Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. március 16. Iffűságtörténeti vetélkedő (I.) KOSSUTH RÄDIÖ 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: Bach: Máté passió. 9,30: Kassák Lajos versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Melis György énekel. — 10,55: Kórusművek. — 11,06: Bioritmus. — 11,26: Pesti nő­rabló. Regény. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadó- művészek. — 14,10: Katonada­lok. — 14,41: Ütőn. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Coriolanus — kétfélekép­pen. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Neked szól! — 17,00: Eco- mix. — 17,30: Találkozás Fe- renesik Jánossal. — 18.07: Nép­dalfeldolgozások. — 19,15: Hív­ja a 388-378-at! — 20,30: Zene­kari muzsika. — 21,00: Az utol­só próba. Rádiójáték. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30:' Ni- cartor Zabaleta hárfázik. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok, néptáncok. — 8,50: Délelőtti torna. — 12,10: Polkaparádé. — 12,25: Kis ma­gyar néprajz. — 12,30: Népzene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdon­ságainkból. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Tip-top pará­dé. — 19,05: Népdalok. — 20,05: Minden hangra emlékezem. — 21,05: Vendégünk: Berki Géza. — 22,00: Mesterségünk próbája. Hangjáték. — 22,28: Nóták. — 23,20: Könnyűzene. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (Szerkesztő: Antall István) — 17,30: Hírek — Programajánlat — Sportösszefoglaló — Minifó­rum a munkavédelemről. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle — Műsor­előzetes. (Szerkesztő: Ágoston István.) SZOVJET TV 15,00: Hírek. — 15,15: Az uk­rán Komszomol-kongresszus. — 15,45: Frunze zenei élete. — 16,15: Gyorsítás. — 16,45: Vi­lághíradó. — 16,55: Műkorcso­lyázó VB. Gála. — 19,00: Hír­adó. — 19,40: J. Jakovlev, a Szovjetunió kiváló művésze. — 21,00: Világhiradó. — 21,15: Ír­ország dalban. — 21,40: Nyug­talan vasárnap. Film. — 23,20: Hírek. — 23,25: Filmelőzetes. — 0,20: Kis hangverseny. SZLOVÁK TV 16,35: Sportmagazin. — 17,05: Katonák műsora. — 17,55: Egy a hatszázból. — 18,20: Esti me­se. — 18,30—19,10: Tátrával a világ körül. — 19,30: Híradó. — 20,00: Nyár, 1914. Tévéfilm. 1. rész. — 21,05: Aktuális kérdé­sek. — 21,40: Az apu felesége. Feliratos NDK tévéfilm. 2. MŰSOR: 16,05: Klimbo. Ka­nadai sorozat gyerekeknek. — 16,25: Sparta Praha—Dukla Pra­ha labdarúgó-mérkőzés. 18,30: A hét eseményei magyar nyel­ven. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: Portréfilm. 20,35: Sportvisszhangok. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: önöké a szó. MOZIMŰSOR Krúdy .mozi: SÁRGA HAJ ÉS AZ ARANY ERŐD. Móricz mozi: SOLYOMASZ- SZONY. 1. A magyar ifjúmunkásmoz­galom kiemelkedő személyisége a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége (KIMSZ) újjászer­vezésének vezetője' a 20-as években. Mi a neve? 1. Korvin Ottó, 2. Lékai János, X. Sallai Imre. 2. A Kommunista Ifjúsági In- ternacionálé megalakítására Budapesten került volna sor, ha a történelem tragikus ese­ményei közbe nem szólnak. Így 1919 novemberében egy má­sik európai főváros adott ott­hont a nemzetközi szervezet­nek. 1. Párizs, 2. Berlin, X. Moszkva. 3. 1927-ben rohamosan nő a letartóztatások száma, a KIMSZ vezetőit is bebörtönzik, 1929- ben mesterséges táplálás ürü­gyén meggyilkolják a KIMSZ KB titkárát. Mi volt a neve? 1. Szamuely Tibor, 2. Lőwy Sándor, X. Pesti Barnabás. 4. 1930-ban a KIMSZ II. kongresszusának megtartására az ellenforradalmi terror miatt Magyarországon nem volt le­hetőség. A Kommunista Ifjú­sági Internacionálé megbízásá­ból melyik szomszédos ország ifjúsági szövetsége vállalta a feltételek biztosítását? 1. Cseh­szlovákia, 2. Jugoszlávia, X. Ausztria. 5. Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), majd a KIMSZ központi lapja, 1922-től illegálisan jelent meg. 1. Ifjú Proletár, 2. Ifjúmunkás, X. Vö­rös Újság. 6. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásával szinte egyidőben jött létre a KIMSZ közvetlen elődje. Mi volt a neve? 1. Magyar Fiata­lok Országos Tanács, 2. Szocia­lista Fiatalok Szervezete, X. If­júmunkások Országos Szövet­sége. 7. Mikor tartották meg a KIMSZ I. kongresszusát? I. 1919. június 20—22-én, 2. 1919. december 5—6-án, X. 1920. ja­nuár 5—7-én. 8. Mi volt a Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) fő célkitűzése? 1. Az ifjúság egységének megterem­tése és az ország újjáépítése, 2. Egységes, kommunista ifjú­sági szövetség létrehozása, X. A Magyar Kommunista Párt (MKP) programjának végrehaj­tásában való részvétel. 9. Melyik ifjúsági szövetség vezetője volt Kilián György? l. MEOSZ, 2. EMOSZ, x. Kom­munista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetsége (KIMSZ). 10. Mi volt a KIMSZ II. kongresszusának talán leglé­nyegesebb határozata, melynek nyomán — igaz évek alatt — megváltozott a szövetség mun­kastílusa, a többi haladó szer­vezethez fűződő kapcsolat? 1. Antifasiszta egységfront-politi­ka kialakítása, 2. Munkás mű­vészegyüttesek létrehozása. X. A fiatalok szocialista szellemű nevelése. 11. Az illegális KIMSZ akti­vistái a lebukás, a kínzások, börtönbüntetések állandó ve­szélyével dacolva harcoltak. Hogy minél kisebb gyanút keltsenek a rendőrségen, még a KIMSZ II. kongresszusát sem itthon tartották meg. Hol gyűl­tek össze a KIMSZ küldöttei 1930 júliusában? 1. A Moszkva melletti Aprilovkában, 2. Bécs közelében egy vadászházban, X. A csehszlovákiai Poprád egyik turistaházában. 12. A 30-as évek elején kap­csolódott a KIMSZ munkájába, majd hamarosan egyik vezető­je lett Kilián György, az ifjú­munkás mozgalom egyik leg­nagyobb hatású forradalmára. A hazánk felszabadításáért folytatott harcok során idegen­ben vesztette életét, 1943-ban. Hol, miként? 1. A Vörös Had­sereg katonájaként a Szovjet­unióban, 2. Partizánként Len­gyelországban, X. Az önkéntes Magyar Hadsereg tisztjeként Romániában. 13. A magyar haladó ifjúsági mozgalom fontos dátuma 1937. Létrejön az egység, a KIMSZ tagjai, az Országos Ifjúsági Bi­zottság tagjaivá lesznek, az OIB-n belül megerősödik a kommunista vezetés. Ki volt ekkor az OIB két kommunista titkára? 1. Kulich Gyula, Ság- vári Endre, 2. Kilián György, Martos Flóra, X. Kádár János, Rajk László. 13+1. A 30-as évek közepén a pesti Északi kerület KIMSZ- titkára az a fiatal műszerész, akit barátai úgy tartanak szá­mon, mint szenvedélyes sakko­zót, s aki társaihoz hasonlóan szívesen öltött magára kirán­dulóruhát, hogy a természet szépségében gyönyörködve a túrát összekapcsolják a szemi­náriummal, a mozgalmi mun­kával. Illegális neve: Barna. Ki ő? 1. Fock Jenő, 2. Komó­csin Zoltán, X. Kádár János. Az orrszarvúak rádióadóval A dél-afrikai Prétóriai Egye­tem kutatói a zuluföldi Umfolozi vadrezervátumban tanulmányoz­ták a legnagyobb testű, a széles szájú orrszarvú életmódját. Ez az állat már majdnem teljesen kipusztult, mindössze 2000-et tar­tanak számon belőle. A .kutatómunka megkönnyíté­sére tíz orrszarvút rádióadóval szereltek feL Ily módon egy magasabban fekvő helyről az ál­latokat 6 km távolságig követni lehetett. A megfigyelések szerint a vezérbika a mozgását egész éven át mintegy 2 négyzetkilo­méternyi területre korlátozza, s ez sehol sem fedi valamely má­sik vezérbikáét. Az azonban elő­fordul, hogy a vezérbika a rang­ban alárendelt bikákkal osztoz­kodik a területén. Területét a vezérbika az ürülékével és vize­letével jelöli meg, és azt csak a száraz időszakban hagyja el, amikor 3—4 naponként rövid idő­re felkeres egy