Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-17 / 64. szám
1987. március 17. Kelet-Magyaronzág 7 Kisvállalkozások a mezőgazdasági szövetkezetekben Néhány éve, de máris életképesen Megyénk szövetkezeti mezőgazdaságában a centralizáció korábbi üteme lelassult, országos szinten pedig megállt. A kis- és közepes nagyságú szövetkezetek szerepe nemcsak megszilárdult, hanem fontosságuk növekedőben van. Megjelentek a szövetkezeteken belüli kisvállalkozások, a belső vállalkozások. A kisvállalkozások magukban foglalják a szocialista (állami, szövetkezeti) szektoron belül, illetve az ezek mellett alakult vállalkozási formákat, valamint a magánvállalkozásokat. Egy részük önállóan gazdálkodó szervezet (önálló gmk, kisszövetkezet), mások valamely meglévő nagyobb szervezethez kötődve gazdálkodnak, vállalkoznak a kölcsönös előnyök reményében. (Pl. szakcsoport, vgmk, átalányelszámolásos, költségtérítéses, szerződéses üzemeltetésű részleg, bedolgozói, részes munkavállalási tevékenység.) Az önálló kisvállalkozások vállalkozói tevékenységük során kapcsolatba kerülnek a mezőgazdasági szövetkezetekkel, azok tevékenységét kiegészítik és segítik. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozások még csak néhány éve léteznek, gyors elterjedésükkel és az egyénnek, szövetkezetnek, vállalatnak egyaránt hasznos tevékenységükkel bizonyítják életképességüket. Mindezt lehetővé teszik azok a szervezeti sajátosságok, amelyek tekintetében a kisvállalkozások előnyben vannak a nagyvállalatokkal, szö- vetezetekkel szemben. Ezek elsősorban a rugalmasság és az innovativitás. A kisvállalkozás olyan értelemben is rugalmas, hogy gyorsan megalakítható és ugyanakkor egyszerűen, jó esetben az érintettek nagyobb egzisztenciális megrázkódtatása nélkül megszüntethető. Így nemcsak működésével, hanem létével is jól tud alkalmazkodni a piac által közvetített társadalmi igények változásaihoz. Az innovativitás azt is jelenti, hogy a kisvállalkozás nagyobb teret nyújt a személyiség kibontakozásának, az alkotóképesség érvényesítésének. Egyre .több szövetkezetnek és állampolgárnak vált napi gondjává a vállalkozásszervezés, a vonatkozó pénzügyi, számviteli és jogi szabályozás értelmezésének kérdése. A fokozódó igények késztették a megyei tsz-szövetséget egy kiadvány összeállítására, melyben útmutatást, gyakorlati tanácsot nyújtanak a kisvállalkozások megszervezéséhez, működtetéséhez és elszámolásához. Dr. Mónus Bertalan TESZÖV Kígyóméreg A kígyómérgek bonyolult összetételű fehérjék. Pontosabb szerkezeti felépítésük még kevéssé ismert, azt azonban többnyire tudják róluk, hogy milyen egyszerűbb anyagokká bonthatók le. Ismerik továbbá az egyes kígyómérgek antigén tulajdonságát, és azt, hogy a kigyómérgek mind összetételükben, mind pedig mérgező hatásukban fajonként, sőt egy-egy kígyófajon belül még vidékenként is változó. A kigyómérgek általában ideg-, sejtés vérbomlasztó hatásúak. A különféle kígyómérgek mérgező tulajdonságát, hatásfokát azzal jellemzik, hogy az illető méreg egy grammja hány kilogramm nyulat képes elpusztítani (biológiai mértékegység). Vannak állatok, amelyek immunisak a kígyó- - mérgekkel szemben. Ilyen a nálunk is élő sündisznó, valamint a cibetmacskákhoz tartozó afrikai ichneumon és az indiai mun. gó. Más állat, de maga az ember is megszokhatja a különböző kígyómérgeket, ha azokat vérében fokozatosan, egyre növekvő adagokban visszük be. Ilyenkor a vérben specifikus ellenmérgek, antitoxinok keletkeznek, amelyek a kigyómérget lekötik és közömbösítik. Így készülnek a kígyómérgek elleni szérumok is, külön erre a célra berendezett intézetekben. A kígyómérgekből nemcsak a kigyómarás elleni életmentő vé- döszérumokat állítják elő: még sok egyéb, különféle megbetegedéseket gyógyító orvosságot is készítenek belőlük. A mérgeskigyók méregmirigye tulajdonképpen módosult nyálmirigy, amelynek váladéka a méregfogak által ejtett seben keresztül, vagy a méregfog belsejében vezető csatornán át, vagy annak külső barázdája mentén jut az áldozat vérébe. Ha a méregfogak