együttműködésnek a keretében készül a K—Othrin B, amellyel csótányt és más házi élősködőket lehet irtani. Ennek alkalmazását a bábolnai cég speciális részlege végzi. Raktári kártevők károsításának megakadályozására az előbbi szer „grain” változatát ajánlották a jelenlévő szakembereknek. Nagy silók és más terménytárolók minden kártevőjét elpusztítja és ezzel megakadályozza az olykor 75—20 százalékos termény- veszteségei. A francia nagyvállalat — vegyiparban a második hazájában — számos más szert is bemutatott a videovetítés- sel egybekötött alkalmi ajánlatában, amelyet nagyszámú érdeklődő kísért figyelemmel. Felvételünk a busz belsejében készült. Rügypattanás előtt Lemosó permetezés Késik a jó idő, de végtére is elóbb-utóbb kitavaszodik. A fel- melegedést rohamosan követi majd a növények vegetációja. Életre kelnek a fák is, így egyik napról a másikra bekövetkezhet a rügypattanás. A rügypattanást megelőzően takácsatka ellen ajánlatos a lemosó permetezés. A lemosó permetezéssel a pajzstetü, a levéltetű és esetleg a molykártevők áttelelő alakjai ellen is védekezünk. Permetezéshez használhatunk Agrált 0,3 százalékos töménységben. ügyeljünk a kertünk tisztaságára. A kerttulajdonosok a metszést minden bizonnyal idejében elvégezték. A nyesedéket összezúzva komposzt készítéséhez is felhasználhatják, ámbár a galy- lyakon. ágakon ottlévő kártevők miau előnyösebb a nyesedék elégetése. Gyűjtőúton Mexikóban Nem nrindenn-api élményt kínál a megyei kaüctuszte- nyésztöknek és -gyűjtőknek Kern Péternek, a MKOE elnökének élménybeszámolója. Kern Péter gyűjtőúton Mexikóban járt és az ott látottakat fényképezőgépével is megörökítette. A nyíregyházi kaktuszgyűjtők a március 26- án délután 5 órakor az MVMK 2Q-as termében megrendezésre kerülő előadáson az élő szóban elmondottakat diaképeken is láthatják. Tavalyi példák okán Sze rződ ése k Március közepén a háztáji és kisárutermelök egy része még nem kötött szerződést zöldség-gyümölcs- illetve dohánytermesztésre. Más gond, hogy a tavalyi tapasztalatokon okulva, az idei termeltetési szerződések sem egyértelműek, a termelés és értékesítés biztonságát kevésbé garantálják. Csak emlékeztetőül idézJó bornak is kell... A kertbarátklubo-k megtartották a már hagyományos borversenyeiket. Elbírálásra kerültek a megyében termett fehér, vörös és gyümölcsborok. A versenyek bizonyították, a kistermelők által kebelt borok minősége évről évre jobb, megfelelnek az igényes követelményeknek. Szabolcs-Szatmár területén — kivéve a barabási hegyet — nem jellemző a valódi borszőlőtermelés. Ha viszont az 1950—55. évi borok minőségét a mostani idők borával összehasonlítjuk, akkor a szakértők egyértelmű megállapítása, hogy a minőségben nagy lépést tettünk előre. Ma már nem jellemző a házi borokra sem a nyíri vinkó, nem éppen hízelgő elnevezés. A minőségi változás vitathatatlanul annak köszönhető, hogy a kistermelők a kert- barátklubok foglalkozásain, szaktanácsadásokon egyre jobban megtanulták a szőlőművelés, a borkészítés technológiáját. Ösztönzött a jóra az évenként megrendezett helyi és megyei borverseny is. Idén a zsűri asztalára csakis olyan borok kerültek, amelyek színre, illatra, ízre és zamatra kiérdemelték az elismerést Termelőink joggal dicsekedhetnek, mert felveszik a versenyt a hasonló adottságú megyék szőlő- és bortermelőivel. A 'kertbarátklubok borversenyének zárórészekónt a Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub, a nyíregyházi Vasutas Kertbarát Klub tartotta meg házi versenyét. A két helyszínen összesen 80 liter palacokozott bor került elbírálásra. A Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub borversenyén a fehér borok kategóriájában első lett Daradics Sándor, második Csatári Tibor, harmadik Vass János kistermelő. A vörös borok között első helyezést ért el Mari Tibor. A gyümölcsborok kategóriájában első Mojzer Antal, második Szathmári Imre, harmadik Rácz András. A nyíregyházi Vasutas Kertbarát Klub tagjai közül fehér bor kategóriában első helyezést kapott Pethö Károly, második Bányai András. harmadik Orbán János. Vörös bornál első Bányai András, második Pethö Károly, harmadik Orbán János és Kőhegyi Imre. A versenyekben részt vevő kistermelők oklevelet, könyv- jutalmat