még ki nem szá­radt pocsolyát, ahol a szomját oltja. Előfordul, hogy a szomszé­dos bikák területeik határán egy­másba ütköznek. Ilyenkor több­szöri szertartásos előrelépés után egymásra merednek, szarv szarv mellett megállnak. Majd egy idő után — ami rendszerint néhány perc, néha azonban egy óra is — kissé visszahúzódnak, és elülső szarvukkal a földet dörzsölve megfordulnak, visszamennek a saját területükre. A ma élő orrszarvú fajok kö­zött egyébként a széles szájú a legnagyobb és legsúlyosabb ter­metű, de egyúttal a legbékésebb és a legkevésbé veszedelmes. Ép­pen békés természete miatt ir­tották hatalmas tömegekben ezt a fajt a 18. és 19. század „bátor” vadászai. Ma a szigorú védelem hatására remélhető, hogy ezt az ősi jellegű orrszarvút sikerül megmenteni. Karácsony fürdőruhában Fordított világ: a déli félteke Az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó fogalmaink teljesen felbordulnak, ha az északi fél­gömbről a déli féltekére utazunk. Amihez itt, északon hozzászok­igaz. Az első furcsaság a déli fél­tekén az, hogy a Nap egészen misképp teszi meg látszólagos útját az égbolton, mint azt ná­lunk megszoktuk. Igaz, a Nap ott is keleten kel fel, és nyuga­ton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra vezető égi pá­lyáját nem az égbolt déli olda­lán futja be, hanem az északi oldalon. A Nap tehát északon „delel”, és nem délen. Ebből kö­vetkezik, hogy a déli földgöm­bön az árnyékok a déli oldal felé mutatnak. A déli földgömbön a hideg idő­járást azok a heves szelek idézik elő, amelyek a Déli-sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellenben egyenlítői vagy legalábbis szub­trópusi levegő érkezik, ezért az északi szél többnyire meleg, és sokszor kínzóan fülledt. Mindez teljesen fordítottja annak, ami­hez mi már kisgyermekkorunk óta hozzászoktunk. Sokan keresik fel a déli föld­gömbön is november első két napján a temetőket, hogy az el­hunytakra emlékezzenek. De ott nem az enyészet hangulata veszi körül őket: a déli földgömbön ilyenkor kezdődik a tavasz. A karácsony és az újév már a nagy hőségek időszakára esik. A ka­rácsonyfának megfelelő pálmát sokszor fürdőruhában ülik kö­rül. A húsvétnak szomorú a han­gulata, mert a természet őszi ha­nyatlásával esik egybe. Azután következik az év legcsúnyább időjárású hónapja, a május, amely már a télnek a kezdete. Napfénytartammérés a déli fél­tekén. tunk, annak a déli földgömbön sokszor éppen áz ellenkezője 1918-as T-Ford, az 1922-es Merce­des meg az a luxuskocsi, amely­nek oldalán ez a tábla díszük: „Magyar Automobil Rt. Westing- hause rendszer, Arad” — ezek mindegyike csillogó ékessége a motorizáció őskorának. Az említett és a néven nem nevezett gépkocsik mellett egy­általán nem szerényen mutogat­ják magukat az élénk színűre pingált, szintén aggastyán korú motoros biciklik. Ezek között még egy három keréken guruló riksa­féle is akad, amelynek fonott vendégszékében igazán kellemes ülés esik. (2. kép.) S hogy ne feledjük, ehhez a bordányi gyűj­teményhez tartozik Magyaror­szág. egyetlen magánkézben lévő velocipédje is. (3. kép.) A Szegedet Kiskunhalassal ösz- szekötő út mentén fekvő köz­ségben, Bordányban azt fontol­gatják, hogy egy páratlanul gaz­dag ősautó- és motorkerékpár­gyűjteményt nyitnak — föltéve, ha a nyilvános bemutatóhoz szükséges építmények tető alá hozásához valami támogatás ke­rül. Maguk a masinák ugyanis már együtt állnak! Három portán őr­zi őket három testvér. Nevezete­sen azok a Kisapáti fivérek, — István, Antal és József — akik másfél évtizede fogtak hozzá az ötven-, hatvan-, nyolcvanéves veterán gépjárművek gyűjtésé­hez, majd saját kezű megifjítá- sához, és azóta húsz autó és tíz motorkerékpár nyerte vissza ere­deti szépségét. Nem kell ahhoz nagy