kitörnek, a mögöttük lévő pótfogak váltják fel őket. A viperák méregfogai nyáron — körülbelül hetenként — maguktól is kicserélődnek. A különböző kigyómérgek hatása változó. Vannak igen gyorsan, néhány perc alatt ölő kigyómérgek. mint amilyen például a kobrafélék mérge. A viperamarás az esetek többségében csak 8 százalékban halálos. Ha a viperamarás nem halálos kimenetelű, akkor a marás következményeként fellépő betegség négy napnál nem tart tovább. Európa mérgeskígyó-faunája szegényes. A mérgeskigyók zöme a trópusi vidékeken él. Burgonyái palántából? Sok ember számára meghökkentőnek tűnik a kérdés. Pedig, ha megnézzük, a burgonya rendszertanilag közeli rokonait elsősorban palántáról szaporítjuk, és ezt természetesnek vesszük. Ilyen rokonnövény például a paprika és a paradicsom. A burgonya gumóról történő szaporítása az, ami a termesztésben elsősorban elterjedt. Ezzel a szaporítási móddal azonban évente csupán 10—12 új gumó előállítása lehetséges egy gumóról. Ez a szaporodási sebesség túl lassú ahhoz, hogy a hazai természeti adottságok mellett egy-egy burgonyafajta hosszú ideig fenntartható legyen anélkül, hogy a nagy termés- csökkenést okozó vírusoktól le ne romlana. Az elmúlt években így romlott le néhány, a fogyasztók által közkedvelt hazai burgonyafajta, mint a gülbaba, kisvárdai rózsa, Somogy gyöngye. A biotechnológiai módszerek közé tartozó növényi szövettenyésztés az utóbbi időkben lehetőséget adott arra, hogy a régi, bevált burgonyafajtákat vírusmentesítsük, és azokat viszonylag gyorsan, nagy tételben felszaporíthassuk. A hagyományosan 10—12- szeres szaporodási sebességgel szemben a szövettenyész- téses eljárás 500—700-szoros szaporítási sebességet tesz lehetővé úgy, hogy a növények vírusokkal történő visszafer- tőződése végig kizárható. A szövettenyésztéses módszerrel előállított burgonya- palánta megfelelő gondozás mellett az elit gumóval azonos minőségű termést képes biztosítani, mely a következő évben szaporítóanyagként felhasználható. A palántáról történő felszaporítást termelőszövetkezetünkben 5700 négyzetméteren végeztük. A vírusrektorok — elsősorban a levéltet- vek — kizárása érdekében vektorhálóval védett sátrakban végeztük a termelést. Az anyatövekről leszedett 4—5 centiméter hosszúságú 3—4 leveles sima dugványt 10 centiméter vastagon elterített tőzegbe raktuk el 10X5 centiméteres tenyészterület- tel. A dugványokat rendszeresen öntözve és hetenkénti preventív növényvédelemben részesítve tartottuk. A dugványültetéstől számítva 7—8 nap múlva megindult a gyökérképződés, és egy erőteljes vegetatív növekedés. Az így elültetett növények optimális kultúrideje 2,5—3 hónap. Optimális esetben a felszedéskor egy tő alól 2—3 darab, 0,5 centiméter—5 centiméter nagyságú gumótermésre lehet számítani. A termőterület egy évben kétszer hasznosítható. A szabadtéri kísérletek bizonysága szerint már a 0,5 centiméter nagyságú, így előállított burgonyagumó is teljes értékű vetőanyag. A minigumók szabadföldbe történő kiültetése a hagymatermesztésben használatos vetőgépekkel, megfelelő kalibráBurgonyapalántázás a vektorháló alatt. lás után, esetleg SPC típusú vetőgéppel is megoldható. E módszer gyakorlati alkalmazásában az első lépések megtörténtek, és a termesztési gyakorlatba való nagyobb arányú elterjesztése nem kisebb célt valósíthatna meg mint az import vetögu- mó-behozatal részbeni, vagy teljes felváltását hazai vírusmentes vetőanyagokkal. Mindenképpen szükséges még azt is megemlíteni, hogy a bevezetőben említett hazai fajták mellett a Vetőmagtermeltető Vállalat Nyíregyházi Kutató Állomásán több olyan fajtajelölt is rendelkezésre áll — Boró, Babus, Boglárka — dr. A BYTE Magazin (vezető amerikai számítástechnikai folyóirat) februári számában közzétették annak a felmérésnek a nem hivatalos eredményét, melyet 1985-ben az Egyesült Államokban végeztek az iskolai számítógépek alkalmazásáról az oktatásban. Az alábbiakban a vizsgálat néhány megállapítását ismertetjük, utalunk azonban arra, hogy a cikkben szereplő iskolai kategóriák az USA-ban lévő fogalom szerint értendők, amely meglehetősen eltér a magyar megfelelőjétől. A felmérésbe 2331 iskolát vontak be, s az adatok értékelése még mindig folyik. Annyi azonban máris megállapítható, hogy amíg két év- • vei ezelőtt például a középiskolák fele egyáltalán nein rendelkezett személyi számítógéppel, de még négy évvel ezelőtt is az általános iskolák kevesebb mint felében volt gép, addig jelenleg az FIÚK ELSÖPRŐ TÖBBSÉGBEN Személyi számítógépek és az iskola Szívhangok műszerrel Az orvosok régóta ismerik a szívhangokat, de csak a múlt század elején találta fel egy francia szakember a sztetoszkópot, amellyel pontosabb megfigyeléseket lehet végezni. A szívhangok változásaiból a betegségre való következtétés elveit csak a múlt század végén dolgozták ki. Ez egybeesik a szívhangok elektromos módszerrel való megfigyelésével. Am még sokat kellett fejlődnie a vérkeringés kutatásának és a mérési módszereknek, amíg a szívhangok kimutatásától eljutottunk napjaink korszerű elektronikus szi\- hangvizsgáló készülékeiig. Ezeket a készülékeket fonokar- diográfoknak nevezik, mivel a szív működése során keletkezett hangokat felrajzolják. Így a fonokardiogrammot (PKG) biztosabban lehet értékelni, mint az „elillanó hangokat”, és megbízhatóbban lehet a felrajzolt görbében rejlő információkat hasznosítani. A fonokardiográfiás vizsgálat menete a következő: a beteget csendes szobában lefektetik, és mellkasára felhelyezik a sziv- hangmikrofont. Ebben a rezgésre érzékeny elemet rendszerint kvarckristályból metszik ki, a beteg mellkasának rezgéseit egy műanyag rudacska közvetíti a hangérzékeny kristályhoz. A kristályon a hangrezgések ütemében elektromos feszültségkülönbség jelentkezik. Ezt a feszültséget felerősítik, majd elektronikus írószerkezettel felrajzolják a jelek időbeli változását. Meglehetősen nagy figyelmet kíván a mikrofon elhelyezése a mellkason. A szív és a mikrofon közötti szövetek ugyanis hangcsillapító hatásúak, és nem mindegy, hogy a mikrofon tapogatója éppen egy bordára vagy bordaközbe kerül-e. A legkorszerűbb fonokar- diográf készülékeket sokcsatornás EKG-készülékkel kombinálják. Képünkön: egy korszerű, hazai gyártmányú diagnosztikai esr”ö®t láthatunk. USA diákjainak 90 százaléka olyan iskolába jár, melynek van saját iskolai számítógépe. Most egy átlagos középiskola, 20, egy általános iskola 6 komputerrel rendelkezik. Ezek a számok — teszi hozzá a közlemény — még mindig messze vannak attól az ellátottságtól, amely magas szintű számítástechnikai gyakorlatot biztosíthatna a gyermekeknek. A kívánatos az lenne, hogy a diákok éppúgy értsenek a számítógép- programok írásához, mint egy fogalmazás megírásához, számtanfeladat megoldásához vagy egyéb tárgyakhoz. Ehhez az illene, hogy az iskolában minden 12 gyerekre jusson egy komputer. Ezt azonban jelenleg a középiskoláknak csak 7 százaléka, az általános iskoláknak mindössze 2—3 százaléka tudja biztosítani. Az említett korosztályhoz tartozó diákok 35—50 százaléka kerül kapcsolatba a számítógéppel az oktatás folyamán. E kapcsolat azonban rendszertelen és rövid ideig tartó. Átlagosan egy ilyen használat egy gyereknél az általános iskolában heti 35 perc, középiskolában 2 óra. A tanároknak általában negyede használ komputert oktatási segédletként a különböző tantárgyakban. A felmérés tesztelte őket is számítástechnikai ismereteikről. Négy szempontot figyelembe véve (oktatási programok használata, választék ismerete, szövegszerkesztés, programozás) középiskolában 27, általános iskolában 10 százalékuk bizonyult minden tekintetben gyakorlottnak. A számítógép használatának módja erősen függ az életkortól. Az alsóbb iskolákban az alkalmazás több mint felét teszi ki az oktató, demonstrációs programok használata, és az időnek csak 12 százalékát fordítják számítógépprogramok írására. Középiskolában ez az arány megfordul. Érdekes képet mutat a diákok nemek szerinti megoszlása az iskolai számítógéppel kapcsolatban. A következő alkalmazásokat vizsgálták: iskolán kívüli használat, programozás, szövegfeldolgozás, játékok, általános használat. A felmérés szerint az utóbbi háromban az alkalmazók fele lány, és ez — a komputeres játékok kivételével — igaz az egész vizsgált korosztályra. Programozásnál csökken a lányok aránya (45 százalék), az iskolán kívüli komputerhasználatban már a fiúk dominálnak: háromszor annyian foglalkoznak ily módon komputerrel, mint a lányok. Egy másik szempont, megkérdeztek tanárokat, hogy nevezzék meg három tanítványukat, akik legügyesebbek, leggyakorlottabbak a számítógép alkalmazásában. Az így felsorolt tanulók 62— 67 százaléka fiú volt. Ha viszont csak az első helyen megemlített diákokat (a legjobbakat) vesszük, akkor még elsöprőbb a fiúk fölénye. A tanárok értékelése alapján az iskolai számítógépek használata különbözőképpen hat a gyengébb és a jobb képességű tanulókra. Megfigyelések szerint a gyengébb képességű tanulóknál a komputerrel való barátkozás kiválóan hat az önbizalomra és az önfegyelemre, valamint elméleti segítséget jelent elsősorban a matematikai alapkészség kifejlesztésében. A jó képességű tanulóknál a komputer hatása az elvont gondolkodási készségben, programozási jártasságban, iskolán kívüli aktivitásban nyíl vánul meg. Román László V, Bukai József és Mándi Lajosáé dr. munkája nyomán, melyek a hazai továbbszapo- rításra perspektivikusak lehetnek, de különösen a szabolcsi termesztőkörzet talaj- és klimatikus viszonyai mellett. Pákh Tibor ágazatvezető Béke Mg. Tsz Tímár A lézer A lézer évszázadunk egyik kiemelkedő felfedezése. A fizikusok valóban új típusú fényforrást alkottak létrehozásával, mely a hagyományos világítótestektől egyrészt a fénykeltés mechanizmusát, másrészt a kibocsátott fény jellemzőit illetően (egyszínü- ség, nagyfokú interferenciaképesség, polarizáltság, igen nagy energiasűrűség, csak ■ nem tökéletes párhuzamosság) különbözik. A lézereffektus lehetőségét felvető einsteini gondolat (1917) gyakorlati megvalósítása csaknem fél évszázadot váratott magára. A 60-as évek elejétől azonban — megfelelő lézeranyagokat találva és legyőzve a technikai nehézségeket — roppant felgyorsultak az események. Az első, szakaszosan működő rubinlézer mellett hamarosan megjelentek a folytonosan sugárzó, bár kisebb teljesítményű gázlézerek, a hangolható festéklézerek, a félvezető lézerek, s az igen nagy energiasűrűséget biztosító, sajnos j- - lenleg katonai célokra alkalmaz kémiai lézerek. A boratóriumi kísérleti . ered nyékét szinte azonnal köv k a gyakorlati alkalmaz igen széles horizontú kon létumai. A lézeres távol- ságmerők az egyenes vonalú terjedés és a sugár kisméretű széttartásából származó előnyöket használják ki. A Hold—Föld távolság szinte méternyi pontossággal mérhető a Holdon elhelyezett lézertükörről történő visszavert sugarak segítségével. A kis területre koncentrált sugár nagy energiasűrűsége ponthegesztések készítésére ad lehetőséget, de ezen a tulajdonságán alapul a gyógyászati alkalmazások egy része is. Lehetséges segítségével a szem levált retinájának rögzítése, minimálisra csökken a fertőzésveszély és a vérzés a lézerrel végzett operációk esetén. Hazánkban is gyártanak lézeres akupunktúrás készülékeket. Feltehetően nagyfokú polarizáltsága okozza, hogy makacs, fekélyes sebek jól gyógyulnak lézeres kezeléssel. Nagyobb teljesítményt alkalmazva a lézerfény „elpárologtatja” az útjába helyezett anyagot, így mikrofura- tok készíthetők akár gyémántban is, de felhasználható fogfúrásra is. A nagy frekvenciájú lézerfény modulálása jelentős távlatokat nyit a lézeres távközlésben, de kaphatók ma már a hanglemezt lézerfénnyel letapogató lemezjátszók stb. A Nobel-díjas, magyar származású fizikus, Gábor Dénes korszakalkotó felfedezése — a holografikus fényképezés — is a lézer felfedezésével vált széles körűen alkalmazhatóvá, hisz nagyfokú interferenciaképessége alapján viszonylag könnyen készíthetők segítségével lézerfotók (hologramok), amelyek térbeli képet adva sokkal több információt rögzítenek, mint a hagyományos fényképek. ü Dr. Hadházy Tibor Bessenyei György Tanárképző Főiskola