kaptak és jogosultságot szereztek a megyei borversenyen való részvételre. Varga Ferenc zük: sok gondot okozott az elmúlt évben a paprika és a paradicsom értékesítése. A bőséges dohánytermés miatt a szárítókapacitás bizonyult elégtelennek. A kevesebb burgonya és bab viszont az árakat vitte fel. Arra természetesen sohasem lehet számítani, hogy a termeltetés és a termelés összhangja minden igényt kielégítsen. Főként azt nehéz tervezni, hogy minden zöldségből, gyümölcsből akkora legyen a termés, amely az ipari feldolgozást és a közvetlen fogyasztást, árban és mennyiségben kielégítse. Maximalisták ilyen tekintetben még akkor sem lehetünk, ha a termelési szerződések fehéren, feketén egy, a korábbinál jobb kapcsolatra utalnának. De mert a szerződéskötések késnek, és ment a szerződő felek idén sem kötnek nagyobb garanciát adó megállapodásokat, félő, hogy most is lesznek bonyodalmak az átvételek, az árak, az értékesítés körül. Mi lenne a megnyugtató? Elsősorban az, ha a termeltetési szerződéseket minél előbb mindenki megkötné, ha sem a termeltető, sem pedig a termelő nem egy később kialakuló helyzettől tenné függővé a felvásárlást, illetve értékesítést. A kínálat, kereslet hatása árban nemcsak szabadárunál. kötelezettségek nélkül érvényesülhet, de szerződéseknél is. A kölcsönös előnyök figyelembevételével nemcsak lehet, de szükséges is olyan megállapodásokat kötni, amelyek termésfelesleg, de terméskiesés esetén is elfogadhatóak. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy ki-ki megértse, nemcsak termelői és termeltetői érdek a zöldséggyümölcs és minden más árutermelés. Fóliások figyelmébe Korai salátahajtatás Az utóbbi időben egyre több házikertben jelentek meg a fóliasátrak, melyekben elsősorban a család igényeit biztosító zöldséghaj tatással foglalkoznak. A salátafajták közül igen korai és jól fejesedö a Soroksári Hajtató. Mivel apró fejeket kép~z, ezért 20-szor 17 centiméteres tenyész- területet igényel. A Május Királya későbbi, mint a Soroksári Hajtató, de előnye, hogy pero- noszpórára kevésbé érzékeny. Fűtés nélküli hideghajtatásban 20-szor 20 centiméteres tenyész- területen eredményesen termeszthető. Az egészen gyenge fűtéssel hajtatott növényanyag akár 10—15 nappal megelőzheti a fűtés nélküli salátákat. A vetést a talajba, tápkockákba, vagy szaporítóládákba célszerű végezni. Ha tüzdelés nélkül kívánjuk nevelni a salátát, úgy négyzetméterenként 1,5 —2 gramm magra van szükség, ha viszont tűzdelni fogjuk a növényeket, úgy 6 gramm mag- igénnyel kell számolni. A tüzdelés idején, de kiültetéskor is nagyon ügyeljünk arra. hogy a növénykéket csak a sziklevél alatti részig ültessük a talajba, mert ha mélyebbre kerülnek, úgy a növények gyengébben fejlődnek, gyengébb lesz a fejek minősége. A fejessaláta termesztéséhez a 12—15 Celsius- fok körüli hómérsékleti értékek a legkedvezőbbek. A tápanyag-ellátáskor bőségesen adagoljuk a jól kezelt és érett szerves trágyát, majd gondosan dolgozzuk be a talaj felső rétegébe. A saláta vízigényes növény, ezért a délelőtti órákban kiadósán öntözzük, majd a fóliasátor szellőztetésével szárítsuk fel a növényeket. Ne feledkezzünk meg arról sem. hogy a fejesedés (a fej képződés) ideje alatt már ne öntözzük, a saláta ekkor már nem kedveli a vizet. A szürkepenész és a peronoszpó- ra ellen ti.2 százalékos Orthocid. 0,1 százalékos Fundazolla! védekezzünk. Dr. Széles Csaba A tavaszi ültetés egy kicsivel nagyobb gondosságot igényel, mint az őszi. mert fiatal növényeinkre rövid idő alatt nagyobb megterhelés hárul. Jó esetben egy hónap marad arra, hogy erősen csonkolt gyökérzetük megkapaszkodjon a talajban (regenerálódjék), mert azután már megindul az új hajtások fejlődése. Különösen a talaj-előkészítésre és — főként a rendszeresen beköszöntő, szárító „böjti szelek" idején — a rendszeres öntözésre ügyeljünk. Gyümölcsfáinknak legalább 100X.100 centiméter alapterületű és 80 centiméter mély gödröt ássunk, a bokroknak 60X.60X60-at. Ásáskor az első két ásónyom földjét (a feltalajt) tegyük külön. A mélyebb rétegek földjét (az altalajt) a másik oldalra halmozzuk. Közben tisztítsuk meg a talajt: minden idegen anyagot, gyökérmaradványt és gyomot távo- lítsunk el. Az ültetőgödröt érett szerves trágyával, vagy komposztált kerti hulladékkal töltsük föl. A szervesanyagot 20—30 centiméter vastagon terítsük el a gödör aljában. A trágyát ugyanilyen vastag feltalajréteggel fedjük. Ebbe célszerű elhelyeznünk 2—3 darabot a Buviplant nevű műtrágyatablettából, amely a fő tápelemeket lassan oldódó formában tartalmazza, így azok jobban érvényesülhetnek. A visszamaradó gödröt az altalajjal töltsük meg, de ebbe is keverjünk el érett trágyát vagy komposztot, mégpedig úgy, hogy három rész altalajhoz egy rész szerves trágyát számítunk. Kedvező, ha a fölső rétegben fél—egy kilogramm Cofuna vagy Szuperkomposzt márkanevű bioaktív -humusztrágyát is elkeverünk. Ha szerves trágyánk egyál- . talán nincs. vag3' csak nagyon kevés, akkor az ültetőgödör megtöltésére szánt talajban keverjünk el egy ki- logrammnyi vegyes műtrágyát, és így töltsük vissza. A trágya hatását kiegészíthetjük környezetkímélő táp- anyagcövek (KTC) használatával is, amelyből hármat szúrjunk le az ültetett fács- ká környezetében, arányosan elosztva. Fontos, hogy az ültetés előtt megfelelően előkészítsük a szaporítóanyagot. A kitermeléskor többnyire erősen megcsonkolják az oltvány gyökerét, ezért fölösleges, sőt káros is annak további kurtítása. Csak az elhalt, roncsolt gyökérrészeket távolítsuk el, illetve metsszük vissza az ép, egészséges részig. A gyökérpépezés a tavaszi ültetésben különösen jelentős, mert a pép óvja a gyökérzetet a kiszáradástól. Ehhez ássunk egy akkora gödröt, hogy a legerősebb csemete gyökérzete is kényelmesen beleférjen. Az agyagos altalajból vegyünk néhány lapáttal, és a gödörben elterítve és vízzel elkeverve készítsünk belőle pépet. Célszerű 40—50 gramm Basudin 5 G jelű talajfertőtlenítő szert is kevernünk bele, amely megóvja a gyökérzetet a talajban élő kártevőktől. Az előkészített szaporítóanyag gyökérzetét ültetés előtt mártsuk meg a pépben úgy, hogy bevonja az egész gyökérzetet. Ültetéskor az előkészített gödör földjéből csak annyit vegyünk ki, hogy a szaporítóanyag gyökérzete visszagyű- rődés nélkül, kényelmesen beleférjen. Általában olyan mélyre ültessük a növényt, amilyen mélyen a faiskolában volt. A gyümölcsfaoltványok ültetésekor ügyeljünk, hogy a gyökér nyaka (az oltásforradás helye) 2—3 centiméterrel a talajfelszín fölé kerüljön. A ribiszkebokrokat ugyanennyivel (2—3 centivel) mélyebbre ültessük, mint a faiskolában voltak, hogy jobban bokrosodjanak. Az elültetett szaporítóanyag környékén alaposan öntözzük be a talajt, de úgy. hogy a víz lehetőleg ne érje még a pépezett gyökereket. Később (egy hét elteltével) már az ültetögödör teljes felületén öntözhetünk. Ekkor már tömöríthetjük is a talajt a gyökérzethez. Ügyeljünk, hogy a szaporítóanyag függőlegesen álljon. Néhány gyümölcstermő növényünk, mint a tüskétlen szeder vagy a riszméte (a Joste) termesztőedényben (konténerben) kapható. Ezek ültetéséhez a gödröt ugyanúgy készítsük elő, mint a szabad gyökerű fáknak. Ültetéskor a burkolóanyagától megszabadított szaporítóanyag földlabdájánál mintegy kétszerié nagyobb térfogatú földet emeljünk ki az ül- tetögödörböl. A földlabdat mindig alul fogjuk meg, soha ne a növény törzsénél fogva emeljük, mert a labda széteshet, a gyökerek elszakadhatnak. Állítsuk a növényt a gödör közepébe és megfelelő magasságba, azután kezdjük el a gödör betemetését. A talajt jól tömö- rítsük a földlabdához, ezért gyakran tapossuk is meg. Amikor a földlabda már felerészben földbe került, jól öntözzük be. Ezután temessük tovább, és ha elkészültünk, öntözzük be ismét alaposan. Bő választék zöldségből Az idei lél nem kedvezett a fóliázóknak, márciusban is úgy kellett fűteni, mintha január lett volna. Mindez nemcsak drágította a termést, de több munkát is jelentett. Soltész Gyula, aki Mátészalkán 400 négyzetméteren termeszt zöldséget fólia alatt, az elmúlt hetek hidegét a termesztés kockázataként könyveli el. Amire büszke: salátái szépen fejlődtek, a növény meghálálta a gondosságot. A felvételen Soltész Gyula és felesége a fólia alatt termesztett salátáját gyomlálja. Salátán kívül szinte minden más zöldség termesztésével foglalkoznak, jól hasznosítva a területet. Baján Erzsébet felvétele Gyümölcsfák és bokrok ültetése MOST IDŐSZERŰ