felké­szültségű technikai mindentudó­nak lenni, hogy ki-ki belássa: valóban muzeális értékű ritkasá­gok keltek új életre Bordány­ban. Elég ugyanis csak rápillan­tani a gondosan garázsban tar­tott egy-, két-, három- és négy- hengeres masinákra, s máris látnivaló: a mechanikatörténeti albumok ilyenek ábráival van­nak telerakva. Ott van például az 1904-ből való csodahintó, ez a börfedeles, réz­pántok ékesítette, egyetlen hen­ger által mozgatott önjáró batár. Olyan ritkaság, hogy még Lon­donban is tudnak erről a Mauer- Unionról: kedves hangú meghí­vót postáztak onnan a Kisapáti fivéreknek az 1905 előtt készült gépkocsik nagy találkozójának a szervezői. (1. kép.) No és az 1912-es Opel Pupen, az 1915-ös Laurin Klement, az Autó- és motormatuzsálemek ILYEN MÉG NEM VOLT Kosárverés Példa nélküli vállalkozás az, amire most Balmazújváros­ban készülnek. Kalapács alá kerül 78 tenyészkos, együtte­sen 934 ezer forintos kikiál­tási áron. Az árverés nem azt jelenti, hogy a balmazújvá­rosi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet fel akarja szá­molni juhtenyésztését. Erről szó sincs. Az életrevaló ötlet tiszteletreméltó szándéka az, hogy felgyorsítsák a tenyész­kos-vásárlást, ezzel is előse­gítve azt a hőn óhajtott köz­ponti törekvést, amely a juh­tenyésztés fejlesztésére irá­nyul. Az árverésben a tsz társa a Debreceni Állatte­nyésztő Vállalat. Meghívót a Szabolcs-Szat- már megyei juhászattal ren­delkező nagyüzemek is kap­tak. Mi tagadás, jó lenne, ha a megvételre kínált kosokból minél több kerülne a megyé­be. Gondjaink talán még az országos átlagnál is nagyob­bak. Az elmúlt öt évben ro­hamosan csökkent a juhállo­mány, másrészt nagyfokú az elöregedés, sok a meddő anyajuh. Jellemző, hogy van olyan gazdaság, ahol három­ezres anyajuhnál 45 százalé­kos volt a tavalyi szaporu­lat, holott a 110—120 száza­lék lenne az ideális. A jelenleg érvényben lévő szabályozók a juhtenyésztés fejlesztését, fejlődését segí­tik. A tervidőszakra megha­tározott teendők egyik fő ré­sze, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a tenyésztési feltételek javítására, a minő­ségi tenyészállatok beállításá­ra. Szabolcsban három üzem­ben, a Tiszalöki Állami Gaz­daságban, a nyírmeggyesi és nyírbogáti termelőszövetke­zetekben van kiváló törzste­nyészet. Ezekről a helyekről az állomány frissítéséhez jó képességű elit állatok szerez­hetők be. Természetesen Balmazúj­városba is érdemes lesz el­utazni. Az árverést március 26-án a termelőszövetkezet darassai kostelepén tartják. A kosok többsége elit anyá­tól és apától ikerellésből származik, súlygyarapodásra és gyapjútermelésre egyaránt javító hatásúak. És hogy mennyi egy kos kikiáltási ára: 14, illetve 10 ezer forint. Ha az állami támogatásokat figyelembe vesszük, ez nem is olyan sok. Történetesen ha valaki vesz egy elit kost, 6700 forint támogatásra tart­hat igényt, plusz állomány­fejlesztés esetén 800 forint jár. Ha az új kost egy régi helyére állítják be, a selejte­zett kos értéke is 2000—2500 forint lehet. Jó lesz az árverés tapasz­talatszerzésre is. A balmaz­újvárosi Vörös Csillag Tsz- ben a négyezres törzsállo­mánynál a hármas hasznosí­tás mintaszerű, ötéves átlag­ban a szaporulat 110 száza­lék, a gyapjúnyírósúly 7 ki­logramm és anyajuhként évente 44 liter tejet fejnek. Hogy hogyan csinálják azt, jó lenne mindenkinek meg­tanulni. S. E. KISZ-;tlaps/ervezet neve: ________________________ ______________ Értesítési címe: __________________________________"________________ Beküldési határidő: 1987. március 20. Cím: KISZ MB Politikai Képzési Központ Sóstófürdő, 4431. \-----------------------------------------------------------------------------------J 1987. március 16., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom